Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogyan változik a siket tanulók szem-mozgása és szövegértése jelnyelven közvetített szövegértés, illetve módo-sított szövegbemutatás esetén. Az eredmények azt mutatják, hogy minden esetben a fej területére esik a legtöbb fixáció. A fixációk száma ugyan meg-növekszik a kézen, ha a szemkontaktus és a szájmozgás nincs jelen, de még ezekben az esetekben is az arcra esik a fixációk több mint 50%-a. (Az első hipotézisünk igazolódott.) Ez egybecseng a nemzetközi kutatások eredmé-nyeivel (Agrafiotis et al., 2003; Muir et al., 2003; Muir és Richardson, 2005;
Mastrantuono et al., 2017), amelyek szintén az arc kiemelt mivoltát állapítot-ták meg a jelnyelv feldolgozása során. Az általunk vizsgált adatközlők ered-ményei azonban eltérnek a külföldi kutatások eredered-ményeitől abban, hogy a fixációk legnagyobb része a szájmozgásra esett, és nem a szem környékére.
Ennek valószínűleg az orális oktatás meghatározó mivolta az oka, az adat-közlők ahhoz vannak szokva, hogy a tanórák többségén a tanárok ajakmű-ködését figyelve próbálják feldolgozni az órán elhangzottakat.
A legkönnyebb feladat a siket tanulók számára az, ha a szemkontaktus, a szájmozgás és a kézjel együttesen jelen van, tehát a természetes jelnyelvi úton kapják meg az információt. Akkor, amikor valamelyik összetevő hiány-zik, tehát nincs kézjel, szájmozgás vagy szemkontaktus, a szövegértés szig-nifikánsan romlik (a második hipotézisünk is igazolódott).
A szövegértés eredményei szerint a legnehezebb feladat az, amikor kéz-mozgás nélkül történik a mesélés. Ez ellentmond a harmadik hipotézisünk-nek, mely szerint a szájmozgás nélküli történetközvetítést gondoltuk a legke-vésbé érthetőnek. Ez az eredmény rávilágít arra, hogy bár a fixációk döntő többsége nem a kézre esik a jelnyelv feldolgozása során, a periférikus látás segítségével mégis képesek a siket személyek elengedhetetlenül fontos infor-mációkhoz jutni a kézjelekből. Váratlan eredmény az is, hogy a szubjektív megítélés során az adatközlők kissé fontosabbnak gondolják a szájmozgást a kézmozgásnál.
Eredményeink fontos pedagógiai kérdésekre is felhívják a figyelmet, illetve megerősítik a szakirodalom korábbi megállapításait (Bartha, 2004;
Hattyár, 2008; Holecz et al., 2017). Igazolják, hogy jelek nélkül, csak a száj-mozgás alapján nagyon gyenge szövegértési teljesítményt nyújtanak a hal-lássérült tanulók. Mivel az integrált oktatásban a tanórákon nincs vagy na-gyon ritka a jelhasználat, a súlyosan nagyothalló és siket tanulók óriási
hát-rányban vannak halló társaikhoz képest. Emellett a folyamatos arcra való fixálás, koncentrálás gyorsabb kifáradáshoz is vezethet, ami szintén hozzá-járulhat az iskolai sikertelenséghez. Az, hogy a fixálások nagy többsége az ajkakra esik, felhívja a figyelmet arra is, hogy nem mindegy, milyen a ta-nárok ajakartikulációja – a pontosabb artikuláció jobban elősegíti a tanórai szövegértést (ez a halló tanulók esetében is igaz). Végül nem elhanyagolható tényező az sem, hogy szemkontaktus nélkül is szignifikánsan nehezebbé vá-lik a megértés. Ugyanakkor a szemkontaktus tartása még a szegregált 10-12 fős hallássérült osztályokban is megoldhatatlan feladat.
A mostani, alacsony számú adatközlővel folytatott kutatásunk is felhív-ja a figyelmet a bizonyos esetekben mutatkozó nagy egyéni különbségek-re. Ezek megismerése a szülők, pedagógusok által sokat javíthatna a tanulók sikerességén. A kutatás eredményei meggyőzően bizonyították számunkra, hogy a szemkamerás kutatási módszernek nagy jelentősége van a hallássé-rült tanulók kommunikációja megismerése szempontjából, amelynek fontos szerepe lehet a tanulási, tanítási folyamatuk tervezése szempontjából, ezzel együtt pedig természetesen a szurdopedagógia módszertanának fejlődésé-ben is.
Irodalom
Agrafiotis, D., Canagarajah, N., Bull, D. R., & Dye, M. (2003): Perceptually optimised sign lan-guage video coding based on eye tracking analysis. Electronics Letters, 39(24), 1703–1705.
DOI: 10.1049/el:20031140
Auszmann A. (2013a): Magánhangzó-minőségek siketek szövegfelolvasásában. Alkalmazott Nyelvtudomány, 13(1-2), 23–39.
Auszmann A. (2013b): Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei. In:
Váradi T. (szerk.): Alknyelvdok7: doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből.
(pp. 17–25). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Auszmann A. (2014): Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában. In:
Váradi T. (szerk.): Alknyelvdok8: doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből.
(pp.1–12). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Bartha Cs. (2004). Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehe-tőségei. In: Ladányi M., Dér Cs., Hattyár H. (szerk.): „…még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. (pp. 313–332). Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Bartha Cs., Hattyár H. és Szabó M. H. (2006): A magyarországi siketek közössége és a magyar-országi jelnyelv. In: Kiefer F. (főszerk.): A magyar nyelv. (pp. 852–906). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Beke A. és Horváth V. (2011): A spontán beszéd fonetikai mintázata hallássérült gyermekeknél.
In: Navracsics J. és Lengyel Zs. (szerk): Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben – Pszicho-lingvisztikai tanulmányok II. (pp. 27–35). Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Bokor J. (2016): A siket közösség és a magyar jelnyelv megjelenése az anyanyelvi órákon. Anya-nyelv-pedagógia, 9(3), 45–62.
Bombolya M. (2007): Hallássérült gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai. In: Gósy M. (szerk.):
Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. (pp. 72–83). Nikol Kkt., Budapest.
Csányi, Y. (1990): Hallás-beszéd nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest.
Csányi, Y. (2005): A hallássérült gyermek. A hallássérült gyermek az óvodában. In: Csendes K.
(szerk.): Kisgyermekek, nagy problémák. (pp. 1–16). RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest.
Emmorey, K., Thompson, R. & Colvin, R. (2008): Eye gaze during comprehension of American Sign Language by native and beginning signers. Journal of Deaf Studies and Deaf Education, 14(2), 237–243.
Farkas M., Perlusz A. (2000): A hallássérült gyermekek óvodai és iskolai nevelése és oktatása.
In: Illyés S. (szerk.): Gyógypedagógiai Alapismeretek. (pp. 505–535). ELTE BGGyFK, Budapest.
Fent Z. (2007): A hallószerv, a hallás folyamata, zavarok. In: Gósy M. (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. (pp. 44–57). Nikol Kkt., Budapest.
Gósy M. (2005): Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest.
Gósy M. (2006): GMP-diagnosztika. Nikol Kiadó, Budapest.
Gósy M. (2008): Nagyothallás, beszédfejlődés és nyelvhasználat. Fejlesztő Pedagógia, 19(1), 7–11.
Hattyár H. (2008): A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisz-tikai vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE BTK, Budapest. URL: http://doktori.btk.elte.hu/
lingv/hattyar/diss_nem.pdf
Holecz M., Ökrös, F. és Bartha C. (2017). A siketek és nagyothallók munkaerőpiaci és személyes sikerének nyelvi és nyelvi szocializációs tényezői. Anyanyelv-pedagógia, 10(3), 5–21.
Horváth V. (2016): A hallássérülés hatása a beszédre. In: Bóna J. (szerk.): Fonetikai olvasókönyv.
(pp. 105–118). ELTE Fonetikai Tanszék, Budapest.
Kiefer G. (1998): Cochleáris implantáció utáni beszédrehabilitációs eredmények. Beszédkutatás 1998, 6, 204–213.
Koopmans-van Beinum, F. J., Clement, C. J. & Den Dikkenberg-Pot, V. (2001): Babbling and the lack of auditory speech perception: A matter of coordination? Developmental Science, 4(1), 61–70. DOI: 10.1111/1467-7687.00149
Mastrantuono, E., Saldaña, D. & Rodríguez-Ortiz, I. R. (2017): An Eye Tracking Study on the Perception and Comprehension of Unimodal and Bimodal Linguistic Inputs by Deaf Ado-lescents. Frontiers in psychology, 8, 1044. DOI: 10.3389/fpsyg.2017.01044
Mihalovics J. (2007): A siketek és nagyothallók ellátása a közoktatásban és az integrált oktatás feltétel-rendszere. URL: http://www.oktatasikerekasztal.hu/hattertanulmanyok/06/mihalovics_si-ketek_es_nagyothallok.pdf [2017. 03. 01.]
Muir, L. J. & Richardson, I. E. (2005): Perception of sign language and its application to visual communications for deaf people. Journal of Deaf studies and Deaf education, 10(4), 390–401.
DOI: 10.1093/deafed/eni037
Muir, L. J., Richardson, I. E. G. & Leaper, S. (2003): Gaze tracking and its application to video coding for sign language. In: Proceedings of Picture Coding Symposium 2003. IEEE.
Oller, D. K. & Eilers, R. E. (1988): The role of audition in infant babbling. Child development, 441–449. DOI: 10.2307/1130323
Pataki L. (2000): Hallássérülés – hallási fogyatékosság. In: Illyés S. (szerk.): Gyógypedagógiai Alapismeretek. (pp. 183–197). ELTE BGGyFK, Budapest.
Réthy E. (2002): A speciális nevelési szükségletű gyermekek integrált nevelése oktatása Euró-pában – Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102(3), 281–300.
Romanek P. Z. (2017): Néhány gondolat a jelnyelv helyzetéről és elsajátításának különböző útjairól. Anyanyelv-pedagógia, 10(1), 103–106.
Szabó Á. (2018): A lexikális hozzáférés sajátosságai hallássérült középiskolásoknál. Doktori disszer-táció. ELTE BTK, Budapest.