A fizetési mérleg felépítése

A fizetési mérleg több részre bontható fel, ezek közül a két alapvető rész a folyó fizetési mérleg  (current account) és a tőkemérleg (capital account), azonban ezek még további almérlegekből  épülnek fel. A fizetési mérleg több részre bontását az indokolja, hogy a folyó fizetési mérleg tételek  jövedelem‐áramlásokhoz  kapcsolódnak,  míg  a  tőkemérlegben  szereplő  tételek  eszközökhöz  és  forrásokhoz kapcsolódó mozgásokhoz tartoznak. 

Egy egyszerűsített mérlegséma a következő lehet: 

14. ábra: A nemzetközi fizetési mérleg sémája 

  A  külkereskedelmi  mérleg  az  exportbevételek  és  az  importkiadások  különbsége.  Az  exportbevételeket követelésként, az importkiadásokat tartozásként könyvelik a fizetési mérlegben. 

Ha a külkereskedelmi mérleg deficites, akkor az adott ország többet költött importra, mint amennyi  bevételt az exportból elért. Amikor a kereskedelmi mérlegben többlet mutatkozik, akkor az adott  ország kevesebbet költött importra, mint amennyi exportbevételt szerzett. A kereskedelmi mérleg  elemeit szokás látható tételeknek is hívni. 

Angol elnevezés Követelések Tartozások Számítás current account

1 termékek exportja export of goods 750

2 termékek importja import of goods ‐1 000

3külkereskedelmi mérleg trade balance ‐250(1) + (2)

4 szolgáltatásexport  export of services 600

5 szolgáltatásimport import of services ‐800

6

átutalások unilateral receipts 150

9

fizetett viszonzatlan 

átutalások unilateral payments ‐100

10

folyó fizetési mérleg 

egyenlege currenct account balance ‐350

(3)+(4)+(5)+(6) +(7)+(8)+(9) capital account

11 külföldi befektetések foreing investment ‐150

12 rövid távú hitelnyújtások short term lending ‐300 13

tőkebefekttetések inward foreign investment 850 16 rövid távú hitelfelvétel short term borrowing 200 17

19tőkemérleg egyenlege capital account balance 250

(11)+(12)+(13)+(14) +(15)+(16)+(17)+(18) 20 tévedések, kihagyások statisctial error 25

21

hivalatos elszámolások 

egyenlege official settlement balance ‐75 (10)+(19)+(20)

22 devizatartalékok változása changes in reserves 50 23 hitelfelvétel az IMF‐től borrowing from IMF 25 24

hitelfvisszafizetés az IMF‐

nek repayments to IMF 0

25

hivatalos finanszírozási 

egyenleg official financing balance 75 (22)+(23)+(24)

folyó fizetési mérleg

tőkemérleg

Magyar elnevezés

A folyó fizetési mérleg a külkereskedelmi mérlegből, a szolgáltatás‐export és szolgáltatásimport  egyenlegéből, a kamatbevételek és kamatfizetések egyenlegéből, valamint a viszonzatlan átutalások  egyenlegéből  tevődik  össze.  A  viszonzatlan  átutalások  közé  tartozhatnak  a  vendégmunkások  hazautalt jövedelmei, valamint a külföldi segélyek. 

A tőkemérleg az adott országba beérkező, vagy az országot elhagyó pénzügyi tőke mennyiségét  rögzíti. A tőke egy országba hitelfelvétel, korábban megvásárolt külföldi befektetések értékesítése,  vagy  külföldiek  befektetése  során  érkezhet.  Ezeket  a  tételeket  tőkebeáramlásnak  hívjuk,  s  követelésként jelennek meg a mérlegben. A tőkebeáramlás a belföldiek által birtokolt külföldi  eszközök állományának csökkenése, vagy pedig a külfölddel szembeni tartozások növekedése. A tőke  kiáramlása  az  adott  ország  külföldi  eszközállományának  növekedése,  vagy  pedig  a  külfölddel  szembeni tartozás csökkenésének eredménye lehet. 

A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg, valamint a hivatalos finanszírozási egyenleg összege a mérleg  jellegéből adódóan nulla kellene, hogy legyen. Azonban a statisztikai számbavételi problémák miatt  ez soha nem teljesül. Hogy a mérleg mégis egyensúlyban lehessen, megjelenik egy korrekciós sor,  amely a statisztikai hibákat hivatott korrigálni. A hibák egyik oka az lehet, hogy amíg a kereskedelmi  statisztikák a vámhivataloktól származnak, addig a fizetési forgalom a bankok adataiból, és a két  információs forrás közötti időbeli eltérés is problémákat okozhat. (Lehet, hogy az áru ellenértékét  már a vámhivatali ügyintézés előtt kifizették, de az is lehetséges, hogy csak hónapokkal azután  esedékes a kifizetés.) 

A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg, valamint a tévedések, kihagyások sorok összege adja a  hivatalos elszámolási egyenleget. Ez a sor azért fontos, mert megmutatja, hogy mennyivel tud  növekedni az ország devizatartalékainak nagysága, vagy mennyit tud az ország visszafizetni a felvett  hitelekből. A nemzeti bank által tartott devizatartalék lehetővé teszi, hogy saját devizáját vásárolja,  ha meg szeretné akadályozni fizetőeszközének leértékelődését. Ha a hivatalos elszámolási egyenleg  negatív, akkor ezt vagy a devizatartalékok csökkenése, vagy egy külföldi jegybanktól, esetleg az IMF‐

től felvett hitel finanszírozhatja. (Ezek pozitív előjellel jelennének meg a fizetési mérlegben.) Ha a  finanszírozási egyenleg pozitív, akkor a jegybank növelheti devizatartalékait, vagy törlesztheti az IMF‐

fel, illetve más külföldi hatóssággal szembeni tartozásait. (Ezek a tételek negatív előjellel jelennek  meg a mérlegben, hiszen pénz hagyja el az országot.) A devizatartalékok növekedése tehát negatív, a  devizatartalékok csökkenése pedig pozitív előjellel kerül be a mérlegbe. 

Mivel a fizetési mérlegnél kettős könyvelést alkalmaznak, ezért minden tartozás egyben követelés is  lesz. Ugyanakkor az a körülmény, hogy a mérleg egésze mindig nulla egyenleget mutat, még nem  jelenti azt, hogy a mérleg egyes részelemei is zérus egyenleggel zárnak. Így ha a folyó fizetési mérleg  többlettel zár, a tőkemérleg hiányt mutathat. 

Amikor a fizetési mérlegről beszélünk, akkor szokás autonóm (vonal fölötti) és alkalmazkodó (vonal  alatti) tételeket említeni. Az autonóm tételek azok a tételek, amelyek a fizetési mérlegtől függetlenül  zajlanak, míg az alkalmazkodó tételek azok a tételek, amelyek finanszírozzák az autonóm bevételek  és kiadások eltéréseit. 

Fontos kérdés, hogy mely tételeket minősítjük autonómnak és melyeket alkalmazkodónak. Az e téren  mutatkozó nézeteltérések számos alternatív irányzathoz vezetett. A besorolási problémák oka az,  hogy gyakran nem egyszerű azonosítani az egyes tranzakciók mögött meghúzódó motívumokat. 

A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg azért nagyon fontos, mert ezekről a legtöbb fejlett ország  havi statisztikákat közöl. A folyó fizetési mérleg többlete azért is fontos, mert azt jelenti, hogy az  ország növelte követeléseit a világ többi részével szemben, míg a hiány azt mutatja, hogy az ország  követelései csökkentek a külfölddel szemben. Továbbá a folyó mérleg azért is fontos kategória, mert  könnyen beemelhető a nyitott gazdaságok elemzésének vizsgálatába. 

Az alap‐egyenleg (basic balance) a folyó fizetési mérleget, valamint a hosszú távú pénzmozgásokat  tartalmazza. Ez a kategória a fizetési mérleg stabil elemeit vonja össze. Bár az alap‐egyenleg romlását  az egyensúlyi helyzet romlásaként szokás értelmezni, a negatív egyenleg nem szükségszerűen rossz  dolog. Például egy ország folyó fizetési mérleg deficitének oka lehet a hosszú távú tőke‐kiáramlás is. 

Ugyanakkor a tőkekivitel később profit‐beáramlást eredményezhet, ami pedig többletet generálhat a  későbbi folyó fizetési mérlegekben. Ehhez hasonlóan a folyó fizetési mérleg többlete önmagában  nem jelenti azt, hogy kedvező a helyzet. 

Komoly probléma a pénzáramlások időtávjának megállapítása is. Az általános választóvonal a 12  hónapos  futamidő.  Ugyanakkor  számos  hosszú  távú  pénzáramlás  könnyedén  rövid  távú  pénzmozgásokká  alakítható. Ha  például  egy  olasz  befektető  megvásárol  egy 10  éves  magyar  állampapírt, akkor ez a tétel az olasz fizetési mérlegben hosszú távú tőkekiáramlás, a magyar fizetési  mérlegben pedig hosszú távú tőke beáramlás lesz. Azonban az olasz befektető könnyedén eladhatja  magyar (vagy akár német) befektetőknek az állampapírt még lejárat előtt. A 12 hónapnál rövidebb  befektetéseket pedig könnyen meg is lehet újítani (pl. egy német befektető újra befekteti a 6  hónapos magyar diszkontpapírjaiból kapott jövedelmét újonnan kibocsátandó diszkontpapírokba). 

5. táblázat: Magyarország fizetési mérlege 2010‐ben (adatok millió euróban) 

  forrás: www.mnb.hu