• Nem Talált Eredményt

Tény vagy vélemény?

In document Gondolkodtató földrajz 1 (Pldal 111-115)

Logikai alapok

A jelenleg időszerű földrajzi témák között számos olyat találhatunk, amelyek egymástól eltérő nézőpontokon nyugszanak (pl. a savas esőt vagy a globális fel-melegedést okozó tényezők). Geográfusként és tanárként az a feladat hárul ránk, hogy a diákokat megismertessük az eltérő nézőpontokkal, segítsünk nekik saját véleményük kialakításában, valamint segítsük nekik megérteni, értékelni és el-fogadni mások nézeteit. Olyan társadalomban élünk, ahol nem nehéz konfl iktu-sokat találni, legyen az akár egy játszótéren, vagy péntek este egy bárban, egy tervezőbizottságban, a Parlamentben vagy a boszniai hegyekben. Miközben hall-gatjuk az egymással szemben álló feleket, azt gondolhatjuk, nem ismerik elég alaposan a világot. Viszont miközben az emberek beszélnek, meg vannak győ-ződve arról, hogy minden, amit ők állítanak, azok tények is.

Sajnálatos módon a legtöbb diák úgy hagyja el az iskolát, hogy egyszer sem kellett a tények és a nem tények között különbséget tennie, kivéve talán néhány esetben, amikor történelmi bizonyítékokat kellett értékelniük, vagy tudományos hipotéziseket kellett ellenőrizniük. Kétségtelen, hogy az ilyen lényeges különb-ségtétel elsajátításához több fi gyelemre van szükség, nem olyan értelemben, hogy

„diákokat tanítani kell”, hanem a diákokat meg kell kérni, hogy gondolkodjanak az adott kérdésen. Ez a tevékenység a leginkább fi lozófi ai a könyvben, hiszen azzal kezdődik, hogy kérdéseket tesz fel a tudás milyenségére. Ezért e rész hasz-nálata jelenti az egyik legnagyobb kihívást.

Mindemellett még számos kézzelfogható indoka van, amiért érdemes bon-colgatni azt a kérdést, hogy mi a tény. Számos jelenlegi érettségi és emelt szintű tanmenet egyértelműen kifejti, hogy a diákoknak meg kell érteniük az értékeket és az attitűdöket, körbe kell tudniuk járni a felmerülő problémákat és tudniuk kell döntést hozni. Miközben kiderítjük, hogy az igazság milyen mértékben tá-masztja alá az állításokat és a nézőpontokat, megmutathatjuk a diákoknak, hogy az értékek hogyan teszik színesebbé a világról alkotott nézőpontunkat.

Ezek a részek kifejezetten relevánsak a moralitásról és az állampolgárságról folytatott jelenkori politikai vitákat illetően.

Ez a típusú megértési képesség alapvető a döntés hozatal során (lásd a 186. oldalt)

Tény vagy vélemény?

112

Háttér

Ezt a módszert egy olyan kilencedikes osztálynál használtam, ahol csoportos kutatómunkát végeztek a Föld esőerdőiről. (Tehát a feladat kapcsolódott a brit tudományok perspektívája dokumentumának, Perspectives on Science 15. pa-ragrafusához.) A diákok olyan kérdésekkel foglalkoztak, hogy lehetséges-e, és hogyan az esőerdők megóvása. A diákok szinte bármilyen formátumban elké-szíthették a munkát a bemutatótól kezdve a híradói jelentésen keresztül. A lényeg az volt, hogy a téma az „Esőerdők megóvása” legyen. Fontosnak éreztem, hogy a diákok megértsék és értékelni tudják, a különböző embereknek különféle el-képzeléseik vannak arról, mit kellene csinálni az „utolsó természetes tájjal”. Ez azért volt fontos, mert így a diákok az elkészült munkáikban a lehetséges konf-liktusokat is körbe tudták járni.

A feladatnak a következő céljai voltak:

• kifejleszteni egy sokkal kritikusabb viszonyt az érdekeltségi csoportoktól származó információval szemben úgy, hogy meghatározzuk a nézőpontok-kal összefüggő, és a mögöttük húzódó értékeket;

• a brit Nemzeti Tanterv magasabb szintjén lehetőséget adni az értékelésre.

Úgy éreztem, tényleg fontos a Föld esőerdőinek kérdését alaposan meg-vizsgálni, hogy a brit NAT követelményszintek elérhetőkké váljanak:

• 6. szint: „… a diák le tudja írni és meg tudja magyarázni a környezet kezelésére vonatkozó különböző megközelítési módokat”;

• 7. szint: „… megérti, hogy számos tényező befolyásolja az adott helyet érintő döntéseket”;

• 8. szint: „… felismeri a környezetei kérdések okát és következményeit, valamint látja az eltérő nézőpontokat és kezelni is tudja őket”.

A „különböző megközelítési módok” (6. szint), a „számos tényező befolyásolja az adott helyet érintő döntéseket” (7. szint), és a „környezetei kérdések oka és következménye” (8. szint) kifejezések igényelik, hogy bontsuk fel az érdek-csoportok nyilatkozatait.

Előkészületek

Kevés fi zikai felkészülésre van szükség, leszámítva a segédanyag szokszorosítását (TÉNY VAGY VÉLEMÉNY, 1. SEGÉDANYAG). Ez azt is megmutatja, hogyan lehet a segédanyagokat különböző célok érdekében olyan anyagokból adaptálni, ame-lyeknek eredetileg teljesen más céljaik voltak. Fontosnak tartottam, hogy fi gyel-mesen végigolvassam az anyagot, hogy észrevegyem azokat a kérdéseket, ame-lyek felmerülhetnek, amíg a diákok a feladatokon dolgoznak. Nem akartam rögtönözve válaszolni. Például hasznos volt végiggondolni, pontosan mit is értek a „természeti erőforrások” kifejezésen. Felidéztem és újra átgondoltam, mit tu-dok az adott témáról.

Mivel a diákok korábban 5-6 fős baráti csoportokban álltak neki a vizsgáló-dásnak, én is így hagytam a csoportokat. A feladat első felében két- vagy három-fős kisebb csoportokra osztottam fel őket.

Tény vagy vélemény?

1. mintafeladat

Trópusi esőerdők pusztulása

Vegyük észre, hogy ezek az idézetek szorosan össze függenek a tervezés, a döntéshozás, illetve az ok és okozat koncep-cióival (lásd a 183. és a 186. oldalt)

Tény vagy vélemény? 113

Bevezetés

Semmilyen különleges tevékenységre nem volt szükség, mivel a feladat jól be volt ágyazva abba az átfogó munkába, amelyben az osztály már korábban részt vett. A 2. segédanyagban és a zárógondolatokban találhatunk példát arra, hogy néhány feladat mégis akad.

Utasítások

• Megkértem a diákokat, hogy a nagyobb csoportjaikon belül párban vagy hármasával dolgozzanak.

• Minden diák kapott egy példányt a nézőpontokból (TÉNY VAGY VÉLEMÉNY, 1. SEGÉDANYAG), és arra kértem őket, fi gyelmesen olvassák el a mondatokat.

• Néhány kérdéssel ellenőriztem, hogy megértették a kulcsfontosságú kife-jezéseket, mint például a kiaknáz, kultúrantropológus, biológiai sokféleség, fauna, szén-dioxid, meanderező stb. A gyengébb osztályokban a kifejezések fenn lehetnek a táblán, vagy átírhatjuk a segédanyagot.

• Megkértem a diákokat, hogy minden egyes nézőpontot olvassanak el, és minden nézőpont alá írják oda, hogy „tény” vagy „vélemény” (mivel az osztály a tehetségesebbek közé tartozott, nem adtam további segítséget).

Megengedtem, sőt bátorítottam is a diákokat, hogy egy-egy nézőpontot bontsanak részeire.

• Körülbelül 15 perc után megkértem őket, hasonlítsák össze a listáikat a főcsoportjukban (a hatfős csoportok) lévők listáival, és nézzék meg, talál-nak-e különbséget.

A feladat irányítása

Amíg a tanulók közül néhányan nagyon mélyen elgondolkodtak, és megvitatták a nézőpontjaikat a többiekkel, addig mások kevesebbet töprengtek, és könnyeb-ben megegyezésre jutottak. A legfontosabb tennivalók a következők voltak:

• mivel ez a fajta feladat teljesen új volt, hasznosnak bizonyult, hogy végig-kísértem a munkájukat, hiszen tudtak kérdezni, ha segítségre volt szük-ségük;

• fontosnak éreztem, hogy ne zavarjam meg a diákok munkáját, így sokkal hasznosabb beszélgetések zajlanak le közöttük;

• természetesen egyes diákok jobban szeretnek önállóan dolgozni, és báto-rítani kellett őket, hogy mondatról mondatra hasonlítsák össze, ki milyen eredményre jutott;

• ha úgy látjuk, hogy egy csoport gondban van, egyszerű kérdésekkel segít-hetünk, mint például: „Miért gondoljátok úgy, hogy ez tény?” „Honnan tudjátok, hogy ez csakugyan egy tény?”

A legtöbb kérdésük arra vonatkozott, mihez kezdjenek az olyan tényekkel, ame-lyek valójában egy véleményt fogalmaznak meg, pl. „A kitermelt erdők helyét a társadalom számára hasznos területté tesszük”. Az (valószínűleg) egy tény, hogy a fafeldolgozó vállalat így gondolja, de az állítás magja vélemény. Ez összeha-sonlítható azokkal a tényekkel, amelyeket elfogadható bizonyítékok támasztanak alá, pl. „Az erdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg”. Néhány csoport segítséget kért, néhány pedig önállóan eldöntötte a kérdést. A legtöbben már az elején látták, hogy vannak átfedések. A feladat során kezdték észrevenni, hogy a vélemény nem feltétlenül jelent valami rosszat, a tény pedig nem minden esetben jó.

Tény vagy vélemény?

1. mintafeladat

Trópusi esőerdők pusztulása

Ez a különböző tanulási stílusok egyik jellem-vonása lehet.

Ezek a kezdeti megér zé sek nagyon meghatározók, és megkérdőjelezik a föld-rajzi tudás termé szetét és az értékekhez való viszonyát.

Tény vagy vélemény?

114

A tapasztalatok megvitatása

A tapasztalatok megvitatásának az volt a legfőbb célja, hogy segítsük a diákoknak megérteni, milyen folyamatok mentén hozták meg a döntéseiket. Tehát a követ-kező kérdéseket tettem fel:

• „Hogyan döntötted el valamiről, hogy az tény?”

• „Hogyan döntötted el valamiről, hogy az vélemény?”

Azon az állásponton voltak, hogy a számadatok és az ábrák vagy a bizonyítékok miatt válik valami ténnyé, viszont, ha értékítéletről van szó, akkor az vélemény.

Azt gondolták, hogy a vélemények olyan kifejezésekkel kezdődnek, mint az „úgy gondolom”, vagy „úgy érzem”. Az idő rövidsége miatt nem mentem bele ebbe a kérdésbe, habár sokkal többet lehetett volna róla mondani.

„Volt-e olyan nézőpont, amelyről nehezebben tudtátok eldönteni, mint a többiről, hogy tény vagy vélemény?”

Ezek azok voltak, ahol a diákok nem tudták eldönteni, hogy a „tényeket”

biztosra vehetik-e.

„Miért van annyi eltérő nézőpont arról, mit kellene csinálni az esőerdők-kel?”

A diákok erre azt felelték, hogy azért, mert mást szeretnének a különböző embercsoportok, de nem utaltak egyértelműen az érték jelentőségére.

Ellenőrzés

Mivel ez az óra egy sokkal nagyobb feladat része volt, megkértem a diákokat, őrizzék meg a kiosztott lapot, mert még dolgozni fogunk vele, és emlékeztettem őket arra, hogy a beadandó munkájukban meg kell jelenniük az eltérő nézőpont-ok mellett annak is, hogyan lehet ezeket összeegyeztetni.

Tény vagy vélemény?

1. mintafeladat

Trópusi esőerdők pusztulása

Tény vagy vélemény? 115

Nézőpontok

In document Gondolkodtató földrajz 1 (Pldal 111-115)