A bírák korától kezdődően mintegy 300 éven át a zsidó törzsek legveszélyesebb ellenfele a Filiszteus nép volt. Számos igehely tanúskodik arról, hogy mennyire fontos és kiemel
kedő szerephez jutott e két nép története a Szentírás Ószövetségében.
A származás elméleteket összevetve és a választ keresve az Ószövetség alapján, több nyomon is elindulhatunk a filiszteusok eredetét kutatva.
A legelső nyom rögtön a Mózesi könyvek első részében található:
• lMóz 10, 14...”Pathruszimot és Kaszlukhimot a honnan a Filiszteusok származnak és Kafthorimot...”
Ez a nagyon fontos nyom felhívja a figyelmünket, hogy a filiszteus nép területe volt Kánaán egy része Ábrahám idejében. /Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy Ábrahám a Kr. e. 1500 körül élt, akkor ezek a filiszteusok a proto filiszteusok lehettek, Gerar és Ber- seba városait birtokolták békés nem harcias nép volt. (I. Móz 21. 32. b. „visszatérének a Filiszteusok földére.” )
Ábrahám életének pontos meghatározása kétséges, életének feltételezett időhatárai igen nagyok: Kr.e. 1800-1100-ig bezárólag a nézetek élesen elválnak és elhatárolódnak ebben a kérdésben.
Ám a hiteles történeti források, és a régészeti adatok hiányosak, így nem állapítható meg teljes bizonysággal Ábrahám életének körülményei. S L. Wooly feltárásai óta a Dél Mezopotámia Úr városával azonosítják Ábrahám lakóhelyét, de ez a feltételezés téves és mára már túlhaladottá vált. A mai Törökország területének délkeleti részén fekszik Har- ran városa,(Urfa) amely Ábrahámot fogadta 4000 éve. Bár a Biblia nem említi, hogy Ábrahám miért hagyta el szülőhelyét Úr-Kaszdimot, egy zsidó legenda kitölti a hézagot:
Nimród király a csillagokban látott egy jelet, mely egy férfi eljövetelét jövendölte meg, aki ellene s pogány vallása ellen fordul. Nimród üldözőbe vette Ábrahámot, aki Harránba mene
kült, ahol Isten először szólt hozzá: „Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! Nagy néppé teszlek! (I. Móz. 12.)
Ez a kitérő is rávilágít arra, hogy mennyi zűrzavarral és téves nézetekkel kell meg
birkóznia annak, aki a Bibliai események valódiságával foglalkozik. Évszázados toposzok, vallási dogmákká csontosodott adatok, történetek, személyek csapnak össze a tudomány legújabb felfedezéseivel és a régészet legújabb leleteivel.
Az azonban biztos, hogy a történelmi környezet Kánaán más vidékeire utalnak, for
rásként felhasználható, Ugariti és Nuzi-i szövegek nyújtanak támpontokat. Az események közötti hasonlóság több alkalommal is megdöbbentő.
Felsorolok néhány példát a teljesség igénye nélkül.
• Az első szülöttség eladása egy tál lencséért/ Nuzu-i tábla elsőszülöttség eladása egy tál ételért, fivér -fivér közötti átadás, nem lehetett akárkinek átadni,
• Keret király legendája, Ézsau vörös színe/ ókorban a vörös szín az ünnep a hősök színe,
• Megszületendő gyermek megjövendölése,
• Ugariti panteon hasonlósága,
• Jakubel Hükszos törzsfőnök neve,
• Ábrahám/Abamrama földműves neve a Kr. előtti 1554-ből agyagtáblákon,
• Gád-Dán név szereplése a Mári szövegekben.3
Egy kis kitérő után folytassuk a filiszteusok származási helyének azonosítását.
A következő igehely, amely segíthet lokalizálni a filiszteusok származási helyét:
Mert az Űr elrontja Filiszteát Kaftor szigetének maradékát.. (Jer. 47. 4)
Jeremiás próféta összehasonlítja Izrael Egyiptomból való kivonulásával a filiszteusok Kaftori kivonulását, majd Ámos próféta teszi fel a mintegy költői kérdést a hellyel kap
csolatban.
Ám. 9: 7 „Nem én hoztam e ki Izraelt Egyiptom földjéről és a filiszteusokat Kaftorból?
Tehát Ámos próféta és Jeremiás próféta is úgy tudja, hogy a filiszteusokat Kaftorból hívták el, de hol is van az a Kaftor?
Erre elsősorban az Egyiptomi, Ugariti és a Mári-ból előkerült szövegek alapján keres
sük a választ. Ezek a szövegek azonosnak tekintik Caphtort, Keftiuval de ez további kér
déseket vet fel, hiszen a szövegek Caphtort (Kaftor) egynek tekintik Crete-val(Kréta), valamint,vannak utalások egyes szövegekben Ciprussal, sőt Dél -Nyugat Ázsia egyes tar
tományaival való azonosítás sem ritka.
A Septuaginta, azaz a Hebdomékonta egynek tekinti Kaftort ázsiai Cappadóciával, ugyanebben a szövegben (cpvXoc; (allofülosz)allophüloinak = idegen, más nemzet, más törzsbelinek fordítja a Filiszteus népnevet. Ésaiásnál pedig Hellénesz vagyis görögnek fordítja a filiszteusokat.
Érdekességként megjegyezném, hogy a görög epikus „hazatérési mondák” nagy része keletre vándorolt hősökről beszél.(például Askelon város alapítása, amit jóval a történe
tileg igazolt filiszteus letelepedés előtt alapítottak)
Ha más bibliai szövegeket tekintünk át I.Sámuel. 30.14.” Mi törtünk be a Kréteusok déli vidékére és oda a mely Júdáé, és Kálebnek déli vidékére, és Siklágotfelégettük tűzzel.” és a II. Sámuel 20.23-t „Joáb pedig Izrael egész serege felett való volt, Bénája pedig, Jójadának fia, a Kereteusok és Peleteusok vezére vala.” azt látjuk, hogy Chereti/Kréta nagyon fontos szerepet játszhatott a filiszteusok életében. Hiszen Dávid személyes testőrsége is Krétaiak
ból állott. A héber szövegek a Chereti/Kréta/Carians az azonosítás menetét elősegíti a [3] Izrael Finkelstein és Neil Asher Silberman Biblia és a régészet Az ókori Izrael történelmi két arca 2001. Gold Book nyomán
108
II. Sámuel. 20.23. „Joáb pedig Izrael serege felett való volt, Bénája pedig Jójadának fia, a Kreteusok és Peleteusok vezére vala.”
A fő kérdés tehát az, hogy hol volt eredetileg az otthonuk a Kr.e. XIII. századtól már bizonyíthatóan Kánaán területén élő Caphtori/Chereti/Cretans/Pelethites/Carians-aknak?
A legősibb források eredeti otthonaként a filiszteusoknak ugyancsak Krétát jelöli meg, méghozzá Gáza ősi város neve alapján a Minoah volt ez, mint tudjuk több ókori kereske
delmi állomás neve volt, amit Krétáról indítottak, azon kívül Minóah azonos Minósszal.
Homérosz Iliásza is említést tesz a valószínű tengeri népekhez tartozó népcsoportok
ról, 10. énekében a trójaiak kiküldött kéme Dolón, beszéli el Odüsszeusznak a követke
zőket „part mellett károk s nyilas painok alusznak és a lelekszek a kaukonok meg a hős pelaszgok.. Az Ókori Görögország lakóit pelasgoknak nevezték, az elnevezésről még folyik a vita, hogy ennek a népnek van -e köze a filiszteusokhoz.
Homérosz az Iliászban a trójai oldalon álló harcosok vasfegyvereiről is beszél, A Bib
liában filiszteusnak említett pelesztek is, akiket ez egyiptomi ábrázolások furcsa, tollbok- réta-szerű sisakkal jelenítettek, meg amelyek filiszteusokat ábrázolnak, ismét csak azt mondhatjuk el nagyon, emlékeztetnek Homérosz leírásaira jellegzetességük : a tollbok- rétás sisak kezükben kerek pajzs, rövid kard és dárda.
Továbbá az Odüsszea című művében VII. 420-460 és XIV 250-290 említés van görög hősökről, akik vándoroltak és bejárták Krétát, Ciprust, Líbiát valamint Egyiptomot és letelepedtek ott, ezek az információk, mind megerősítést nyernek a továbbiakban is.
A Ciprus, mint filiszteus szülőföld a későbbi forrásokban jelenik meg, a korai írások nem említik. A legnagyobb érv, amit e mellett lehet felhozni a kerámiaművesség azonos
sága illetve hasonlósága, ami tagadhatatlan.(Mükéné IlI.C-lb) Karageorgis említ Ciprus
ról olyan mítoszokat, melyek „görög” hősökről, akik városokat alapítottak a szigeten.
Ciprus a Kr. e. XIII. században végbement egy Égeizáción (Sanders, NK 1985.)4 hirtelen megjelenve az említett fazekasság, valamint az építészet hasonlósága (kváderkövek hasz
nálata) Mindazonáltal megjegyzendő Mükéné és Ciprus között élénk kereskedelmi, kul
turális és gazdasági kapcsolat volt, és a filiszteus kultúra megjelenése eredhetett abból, hogy a ciprusi és az égéi kultúra egybeolvadt.
Az Égéi kultúra embere nagymértékben függött a kereskedelemtől, a gazdaságuk a nyersanyagok importján múlott, így kevés kiesés is megingathatott egész országokat.
Hérodotosz és Diodorosz ír, az Égeikumban előforduló éhínségről.
Alashiya, Egyiptom és Égeikum közötti kereskedelem egyik jelentős központja, amit Ciprussal azonosítanak.5 (Redfort. 1992).
Elsöprő hasonlóságok Ciprus és Nyugat Anatólia műveltsége és a filiszteus műveltség között, vezettek arra a gondolatra, hogy a filiszteus eredet helyeként kezelik ezeket, a területeket.
Ciprusnak a bronzkor végén erős kereskedelmi kapcsolatuk volt.
Mindazonáltal a Ciprus Kaftorként való azonosítása kétséges és nehézzé teszi a sziget nevének azonosítását a változások miatt a különböző korokban.
[4] Sanders, NK (1985) The Sea peoples Warriors of the ancient Mediterraneam. Revised Editon. 1985 Lon
don mű nyomán
[5] Redford, Donald Bruce. 1992.
Egypt, Canaati, and Israel in Ancient Times.
Princeton: Princeton Univer- sity Press nyománÉs hogy mi a közös a Homérosz által megénekelt Trója és a filiszteus őstörténet között?
Egyrészt a mediterrán térség késő bronzkori és kora vas
kori kultúrája közötti hasonlatok figyelemreméltóak.
Másrészt nagyon érdekes összefüggésre juthatunk, ha megnézzük Stager, Le6 kutató állítását, mely szerint össze
függés van az ókori emberi karakterek között Achilles - Odüsszeus Góliát-Sámson, és a bírák kora hősei között, mind egy magányos, markáns, karakter óriási erővel, már-már heroikus erővel rendelkező magányos hős jellegzetes fegy
verzettel.
A Trója VI. szintjéből előkerült leletek a Mükéné kerá
miák III B fajtát képviselik. A VII Trója már nem a királyi Trója, ez a régészeti rétegekben jól elválik. A kerámiatípusaik a görög krétai műkéné és etruszk stílussal rokon a finom díszí
tettség és formavilág jellemző, ilyen kerámiákat találtak Gerár, Debír, Bét-Semes városokban Jezréel síkságon, Megiddóban, a hegyvidéken, Micpában.
Összegezve, a kérdésre a választ: egyes kutatók úgy gondolják, hogy a tengeri népek Cip
rusra érkezése a (Maa, Phyla, Sinda, Enkomi, Kition, stb..) a Kr. előtti XIII. század korai szakaszában a trójai háború után történt, Ciprusról, a mai Görögországból és Anatóliából, majd a XII. században további tengeri népcsoportok csatlakoztak a Peloponészoszi szi
getekről, majd nyugat Anatóliából. Ez időben, Egyiptomban III. Ramszesz és Merneptah fáraók uralkodtak. Plusz információként meg lehet jegyezni, hogy Erasztotenész Trója elestét Kr. előtt 1183-ra teszi.
w w w .bibleandscience.com / tours/m useum s.htm
Antropomorfszarkofág
cooprenner.blogspot.com /.../
british-m useum .htm
filiszteus harcos http://antikforever.com/
Syrie-Palestine/Philistins%20 Arameens/Images/philistinO lb.gif
[6] Stager, Le The impact of the Sea Peoples in Canaan. Int The Archaeology of society int he Holy Land T.E.
Levi London 1995. nyomán
110
A filiszteusokra jellemző tárgyak között a kerámia és az építészeten túl jellemző tár
gyuk még: az agyagkoporsó arcot és kezet formázó relieffel. Az arc fölötti vízszintes sza
lagból függőleges vonalak indulnak ki. Ez a tengeri népek oly jellegzetes fejfedőjére emlé
keztet. Transzjordániából és Egyiptomból elkerült darabok az egyiptomi helyőrség tengeri népekből álló osztagának emlékei lehetnek. Ezek az agyagkoporsók nagy hasonlatosságot mutatnak az egyiptomi szarkofágokkal, bár méretükben, díszítettségükben jelentősen különböznek.
Az ugariti szövegek beszélnek Kapturi -ról „Kptr” néven, az egyiptomi szövegek a korai bronzkorban Kréta/ Keftiu neve: (Kftyw)Kaftor átvétel az egyiptomi nyelvből. A Bib
lia szövege Kaftort jelöli meg kiindulási pontként, amit azonosíthatnak Krétával. Máshol azonban nyugat Anatóliát jelölik meg kiindulási pontként, az Égeikumban egy népföde
ráció indult el a Trójai háború után a Kr. előtti XIII. században.
A népszövetség öt nagyvárost hozott létre a filiszteus földön - amelyeket a Biblia is megemlít Askelón, Asdód, Gáza a tengerparton és Ekrón, Gát a szárazföld belsejében létesült, a városokat seranim vagy seren irányította, lásd I.Sámuel.5:8, 6:4, 6:16-18.
A legfontosabb városok
Gát (Teli es Sah) Filiszteus városok egyike jelentősége az Ószövetségi időkben nőtt meg, amikor a filiszteusok elrabolták a frigyládát és ebbe a városba vitték.
Góliát a hatalmas filiszteus is innen származik, más nagy erejű filiszteussal együtt. A város több ízben állt Júda uralma alatt végül a VIII. században az Asszírok kezébe került. A pontos helyén jelenleg is ásatás folyik.
Ekrón: /Teli Mikné/ a filiszteus öt váro
sának egyike Júda törzsének jutott a hódítás
korai időszakában, Ekrón istene Belzebub volt, akitől Ahazja Izrael királya is tanácsot kért, amikor elfordult a saját Istenüktől. / Jós. 15: 45-46 Jós. 19: 4 3 ,1. Sám. 5: 10, 17: 52/
Ekrón a Kr. előtti 2 évezredtől -603-ig lakott volt Teli Mikne 1950 óta szerepelt, mint első számú jelölt a hajdani filiszteus városra. 1996.-ban találtak egy írást, amelyben a város ősi neve szerepelt az ásatások alatt ez megerősített, hogy Tel Miqne azonos Ekronnal..
Askelon: Ősi tengerparti város Kr. előtt 1800 körül épülhetett, Jaffa és Gáza között a filiszteusok egyik legjobban megerősített városának számított. Derceto Isten asszony kegyhelye, Askelon volt Asszír, babiloni, tíruszi uralom alatt az idők során.
Nagy Herodes a források szerint Askelonban született. 604.ben lerombolták a várost a vezető réteget elhurcolták.
Asdod: Filiszteusok várerődjének egyike. A filiszteusok által elrabolt frigyláda ennek a városnak Dágon istenének állított templomába került. Ésaiás próféta idejében Uzzija Júda királya elfoglalta a várost. Újszövetségi időkben Atotosz néven Heródes építette újjá.
Gáza: (asszyr: Chazita, zsidó ’ azza = erős arab: Ghazza Teli el Ajjul) Gérertől 13 km-re a filiszteus síkságon lévő város az Ószövetség korában kikötőváros volt. A zsidó törzsek közül
Filiszteus kerámia
http://larryavisbrown.homestead.com/files/OT history/unit2/PhilistinePottery_Ashdod.jpg
Jozsué foglalta el Gázát, de később a filiszteusoké lett. Sámson Gáza börtönében halt meg, amikor Dágon templomát ledöntötte. Gáza szerepet játszott az Egyiptom felé irányuló keres
kedelemben. Az ószövetségi időkben Kánaán országának a déli határát jelentette ez a város, Petri tárta fel. Ezékiás Júda királya, asszír seregek majd az egyiptomi fáraó foglalta el. Az újszövetségi időkben a város történetében egy egyiptomi főtisztviselő játszott szerepet. (Ap.
Csel. 8.26) A gázai marneoi Marna temploma a Kr. sz. IV. században az akkori világ 2. leg
nagyobb erőssége volt. Kr. u. 67-ben elpusztult majd a hellenisztikus műveltség fellegvára lett.
A filiszteusok gazdag leletanyaga, fejlett civilizációja élesen elválik a szomszédos zsidó települések anyagi kultúrájától. Égéi, kánaáni, egyiptomi hatásra utaló kerámia, jellegze
tes filiszteus motívumokkal - például madáralak-, bronz és vasfegyverek, ékszerek, jelleg
zetes házak, a kánaánita vallás speciális helyi változatára utaló templomok, kultusztárgyak.