BAKAY KORNÉL „MAGYAR ÖRÖKSÉG” LAUDÁCIÓJA
Bakay Kornél akkor kezdte kutatói pályáját, amikor a történelemhamisítás párt- és állami követelmény volt. E követelmény ellenére a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről a legendás, Magyar Örökség díjas professzor, László Gyula több, kiválóan képzett, becsületes, nemzeti értékrendet képviselő régészt indított a kutatás útjára. Ezek közé tartozott Bakay Kornél is. Munkahelyei (MTA Régészeti Intézet, kapos
vári, kőszegi múzeumok) lehetővé tették a régészet alapvető tevékenységét, az ásatásokat.
Ipolymente, Somogyvár csak néhány a legjelentősebbek közül. Az ásatás a régészeti kuta
tás alapja, elsődleges forrásanyaga. De nem csupán az előkerülő tárgyak, hanem azok helyzetének, rétegviszonyainak és számtalan apró jelenségnek megfigyelése. Bakay ása
tásainak jellemzője volt a rendkívül pontos, mindenre kiterjedő figyelem és minden helyzet, jelenség részletes rögzítése írásban, rajzban, fényképen.
Bakay Kornél kutatásainak fő témája a magyarság eredete, őstörténete, a honfoglalás, az állam-, majd a királyság alapításának kora. Nehezen hihető, de tény, hogy a mai érte
lemben vett történetkutatás minden társtudományával (régészet, nyelvészet, embertan, néprajz, stb.) több, mint két évszázadra nyúlik vissza, de ennek ellenére történelmünk legkorábbi szakaszának ismeretében fehér foltok tömeg e van. A XIX. századig - króni
kásaink alapján - élt a hun-magyar azonosság, Árpád, dinasztiájának Attilátóli származ
tatása, azaz tényként fogadták el a krónikásaink által írottakat. Majd a XVIII. század végén jöttek kutatók, főleg nyelvészek, akik bizonyítani vélték a magyar nyelv finnugor rokon
ságát és ezen átlépve a magyarság finnugor eredetét szemben minden más forrással. Oly annyira, hogy akadémiai szinten megkérdőjelezhetetlennek tartották - s talán mondhat
juk, ma is tartják - a finnugor eredetelméletet. Természetesen voltak körültekintőbb, szélesebb látókörű tudósok, akik nem fogadták el a nyelvészek finnugor rokonítását, mint például az 1915-ben meghalt kiváló történész, Nagy Géza, de véleményük heves ellen
állást váltotta ki, többnyire tudománytalannak minősítették őket. Az ellenérvelést meg
könnyítette, hogy a finnugor rokonítást ellenzők és más, többnyire ősibb eredetet vallók között nagyon sok volt (és van ma is) a jóakaratú dilettáns „magánkutató”.
Mindezt azért kellett vázolni, hogy tisztán lássuk Bakay Kornél érdemét. A rendkívül kiválóan felkészült, nyelveket beszélő - így szinte minden lényeges irodalmat felhasználó - régész a többi tudományág eredményeit szintetizálva adott alternatívát a finnugor ere
dettel szemben. Felkészültségével párosult nemzeti értékrendjéből adódó kötelességérzet, hogy ezt a feladatot akkor is el kell végeznie, ha kutatótársai - ki ezért, ki azért - ellensé
gesen fogadja következtetéseit. Tény, hogy a finnugor elmélet hatalomban lévő védelme
zőinek legtöbbjét a politika is motiválta; előbb német, majd szláv fennsőbbséget hirdetve.
Bakay Kornél számos monográfiáiból - önkényesen - háromkötetes munkáját -
„őstörténetünk régészeti forrásai” - emeljük ki ehhez a témához. Bakay áttekintést ad mindazoknak a keleti népeknek emlékeiről, akik az ősmagyarok eredetével számításba jöhetnek. Legtöbbet a szkítákkal, hunokkal, avarokkal foglalkozik, de nem hagyja figyel
18
mén kívül még a neuralgikus Mezopotámiát sem és természetesen nem BelsőÁzsia szinte valamennyi történeti népét. Ez a munka ad részletesen kidolgozott alternatív eredetelmé
letet a finnugor rokonítással szemben, ősein
ket az említett népek között keresve. Termé
szetesen - mint minden tisztességes kutató - nem tekinti véglegesen lezártnak, örök igaz
ságként a megállapításait. De a jövő kutatóit mentesíti az egyetlen út kényszerétől. Ez a munkája egyetemi tankönyv is, ami Bakay oktatói tevékenységét is jelzi, az utánunk jövő nemzedék képzésének fontosságát a nemzeti értékrend mellett.
Bakay Kornél életéhez, múzeumi munká
jához hozzátartozott kiállítások rendezése is.
Mint múzeumigazgatónak lehetősége volt a témaválasztás és itt ismét érvényesülni tudott az értékmentés, értékátadás. Ennek az elvnek értelmében készült az 1990-es váltás előestéjén - 1988-ban a kőszegi cserkész-kiállítás.
Ez a kiállítás érzékeltette, hogy mit veszített Magyarország, amelynek mai polgárai az általános emberi, polgári, nemzeti, erkölcsi értékrendet valló, 1948-ban megszüntetett cserkészet nélkül nőttek fel. A kiállítás akkor városi esemény volt, aznap boldogságtól sugárzó cserkészruhás fiatalokkal és felnőttekkel volt tele, de az ország más városaiból is részt vettek a bemutatókon. A kiállítást a nemzet színésze, Sinkovits Imre nyitotta meg;
természetesen cserkész egyenruhában.
Igen kevés az a legmagasabb tudományos szinten álló kutató, aki feladatának tartja, hogy kutatásainak eredményeit a szűk körű szakkutatókon kívül egész társadalmunk is megismerhesse számára írt könnyen érthető megfogalmazásban. Bakay Kornél tudomá
nyos könyvei is jól érthetőek, mégis különösen értékelendőek a társadalom minden rétege számára írt könnyebb nyelvezetű munkáinak sora.
Napjaink nemzettudatát vesztett magyar társadalmában nemzeti értékrendet képvi
selő történészeinek különleges feladata a múlt értékeinek ismertetése, a nemzeti lét meg
élésének bemutatása. Bakay Kornél ezt az Isten-rendelte feladatot is vállalta. Egyik, a közelmúltban megjelent könyvének már a címe - „Magyarnak lenni büszke gyönyörű
ség” - is utal céljára: vállaljuk magyarságunkat!
Bakay Kornél a legmagasabb szintű tudással a magyarság őstörténetének kutatásában ért el olyan eredményt, amely megingatta az eddig politikailag is negatívan motivált,e- gyeduralkodónak hirdetett eredetelméletet, tanította a jövendő nemzedéknek és ennek társadalmi tudatosításával kísérli meg nemzettudatunkat ismét helyreállítani, hogy magyarul lehessünk tagjai az európai népek közösségének. Ezek összessége méltóvá teszik, hogy munkássága a „Magyar Örökség” része legyen.
Gedai István
■ HEGEDŰS LÓRÁNT
BAKAY KORNÉL PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE
Nem kötelesség, hanem magától értetődő gesztus, másrészt kiváltság - az Ő 70. születés
napjának elérkezte alkalmával. E köszöntés nem lehet puszta kötelesség, kiszámítottan udvarias etikett - parancs betöltése. Ez esetben kiszámítottan úgy járnánk mint az egykori jugoszláviai magyar református püspököt: Ágoston Sándort köszöntő esperesi kar, kiknek szóvivője a 70.zsoltárral köszöntötte a 70 éves ünnepeltet. Végszava szerint: a „adjon Isten, hogy a 80., 90.iken a 90., századik életévfordulóján pedig a 100. Zsoltárral köszönthessük Püspök Urunkat!” Éljenzés és taps után azonban az ünnepelt köszönő válasza elmaradt.
- Némi szünet után azért megkérdezte: „Csak nem bántottuk meg valamivel?” Mire a mosoly villanásos felelet így hangzott: Barátaim! Hát nem 150 zsoltár van? - „Miért akar
tok ti határt szabni az Isten kegyelmének”?
Mi ez alkalommal is minden határszabás nélkül valljuk: aki túl akar csordulni, annak színültig kell lennie! Magától értetődőnek tartjuk, hogy e születésnapi köszöntőben csak túlcsordulhat a hála azért, hogy ily apokalisztikusan viharos időben immár 70. éve őrzi Isten számunkra Bakay Kornél professzort.
Megrendítően megragadt életrajzi leírása szerint, már 7 éves korában, az 1944-es végzetes hadi helyzetben a jellemző nevű Akasztó községben 41fokos lázzal hánykolódva úgy állt a halál révén, hogy annak csak isteni csoda emberi közvetítésével szabadulhatott.
És e szabadulás mikéntje is mutatta-mutatja ( ezért is említjük), hogy ő kezdettől fogva minőségi, nemcsak testi, hanem testben élő lelki ember. Mert csak együtt gyógyíthatták meg sebesen rosszabbodó állapotából az orosz invázió ellenére a nagybácsi által csoda
képpen beszerzett penicillin - és az érte frontról hazavergődő édesapa egyedülállóan gyógyító, feledhetetlennek bizonyuló leírásában is mindenkit megragadó lelki gondozása.
„Arcára mosolyt erőltetve az ágyban mellé ült. Megfogta a kezem, fülemhez hajolt: Kis
fiam, szép jövőt álmodtam neked, ne hagyj cserben. Nekünk magyaroknak, ezredév óta mindenért keményen meg kellett küzdenünk, a puszta életünkért is. Hallgasd csak Szent István király történetét. S kezébe vette Kós Károly: Az országépítő csodálatos regényét, amelyet elejétől a végéig felolvasott nekem. S lángoló lázrózsáim lassan halványulni kezd
tek, harmadnapra pedig a nagybátyám csak annyit mondott: életben marad a gyerek!
Apám könnyei a kezemre csorogtak, de az én gondolataim már messze jártak. Rabul ejtett a múlt. Soha többet nem tudtam szabadulni a Magyar Történelem megigéző bűvöletéből.
Én soha nem akartam más lenni, mint ami lettem. A magyarság sorsának, életének búvár
lója, kutatója”.
íme Bakay Kornélban azt a minőségi embert, köszöntjük, akit Istennek a fogantatás
ban és születésben életet ajándékozó kegyelme után az ő irgalmából, legkivételesebb emberek másodszor is megajándékoztak az élettel és ebben mindhalálig szóló hivatást adott neki drága édesapja. Ezért ünneplése arra indít bennünket, hogy az ő példája nyo
mán magyar nemzetünk végveszedelmében mi is ilyen indíttatással indítsuk testi lelki veszedelmek idején életútjára az új és legújabb nemzedékeket. Kell, hogy az ő példája
20
szerint az agónia és Isten pers
pektíva magyar népe számára
„nagyfiakban tettek érjenek”.
Mert lám ezt a csodát ő megtes
tesíti és ezt ennek ellenére halálos pusztítóinknak tagadni lehet, de nélkülözni lehetetlen.
Köszönet Bakay Kornélnak ezért a gyermekkortól vett és kiépített eleven magyar törté
nelmi hivatástudatért!
És végül a legnagyobb kivált
ság is számunkra az ő köszöntése.
Hiszen hatalmas, mégis kézzel
fogható minőségi és egyúttal jól felfogható életműve vonzza a szellemi igényesség és nemzetféltés embereit, hogy annak kisugárzását mindenki számára önmaguk meggazda
godásán túl közvetítsék. Ez életmű által a régészet, a magyar megújulás gyökereinek fel
tárása és megerősítője a mai történelmi hullámverésének és győzelmének minden akadályt legyőző fegyvere lesz ha életünk, akarunk és merünk Isten kegyelméből. - Mintegy 35 könyv bő termését sorolja fel életrajza a szkítáktól a kunokon, a magyar honfoglaláson át a mai ásatásokig. Somogyvár és Kőszeg két gyújtópont, de Békés megye régészete a kau
kázusi őshaza világa és teljes panoráma feltárult. Miért? Hogy a feltáruló múltnak jövője legyen.
Ezért éltesse Isten őt! Legyen, magyarnak lenni tiszta gyönyörűség!
Dr. Hegedűs Lóránt