1. mintafeladat
A demográfi ai átmenet modellje elsajátítását – a diákok egyszerűen csak jobban hasznosítják azokat.
Ez a megoldás segíti a megértést, ugyanakkor megőrzi a többféle értelmezés lehetőségét, ami alapvető fontosságú.
Életre keltett grafi konok 33
A feladat irányítása
Ezzel kapcsolatban két kényes helyzet akadt.
• Néhányan kísértést éreztek, hogy csak lemásolják, amit a szomszédjuk csi-nált. Úgy gondolták, hogy a feladat vagy túl nehéz, vagy biztos van benne valami csapda. Ezért hangsúlyoznom kellett, hogy nincsenek helyes vála-szok. Bátorítottam őket, nyugodtan kérdezzenek, ha nem biztosak benne, hogy egy állítás mire utal, vagy mit jelent, de egyébként maguknak kell gondolkodniuk.
• Másrészt, néhányan nem is gondolkoztak rajta, csak leírták az első dolgot, ami az eszükbe jutott. Nem foglalkoztak a lehetőséggel, hogy a dolognak számos lehetséges értelmezése van. Ezért megpróbáltam meggyőzni pár diákot, hogy kicsit jobban gondolják át a válaszaikat.
A tapasztalatok megvitatása
Ez volt az első alkalom, hogy az osztály életre keltett grafi kont készített. Amikor a megbeszéléshez (tapasztalatok megvitatása) értünk, akkor kezdtek rájönni, hogy ez a feladat sokkal mélyebb és sokkal összetettebb, mint azt először gon-dolták – úgy kezelték, mint egy újabb feladatot a feladatlapon. Más osztályokkal való tapasztalatom szerint, a módszer egyre több hasznot hoz, azaz egyre többet tanulnak belőle.
Igazából majdnem az összes irányítással kapcsolatos nehézség felbukkant az ismeret-ellenőrzés során, ami számos meglepetést okozott.
Az ismeret-ellenőrzésre szánt időt 20 percben határoztam meg, ami végül nem volt elég, mert a diákok továbbvitték a beszélgetést, és sokkal több időt használtak el, mint ahogy eredetileg vártam. Valójában az állításoknak csak körülbelül a felét beszéltük meg. Érdemes-e több időt rááldozni? Lehetne vitat-kozni azon, hogy tanulni csak úgy lehet, ha megfelelő hosszan megbeszéljük, és arra is volt már javaslat, hogy az időt egyenlő arányban osszuk meg az ellenőrzés és a tanítás között. Talán a legjobb megoldás, ha egy 20 percnyi isme-ret-ellenőrzést építünk be a kurzus végére, így lényegtelenné válik, hogy minden eredményt kipréseltünk-e a feladatból.
E feladatnál számos állítást részletesen megbeszéltünk. Megkértem néhány diákot, mondják el, hova tették az állítást, és miért. Néha nagyon zavarba jöttek, és kínos csend lett. Néha nagyon ésszerű, de rövid válaszokat kaptam és néha nagyon hosszú, provokatív válaszokat, amelyeken el kellett gondolkoznom, meg kellett kérnem a diákot, hogy részletesebben magyarázza el. Egyes alkalmakkor néhány diák egymás között vitatott meg egy-egy kérdést. Szemmel láthatóan a legaktívabb önként jelentkező a legokosabb lány és két olyan fi ú volt, akik az idő nagy részét rosszalkodással töltik. Gyanítom, hogy a fi úk némelyik megnyilvá-nulása arra irányult, hogy felbosszantsanak, de igazság szerint elgondolkodtató hozzászólásaik voltak: valamilyen érdekes szempontot vetettek fel vagy érintő-legesen kapcsolódtak más témákhoz. Például, az egyik fi ú azt kérdezte, hogy mikortól van fűtés a brit házakban, mert az, hogy a gyerekek egy ágyban aludtak, inkább a hideg miatt lehetett, nem pedig a magas születési ráta miatt. Egy másik példában egy lány azt említette, hogy a családtervezésről való gondolkodást kü-lönböző módokon össze kell kapcsolni az oktatással, majd egy fi ú közbeszólt, hogy a farmereknek valószínűleg azért volt sok gyerekük, hogy megoldják az olcsó munkaerő problémáját. Van ugyan néhány kétségem afelől, hogy mi me-hetett végbe a meg sem szólaló diákok fejében, de ez az egész osztályt bevonó beszélgetésre is igaz.
Életre keltett grafi konok 1. mintafeladat
A demográfi ai átmenet modellje
A tanárok itt komoly ki-hívásokkal szembesül nek a strukturált gondolko-dást illetően, de ha mindig a könnyebb utat választjuk, kevesebb eredményt érünk el (lásd a 182. oldal grafi konját).
Ezt a siker jeleként kell értékelnünk.
Az ilyen elmélkedés kiváló indikátora a színvonalas beszélhetésnek.
Életre keltett grafi konok
34
Ellenőrzés
Emlékezzünk, hogy az eddig leírt folyamat során a diákok nem találkoztak a Demográfi ai átmenet modell fogalmával. Ezért az ellenőrzést úgy terveztem, hogy a modell értelmezését a népességváltozással (és az ezzel összefüggő szüle-tési rátákban és halálozási rátákban történő változásokkal) foglalkozó órába ágyazom be.
A diákoknak írásvetítővel kivetítettem a demográfi ai átmenet modelljét. Ar-ról kérdeztem az egész csoportot, miben különbözik ez a brit népességi grafi kon-tól (ÉLETRE KELTETT GRAFIKONOK, 2. SEGÉDANYAG). Végül, az elemzés odáig jutott, hogy a grafi kon alkalmas lehet arra, hogy előre jelezzük egy ország népes-ségnövekedésében a gazdasági fejlődéshez kapcsolódóan bekövetkező várható változásokat. Használható lenne vázként az egyes országok összehasonlítására, hogy kimutassuk, a vizsgált országok különböző szakaszokban voltak egy adott időpontban.
Kiemeltük, hogy minden országban működnek olyan tényezők, ami miatt nem illenének tökéletesen a modellbe. Utaltam Nagy-Britanniából az 1800-as években a gyarmatokra irányuló kivándorlásra, ami csökkentette a népesség-növekedést. Hasonlóan, a fejlődő országokban bevezetett jó orvosi ellátás fel-gyorsíthatja a szakaszok közti váltást. Az életre keltett grafi konos feladat elgon-dolkoztatta a tanulókat, hogy a népességgel kapcsolatos különböző tényezők hogyan változnak.
Ezután a diákok olyan állításokat kaptak, amiket a „Hány gyermek?” című akciócsomagra alapoztam (ami egyébként egy kitűnő segédanyag), amit fejlődő országokban élőkkel készített interjúkból vettem. Habár a születési ráta témá-jára koncentrál, némi rálátást ad azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják a népességnövekedést. Azt kértem a diákoktól, döntsék el, hogy a demográfi ai átmenet modelljének melyik szakaszában jelenhetnek meg az állítások – ez lett a második életre keltett grafi kon feladat.
Életre keltett grafi konok 1. mintafeladat
A demográfi ai átmenet modellje
Életre keltett grafi konok 35