A digitális szövegek olvasásának vizsgálata, a digitális szöveg strukturális és konceptuális jellemzői miatt a szemmozgásvizsgálatok sorában speciális he-lyet foglalnak el, hiszen a képernyőn szimultán megjelenő verbális és vizuá-lis információk mind a hagyományos értelemben vett szövegolvasási folya-mat, mind pedig a vizuális információfeldolgozás területét egyaránt érintik.
A 2000-es évekig zajló vizuális információfeldolgozást vizsgáló szemmoz-gáskutatások alapvetően képek (pl.: fényképek, festmények, speciális elren-dezésű képek (röntgen), szövegszerű elemek képei változatos elrendezésben) megtekintésére vonatkoztak, és változatos eredményeket hoztak. A folya-matra vonatkozó következtetések megfogalmazását, esetleges nézési sémák és ennek megfelelően kognitív térképek leírását nagymértékben nehezítet-ték az egyes képi ingerekre adott eltérő egyéni válaszok. A digitális szöveg-olvasás szempontjából is meghatározó eredmények lehetnek azonban, hogy a képi információ feldolgozásakor a fixációk átlagos hossza nagyobb, mint verbális információk esetén (Rayner 1998, Rayner et al., 2004), vagyis vár-hatóan a digitális szövegek feldolgozásakor a nyomtatott szövegekétől eltérő fixációs időtartamot kapunk, hiszen ezek a szövegek számos képi informá-ciót tartalmaznak.
A vizsgálatok azt is megállapították, hogy az információfeldolgozási fo-lyamat függ a képen szereplő elemek elrendezésétől, a nézők (tágabb érte-lemben vett olvasók) egy keresési folyamat során általában a kép közepére tekintenek először, majd a kép közepéből kiindulva, oda mindig visszatérő szemmozgással figyelik meg a képen látható tárgyak, elemek kisebb cso-portjait egészen a cél eléréséig (Rayner, 1998; Zelinsky et al., 1997). A digi-tális szövegek olvasására azonban ez a mintázat nem lesz jellemző, minden bizonnyal a weboldal sajátos struktúrájának, a menüpontok és a főszöveg elhelyezkedésének köszönhetően (Nilesen, 2006).
A vizuális információfeldolgozást vizsgáló kutatások közös megállapí-tása, hogy a vizuális információ feldolgozását leginkább a keresési feladat
befolyásolja, vagyis az, hogy a kísérletvezető milyen utasítást adott a néző-nek/olvasónak a vizuális inger megtekintése előtt (Rayner, 1998). Ebből a megállapításból arra következtethetünk, hogy a digitális szövegek olvasási folyamatára jellemző szemmozgást is befolyásolja az olvasói szándék, vagyis az információkeresési céllal történő digitális szövegolvasás sajátosan jelle-mezhető.
A 2000-es években jelentek meg az első digitális szövegolvasási vizsgá-latok, amelyek a vizuális és a verbális információfeldolgozás összekapcsolá-sát igénylik. A hagyományos szövegolvasást vizsgáló kutatások eredményei közül a szöveg vizuális megjelenítésére vonatkozó eredmények lehetnek leginkább meghatározók a digitális szövegolvasási folyamatban. A kutatások bizonyították, hogy a szemmozgást befolyásolja a szöveg konceptuális és ti-pográfiai változatossága. Minél hosszabbak a sorok egy szövegben és minél távolabb helyezkednek el a betűk egymástól, annál inkább nő a fixációk ide-je, és gyakoribbak lesznek a regresszív szakkádok.
A digitális szövegek olvasási folyamatának első nagymintás (300 fő) di-rekt vizsgálatát Jakob Nielsen végezte (Nielsen, 2006). Nielsen eredményei elsősorban a digitális szövegek olvasásakor kirajzolódó olvasási mintázat szempontjából meghatározók. Kutatása igazolja, hogy alapvetően F és E alakzat jellemző a digitális szövegek olvasási mintázatára, ami azt mutatja, hogy az olvasók a digitális szöveget először vízszintesen kezdik el feldol-gozni, majd pedig függőlegesen. A két alakzat azt is tükrözi, hogy befoga-dók hosszabb ideig fixálják a weboldal felső részén található információkat, mint a weboldal többi szövegelemét. A digitális szövegek olvasási mintázatát befolyásolja az olvasó célja, a weboldal szerkezeti felépítése és tartalma, va-lamint az oldalon megjelenő vizuális kiemelések – mint például a fejlécek – alkalmazása, a felsorolások, a más színnel, betűtípussal, betűmérettel szedett szövegelemek.
Kaspar és társai (2011) a digitális szövegolvasást vizsgáló szemmozgást elemző kutatásukban azt feltételezték, hogy az azonos szerkezetű webla-pok egymás utáni megtekintése során a fixációk átlagos hossza folyamato-san csökkeni fog, hiszen a weblapok ismerős szerkezete miatt kevesebb időt töltenek majd az olvasók az információk feldolgozásával. A kísérletben 63 személy vett részt, minden kísérleti személy 6 azonos szerkezeti felépíté-sű vásárlói oldalt tekintett meg egymás után. Az olvasási mintázat ennél a kísérletnél is a Nielsen-féle eredményekhez hasonlóan alakult: az olvasók a képernyő bal felső sarkában lévő információkat tekintették meg először, és szignifikánsan többször fixáltak a képernyő felső harmadában lévő
in-formációkra, mint a weblap többi részére. Feltételezésük azonban nem iga-zolódott, a fixációk időtartama nem csökkent, hanem folyamatosan nőtt az újabb és újabb weblapok megtekintésével. A kutatók az eredményt azzal magyarázták, hogy míg az első egy-két weblapnál elsősorban a szöveg szer-kezeti felépítésére koncentráltak az olvasók, az utolsó weblapoknál, mivel már ismerős volt a szerkezet, a saját érdeklődésüknek megfelelően alakult a nézési viselkedés (Kaspar et al., 2011.) Ez a digitális szövegolvasási stratégiák szempontjából azért meghatározó, mert azt láthatjuk, hogy először a web-oldalak szerkezetével kapcsolatos előzetes tudásukat aktiválják az olvasók, és csak utána használnak tartalmas információkat feldolgozó szövegolvasási stratégiákat.
Venig és Solovyova diákok vizuális információfeldolgozási folyamatát vizsgálta online oktatási anyagok feldolgozása közben. A vizsgálatban 60 humán és 60 természettudományos tagozaton tanuló vett részt, akiknek 3X5 weblap megtekintése után kellett három-három szövegértési kérdésre vá-laszolnia a weblapok tartalmával kapcsolatban. A diákok minden weblapot ugyanannyi ideig tekinthettek meg, a weblapokat adott idő után az interjú-vezető váltotta, vagyis a kísérlet nem az olvasási folyamatot, hanem egy-egy weblap feldolgozását térképezte fel. Eredményeik nemcsak bizonyos digi-tális szövegolvasási stratégiák alkalmazását bizonyítják, de felhasználhatók hatékony digitális tananyagok összeállításakor:
• a diákok inkább a szövegre, mint a képekre koncentrálnak, azon belül is a kiemelt kulcsszavakat olvassák. Kivétel, ha szöveges részt (pl.: cí-met, feliratot) is tartalmaz a kép, vagy ismerős számukra.
• F alakú mintázat jellemzi a digitális tananyagok olvasását. A feladat-megoldást hatékonyabbá teszi, ha a szövegek szemantikailag struktu-ráltak, minden téma fő gondolata a bekezdés első sorában kiemelve olvasható.
• a természettudományos tagozaton tanuló diákok szignifikánsan több időt töltöttek az információkereséssel, részletesebben olvasták el a feladatot, de kevésbé találták meg a bennefoglalt információkat, mint a humán tagozatos diákok.
• A szöveg komplexitása nem befolyásolta a szemmozgást információ-keresés közben (Venig–Solovyova, 2016).