nyomokat a vizözön romboló katasztrófája., Hogy e nyo-mokat felismerhessük, mindenekelőtt szükséges főbb vo-násaiban földünk történelmének korszakaival, a föld kér-gét alkotó kőzegrétegekkel megismerkednünk.
A legnagyobb mélységben, a hová eddig emberi kéz elhatolt, a réteges képletek alatt találunk egy n e m -réteges gránit, gneisz, csillámpala, agyagpala képletet, melyet az izzó földmag b u r o k j á n a k tartanak, s „azoikus"
vagy „élettelen kori" kőzetnek neveznek a z é r t , mivel benne semminemű szerves maradvány nem f o r d u l elő.
Fölötte sorakoznak a különféle réteges képletek az állati és növényi lények nagyszámú romjaival. E réteges kép-leteket a földtudósok a rétegek mélysége, minőségo és a
bennök talált szerves lények szerint a következő öt ala-kulási korra osztják fel :
1. Az első vagy palaeozoos kor a siluri, devoni, kő-szén és a permi képletekkel. Állatvilága puhatestüekbő), tüskebőrüekből, korallokból és halakból, növényvilága virágtalan növényekből áll.
2. A második vagy mesozoos kor a trias, rhaeti, jura és kréta képletekkel. Állatai: a puhatestűek, halak, óriás hüllők és madarak őslényei. Növényei : a tűlevelű fák, harasztok és zsurló félék.
3. A harmadik vagy kainozoos kor az eocen, oligo-cen, miocén é3 pliocen képletekkel. Az emlősök ekkor lépnek föl a vastagbőrüek, a ragadozók, a rágcsálók és a majmok őslényeivel. A növényvilágból tűlevelű fákat és forró égövi növényeket, pálmát, fügét, bab ért stb.
találunk.
4. A negyedik vagy diluvium kor a moréna és ván-dorkövek, továbbá a lősz, nyirok, kavicstelepek lerako-dásával. Állatvilága nagyrészben a jelenlegi, részben ma már kihalt fajokból áll. Növényei hasonlók a m o s t a n i a k -hoz. A rétegekben talált emberi csontok, az e m b e r által használt kőeszközök bizonyítják, hogy e korszakban az ember már a földön élt.
5. Végre földünk legfelsőbb rétegei az ötödik vagy az alluvium (recent) kor képződményei: a tőzeg, cseppkő, a vizmosások, folyódelták stb. A flóra és fauna a mai. A kő — bronz — vaseszközök jelzik az emberi művelődés fokonkint haladó időszakait.*)
A felsorolt földtani korszakok közül bennünket itt csak a két utóbbi kor u. m. a diluvium és az alluvium ko ra érdekelnek, mivel csakis ezekben fordulnak elő em-beri maradványok, bizonyságául annak, hogy csak a har-madik geologiai kor letűnte után a diluvium kor alatt élt az ember a föld szinén.
A diluvium, vagyis a negyedik korszakban földünk sajátságos eseménynek volt szintere. Hatalmas vizáradá-sok özönlötték el felszínét; nagy területek emelkedtek föl és sülyedtek a l á ; tengerek változtatták h e l y ü k e t ; folyók
>) Dr Szabó József, Geologia. Budapest, 1883. 4 2 2 - 5 7 2 . 1. — Dr Róth Samu, Ásvány, kőzet és földtan. Budapest, 1887. 169—
178. 1. — Az ujabb geologusok a 3., 4., 5 ik kort „Kainozoos kor"
neve alatt csoportosítják és e kor különböző korszakainak nevezik.
Mi megtartottuk az öt korra való régi felosztást, mely mig a lényegen mit sem változtat, világosabb áttekintést nyújt földünk rétegeiről.
kiáradtak, hegyeken, völgyeken rohantak á t ; óriási jég-hegyek tolultak északról délfelé, terjedelmes sziklákat, töménytelen törmelléket hurczolva magokkal, majd le-rakva magok után mindenütt az iszapot, kavicsot, homo-kot, továbbá tengeri és szárazföldi ma már teljesen kihalt vagy részben még élő állat és növényfajokat.
Századunk elején a nagy természettudós Cuvier e nagymérvű áradmánytelepekben a szentírási vizözönt is-merte fel.x) Véleményét védelmezték Buckland, 2) Deluc,3) Dolomieu, 4) Saussure,5) W a g n e r K .6) és más természet-vizsgálók, kik az egész diluviális kor összes képződmé-nyeit a mózesi vizözön bizonyítékaiul fölhozták. Innen nevezték el a geologiai negyedkort „diluvium" vagy „özön"
korának, s nevezik azt e névvel ma is az összes termé-szettudósok.
Cuvier nézete volt sokáig az uralkodó vélemény;
csakis néhány évtized óta, főleg Lyell után, emelkedtek fölszinre és követték egymást azok az u j és u j hypothe-sisek, a melyek alapján az u j a b b geologusok a diluviális özönt a bibliai özönvíztől megkülönböztetik, sőt a szent-írás elbeszélését különböző okokból egyenesen czáfolni a k a r j á k . A f'őbb okok a következők :
1. A negyedkor ujabb t e r m é k e i : a lősz, nyirok és kavics rétegek között, — melyeket azelőtt a bibliai özön üledékeinek t a r t o t t a k , — számos európai barlangban és régi folyammederben a kihalt állatok csontjai mellett itt-ott emberi csontokat és az ember által egykor használt csont és kovaeszközöket találtak. Lyell iskolája e rétege-ket mesés korra becsülvén föl, azt következteté, hogy az emberiség már százezer évek előtt Európában lakott, az özön által már 100—200 ezer év előtt ide temettetett, az emberiség bölcsője tehát nem Ázsia, a vizözön nem az E u f r á t homokos síkjain irtotta ki az emberi nemet, és nem 5000 év előtt, mint a biblia mondja. 7)
2. Több geologus a bibliában leirt vizözönt a ne-gyedkor régibb felében sem engedi meg. Ugyanis Agaz-zis, Zittel, Tőrrel, P e n k bebizonyiták, hogy a diluviális kor legrégibb képleteit, a morenadombokat és vándor-köveket nem a viz-, hanem a jégárak szállították mos-tani helyeikre, a harmadik kor után bekövetkezett „jég-korszak" idejében, már pedig a szentirás sem a jégkor-szakról, sem a jégárakról nem tesz emlitést, a vizözönt és a föld elöntését csakis az eső és a tenger áradásának t u l a j d o n í t j a .8)
3. A jégkorszak keletkezését néhány csillagász a napéjegyenpontok előnyomulásából és a földpálya köz-pontkivüliségéből származtatván, a jégkorszak idejét Adhe-') Cuvier. Discours sur le révolutions de la surface du globe, p. 290. 1.
2) Buckland. Reliquiae diluvianae. p. 221.
3) Deluc. Traité élémentaire de Géologie, p. 129.
4) Dolomieu. Journal de Physique. I. p. 42.
5) Saussure. Voyage dans les Alpes. §. 625.
6) Wagner K. Naturgeschichte des Menschen. II. 31. 1.
7) Lubbok. A történelem előtti idők. Ford. Öreg J. Budapest, 1876. II. k. 1—78. 1. — Lyell. Das Alter des Menschengeschlechtes.
Ü. Büchner. Leipzig, 1874. 133. lap.
e) Dr Bänke. Der Mensch. Die Eiszeit. Leipzig, 1887. 360—
364. 1. — Dr N e u m a j r . Erdgeschichte. Leipzig, 1887. II. k. 551 — 562. 1.
5*
már Kr. sz. e. 9252-ik évre, Croll-Stone 300,000, Lyell 800,000 évre teszik, ' ) a mi a bibliai özön idejével össze nem egyeztethető.
Ezen állitások és föltevések miatt több földtudós és szentirásmagvarázó lemondván a vizözön földtani bizo-nyítékairól, azt csak pusztán „helyi áradásnak11 tartja, melynek ma már semmi nyoma sincs.2)
Kérdés, vájjon az uj nézetekkel szemben védelmez-hető-e ma földtani alapon a szentírási vizözön ?
Mi a diluvium korszaknak adatait áttanulmányozván, ugy találjuk, hogy az u j a b b vélemények részint olyanok, a melyek a szentirás adataival a legszebben kiegyeztet-hetők, részint, a mennyiben kevésbé valószínű vagy éppen valótlan állitások, egyszerűen mellőzhetők. A földtan mai adatainak alapján ki fogjuk m u t a t n i : 1. hogy a Mózes által leirt vizözön nem a negyedkor második részben a lősz, nyirok leülepedése korában keresendő, mivel e ter-mékek a vizözönnél u j a b b k e l e t ű e k ; hanem 2. a vizözön ideje a diluviális kor első felével esik össze a j é g k o r -szakkal, melynek keletkezése és a jégárak működése ösz-szefüggésben állott a bibliai özönnel, s ennek ma is élő tanúi s emlékei a „vándorkövek" és „morenahalmok".
Fölemiitjük a negyedkorra vonatkozó összes véle-ményeket. méltatjuk azokat valódi értékök szerint, s ki-m u t a t j u k , hogy a legvalószínűbb az a véleki-mény, a ki-mely a mózesi vizözönnél a legszebb összhangzásban áll. S most, fölvett t á r g y u n k tudományos kérdésének állását általánosságban jelezvén, nézzük, mit tanit a földtan a diluvium koráról és annak tüneményeiről ?
*
* *
Mint már emiitettük, elvitázhatatlan geologiai tény, hogy földünk alakulási harmadik korszaka után a
negye-dik korszakban hatalmas vizáradások boriták el bolygónk felszínét, lerakva maguk után mindenütt a harmadkoru réte-gek fölött a viz által alakuló termékeket. Ma már bizonyos, hogy e leülepedések mindenütt nem egy időben történ-tek, hanem hosszú idők lefolyása alatt fokozatos egymás-utánban jöttek létre. Bár nagyon bajos mindenütt a le-ülepedés korát pontosan meghatározni, a geologusok mégis bizonyos jellemző tünemények alapján a következő két korra szokták felosztani a diluvium t e r m é k e i t : 1. az ujabb negyed-(quaternär)-korszak a lősz, nyirok és diluviál-ásvánvok lerakodásával; 2. a régi vagyis a jég-korszak (postpliocen vagy pleistocen) a morena-dombok és vándorkövekkel.5) Az előbbit jellemző sajátossága sze-rint réteges, az utóbbit nem-réteges képleteknek is neve-zik. 4) Ismerkedjünk meg előbb az ujabb, aztán a régibb
Az ujabb negyedkori termékek a következők : 1. A lősz, ritkásabb földes márga, melyet
közönsé-1) Lubbock i. m. II. k. 73—74. 1.
2) Hugh Miller. Testimony. 312. 1. Pfaff. Schöpfungsge-schichte. 359. 1. Frass. Yor der Sündfluth. 444. 1. Dr Székely. A szentirás apologiája. 475. 1. Dr Neumayr. Erdgeschichte. I. k.
292—295. 1.
3) Dr Szabó J. Geologia. Budapest, 1883. 423, 431. 1.
4) Dr J. Ranke, Der Mensch. *Die Eiszeit, Leipzig 1887. 364. 1.
képződményekkel.
gesen sárga földnek nevezünk, mész, quarczit, homok és a g y a g összetételéből eredt.
2. A nyirok, vagyis a veres agyag, kristályos összetett, vagy leginkább földpátos kőzetek szétmállott t e r -méke. „Mindkettő — mondja Szabó kitűnő földtudósunk
— a negyedkor legjellemzőbb kőzete, anyagát a külön-böző ásványfajok kopadéka képezi. Az a viz azonban, mely ezen kopadékot hozta, jelentékenyen nagyobb ma-gasságban folyt, mozgása lassúbb volt, helyenkint tava-kat és öblöket képezett." *) Nagy mennyiségben fordul elő a folyamvidékeken (pl. a Duna és Tisza völgyében), sík területeken (pl. a magyar és az éjszak-európai alföl-deken, 2) gyakran a hegyek oldalain tetemes magasság-ban található (pl. a Garam-Ipolyvölgy, Tokaj-Hegvalja vidékein 11—12,000 láb között,) magasan fekvő
barlan-gokba is behatolt, s maga alá temetett számos e korbeli állatot pl. Magyarországon: elephas primigenius (mam-muth), rhinoceros tichorrhinus (őstulok), cervus dama és cervus euryceus (szarvasfaj), ursus spelaeus (barlangi medve), felis leo spelaea (barlangi oroszlán), gulo spelaeus (barlangi tigris), equus caballus fossilis (vad ló), a lősz-csigák különböző faját stb.3)
3. Ide tartoznak a diluviál ásványok, a szétmosott a r a n y , platina, vas, homok-, kavics-, lősz-iszap közé keverten nagyobbrészt a közeli hegyekből származva.
4. Ide számithatók végre a mészszivag és a mész-források ujabb képződményei.
Fontos tudnunk, mikor képződtek a felsorolt kő-zetek ?
A r é g i b b geologusok mindezen képleteket a szent-írási özönvíztől származtatták, mivel igen sok helyen sík-ságokon és hegyek közelében nagy terjedelemben fordul-nak elő. E nézetet a földtan ma már megdöntötte, ki-mutatván, hogy a lősz és nyirok nem egy év alatt történt leülepedés, hanem százados, sőt ezredéves lecsapódások folytán a szomszédos hegyek kőzetei lassú elmállásának terméke. 4) Hogy a lősz és nyirok nem tengeri áradások-tól eredt, tanúsítja az a körülmény, hogy csakis száraz-földi állatokat és édesvizi kagyló-fajokat tartalmaz, ten-geri kagylók csupán a tengerbe szakadó folyamok köze-lében fordulnak elő. A mi pedig a lerakodások idejét illeti, e képződmények a jégkorszak után beállott roppant légköri változásnak (fluvio glaziál epoche)5) köszönik l é t r e j ö t t ü k e t , midőn a nedves páratelt éghajlat rendkivül bő csapadékot, áradásokat szült mindenütt és a belföldi folyamok óriási kiterjedésű víztömegeket hordoztak. „Az u j a b b negyedkor — írja De Lapparent — abban külön-bözik a jelenkortól, hogy a légköri lecsapódások rend-kívüli tevékenységben voltak. Abból, a mi szemeink előtt
Dr Szabó József. Geologia. 433. 1.
2) A nyirok és lősz főalkateleme az ungmegyei szántóföldek-deknek, az ungvári és szerednyei szőlőhegyek talajának. (Lásd Rybár István, Ungvár környékének földtani szerkezete cz. érteke-zését az 1874 5-ki főgymn. értesítőben.)
3) Dr Szabó, i. m. 431. 1.
4) Wahnschaffe. Die Ursachen der Oberflächengestaltung des norddeutschen Flachlandes. Stuttgart, 1891. 120 és köv. 1, Peter-manns Mittheilungen. 1892. 38 k. 136. 1.
l) Wahnschaffe, i. m. u. o. Petermanns Mittheilungen, u. o.
RELIGIO. 37 ma történik, azt az időt meghatározni, mely bizonyos
laza kőzetekkel fedett völgyeletek szétmosására szükséges volt, annyi volna, mint elfelejteni, hogy akkor a légköri csapadékok tizszer vagy húszszor nagyobbak voltak, mint napjainkban." Ez az idő összeesik az emberiség európai életének kezdetével, mivel a lősz és nyirok között az európai folyamvölgyekben és barlangokban számos emberi csontmaradványt, kő, bronz és rézeszközt stb.
találtak.2)
Egyes természetkutatók czáfolván a régiek nézetét, az ellenkező végletbe estek. Alapul véve fel Lyellnek hamis hypothezisét az úgynevezett „quietismust", mely szerint a természeti erők mindig ugyanazon mértékben működnek, minden évben mindenütt egyenlő mennyiségű légköri csapadék, ugyanannyi áradmányréteg keletkezik, a lősz, nyirok rétegek és a bennök talált emberi marad-ványok korát a képzelem tulcsapongó szárnyain a mesés múltba akarták visszavinni.
Igy, midőn 1841-ben a Somme völgyi ásatások al-kalmával Abeville mellett 33 méter magasságban a mos-tani folyamágy felett a völgyoldal lősz, iszap, kavicste-lepei között egy emberi alsó állkapcsot, kovaeszközöket és nagymennyiségű állati csontokat találtak, Boucher de Perthes kiszámította, hogy 33,000 év telt el azóta, a mióta a folyó ama emberi és állati csontokat mostani lelhelyeikre lerakta. Lyell kevésnek talált ennyi időt és 100,000 évet kiváut az ártér alakulására. Geike tovább ment, 240,000 évet követelt.3)
(Folytatjuk.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁS.
Budapest, jul. 18. Katholikus Centrum-pártról Ma-gyarországban — egyre sűrűbben kezdenek beszélni az emberek, és pedig, a mint ez rendesen minden dolognál
ugy történik, pro és contra.
Minthogy egy katholikus p á r t alakítása a legkézzel-foghatóbb bizalmatlansági nyilatkozat valamennyi fenálló p á r t t a l és pártárnyalattal szemben: világos, hogy egy kath. centrumpárt alakítását valamennyi az országházban működő párt, mint ilyen, ellenzi. A jelszó, a mely-lyel ezek az urak kath. párt alakításától az embereket elijeszteni szokták, az, hogy — akkor a magyar ország-gyűlés felekezeti pártokra fog feloszlani.
1) De Lapparent. Traité de geologie. 1111. 1. Egyes geologu-sok kiszámították azt is, e korban mily magasságot és kiterjedést értek el egyes folyamok hatalmas árjai. Igy Dupont szerint a Maas folyó szélessége a negyedkor elején D î n a n t környékén 12 kilométer, a diluvium végén 400 méter volt, mig ma csak 60 méter. Belgránd tanulmányai szerint a Szajna Páris k ö r ü l 5 kilométer széles volt, vizszine pedig 87 méterrel volt magasabb a mainál. A Bajna Strassburgnál 48-szor annyi viztömeget hordott, mint ma a legma-gasabb vízállás idején. Dr Suess szerint a Duna az egész bécsi medenczét a Kis-Kárpátokig 200 méter mélységben foglalta el.
Southall szerint a Somme folyó mai völgyét a diluvium korban 100—150 láb mélyen betöltötte. (L. Dr Székely. Az emberi nem kora és az őstörténelem. Kath. Szemle. 1889. 250—251. 1. Hum-melauer. Die Eiszeit. Stimmen aus Maria Laach. XV. k. 267. 1.)
2) De Lapparent i. m. u. o.
3) Lubbock, A történelem előtti idők. II. k. 1—58 1.
Vannak azután a katholikusok sorában is, kik k a t h . párt alakításától idegenkednek, fáznak. Azt mondják, az
„vörös posztó" hatásával fog hatni a szenvedélyekre.
Minek még jobban izgatni az embereket, mikor úgyis izgatottak s elfogultak.
A „Religio" nem mai gyermek. Régóta foglalkozik ő már ezekkel a kérdésekkel, ezekkel a taktikákkal, ezekkel a félelmekkel. Már nem is tudjuk az évek szá-mát, mikor történt ezelőtt ; de mi már akkor töviről hegyire kifejtettük azt, hogy a kath. egyház nem csinál politikát, nem játszik politikai szerepet az államok poli-tikájában csak két esetben : ha az államok megtisztelik őt avval a meghívással, hogy a politika intézésében mint politikai tényező részt vegyen, és másodszor, ha az álla-mok nem tudnak vagy nem akarnak jó politikát csi-nálni : akkor bizony az egyház belemegy a politikai akcziókba az állami hatalom megkérdezése nélkül, a mint
ezt műveletlen népek közt a középkorban tette, sőt az állami hatalom ellenzése daczára is, a mint ezt jelenleg teszi, oly államokban, hol a hatalom rossz, a keresztény vallás elveivel ellenkező, a kath. egyház isteni jogainak tiprásával végződő politikát vall és csinál.
Hazánkban a kath. egyház, mint ilyen, elsőrangú politikai tényező volt kezdet óta jó sokáig. Jelenleg a kath. egyház csupán főpapjainknak főrendiházi
működé-sében bir mint politikai tényező képviselettel az ország kormányában. Hogy legyen-e ezen a közjogi katholikus képviseleten kivül más alakban is képviselve illetőleg garantirozva a kath. vallás az ország házában, névszerint a képviselőházban, az kettőtől f ü g g : először is attól, biz-tosítva van-e Magyarországban a katholikus vallás a kormány, a pártok részéről az iránt, hogy békében élhet hitelvei szerint, Istentől adott s az országban szerzett történeti jogainak élvezetében? Igen vagy nem? Másod-szor attól : ha a kath. egyház ezek vagyis léte tekinteté-ben Magyarország kormányai és uralkodó pártjai részéről
— uti figura docet — fenyegetve van : vájjon a főrendi-házi főpapi képviselet elég erős-e önmagában arra, hogy minden támadást visszaverjen? Igen vagy n e m ?
A szerint a mint valaki igennel vagy nemmel felel véleményében erre a két kérdésre, a szerint dől el a kath. centrum-párt alakitásának kérdése a szükségesség szempontjából.
Csekély véleményem szerint mind a két kérdésre a felelet csak nem lehet. Magyarországban a katholikus egyház létében van fenyegetve, és sajnos, a körülmé-nyeknél fogva a főrendiházi képviselet egymaga nem elég biztosíték. íme, hisz maga a főrendiház alatt is ingatják a talajt, — a kormány tetszésével és örömére, a felfor-gatás politikájának hivei és harczosai.
Hogy szereplő államférfiainknak és pártembereink-nek nem tetszik az, ha kath. párt akar alakulni : az
nagyon természetes dolog. Csináljanak az urak jó politi-kát, mely ne sértse hitelveinket, tiszteletben tartsa jo-gainkat, kiadja alapitványainkat, szervezni engedje auto-nómiánkat: akkor mi meg leszünk nyugtatva, kileszünk elégítve s nem fogunk kath. pártot alakítani, mert nem lesz rá szükség. Ha jogos kivánatainkat nem teljesitik, érdekeinket, s ami fő, hitelveinket folyton-folyvást
sérte-getik, magukra vessenek, ha a kath. párt megalakul.
Annak megalapításában az ő kényszerítő közremüködésök lesz az egyik főténvező. Tőlük csak ugy f ü g g a kath.
centrum-párt megalakítása, mint tőlünk. Ha ők fenntart-ják Magyarország katholikus millióira nézve az önvéde-lem kényszerét: akkor a kath. pártot ők teszik szüksé-gessé, ők alkotják meg velünk. Csak magukra yessenek tehát.
A mi pedig a kath. táborban mutatkozó aggodal-makat illeti, a melyekkel némelyek egy kath. politikai párt szervezése elé tekintenek : azoknak m e g n y u g t a t á s á r a elég lesz. ha meggondolják azt, hogy nem lesz katholikus centrum-párt csak akkor, ha szükség lesz reá. Ez oly nagy, az ország politikai és társadalmi életébe oly mélyen belevágó dolog, hogy nem szabad játékot űzni vele, hanem csak akkor és ugy kell belebocsátkozni, ha igazán s z ü k -ségesnek bizonyul be. E s ennek a bizonyításnak a felén már jóval tul haladtunk. Be van bizonyítva, hogy az uralkodó szabadelvű áramlattól semmi jót sem lehet várni. Megmételyezte a keresztény vallástól apostatált szabadelvüség az országnak mind a három p á r t j á t : a kormánypártot, a nemzetit, a függetlenségit egyaránt. U j pártalakulások fognak bekövetkezni mulhatlanul. Mi ka-tholikusok nem fogunk mást tehetni, mint hogy állást foglalunk a pártok között hazánk és vallásunk épségének védelmére. Az pedig, hogy a kötelesség teljesítése, az el-kerülhetetlenül szükségesnek megtevése azoknak, kikkel esetleg szembe fogunk kerülni, nem fog tetszeni, őket izgatni fogja, nem szolgálhat okul arra, hogy valaki magát kötelességeinek teljesítése alul kivonja. A dolog különben is sokkal egyszerűbb a valóságban, mint a képzeletben. Hogy kath. párt alakuljon csak kettő szük-séges alapul és egy dolog a tetejébe. Alapul szükszük-séges, hogy senki olyanra ne szavazzon, akitől a kath. egyház kíméletet és védelmet nem várhat, másodszor olyanra sza-vazzon csupán, ki a kath. hitet maga is vallja, vagy ha másvallásu, őszinte tiszteletben tartsa. íme, még van a kath. párthoz szükséges emberanyag. Alakot pedig ugy lehet adni a dolognak, ha közvélemény s köz elhatároz ás jön létre, még pedig a választások előtt, hogy a kik egyenlő elvek, mondjuk ki, egységes programm alapján kaptak mandátumot, azok alakítsanak együtt pártot.
Hanem hát hic Rhodus, hic s a l t a : hogyan jöjjön létre az a pártalakitó kath. közvélemény és közelhatározás országszerte ?
Van annak már talán több mint tíz esztendeje, hogy mi ilyesféle kérdésekkel tüzetesen foglalkoztunk ebben a folyton megifjodó régi lapban. Nekünk sajátságos tak-tikánk van. Sokan, mert nem méltatják kellő figyel-mökre ; haszon, tanulság nélkül eljárnak mellette. Mi a béke és háború közt nem ugy fogjuk fel a viszonyt, mint a divat s az előtérbe tolakodó emberek tenni szokták, hogy t. i. mikor béke van (értem az állam és egyház között), akkor nyugodjék minden az ördög pihenő pár-náján mert béke vagyon ; mikor pedig kiüt a harcz és háború van (értem az egyház és állam között), akkor üssük egymást mindnyájan agyon, mert hiszen háború van. Nem ez a módja a dolognak. Béke idején fáradha-tatlanul kell dolgozni a kitörendő háború megnyerésén
(mert hiszen militin est hominis vita sapen terra) ; há-ború idején pedig mindent a béke érdekében kell tenni.
Mert a háború nem önczél, hanem csak eszköz, előkészü-let a békére. Ennek a világtörténelem által igazolt elv-nek megfelelően, mi itt a Religióban nem most, a be-következett egyházpolitikai viszályok kellő közepén, tehát a háború idején gondolunk hadsereg szervezéséről, kath.
p á r t alakitásáról. Mi évtizedek óta, mikor még meglehe-tős nagy volt a vallásügyi békesség az országban, hir-dettük a katholikus tömörülésnek és szervezkedésnek szükségét. Azt mondtuk mi mindig, hogy katholikus tár-sadalmat, k a t h . társas életet kell szervezni : akkor aztán a katholikus politikai összetartás egy katholikus Centrum alakitására készen fog rendelkezésre állni országszerte.
Azt is nemcsak megmondtuk, hanem részletesen kifejtet-tük s példákban, sikeres külföldi katholikus akcziókból vett példákban megmutattak, hogy miképp kelljen katb.
társas életet vagyis társadalmat teremteni. Katholikus egye-sületek, társulatok és körök alkotása által. Azt mondot-tuk egy alkalommal: addig nem lesz virágzó és
társas életet vagyis társadalmat teremteni. Katholikus egye-sületek, társulatok és körök alkotása által. Azt mondot-tuk egy alkalommal: addig nem lesz virágzó és