Egy k i s hidegviz-zuhany a Jókai-kultusz h e v é n e k lohasztására.
II.
Olvassuk el az „ E g y az Istenu regényt, s abban látjuk a kálomista Jókait, mint veri a nagy dobot, hogy reklámot csináljon az unitárius vallásnak. Mert hát ez a
vallás pei* eminencziam magyar, magyarabb a kálviniz-musnál, tisztább a többi kereszténységnél, mert — egek csodálkozzatok! — a z „egyistenhívők" vallása tiltja az em-berölést ; aztán nem oly elfogult, hogy Krisztust istennek tartsa; ő csak ember, de okos ember, aki után bátran indulhat mindenki.
Vajdár: „Rómába megyünk, s ott sok a templom, de Isten egy sincs. "
Ne neked ! kereszténység központja. De hát kedves
„felnőtt növendék", jöjj el Rómába te is, s lásd Jókai nevelő ur ciceróneskodása mellett, hogyan tartják a pá-pisták a nagyheti szertartásokat.
A matutinum tenebrarum-nak (tenebré) kora reggel van kezdete, és késő este van vége. „A miserere vég-hangjai után a sötétben mozgó alakok dübörögve hulla-nak térdre, sarkaikkal tombolhulla-nak a földön, s jajkiáltásaik jelzik a keresztrefeszités pillanatának gyászát, mire meg-nyílnak a Sixtina ajtai, s a közönség előtt feltárul a
„királyi terem" vakitó fénynyel megvilágítva. A nap végződött."
Másnap nagyon korán reggel mennek újra a Vati-kánba. Bepillantanak a Sixtina-kápolnába, mely e napon már egészen fehérrel volt bevonva : még az oltár is (az Eucharistia emlékére), — s bepillantanak a Paulina ká-polnába is, mely ezen az egyetlen napon szokott meg-nyitva lenni. Ez a szent sir. Megérkeztükkor már a pápa
eltávozott a Paulinába a sz. kehelylyel, melyet ott a nagy hamvvederbe fog letenni. A chorus egy része a Sixtiná-ban énekelt, másika a PaulináSixtiná-ban, egymásnak felelgetve.
S a királyi termen végig vonult az ájtatos proczesszió . . . A zarándoksereg hosszú menetét bezárja a tizenhá-rom apostol. A föld tizenhátizenhá-rom nemzetéből választott papok, földet seprő hófehér ruhában, turbánalaku főve-gekkel. Jön a pápa a Paulinából vissza, a tizenhárom apostolnak lábait mossa izsópillatos langyvizzel. A
„Cena" igy megy végbe. „Ott ült már a tizenhárom apostol (a tizenharmadik az „angyal"...), előttük egy kosár tele virággal, ezüsttányérok és kések, az asztalon a hús-véti bárány. Az egyházfejedelem körüljár s aranytálból ételt oszt nekik : ráklevest és sült halakat."
Ezután tódulás a sz. Péter templomba. Ott felol-doznak egy gonosztevőt. „Ezzel a nap ünnepélye végző-dött. A gyilkost szabadon bocsátják, mig a Megváltó a Golgothán kínszenved. Legnagyobb emberi gondolat ez : könnyű volt Istent találni benne ! — A harangok meg-némultak; a kereplők szólnak."
Másnap reggel, a nagyhét szombatján, (harmadik nap) . . . van a valódi kereszt imádata, s a Marcell pápa miséje. Nincs látványosság, a tömeg nem kíváncsi, otthon maradt. „Mert azt nem lehet látványnak nevezni, mikor a pápa legegyszerűbb papi köntösében, a bibornokok csak violaszín palástban jönnek elő, azután kihoznak elé-jök egy fadarabot, melyen se arany, se ezüst, se gyé-mánt. Egy három sing hosszúságú gerendatönk az egész.
Azt leteszik az oltárvánkosra . . . S az egyházfejedelem, akinek lábai királyok fejein járnak, atyja kétszáz millió embernek, őrzője a mennyország kulcsának, mikor e tört darab fához közelit, leteszi fejének ékességét, leölti ma-gáról hímzett köntösét, leveti czipőit, s egyszerű
szőr-ingben és mezítláb . . . térdre veti magát s alázattal megcsókolja azt. Követik a többi egvháznagyok. A chó-rusok ezalatt folyvást zengik Palestrina nagyszerű zene-müvét, melynek neve Marcell pápa miséje." . . .
„Az igaz, hogy délután három óráig tartott a nagyszerű zenemű, amig a szertartás végén a proczesszió a tegnapi kelyhet az ostyával ismét visszahozta a sírbolt-ból, s a benne levő bort a pápa és bibornokai, az apos-tolok példájaként egy szalmaszálon át szürcsölék ki, mire megkondultak a harangok a Péter-templom tornyaiban;
arra a hangra egyszerre lehullottak az ablakokról a taka-rók ; a Sixtina kitűnt egész pompájában, Michel Angelo remekmüveivel. A kivont kardok, az alabárdok, mik addig lefelé voltak forditva, most egyszerre hegyeikkel égfelé emeltettek, s a chórusok, az egyháznagyok és a
zarán-dokok egyhangból rázenditék a halleiuját !"
Az unitárius Adorján Manassé, ez a tökéletes jel-lemű ember, tagadja azt, hogy Jézus egykor itél és bün-tet. „Ez az, amit én megtagadok! A legdicsőbb emberből csináltak egy Istent, aki folytassa azok sorozatát, kik lenyilazták Niobe ártatlan gyermekeit — boszuból. Ré-mítő gondolat! ítélni a halottak fölött! Akiből már régen por l e t t ; a porából élőfa lett, a fából hamu lett, a ha-muból üveg lett ! s hogy ez üvegdarabon egykor boszut álljon valaki azért, amit emberalakban vétkezett."
Az unitárius lelkész beszél „nem a csodákról, nem a mysteriumokról, hanem arról, amit mindenki megért r hazaszeretetről ; embereknek egymás iránti kötelességéről, a munka áldásairól, Isten végtelen irgalmáról, a jótettek-nek önmagukban feltalált jutalmáról. Imájában felemlíti Jézust, mint Istennek szerelmes fiát, embereknek köve-tendő mintaképét. E s nem tagadja meg az üdvöt és pa-radicsomot azoktól, akik más uton, más csillagok vezetése mellett indultak azt fölkeresni."
Adorján Aron: „jobban esik lelkemnek, ha azalatt, mig a mennybeli megszabadításért imádkozom, a puská-mat a hónom alá szorítva tarthatom."
„Akkor nem vagy igaz egy Istenthivő! — feddé Manassé. — Mert te is azt a Jézust vallod, akinek nevé-ben a Bertalan-éjeket, az autodafékat, a keresztes hábo-rúkat csinálták. Es nem azt a Jézust, aki eljött az embe-rek között békét szerezni, s aki Péternek azt mondát;
aki fegyvert fog, fegyver által vesz el."
Radeaux.
(Ye'ge köv.)
KATH. E G Y E S Ü L E T I É L E T .
A)
A magyarországi lat. és gör. szert. róni. kath. tanitók S E G É L Y A L A P J A VAGYONÁRÓL
a kezelő egri főkáptalan által benyújtott, felsőbb helyen pedig felülvizsgált és helyesnek talált
1892. évi számadás kivonata.
Osztr. ért, Vagyonállás 1891. év végén. t>rt
1. 5°/ 0-kal kam. magyar járadékkötvényekben
(névérték szerint) 53,000 —
RELIGIO.
Osztr. ért.
f r t kr.
2. Egységesített osztr. államkölcsönkötvények
ben (névérték szerint) 1,100 — 3. 6 db bazilika sorsjegy à 8.50 51 — 4. Magán kötelezvényen 50 — 5. Takarékpénztáraknál 5 % kamatra tőkésítve 14,000 — 6. Készpénzmaradvány 2.931
-Összesen . . 71,132 — 1. Fejezet. 1892. évi Bevétel.
1. §. A mult évi készpénzmaradvány . . . 2,931 • 1. §. összege . . 2,931 — 2. §. Az egyházmegyék gyűjtéseiből befolyt:
a) Az esztergomi érseki megyéből 205 50 b) A kalocsai érseki megyéből 195 60 c) Az egri érseki megyéből • . 222 31 d) A beszterczebányai püspöki megyéből . . . 55 — e) Az eperjesi gör. szert. püsp. megyéből . . 243 — f) Az erdélyi püspöki megyéből 134 45 g) A győri püspöki megyéből • . 136 50 h) A kassai püspöki megyéből 77 50 i) A nagyváradi lat. szert, püspöki megyéből . 74 20 k) A nagyváradi gör. szert, püspöki megyéből 20 50 I) A nyitrai püspöki megyéből 92 — m) A pécsi püspöki megyéből 270 — n) A rozsnyói püspöki megyéből 115 — o) A szamosujvári gör. szert. püsp. megyéből 29 — p) A szatmári püspöki megyéből 60 50 q) A székesfehérvári püspöki megyéből . . . 12 — r ) A szombathelyi püspöki megyéből . . . . 297 90 s) A váczi püspöki megyéből 17 — t) A veszprémi püspöki megyéből 95 50 u) A pannonhalmi főapátság egyházi területe
részéről 9 50 2. §. összege . . 2,362 96 3. § Tőkék (értékpapirok és takarékpénztári
betétek) kamataiból . . 3,382 73 3. §. összege . . 3,382 73 A bevételek összesítése:
1. §. összege • 2,931 — 2. §. összege 2,362 96 3. §. összege . . 3,382 73 Összes bevétel . . 8,676 69 II Fejezet 1892. évi Kiadás.
1. §. Az 1892. évben felosztás alá eső (alapsz.
6. és 7. §§.) összeg számlájára :
a ) A közp. bizottság által megszavazott
ösztön-dijak czimén kiadatott 2,100 — b) Segély- és gyámpénzekre, v lamint a szegény
sorsú tagok gyámolitására 2,732 — c) Az orsz. kath. tanitói árvaházat illető hányad
czimén az árvaház külön kezelt alapjába
áttétetett 527 — 1. §. összege . . 5,359 —
87-Osztr. ért.
f r t kr 2. §. Különfélékre (nyomdai, postai stb. stb.
költségek) 24 74 2. §. összege . . 24 74 A kiadások összesítése:
1. § összege 5,359 — 2. §. összege 24 74 Összes kiadás . . 5,383 74 Mérleg :
Összes bevétel 8,676 69
„ kiadás 5,383 74 1893. évre átviendő készpénzmaradvány . . 3,292 95
A segélyalap vagyonállása 1892. év végén:
1. 5°/ 0-kal kam. magy. járadékkötvényekben
(névérték szerint) 53,000 — 2. Egys. osztr. államkölcsön kötvényekben
(név-érték szerint) 1,100 — 3. H a t db bazilika sorsjegy à 8.50 51 — 4. Magán kötelezvényen 50 — 5. Takarékpénztárakban 41/2°/o kamatra
tőké-sítve 14,000 — 6. Készpénzmaradvány • . . . 3,292 95 Összesen . . . 71,493 95
B )
A létesítendő országos katholikus tanitói Á R V A H Á Z ALAPJÁRÓL
a kezelő egri főkáptalan által benyújtott, felsőbb helyen pedig felülvizsgált és helyesnek talált
1892. é v i számadás kivonata.
Vagyonállás 1891. év végén. Osztr. ért.
f r t kr.
1. E g y db 1870-i magy. kir. nyeremény
köl-csön jegy (névérték szerint) 100 — 2. 5%-kal kam. magyar járadék kötvényekben
(névérték szerint) 3,000 — 3. Takarékpénztárban 5 % kamatra tőkésítve . 5,000 — 4. Készpénzmaradvány 145 45 Összesen . . 8,245 45 I. Fejezet 1892. évi Bevétel.
1. §. A mult évi készpénzmaradvány . . . . 145 45 1. §. összege . . 145 45 2. §. Az egyházmegyék gyűjtéseiből :
Ez évben semmi sem folyt be.
3. §. A segélyalap 1892. évben felosztás alá eső jövedelmeiből az árvaház pénztárába áttétetett :
A szabályszerű */ 10rész czimén 527 -3. §. összege . . 527 — 4. §. Tőkék kamataiból . . . 386 53 4. §. összege . . 386 53
Osztr. ért.
f r t kr.
A bevételek összesítése.
1. §. összege 145 45 2. §. összege . • — — 3. §. összege • 527 — 4. §. összege 386 52 Összes bevétel . . 1,058 98 II. Fejezet 1892. évi kiadás.
1. §. Tőkésítésre :
Takarékpénztárnál 4 7 2 % kamatra elhelyeztetett 745 — 1. §. összege . . 745 — 2. §. Különfélékre:
Semmi sem adatott ki.
A kiadások összesítése:
1. §. összege 745 — 2. §. összege — —
Ossses kiadás . . 745 — Mérleg :
Összes bevétel • 1,058 98
„ kiadás 745 — 1893. évre átviendő készpénzmaradvány . 313 98
Az árvaház alapjának állása 1892. év végén.
1. Egy db 1870-i magy. kir. nyeremény
köl-csönjegy (névérték szerint) 100 — 2. 5 % - k a l kam. magy. járadék kötvényekben
(névérték szerint) 3,000 — 3. Takarékpénztárban 41/2°/o kamatra tőkésítve 5,745 — 4. Készpénzmaradvány 313 98 Összesen . . 9,158 98
V E G Y E S E K .
— S z e n t s é g e s atyánk, XIII. Leo pápa legújabb enciklikája, mint a „Germania" megbízható római tudó-sításából értesülünk, nekünk magyaroknak fog szólni.
„XIII. Leo pápa — mondja többi között a tudósító — számos alkalommal, különösen szocziális és egyházpoli-tikai kérdések felmerültekor, valamennyi ország katholi-kusainak véleményét szokta kidomborítani körleveleiben s a legfőbb pásztor e nyilatkozatai mindig a legjobb eredményeket biztosították. Ez enciklika mintegy válasz-képen fog szolgálni a magyar püspöki kar részéről Hozzá intézett memorandumra s világosságot fog deríteni az
össze-visszakuszált magyar egyházpolitikai viszonyokra."
Vajha szentséges atyánknak örömmel várt ez enciklikája véget vetne az áldatlan állapotoknak, melyekben kiszá-míthatatlan erkölcsi és anyagi kárára, szegény országunk leledzik !
— Jótékonyság. Lönhart Ferencz erdélyi püspök ur a boiczai r. katholikus leányiskola szükségleteire 150 frtot ; a bethleni római katholikus templom oltárképe beszerzésére 50 f r t o t ; a magyarigeni plébánia lak kijaví-tására 577 frt 50 k r ; a fenyédi r. kath. iskola és kántori lak építésére 800 f r t o t ; a nagysomkuti r. kath. templom építésére 10 f r t o t ; a toroczkó szentgyörgyi templomnak, pluviale beszerzésére 45 frtot ; a jobbágyfalvi iskola épí-tésére az eddigin kivül újból 250 frtot ; különféle segé-lyezésekre legkevesebb 120 frtot méltóztatott saját tárczá-jából adományozni.
— Szép adomány. Prifach József székesfehérvári káptalani nagyprépost pápai prelátus ő mltga a sárbo-gárdi épülő templomra ezer frtot adományozott.
— Alapítványi helyek adományozása. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter: az angol kisasszonyok budapesti tanintézetében üresedésbe jött Mária-Terézia-féle két alapítványi helyet az 1893—4. tanévtől kezdve Vecsey Szerénának és Wenzel Saroltának adományozta
— Oltár majolikából a budapest-belvárosí templom-ban. A belvárosi plebánia-templomban most épitik az u j főoltárt, amelynek terveit Steindl tanár készítette. Az oltár gót stílusban, egészen majolikából készül s mint ilyen ritkítani fogja párját még a külföldön is. A szines oltárt a magyar szentek szobrai diszitik ; mintázójuk Széchy Antal. A régi oltár lebontásánál egy márványlap alatt egész csomó régi arany, ezüst és rézpénzre akadtak, a melyek jobbára Mária Terézia és I. Ferencz korából valók. E régi pénzeket a most forgalomban levő pénzek egy-egy példányával együtt befalazzák az uj oltárba, a melyet szeptember 8 án Vaszary Kolos bíboros herczeg-primás fog fölszentelni.
— Zichy Mihály a Mátyás templomnak. Zichy Mi-hály, a czár udvari festője, bár távol él hazájától, mű-vészi alkotásaival gyarapítani igyekszik műalkotásainkat Legújabban a budavári Mátyás-templom számára küldött érdekes vázlatokat. A mély kombináczióju képek tárgya Szent Imre herczeg legendájából van merítve. A képeket Zichy, mivel freskókban megfesteni nincs ideje, fára fogja kifesteni Szt.-Péterváron s ugy küldi haza. A nagybecsű képek a Zichy-kápolna ékességei lesznek, mely kápolná-nak építési költségeit tudvalevőleg a Zichy-család fedezi.
Szerkesztőségi n y i l a t k o z a t . Minthogy egypár hétre a fővárosból eltávozom, távollétem idejére a lap szerkesztését dr Való Simon és dr Purt Iván közp. papnevelő-intézeti tanúim, felügyelő urak szíveskedtek elvállalni. A szerkesztő.
Kiadótalajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1893. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (Papnövelde-utcza 8. sz.)
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán és szombaton.
Előfizetési dij : félévre helyben s
posta-küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása:
Budapest, VI., Bajza-utcza 14. sz.,
hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.