9. Rögzített és lebegő árfolyamrendszerek
9.3. Sokkok a modellben
Pénzkeresleti sokk
Tegyük fel, hogy egy előre nem látott növekedés van a pénzkeresletben. Ez az Md függvényt balra tolja el Md1‐ből Md2‐be. Fix rezsimnél a túlkereslet a deviza felértékelődése irányába hat, a hatóságoknak vásárolniuk kell a külföldi devizát, ez növeli a belföldi pénzmennyiséget, amíg a pénzpiaci függvény visszaér Md1‐be. Így a rövid távú egyensúlyi pont az A marad rögzített árfolyamrendszerben, a belföldi árak és kibocsátás tekintetében semmilyen zavar nem alakul ki.
Eszerint a rögzített rendszer tűnik optimálisnak. A hatóságoknak csak annyit kell tenni, hogy a pénzmennyiséget a megemelkedett pénzkínálatnak megfelelően alakítják, s így az árakban és a kibocsátásban már nem jelenik meg változás.
Ha lebegő árfolyamrendszer működik, akkor a pénzkereslet Md1‐ből Md2‐be növekedését követő felértékelődés hatására a makrokereslet balra tolódik Yd1‐ből Yd2‐be a nettó export csökkenése, valamint a belföldi kamatok emelkedése miatt. Ez utóbbi a következő időszakra várt árfolyamgyengülés miatt alakul ki. A kamatláb emelkedése a pénzkereslet Md2‐ből Md3‐ba tolódását váltja ki. Átmeneti egyensúly alakulhat ki, ha a három függvény a C pontban metszi egymást. Így lebegő rendszerben a pénzkereslet növekedése a belföldi árszint és kibocsátás csökkenéséhez vezet.
Mindezek pedig azt eredményezik, hogy ha a hatóságok célja a belföldi árak, vagy a kibocsátás stabilizálása, akkor a monetáris sokkok kezelésére a fix árfolyamrendszer tűnik optimálisnak.
Az elmondottakat az alábbi, 45. ábra mutatja.
45. ábra: Pénzkeresleti sokk a modellben
Aggregált kínálati sokk
Tegyük fel, hogy az aggregált kínálat előre nem látható módon Ys1‐ből Ys2‐be esik vissza. A következmények vizsgálatához két esetet kell megkülönböztetni: amikor az Md meredekebb az Yd‐
nél (1), illetve amikor az Yd meredekebb az Md‐nél (2).
A gazdaság kiinduló helyzetben az A pontban van, az árak Pn, a kibocsátás Yn szinten áll. A gazdaságot ekkor egy átmeneti inflációs kínálati sokk éri, ami az Ys1‐et Ys2‐be mozdítja. A B pont egy olyan helyzet, ahol a pénzpiacon túlkínálat van, így a deviza leértékelődésére irányuló nyomás alakul ki. A fix árfolyam megtartása érdekében a hatóságoknak csökkenteniük kell a pénzkínálatot, míg a túlkínálat meg nem szűnik és a pénzpiaci egyenes az Md1‐ből Md2‐be tolódik. Fix árfolyamrendszer esetén ezért egy inflációs kínálati sokk az árszint P2‐re emelkedését és a kibocsátás Y2‐re csökkenését eredményezi.
Ha a hatóságok lebegő árfolyamrendszert alkalmaznak, az aggregált kínálati sokkból adódó pénzpiaci túlkínálat a deviza leértékelődéséhez vezet. A leértékelődés az aggregált keresleti függvényt Yd1‐ből Yd2‐be jobbra tolja el, mert növekszik a belföldi termékek exportértékesítése. Továbbá a leértékelődés felértékelődési várakozásokat okoz, ez pedig a kamatláb csökkenéséhez vezet, ami pedig növeli a pénzkeresletet, ez az Md1‐et Md3‐ba mozdítja el. A rendszer egyensúlya lebegő rendszernél így a C pontban lesz, ami az árszint P3 szintre emelkedését és a makrokibocsátás Y3 szintre csökkenését eredményezi.
Y P
Ys1
Y2 P2
Yd2 Md3
Yd1
0
Md2 Md1
Yn
Pn A
B C
46. ábra: Aggregált kínálati sokk, Md meredekebb Yd‐nél
Az eredményeket látva a két rendszer teljesítményének megítélése a hatóságok célfüggvényén múlik.
A rögzített rendszerek alapvetően az árak, a lebegő rendszerek pedig inkább a kibocsátás stabilitásának kedveznek. Ha a hatóságok célfüggvénye az árstabilitásra helyez nagyobb hangsúlyt, akkor a rögzített rendszert fogják preferálni, ha pedig a célfüggvény nagyobb súlyt ad a kibocsátás stabilitásának, akkor a lebegő rendszert lesz a jó választás. Ez jól mutatja a célfüggvény megalkotásának fontosságát, hiszen a függvény súlyozásától függően akár a rögzített, akár a lebegő rezsim is bizonyulhat optimálisnak.
A következőkben nézzük meg, hogyan hat az előbbiekben már látott átmeneti inflációs aggregált kínálati sokk, ha az Yd függvény meredekebb az Md‐nél! A kínálati sokk hatására a kibocsátás most is Ys1‐ről Ys2‐re esik vissza.
Fix árfolyamrendszerben a B pontban a pénzpiacon túlkereslet alakul ki, a devizára felértékelődési nyomás hat. Ennek elkerülésére a hatóságok beavatkoznak a devizapiacon, a külföldi deviza vásárlása növeli a belföldi pénzmennyiséget, amíg a pénzpiaci egyenes Md1‐ből Md2‐be mozdul el. Így rögzített rezsimben a gazdaság a P2 árszint és Y2 jövedelemszint mellett kerül egyensúlyba.
Lebegő árfolyamrendszernél a kínálati sokkból adódó pénzpiaci túlkereslet a deviza felértékelődését eredményezi. Ilyenkor a makrokeresleti függvény balra tolódik el Yd1‐ből Yd2‐be. A felértékelődés leértékelődési várakozásokat indít el, ami a fedezetlen kamatparitáson keresztül megemeli a belföldi kamatlábat, ez pedig az Yd további balra tolódására ad okot. A belföldi kamatlábnak a pénzkereslet csökkenéséből következő emelkedése az Md függvényt jobbra mozdítja el Md1‐ből Md3‐ba. Így a gazdaság rövid távú egyensúlya lebegő rezsimnél a P3 árszinttel és Y3 kibocsátási szinttel jellemezhető C pont lesz.
Ebben az esetben tehát a rögzített rendszer kedvezőbb a kibocsátás stabilitása szempontjából, míg a lebegő rezsim az árstabilitás szempontjából teljesített jobban. A leírtakat a 47. ábra szemlélteti.
Y P
Ys1
Yn
Pn
Yd1 Md1
Ys2
Md2 Md3
A C
P3 B P2
Y2 Y3
Yd2
47. ábra: Aggregált kínálati sokk, az Yd meredekebb az Md‐nél
A két eset bemutatásának célja az volt, hogy látható legyen: a rezsimek közötti választás nagy mértékben függ a gazdaság strukturális paramétereitől. Az első esetben az Md meredekebb volt Yd‐
nél, vagyis teljesült, hogy Θ . Ekkor az árstabilitást a rögzített rezsim szolgálta jobban. A második esetben, amikor az Yd meredekebb volt, akkor a Θ feltétel volt igaz és a lebegő rezsim bizonyult jobb választásnak az árstabilitás szempontjából. Ezért az árfolyamrezsimre vonatkozó döntések előtt nagyon fontos a gazdaság jellemzőit felmérő tanulmányok készítése (esetünkben például a , Θ, , paraméterek értékének meghatározása).
Még ha a gazdaságokban hasonlóak is a célfüggvények és hasonló sokkok érik is őket, a gazdaságok eltérő jellemzői (a paraméterek eltérő értékei) miatt előfordulhat, hogy nem azonos számukra az optimális árfolyamrezsim egy‐egy adott sokk kezelése szempontjából.
Az alkalmazott modell nagyon leegyszerűsítő volt. A valóságban a rezsimek közötti választás sokkal bonyolultabb. Ráadásul csak az átmeneti sokkokat vizsgáltuk, miközben a valós gazdaságokat átmeneti és tartós zavarok is érhetik. Egyes gazdaságokban van bérindexálás, másokban nincs. A bérek indexálása pedig az árak, vagy az árfolyam változásához történő igazítást eredményez, ami módosíthatja az árfolyamrezsim választást.
9.4. Önellenőrző kérdések
1. Miért lehet előnyös egy ország számára, ha rögzíti devizaárfolyamát?
2. Milyen előnyökkel járhat egy ország számára, ha devizaárfolyama lebegő árfolyamrendszerben alakul ki?
3. Mit gondol: rögzített, vagy lebegő árfolyamrendszerben van‐e szükség nagyobb devizatartalékokra? Indokolja válaszát!
4. Mit jelent a következő egyenlet? , 1 → Miért kell
négyzetre emelni a két zárójeles tagot?
Y P
Ys1
Yn Pn
Yd1
Md3 Ys2
Yd2
Md1 Md2
Y3 Y2 P2
P3
5. Értelmezze a következő egyenletet:
Θ ∗ ⁄
6. Hogyan hat a vizsgált makromodellben a monetáris expanzió a jövedelemre?
7. Milyen hatása van egy aggregált makrokínálati sokknak a gazdaságra a vizsgált modellben?
Befolyásolja‐e a választ az Md és az Yd függvények relatív meredeksége?