1. A devizaárfolyam alapkérdései
1.2. Az árfolyam alakulásának leegyszerűsített modellje
A devizaárfolyam alakulásának magyarázatára számos elmélet létezik. A legegyszerűbb stilizált modell szerint a deviza ára bármely más termék árához hasonlatosan, a piacon a kereslet és a kínálat viszonyából alakul ki.
A deviza kereslete származékos kereslet. Azért vásárolunk eurót, mert az euró birtoklásával valamilyen terméket, vagy szolgáltatást tudunk vásárolni. Így az euró iránti igény ezen termékek és szolgáltatások keresletére vezethető vissza.
Tegyük fel, hogy Magyarország csak Németországgal kereskedik. A magyar pénznem a forint, a német pénznem az euró. Ez esetben egy fiktív forint‐keresleti görbe a következő táblázat segítségével vezethető le:
3. táblázat: A forint‐kínálat (euró‐kereslet) levezetése
A táblázatban látható, hogy egy 1.000 Ft‐ba kerülő termék ára mennyire jön ki euróban különböző devizaárfolyamok esetén. Minél erősebb a forint, annál magasabb az ár, minél gyengébb a forint, annál alacsonyabb az ár euróban kifejezve. A forintgyengülés miatt a magyar exporttermékek árában bekövetkező versenyképesség‐növekedés hatására az export mennyisége növekedhet. Ez pedig azt
Magyar
240,00 4,17 5 600 000,00 23 352 000,00 5 600 000 000,00
1 000,00
250,00 4,00 6 000 000,00 24 000 000,00 6 000 000 000,00
1 000,00
260,00 3,85 6 400 000,00 24 640 000,00 6 400 000 000,00
jelenti, hogy az exportőrök nagyobb euró‐bevételhez jutnak, ezt az eurót pedig értékesíteni fogják a devizapiacon, vagyis euró‐kínálattal jelennek meg. Az euró‐kínálat egyben forint‐kereslet lesz, hiszen eurójukat forintra fogják majd váltani.
A táblázat szerint 240 HUF/EUR árfolyam esetén a termék ára 4,17 EUR. Ekkor 5,6 millió db terméket lehetne elhelyezni a német piacon. Az árfolyam 250 HUF/EUR‐ra gyengülése esetén az ár 4,00 EUR‐ra mérséklődik, ami már 6 millió db‐os értékesítést tenne lehetővé, míg a 260 HUF/EUR árfolyamon 6,4 millió db lenne a német piacon eladható termékek darabszáma.
A 240 HUF/EUR árfolyamhoz tartozó 5,6 millió db‐os értékesítés esetén az exportőrök 5.600.000 db*4,17 EUR/db=23.352.000 EUR bevételhez jutnának. Ezt a piacon eladásra kínálják fel (euró‐
kínálat), s ezen az összegen forintot vennének (forint‐kereslet). Ennek nagysága 5,6 milliárd forint lesz.
250‐es árfolyamon 24 millió EUR kínálattal jelennek meg az exportőrök a devizapiacon, ami 6 milliárd forint értékű forint‐keresletet jelent. 260‐as árfolyamon 24.640.000 EUR értékű euró‐kínálat képződik a magyar exportszektorban (ami ezen az árfolyamon 6,4 milliárd Ft értékű forint‐keresletnek felel meg.)
Ezekből az adatokból megalkotható a következő ábra:
5. ábra: Euró‐kínálati (forint‐keresleti) görbe levezetése fiktív adatokból
Az előző leegyszerűsített modellkörnyezetben a forint‐kínálat (vagy ami ezzel egyenértékű: az euró‐
kereslet) attól függ, hogy a magyar szereplők milyen értékben vásárolnak árukat Németországból.
Tegyük fel, hogy a következő táblázat adatai érvényesek:
ezer EUR HUF/EUR
S
23.352 24.000 24.640 240
260
250
4. táblázat: Az euró‐keresleti (forint‐kínálati) görbe levezetése
Az 5 euróba kerülő termék 240 Ft‐os árfolyam esetén 1.200 Ft‐ba kerül, ilyen ár mellett 5 millió db‐ot vásárolnának a magyar vevők. Ha az árfolyam 250‐re változik, az áremelkedés hatására a kereslet 4,8 millió db‐ra mérséklődik. Ha az árfolyam 260 HUF/EUR‐ra gyengül, már csak 4,6 millió db német importtermékre lesz igény magyar részről. Az adatokból adódik, hogy az egyes árfolyamok mellett mekkora fizetési kötelezettség keletkezik euróban, ez pedig megadja az euró‐kereslet (illetve az ennek megfelelő forint‐kínálat) nagyságát.
Az összefüggéseket mutatja a következő ábra:
6. ábra: Euró‐keresleti (forint‐kínálati függvény)
A fenti két ábra és táblázat adatai alapján a piac két oldala együtt is vizsgálható. Megállapítható, hogy 260 Ft‐os árfolyam esetén az euró‐kínálat meghaladja az euró‐keresletet (24.640.000 EUR szemben a 23.000.000 EUR‐ral). 240 Ft‐os árfolyamnál túlkereslet alakul ki, hiszen az euró‐kereslet 25.000 EUR, míg a kínálat 23.352.000 EUR. 250 Ft‐os árfolyamnál alakul ki az egyensúly: mind a kereslet, mind a kínálat 24.000.000 euró.
Német exporttermék
ára EUR‐ban
Árfolyam (HUF/EUR)
Német exporttermékek
ára HUF‐ban
Német export
mennyisége EUR‐kereslet Forint‐kínálat 5,00
240,00 1 200,00 5 000 000,00 25 000 000,00 6 000 000 000,00
5,00
250,00 1 250,00 4 800 000,00 24 000 000,00 6 000 000 000,00
5,00
260,00 1 300,00 4 600 000,00 23 000 000,00 5 980 000 000,00
ezer EUR HUF/EUR
D 23.000 24.000 25.000
240 260
250
7. ábra: Az egyensúlyi árfolyam kialakulása
Az egyensúly a piacon tehát az adott deviza keresletének és kínálatának viszonya alapján alakul ki. Ha az előbbi helyzetben a 250 HUF/EUR árfolyamon az euró iránt a kereslet valamilyen tényező hatására megváltozik, akkor az egyensúlyi árfolyamban is változás következhet be.
Lebegő árfolyamrendszer
Az, hogy a kereslet növekedése milyen következménnyel jár, az alkalmazott árfolyamrendszertől függ. Lebegő árfolyamrendszer esetén a hatóságok (a jegybank) nem avatkoznak bele az árfolyam alakulásába, így azt pusztán a piaci erők alakítják.
Így, ha az euró kereslete megnövekszik, akkor az euró iránt megjelenő nagyobb érdeklődés (változatlan kínálat mellett) megemeli az euró árát, vagyis egy euróért több forintot kell majd fizetni.
Tegyük fel, hogy az euró kereslete változatlan, 250 HUF/EUR árfolyamon 24 millió euróról 24,5 millió euróra emelkedik. Ha a kínálat közben nem változik, akkor 0,5 millió nagyságú túlkereslet alakul ki.
Ha nem jelentik meg többlet‐kínálat, akkor a túlkereslet hatására az ár emelkedni fog. Ez pedig az euró erősödésében, illetve a forint gyengülésében jelenik meg. Egy új lehetséges egyensúlyi árfolyam 255 HUF/EUR szinten alakulhat ki, ezt mutatja az alábbi ábra.
ezer EUR HUF/EUR
S
24.000 250
D
8. ábra: Leértékelődés lebegő árfolyamrendszerben
Ezzel ellentétes folyamatok alakulnak ki, ha az euró kínálata emelkedik meg. Ebben az esetben a kezdeti 250 HUF/EUR árfolyamon a kereslet a korábbi 24 millió euró marad, miközben a kínálat például 24,6 millió euróra emelkedik, vagyis 1,6 millió euró nagyságú túlkínálat jelenik meg a piacon.
Ha ezzel párhuzamosan a kereslet is ugyanilyen mértékben megemelkedne, akkor az egyensúlyi árfolyam nem változna meg. Ha azonban a keresletben nem következik be változás, akkor az euró gyengülni fog a forinttal szemben. Egy új lehetséges árfolyam például a 245 HUF/EUR szinten alakulhat ki.
9. ábra: Felértékelődés lebegő árfolyamrendszerben
ezer EUR
HUF/EUR
S
24.000 250
D1
D2
255
24.500
ezer EUR HUF/EUR
24.000 250
D S2 S1
245
24.600
Rögzített árfolyamrendszer
Rögzített árfolyamrendszer esetén a jegybank célja a stabil devizaárfolyam elérése. Ez esetben az árfolyam eltérése a jegybank által célul kitűzött értéktől nem megengedett. Ha a kereslet, vagy a kínálat az adott árfolyamon nem egyezik meg, akkor a jegybanknak be kell lépnie a piac megfelelő oldalán, hogy újra egyensúlyt biztosítson.
10. ábra: Leértékelődés megakadályozása rögzített árfolyamrendszerben
Ha az euró kereslete növekszik, akkor jegybanki intervenció nélkül az árfolyam a lebegő árfolyam esetén látott esettel azonos módon gyengülne (például 255 HUF/EUR‐ra). A jegybank ennek megakadályozására a 250‐es árfolyamszinten kialakuló túlkereslettel azonos mértékű (500 ezer euró nagyságú) kínálattal jelenik meg a piacon. A kínálati függvény így ugyanolyan mértékben tolódik el jobbra, mint a keresleti függvény. Az ábrán a jegybanki intervenció nagyságát a piros vonal jelöli. Az intervenció abban jelenik meg, hogy a jegybank piacra dob 500 ezer eurót a devizatartalékokból.
Ha a piacon az adott (a jegybank által rögzíteni kívánt) árfolyamon euró‐túlkínálat jelenik meg, akkor ez lebegő árfolyamrendszerben a forint erősödéséhez vezetne. Ha ezt a jegybank meg akarja akadályozni, akkor be kell lépnie a piac ellentétes oldalán és a túlkínálattal azonos nagyságú euró‐
kereslettel kell megjelennie.
ezer EUR HUF/EUR
24.000 250
D1 D2 255
24.500
S1 S2
11. ábra: Felértékelődés megakadályozása rögzített árfolyamrendszerben
Ha például a 250 HUF/EUR árfolyamon 600 ezer euró nagyságú túlkínálat alakul ki, akkor a jegybank belép a piacon és ezen az árfolyamon megvásárolja a 600 ezer eurót. Ha nem tenné, akkor az árfolyam például a korábban már látott 245 HUF/EUR szintre módosulna.