minden városban, minden faluban, ez a személy- s vagyonbátorság. Ezekről szó sincs Romában, még is ott a közigazgatást dicsérjük, itt reformokat sürge-tünk, minci kettőt egyiránt védjük." -) „Itt elvekről van szó, szólt Cassagnac. A fölirat a szent-szék fű"
--° O
getlenségét elvül kimondja, nem a személy, hanem
a pápai intézmény függetlenségét. Romát tőlünk hiában követelik, mivel Roma nem övék; Romát mi oda nem a d h a t j u k , mivel ez nem miénk."
3) Végre szólt Billault, uj indokok helyett, a régieket uj ki-adásban nyújtotta. „Az olasz függetlenség győzött Solferino alatt; ez franczia érdek. A pápaság függet-lensége a kitűnően kath. Francziaországra nagy ér-dek, mivel ha vetélytársunknál lakik a pápa, minket kimondhatlan zavar fenyeget. A franczia nemzet meg-kívánja kormányától, hogy társadalmi érdekeit ha-tályosan megvédje; a vallásos érdekek nem társa-dalmi érdekek-e? Miután az ország anyagi érdekeit v é d j ü k , vallásos érdekeit elhanyagoljuk ? Franczia-ország soha nem ígérte Romát Italiának, neki reá soha reményt nem adott; a császár mindég füntartotta Romát, bár miként szervezze magát Italia. Franczia-országnak soha eszében sem volt, Romát magára hagyni. A turini kormányra előnyösebbek Turinnak csendes utczái, semmint Roma fővárosnak zivatarai.
' ) LTn tel spectacle, je l'avoue, est noble, et grand.
Quant à moi, je l'admire. J e regrette que le Pape ne soit pas plus grand encore." Febr. 10-én. Monde i. h.
2) Monde 42 sz. 12. febr. 1863.
3) Monde i h.
18*
140
A szent-szék függetlensége a mi legfőbb érdekünk ; szövet-séges vagy egyszövet-séges legyen-e Italia, az előttünk másodrendű dolog. Legfőbb érdekeinket cosmopolita szabadelvüségnek föl nem áldozhatjuk. H a mi elhagynék R o m á t , a szent-atya Ausztriát fogná liivni, s nem volna jogunk ezt akadályozni.
Ausztria Italiát összetiporná, hadjáratunk vívmányai elvesz-nének. Ne nagyítsuk az őrsereg miatti költséget. Nem 25, hanem csak 5 milliom frank ez évenként. Legmagasabb ér-dekünk védelme annyit megérdemel. Italia a dolgokat erő-szakolhatja, a forradalomba magát bedobhatja; Carlo Al-berto példa lehet neki, mennyit lehet épiteni a forradalomra.
Válaszszon Italia szövetségünk és a forradalom (Mazzini) között. A császár v á r n i , az egyességen dolgozni fog." ')•
Röviden : nem a pápát védjük , nem Italia az , melyet fölse-gitünk ; hanem egyedül saját hasznunkat vadászszuk Romá-ban és TurinRomá-ban. — Ez háború — eszmeért!
Harsogó tapsokat, s egyhangú szavazatot nyert e szó-noklat a föliratra. ,,A törvényhozó testület helyesli a császár politikáját- Fölséged erős kézben tartja az összeütköző ér-dekek mérlegét Italiában. Nem szűnt meg védeni a szent-széket , tisztelettel tanácsokat adott a szent-atyának. Ma-radjon meg fölséged ezen politikában , mely eddig a lelkek szerencsés nyugalmát szülte." 2). .Helyesli a politikát.' Mi ennek a neve ? A pápa e mellett kifosztatott, a fejedelmek elűzettek, a forradalmi conspiratio egységhez nem j u t o t t ; nevezze meg először e politikát a törvényhozó testület, az-után helyeselje. ,Tanácsokat adott,' melyeket a pápa lelkis-merete el nem fogadhatott; ugy ,védte a szent-széket,'hogy ez liiveinek szeretetadományaira szorult; ,a lelkek n y u g a l -mát szülte,' mivel Italiában polgárvér folyik, a t e t t - p á r t tavaszi hadjáratra gyürkődzik, s mindenik l á t j a , mindenik vallja, hogy ezen politikával se előre, se hátra nem lehet menni ; ,maradjon meg a császár ezen politika mellett.' A senatus is mondá : „az izgalom szűnik , az egyezkedés kor-szaka nyilik." 3) Nem , nem , — az egyház , a pápaság ismer üldöztetési s diadal-korszakot, de az alkudozások korszakát nem ismeri. A forradalom nem alkuszik , vagy ha teszi, mi-ként a tolentinoi békekötésben, álnokul teszi ; a pápa nem alkuszik, mivel az igazság, a jog részekre nem osztatik.
Rejtély a senatus, rejtély a törvényhozó testület szava ; elég homályos mindkettő, hogy ne értessék, elég ügyetlenül eltakart, sem hogy elrejtődzék.
Az olasz forradalmi factio a spanyol képviselőházban is talált egy pölyhöncz bajnokra Valera Jánosban, ki febr.
3-án hat követtársaival a kormánytól az egységes Italia el-ismerését kivánta. ,Vesszenek a gyarmatok, maradjon az elv', ez a szabadelvűek hazafiatlan szózata Madridban, s a vilá-gon mindenütt Serano válasza nyilt, h a t á r o z o t t , katholikus s hazafias volt. „A prot. Anglia , a szakadár Muszkaország, a pogány Törökország elismerte Italiát, mivel Romában egy-nek sincs különös érdeke. Oly trónt ismerjünk e l , mely
na-' ) Monde i. h.
*) , , L e Corps-Lugislatif vous approuve de tenir d'mie main fer-me la balance égale entre les grands intérêts qui s'agitent en Italie. — Persévérez Sire dans la même politique." Monde i. h.
3) „L'ère des conflits s ' é l o i g n e ; celle des transactions semble approcher." Monde 30. sz. 3L. jan. 1863.
Uu joven de bastante buena ropa. ,Pensiamcnto espanol.'
ponta mindinkább inog, oly országot, melyet a pártok dara-bokra szakitanak? Várjunk, még spanyol érdekek fogják azt követelni. Ma nincs hazánkban minister, lenne bár Valera u r , ki Italiával diplomatai összeköttetésbe lépne. Ne kese-ritsük a szent-atya szivét, melyet a keservek eléggé emész-tenek. A spanyol királyné már nyolcz évig uralkodott, mikor Carlo Alberto vele hivatalos viszonyba lépett. Mi még vár-hatunk , mig az olasz király trónja megszilárdul " — Vá-rakozik Spanyolország, váVá-rakozik Francziaország, a szent-atyának szava, ,várjuk be az eseményeket', ú j r a fényesen igazoltatik. A mai világban első állambölcs a romai szék.
Palmerston a képviselők házában gunyoros angol nyer-seséggel, Russell a lordok házában szokott simasággal védte a szent-atyának adott ajánlatot, hogy bibornokaival Máltába vonuljon, hol reá szabadság, biztonság, és tisztelet várakoz-nék. „A s z e n t - a y a vendégszeretetünket, igy szólt Russell, febr. 5-én m a g a k é r t e , s én természetesnek találom , mi-vel ha kath. fejedelemnél vonul m e g , más kath. fejedelmek féltékeny vetélkedéseit fölébresztené. Megvallom , h o g y , bár mint szeretem Italia függetlenségét, legmélyebb tisztelettel va-gyok a pápa lelkismeretes érzelmei, s oly sanyarú kisértetek között szivfájdalmai iránt. Örülök, hogy ily tisztes embernek vigasztaló biztatást nyujhattam. Non obtusa adeo portamus pectora Poeni."
Örömmel fogadjuk a szent-atyának adott tiszteletet egy prot. államférfitől, ha őszinte kebelből nyilatkozik; örömmel jegyezzük föl Russell ajkairól a vallomást, hogy Román ki-vül a pápa a kath. hatalmasságok féltékenységeinek, irigy-kedéseinek akaratlanul is tápot nyújtana, mely miatt az egy-h á z , az állam legtöbbet szenvedne, s Europa zavaraiegy-hoz a legveszélyesebb, mivel kebleket metsző, sziveket zaklató za-varokat hozna ; de természetelleninek találjuk, hogy a pápa oly nép között l a k j é k , mely neki ablakai alatt a ,guy f a w -kes'-t j á t s z a n á , egyházi járdalatjain fülébe a ,110 popery'-t orditaná. Az olasz forradalmi lapok följajdultak, 2) hogy a pápa egy legtürelmetlenebb nemzethez menekülne, semmint a kath. (de templomokat rabló, püspököket tömlöczöző) olasz nemzet kebelében (melyet a forradalmi factio lenyű-gözve, a nemzet nevét bitorolja) maradna; Drouyn is meg-i j e d t , La Tourtól e fölött dec. 20-ról kmeg-imerítő tudósmeg-itást k é r t , s ha mégis a pápa Romát elhagyná, a franczia nemzet követelné, hogy nála keressen menedéket A prot. Anglia, a forradalmi I t a l i a , a császári Francziaország vetekednek a pápának adandó szolgálatban, mikor a szent-atya nem is gon-dol arra , hogy Romát elhagyja. Ez u j indok , hogy Europa csak akkor nyugodt, ha a pápa, mint fejedelem, Romában marad. Victor alatt a pápának sem szabadsága , sem becsü-l e t e ; Napobecsü-léon abecsü-latt csak fényes fogsága, Britannia tarto-mányaiban csak szomorú számkivetése van. Ipse autem non credebat se eis, eo quod ipse nosset omnes. Schakkhuzásnak veszszük az angol kormány eme lépését Napoléon ellen, melyben Russell megveretett. A pápa őseinek székhelyén, sz. Péter sirján maradand ; de megütközik a jó lélek, ha egy hatalmas kormány , mint a londoni, a nyilvános tárgyalások-nál magánylevelekhez , melyekről Normanbyt letiltották , s
') „ S e g m a m e n t e hoy nolo. Es possible que Italia vuolve a c a e r . "
Pensiamento.
*) Opinione febr. 12. s Diritto febr. 13-ról. Ig63.
» 141
oly állításokhoz folyamodik, melyek nem igazak. Palmerston mondá, hogy Pius 1848-ban Austria ellen h a d a t üzent, mintha nem tudná az 1848. april 29-i „Non semel" allocu-t i o allocu-t , mely miaallocu-tallocu-t a forradalmaallocu-t maga ellen kihivallocu-ta, mivel a hadüzenet „abhorret id omnino a consiliis nostris", mofidá a szent-atya. Russell Ede Romában magányzó, mint bármelyik kalandos angol; hogyan tétethetnék Russell Ede magány levelei a diplomatiai okmányok közé , miután ő nem követ, a romai udvarnál nem hitelesített ügynök ? Ez által csak Russell Edét Romában lehetetlenné t e t t é k , s hogy mél-tatlan eszközökhez is tudnak nyúlni, bemutatták. Anto-nelli fogja tudni, miképen szóljon a cabinetbe tolakodó Russell Edével ezután. A követek sürgönyeinek kezde-t é n mindég följegyezkezde-tekezde-tik, mi adokezde-tkezde-t reá alkalmakezde-t; Russell Ede nov. 11. s 25-i leveleiben nem a pápa megkeresését, ha-nem az angol külügyér oct. 25-i sürgönyét emliti, mely miatt az államtitkárnál s a szent-atyánál fogadtatást kért. Russell János pedig csak a polgárháborút vette indokul, hogy a pá-pának székhelyül Máltát fölajánlja. Hogyan mondhatja tehát a világ előtt, hogy a pápa maga kérte az angol vendégszere-t e vendégszere-t e vendégszere-t ? Russel Ede j u n 2 l - r e fogadvendégszere-tavendégszere-tásvendégszere-t k é r vendégszere-t , ezvendégszere-t csak jul.
25-ére k a p t a ; hogyan lehet irni, hogy a pápa váratlanul Russell Edét magához hivta ? Az igazság ellen ily sértő álli-tások jöhetnek egy államférfinek szájából ? Vagy talán igaz
„hogy igazságossággal kormányozni nem l e h e t ? " A királyok zarándok u t j a — az ő temetéseik , ily temetéseknél az angol kormány a rendező. I. Napoléont, I. Ottót ő vitte a sirba.
Mit teend, mily földet választand a szent-atya, nem tudjuk ; melyik volna a legczélszeriibb, nem ismerjük ; ezt a veszély idején a ,donum sapientiae' és a ,spiritus consilii' kijelelné ; mindaddig a fosztogató forradalomnak a forradalmi ,Diritto' szavait ismételjük : „Romába nem mehetünk. Az örök város-nak bronzkapui v a n n a k , bevehetlenek, megingathatlanok.
Ezeket oltalmazza az é g , védi a hagyomány, a titok fedezi, a főangyal őrzi. Mit tehet a diplomatia Roma ellen ? 0 egé-szen tehetetlen. Mit érnek az alkudozások ? Ezek pigmeus-erőködések. A vontágyuk golyói töredezve fognak hullani ezen fatalis kapuk lábaihoz. I t t csudára van szükség." ') — A csuda meg v a n , három éven át t a r t , s Piust Romában, egészségben, derült lélekben t a r t j a
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
S Z E N T - E R Z S É B E T H , (pécsim.) febr. 12-én. Falusi hit-életünk egyhangúságába üdvös változást hozott egy rit-kább esemény, mely V a r g a János és G y e n i s Anna itteni földmivesek aranymennyegzője volt. Csendes helységünk sincs ugyan megfosztva Isten azon kegyelmétől, mely sze-rént hiveit hosszú élettel áldja m e g , és igy házasságuknak is eljuthatnak ötvenedik évéhez : mindazáltal aranymennyeg-zői áldásra, ünnepélyre itt alig emlékezik valaki, még pedig, mint kisült, azon téveszme miatt, mintha az ily áldás, és né-mileg a házassági eskü ilyszerü megujitása után nem sokára a halál ragadná el egyik vagy másik, vagy épen mindkét hitvestárst. Bármily alaptalan legyen is az ily hiedelem, de ha akármely okból megrögzött, csak lassan és fölötte nehezen lehet azt kiirtani, mi tán ez alkalommal sikerült. Az illető
' ) Dirillo 41. sz. 10 febr. — Armonia 3 : sz. febr. 11. 1863.
lelkész, nt. C s á s z á r Béla hiveinek szivére kivánván hatni e kínálkozó alkalommal az ünnepélyt oly jelenettel köté egybe , mely csakugyan igen alkalmas volt a lélekre üdvös benyomást gyakorolni. Az emiitett hitvestársnak tudnillikuno-kája adatott össze u j hitvesével, mi elérzekenyitő okul szolgált az élemedetteknél is ötven év előtt tett hűségi esküjüket megujitani, és ekkép unokájukkal egyszerre mintegy ugyan-azon kegyelemben részesülni, valamint örvendetes jóslatul szolgálni házasságának hosszú, boldog jövőjére. A körülmé-nyek e szerencsés találkozását az aranymennyegzősök lelki-pásztora a jelen volthiveknek is tudtára adandó, minekutána az unokát megeskedtette, ekkép szólalt meg : „Az anyaszent-egyház még egy mennyegzőt hirdet, és pedig nem közönsé-séges, szokott mennyegzőt, hanem ritka, aranymennyegzőt ; V a r g a János és G y e n i s Anna, kik 53 év előtt ezen oltárnál hűséget esküdtek és megáldattak, mint csak imént u n o -kájuk is megesküdött és áldva l ő n , álljanak uno-kájuk mellé mint aranymennyegzősök . veendők ismét az Urnák áldását, mely bennük és rajtuk félszázadon túl láthatólag nyugodott, és láthatták nem csak fiaiknak fiait, hanem unokáit i s , levén termékeny szőllőtő, mint kiknek asztalát 25 élő sarjadék környezi íme igy áldatik meg az Istenfélő ember." Fölemli-té ekkor vallásos, jámbor, békés életüket; rajzolá az érdeme-meket , melyeket a tisztes aggok különösen gyermekeik és unokáik hithű nevelése által szereztek maguknak Isten előtt, mire a jelenlevőket is hathatósan buzditá, kivált a házasság szentségében most részesült unokát, hogy hasonló jám-bor élet, és érdem által ő is hosszú, szerencsés házasságra igyekezzék érdemesiteni magát. Ezen jelenet és szivből fa-kadt intelem nem téveszthette üdvös hatását, mely nem csak az elérzékenyült sziveknek a szemekbe lopódzott gyöngyeiben nyilvánult, hanem azon eredményben is, mely szerént a plé-bániához tartozó többi aranymennyegzői kort elért hitvesek is óhajtják az 50 év előtt nyert áldást megujitani. Ekkép működik Isten malasztja a hitélet fölébresztésére oly eszkö-zök megkedveltetésével is , melyek a nép lelkéhez könnyen férhető aggályok miatt azelőtt kártékonyaknak gondoltat-tak. Isten, ki végtelen irgalmánál fogva együtt engedi nőni a tisztabuzával a konkolyt, meghozza a kitépésre alkalmas időt, csak szolgái ezt megértsék és használatlanul eltűnni ne
engedjék ! — ROMA, febr. 5-én. Bocsánat, ha egyszerre többet irok,
mivel sok a tudósitani, sok a javitani való a romai ügyekről tá-masztottvéleményekre nézve Az állam-titkár kiirta a kölcsönt, mely 1864-ik év jan. 1-től számitva 15 év alatt részletekben fog törlesztetni. A föltételek kedvezők, miként az 1857-ki jul. 27-én kiirt kölcsönnél voltak. S valamint ama kölcsön által sikerült már 1858-ben az 1848—49-ki forradalom papir-pénzeit visszahúzni, a nélkül, hogy a nép csak egy bajoc-cót vesztett volna; ugy kétségtelen, hogy ezen u j kölcsön is kedvesen fog fogadtatni a külföldi piaczokon. A turini k o r -mány 65-öt véve száz gyanánt nem tud kölcsönt k a p n i , a szent-szék pedig, 85—89-re teljesen fedeztetik. A kik mart.
31-ig aláirnak, azok 85 romai tallért fizetnek, s százról kap-nak állam kötvényt ; a kik május 30-ig irkap-nak a l á , azok 90 tallért, a kik jul. 31-ig aláirnak , fizetnek 95 tallért. A külföl-di bankárok, midőn még a teendő kölcsön tárgyaltatott, elő-re nagy mennyiségelő-re ajánlkoztak. A kölcsönnek legnagyobb
biztositéka a kölcsönzőnek becsületessége; már pedig a szent-széknél a becsületesség legbizonyosabb. Daczára a pie-monti usurpatióknak, a szent-szék mult dec. 31-én minden fizetéseit pontosan teljesitette, miként azt 1858-ban kijelen-tette. Az ő szava biztos hitelt szül, b i r , és lel. Előre láthatni, hogy a püspökök, és javakkal biró szerzetes-házak nagy részt vesznek a kölcsönben. A francziák, spanyolok, angolok, s amerikaiak, bár korlátozva v a n n a k , tőkéiket a romai állam kötvényeibe fektették, s már 1857-ben mindnyájan szaporo-dott tőkét kaptak. Ismerik ezek a romai szék erős szándékát, hogy semmi pénzvállalatba nem ereszkedik, melyet el nem viselhet, azért vannak oly nagy bizalommal a szent-szék adós-ságai iránt. — A ,Mediatore' az Indexbe jött ; a turini ,Armo-nia' egyszerűen közölte, Passaglia felbőszült, s lapjában irta : ,,inkább a protestánsok között leszek, semmint az Armonia szerkesztői között." Ez már világos. Mult évi octoberben a szent-szék által mindazok kiközösitetteknek nyilatkoztattak, kik a Passaglia-féle föliratott aláirták. Ez u j alkalom, hogy a turini kormány az üldözést tovább vigye a püspökök ellen, a kik ezen szent-széki rendeletnek érvényt adnak. Az egyhá-zi javak igazgatósága Bolognában közzé tesegyhá-zi, hogy 1861-ben 29,000 lirát aclott ki rendkivüli segélyekre. Melyek eme rend-kivüli segélyek ? A szétüzött szerzetes-férfiaknak és nőknek a d a t t a k ? Nem. Ezen segély nem volna rendkivüli, hanem ren-des, miután a fosztogató ministerek kimondták, hogy a kifosz-tott, s világba űzött szerzetesek évi illetéket fognak kapni. A rendkivüli segélyzések a kiközösített, s canonszerént fölfüg-gesztett papoknak adattak , hogy igy az egyház javaiból az egyháznak legkeserüebb ellenségei bűnös árulásaik is jutal-maztassanak. — Folljamb, nevezetes angol nő , máig sem szűnt meg Passagliával közlekedni. A nő Romában lakik, háza Odo Russellnek, s az italianissimiknek gyüldéje. — A leendő bibornokok névsora megalapitottnak lenni látszik. Pen-tini, a pápai kamarások decánja ; Bizzarri, a püspökök és szer-zetesek ügyeire alapitott bíbornoki egyesületnek t i t k á r a ; Trevisanato , velenczei patriarcha ; Lastra y Guesta Lajos, sevillai érsek; Pitra, a solesmei szent-benedek-rendének per-jele Francziaországban, eddig a propagandának consultora.
Mondatik , hogy ezek már félhivatalosan tudósittattak is e nagy méltóságról. Ezekhez járulna De L u c c a , bécsi nun-t i u s , Guidi, sz. Domonkos rendű szerzenun-tes, s nun-tanár a bécsi egyetemnél. — Darboy-ról is szó van; de eddig nem tudni semmi bizonyost. A nehézség a z , hogy csak k é t é v e s püs-pök , hogy az egyházellenes lapok mint gallícánt dicsérik, hogy Romában nem volt, s magát nem is mentette; hogy a püspökök nyilatkozatjához különös laconicus nyilatkozattal csatlakozott. Ezen nehézségeket csak én sorolom el, a mint értesítve vagyok ; s ezeket egy nyilt pásztori levéllel mind elhárítaná. Ezek kineveztetése után csak három bíbornoki kalap marad üresen, a melyek közül egyik arra esik, ki 1858 óta in petto van. Az első bibornokok közül Barberini az egyetlen, a ki még XII. Leo alatt lett bibornok, már 37 éven át bibornok. XVI. Gergelytől van 17 bibornok, 40-et IX. Pius díszített föl bíborral. A legöregebbik T o s t i , most 87 éves, a legfiatalabb Milesi bibornok, ki 46 éves. — Izaias-nak 56-ik fejezetében kárhozat mondatik azon pásztorokra, kik hallgatnak. Mily kárhozat esik azokra, kik beszélnek, de beszédjeikkel másokat gonoszságra csábítanak? A paviai
káptalani helyettes ezen bíinben van. Soká nem hittem, hogy egy helyettes, a megyének kormányzója papjait a pápa ellen izgassa. Szomorú , hogy utoljára mégis igaz , miszerént eme helyettes Passagliának föliratját körlevéllel aláírásra aján-lotta a megyei papságnak. Neki tulajdonithatni, hogy a pap-ság három ötödrésze a botrányos és szentségtörő föliratot aláirta. Éhből láthatjuk, mily gyémánterősségii keblek lehet-tek azon papok, kik daczára ily kísértelehet-teknek az aláírást megtagadták. Mit tevő legyen most a megye, midőn igazgató f e j e , kinek csak joghatósága van, a kiközösittetés által ezen joghatóságtól is meg van fosztva? A pápának 1860-ki jan.
19-ki körlevele, a poenitencziárianak 1862-ki oct. 6-ról adott nyilatkozatja világos e pontra nézve, hegy az aláírók a ki-közösítés alá esnek. — A lombardi megyék is szomorú hely-zetben vaunak. A milanói székesegyházi káptalannál nagy a zavar. A helyettes u r , Caccia püspök hármat kinevezett az üres kanonoki székekre, mivel többször volt a kormánytól sürgetve. A kormány a canoni kinevezetteket túlságosan be-csületes papoknak találta, azért őket egyszerűen vissza dob-ta, s nevezett más h á r m a t , kiket az ő kormányi látcsövén át igen becsületeseknek tart, de ezeket Caccia püspök a káp-talani méltóságra méltatlanoknak találta, a canonszerü fölru-háztatást megtagadta tőlük. Igy fog a világ látni három nonokot, kiket az egyház helyett a csendőrség fog a ka-nonoki székbe beigtatni. Ez a szabad egyház. Igen szabad hogy elnyomattassék, hogy gúnyoltassék, hogy nyakára es-küdt ellenségei, kik ellen a kárhozatot kimondta, tolassanak.
— A. romai reformokról beszélnek a szent-szék barátjaiés el-lenségei. Ezek mindent csupa szemfényvesztésnek mondanak, azok túlságosan örülnek, hogy a szent-szék már valahára a reformok terére lépett. Olvasnák csak az 1857-ben kiadott könyvet „Atti del sommo Pontefice Pio IX." czim alatt, látnák , hogy mit tett a szent-atya , s hogy ezt nem mostan, hanem kormányzatának kezdetétől fogva teszi. 1850 ben ké-szült el a községi választási rendszer, hanem azonnal jöttek a szent-székhez a tartományokból kérések, intések, n e v e g y e még foganatba a t e r v e t , mivel csak a mazzini-párt fog általa a szent-szék kárára nyerni. A szent-atya mindenről volt tu-dósítva, s 1857-ki körútja alkalmával a hely színén meggyő-ződött mindenről. — Sokan túlságos önmegaláztatásnak mond-ják, a mitől egy kormánynak mindég tartózkodni kell, hogy
a szent szék a világ előtt föltárta, hogyan megy a kormány-zás a pápai államokban. Oh a szent-szék mindég nagy gyen-gédséggel viseltetett a jó hitű eltévedettek iránt, ezek miatt
1) Mily nagy figyelmetlenség uralkodik némely lapok szerkesztő-s é g é n é l , következészerkesztő-sképen mily liitelt kelljen adni tudószerkesztő-sítászerkesztő-saiknak, elég legyen a , F ü g g e t l c n ' - t említeni, 32-ik számában írja: „Msgr. Caccia milanói é r s e k vonakodik f ö l s z e n t e l n i három kanonokot." 3 3 , számában : ,, V milanói szabadelvű clerus fölirata különös fontossággal bir e pillanatban, midőn a Caccia b i b o r n o k - é r s e k k e l az újon-nan kinevezett kanonokok miatti viszály keletkezőben v a n . " Még egy szebb példa van a 32ik számban : , , A diplomatiai testületnek m e g k ü l -detett a pápai hivatalos évi jelentés. E szerént 11 bibornok-kalap nyer-hető e l . " Talán árverési hirdetésekhez, v a g y kiáltásokhoz szo-kott a rovatiró, hogy a hivatalos évi jelentést is ily alakban adja. S mi ezen ,hivatalos jelentés' ? A szokott folyó évi papi névtár vagyis Sche-matismus, inelylyel a szent-szék minden köveinek, s ügynöknek is, k*
Romában lakik, kedveskedik. E z t , h i v a t a l o s évi jelentésnek' nevezi » diplomatiai testületnek irányában !
143 ««—
tette, hogy ezeket a csábítók kötelei közül fölszabadítsa. — A franczia megyék elsők a Péterfillérben. Az angersi megyé-ből begyült 360,000 frank ; a nantes-imegyé-ből 370,000, a renne-s-iből 260,000 , a lyonibői 800,000 három év alatt. Ezen hi-vek segélyt hoznak a szűkölködő a t y á n a k , de nem felejtkez
tette, hogy ezeket a csábítók kötelei közül fölszabadítsa. — A franczia megyék elsők a Péterfillérben. Az angersi megyé-ből begyült 360,000 frank ; a nantes-imegyé-ből 370,000, a renne-s-iből 260,000 , a lyonibői 800,000 három év alatt. Ezen hi-vek segélyt hoznak a szűkölködő a t y á n a k , de nem felejtkez