Budapest, jul. 28. Apponyi Albert gróf szempczi beszéde. — (Folytatás).
Még nem végeztük be e beszéd tartalmának ismer-tetését, melyet a nemzeti párt vezére per eminentiam pártja védelmére mondott el, a mint ez záró szavaiban világosan ki van mondva. „T. barátaim, úgymond, a mai napnak eredményeként azt a meggyőződést vigyék innen magukkal el, hogy inkább mint valaha, szükség van
pár-tunk megerősödésére, mert a merre én körültekintek az általános zűrzavarban, a felekezeti és osztály szerinti szétmállások ama tünetei közt, melyek mindenfelé mu-tatkoznak, az egyedüli nyugodt elemet, közéletünk egész-séges irányba visszatérésének eoyedűli biztos alapját, pár-tunk képezi.u
A nemzeti párt vezére a nemzeti pártot, annak egy-ségét és összetartását két irányzattól félti. Ezt a két irányzatot ő szempczi beszédében meg is nevezte és meg-lehetős részletesen jellemezte. Az egyiket, a melyet a jelenlegi kormány vezet és az Eötvös Károly-féle frakczió sürget, elnevezte egy helyen „ultra-liberális*, más helyen
„radikális" tábornak ; a másik irányzatnak egy helyen
„ultra-klerikális", más helyen „reakcziónárius" nevet adott.
Mielőtt igért észrevételeinket a nemzeti párt e leg-újabb nevezetes nyilatkozatára nézve megtenni elkezde-nők, a beszéd egész tartalmának ismerete végett, kényte-lenek vagyunk még annak második részét is, még pedig teljes szövegében ismertetni, annál inkább, mert itt, e részben mondta el Apponyi Albert gróf azt, a mit egy katholikus Centrum párt alakítása ellen a maga részéről A harmadkori embernek Európában való létét alaposan megczáfolták, s kimutatták, hogy az erre vonatkozó leletek a ne-gyedkorból valók : Chabas. Études sur l'antiquité historique. Páris.
187B. Hummelauer. Der tertiäre Mensch. Stimmen aus Maria-Laach 1878. Platz. Der Mensch. Würzburg 1887. Székely. Az emberi nem kora és az őstörténelem. Budapest. 1889.
latba vetni szükségesnek látta. A nemzeti párt mindenek előtt annak a kívánságnak kigunyolásával kezdi, a mely azt szeretné, ha Apponyi a nemzeti párt egységét a kor-mány szabadelvű valláspolitikai tervei kedveért sietne megbontani, kizárva a nemzeti pártból mindenkit, aki a szabadelvű vallásügyi politikának esetleg nem pártolója.
„És most, úgymond, áttérek beszédem befejező ré-szére, arra a sajátságos követelményre, hogy mi a sza-badelvű irányhoz való ragaszkodásunk jelét az által adjuk, hogy az egyházpolitikai programmot pártbontás alapjává tegyük, hogy azokat, a kik e tekintetben eltérő nézete-ket táplálnak, pártunkból kiközösítsük. Ez a követelés egy kissé naiv, különösen ha tekintjük, hogy kiktől ered.
(Elénk derültség.) A tisztelt kormánypárt kebelében talán teljes egyértelműség, talán teljes véleményegység létezik ezekben az egyházpolitikai kérdésekben ? Azért, mert az ellenvéleményüeket elnémítja ideig-óráig a hallgatás meg-szokottsága, azért talán ott egyértelműség uralkodik ? (Elénk derültség.)
Erre a kérdésre a tisztelt kormánypárt megadta a választ az ez évi költségvetés tárgyalása előtt tartott konferenczián, melyben kimondották, hogy egyelőre benn-maradhatnak a pártban azok is, kik a kormány egyház-politikájával ellentétes meggyőződéseket táplálnak. Csak majd akkor, ha a konkrét javaslatok be lesznek terjesztve, akkor fog akuttá válni a kérdés, akkor fog történni — valami. (Elénk derültség.)
Hogy ez a valami micsoda, bátor leszek önöknek előre megmondani. Megmondtam a képviselőházban is és senki meg nem czáfolt.
A tisztelt kormánypárt azon tagjai, kik a kormány egyházpolitikai álláspontját nem helyeslik, arra az időre, a mely alatt azok tárgyaltatnak, ki fognak lépni, és azután azoknak azon része, melyet csak ez választ el a kormánytól, az egyházpolitikai kérdések letárgyalása után ismét be fog lépni a pártba. (Hosszantartó derültség.)
Ez egy egész rendszer, tisztelt uraim, melylyel szá-mos esetben találkoztunk, melyet én ugy nevezhetek : a párt elvi egységének ideiglenes szabadságolás utján való fenntartása. (Zajos derültség és élénk tetszés.)
Mennyi hipokrizis kell ahhoz, hogy az ideiglenes szabadságolás e rendszerének hivei szemrehányást csinál-nak azokcsinál-nak a pártokcsinál-nak, melyek ilyen kibúvócsinál-nak alkal-mazása nélkül nyíltan és világosan kimondják, hogy habár a pártnak megvan a maga iránya, azért a véle-ménynek szabadságát tiszteli azoknál, a kik ezen egy kérdésben a pártétól eltérő meggyőződést táplálnak ! (Elénk helyeslés.)
De én nem akarok dilatórius álláspontra helyez-kedni, nem akarok a kérdés elől kitérni ; nem akarok annak megvitatása elől kitérni, vájjon jogosult-e az, hogy nem akarjuk pártunk kebeléből kizárni azokat, kik az egyházpolitikai kérdésben az enyémtől eltérő irányt kö-vetnek, akár elvileg, akár opportunitási szempontból. Sőt keresem ezen kérdés elvi megvilágítását, keresem annak megvitatását, s hogy ezt megvitathassam, volt egyik fő-indoka annak, hogy itt önök körében megjelentem.
(Szűnni nem akaró, zajos éljenzés.)
Ha könnyebb végét akarnám fogni a dolognak, egy-szerűen azt mondhatnám, hogy ezek a kérdések a válasz-tások alkalmából kiadott párt-programmunkba részletezve nem lettek felvéve; hogy a párt nem ezeknek alapján alakult m e g ; hogy nem a párt tagjai vannak megbízva azzal, hogy a kérdést formulázzák, ami a parlamenti tehnika szempontjából kifogástalanul helyes védekezési alap volna.
Ezt én mind mellőzöm. En magába az elvi kérdésbe akarok behatolni, és megmondom, hogy először azért nem csinálunk pártbontó kérdést a kormány egyházpolitikai programmjából, mert azon szomorú viszonyok között, melyekben élünk, a magyar államférfiaknak nemzeti igé-nyeink és nemzeti önérzetünk fenntartásában tanúsított sajnos és eléggé meg nem róható gyengeségével szem-ben nekünk nemzeti hivatásunk van, (Elénk helyeslés) melyet, bármily fontos legyen a szabadelvüség vívmányá-nak létesítése, mégis az első helyre kell tennünk. iHosz-szantartó helyeslés.)
En nagyon jól megtudok lenni egy pártban oly fér-fiakkal, a kik nem fogadják el az állami anyakönyvveze-tést és polgári házasságot. De nem tudok meglenni egy párton oly férfiakkal, kik megtagadják, vagy megtagadni engedik azt, a mi minden nemzetnek, legyen az nagy vagy kicsiny, sőt ha kicsiny, sőt ha ellenségektől körül van véve, fokozott mértékben erkölcsi létfeltételét ké-pezi: a történelmi hagyományai iránti kegyeletet, hősei emléke iránti tiszteletet; nem tudnék egy párton lenni oly kormánynyal, mely a nemzet hősei szobrának leleple-zési ünnepétől szökik és elbújik : mert arra nézve, hogy a polgári házasság és anyakönyvvezetés behozassék-e, vagy sem, lehet véleménykülönbség ; lehet jó, ha behozatik, én is ebben a véleményben vagyok, de ha be nem hozatik, ez a nemzetre nem szégyen, s számos müveit nemzet van, mely ezen intézményeket nélkülözi. De hogyha a nemzetnek oly gyámoltalan kormánya van, a mely a nemzeti kegyelet ünnepétől elmarad, ez a nemzetre szé-gyent hoz. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés.)
Még van azonban nagyobb okom is, van ennél mélyebb gyökerekkel bíró elvi indokom arra, hogy párt-bontó kérdést az egyházpolitikai problémákból ne csinál-jak. Es ez az, hogy én országos szerencsétlenségnek tar-tanám, hogyha a pártok állandóan a vallási kérdések alap-ján alakulnának meg, ha ezek képeznék a politikai víz-választót. (Elénk helyeslés.)
Azok az ultra-liberálisok, akik ezt követelik, a kik szinte kéjelegnek abban a gondolatban, hogy enuek az országnak társadalma két nagy táborra oszoljék : egy radikális színezetű liberális táborra, mely elvont eszményi czélok után előre törjön és egy reakcziónárius táborra, melynek az a hivatása volna, hogy amannak dicsőségé-hez a talapzatot szolgáltassa, — ezek az ultraliberálisok sajátságosan találkoznak ezen óhajtásokban az ultra-klerikális elemekkel, melyek vallási pártok létesítéséről ábrándoznak. (Igaz. Ugy van.) és viszont ezeknek fölé-nyét reménylik.
Már maga ez a találkozás is gondolkozóba ejtheti a liberálizmusnak minden higgadt barátját, hogy a politika
tényezőinek ilyen természetű szétválasztása a szabadelvü-ségnek érdekében van-e? (Helyeslés.)
De a mi kétséget sem szenved, ez az, hogy a pártok-nak ilyen alapon való alakulása vészteljes volna Magyar-országra, nemzeti jövőnkre. (Igaz! Ugy van!)
(Folytatjak.)
London. A katholikus Angolország felajánlása a boldogságos Szüsnek és szent Péternek. —
{Megható szertartás a South Kensingtoni Oratoriánusok templomában. A westminsteri biboros-érsek és Bridgett
Hedemptorista atya beszédei.)
A nagy nap, melyen országunk az áldott Isten anyá-nak és apostolok fejedelmének felszenteltetett, már a kora reggeli órákban nagy sokaságot vonzott a templomba, a mely sajnos nem nélkülözhette azon dísztelen faállvá-nyokat, melyek homlokzatát már oly régóta éktelenitik.
Tiz órakor az alsó templom üres székei telve voltak.
Szerencsésebbek voltak a kiknek jegyök volt és a zárda kocsival megközelíthető oldalán jutottak be a templomba egy mellék ajtón, és éppen itt jóval a templom
megnyi-tása előtt előkelően öltözött hölgyek mindinkább növe-kedő csoportja foglalta el a tért, mialatt diszes fogatok és bérkocsik egymás után hozták a püspököket, kanono-kokat és monsignorékat a ház kapujához.
Bent a templomban a vörösbe öltözött Kis Testvé-rek foglalkoztak a rendezéssel, a székek csakhamar meg-teltek, mindazáltal a legkisebb szorongás sem volt. Semmi különös diszitmény nem volt az épület belsejében, a maga építészeti szépségét elégségesnek Ítélték ez alkalomra:
azonban a fő oltár körül és mögött vörös drapériák függ-tek, a melyek közepén volt a szent Szüzet és kisded Jé-zust tronuson ábrázoló festmény akasztva. A festmény körül számlálhatatlan gyertyatartók voltak gyertyákkal.
A szentély hosszában, melyben élénk zöld térdeplők áll-tak, üres maradt, kivéve, hogy az öreg és vak Mullen kanonokot már jó előre egy kanonoki székbe helyezték be. Negyed tizenegykor azonban egy hosszú proczesszió tért be a templomba. Előbb jöttek a szerzetes rendek képviselői mindegyikből kettő domonkosiak, ferencziek, karmeliták és jezsuiták, passzionisták és keresztény test-vérek, kik az első padsorban foglaltak helyet, a világi papság, körülbelül 200-an a hátuk megett helyezkedtek el. Azután jöttek Angolhon kanonokjai kettenként hos9zu sorban, viselvén kölönböző árnyalatú bíbor köpenykéiket rangjuk szerint, utánok következtek a monsignorik és a sz. atya házi praelatusai, kik a fő oltár két oldalán fog-lalták el helyeiket. Ezek között kell említenünk Monsig-nor Howlett, MonsigMonsig-nor Feuton és MonsigMonsig-nor Tylee-t.
Végül az angol püspöki kar piros köpenyben, arany szegélyű kalapjaikkal vagy aranynyal hímzett palástban, püspöki süveggel vonult be impozáns sorokban kisérve segédkező papjától super pelliceumban és biretummal.
Anglia minden püspöksége Liverpoolt és Solfordot kivéve képviselve volt itt, hivatalosan jelen lévén Birmingham, Clèfton, H e x h a m , Newcastle, Leeds, Middleibrough, Mewport és Menevia, Northampton, Nottingham, Plymouth, Portsmouth, Shrewsbury és Southwark püspökei.
63 RELIGIO.
Az emmausi püspök és Stronor érsek is jelen vol-tak, és a kelet egyik görög egyesült egyházának püspöke, a ki nagyon is feltűnt, mert pallást és snitra helyett pi-rossal szegélyzett sáréra selyem karulában, fekete magas föveggel jelent meg. Mindezen magas egyházfők a szá-mukra készített imazsámolyok elé ültek, két félkörben a a szentély mindkét oldalán. A megjelent legmagasabb személyiségek közt említenünk kell a norfolki herczeget, továbbá a spanyol és osztrák-magyar nagykövetet. Néhány perczczel tizenegy előtt a westminsteri kanonokok élükön Vaughan János atyával, a keresztvivővel, lementek a fő bejárathoz, hogy ott bevárják a westminsteri bíboros-érsek megérkezését.
Pontosan tizenegykor tör ki az orgona fenséges hangja, és a redemtoristák férfias kara diadalmasan zengi az „Ecce Sacerdos Magnus" énekét, melyet Wingham, a karmester tett hangjegyekre. Az egybegyűlt sokaság fel-áll és ő eminencziája megelőzve testvérétől és követve a westminsteri kanonokoktól bibor ruhában és biretumban gyors léptekkel betér a szeutélybe, jobbra és balra áldást osztogatva a jelenlevőkre. A sz. misén Akert kanonok a diakónus és Keens kanonok a supdiakonus szerepét vitte és Gilbert monsignore az általános helynök, volt a trón-álló. Apostolok ünnepe lévén, „piros" szin az egyházban és ez okból minden használt egyházi ruha vörös, gazdag arany hímzéssel, a bibornok mitrája lévén fehér és arany, vastagon megrakva drága kövekkel.
Az evangéliumra azonnal következett a credo, igy a szent beszéd a mise végére maradt. A misén Cheru-bini bájos és vidám miséjét énekelték, mintha csak ez alkalomra írták volna, nem nagyon hosszú, a felajánlásra szánt darab kitűnően visszaadva volt Schuster „Tota pulchra et Maria "-ja.
Elismerése volt az azon fontos szolgálatokért, me-lyeket a tudós Redemptorista atya tett Anglia egyház-történetének megírásával és mint szerzője azon kitűnő műnek „Anglia mint Mária nászajándéka", hogy Bridget atyát választották ez ünnepélyes alkalomra szónokul.
Senki sem lehetett alkalmasabb kifejezője azon történeti eszméknek, melyeknek annyi részök van országunk ez újra felajánlásában és a várakozásnak teljesen megfelelt az eredmény. Oly tiszta és átható volt a szónok szava, hogy egy hangocska sem veszhetett el az ékes beszédből, melyet közlünk és a mely néhány perczczel foglalt el többet egy óránál.
A Redempt. Bridget atva beszéde.
Jeligéül e szavakat vette: „Mint az Isten angyalát, mint Jézus Krisztust, ugy fogadtatok engem. És én bi-zonyságot teszek felőletek, hogy, ha lehetett volna, sze-meiteket kivájtátok és nekem adtátok volna. A jóért buz-gólkodjatok mindenkor a jóban. (Gal. IV. 14., 18.)
Bridget atya igv beszélt: Főméltóságu Bibornok Uram. Főtisztelendő atyák és ti kedves testvéreim Jézus Krisztusban. Az apostol elmondja ezen emphatikus sza-vakkal, mily nagy tisztelettel vették őt körül a galata-beli keresztények, elmondja az ő buzgóságukat maga iránt mint az ő külön apostoluk és atyjok iránt. Ezen buzgó-ságtól ők eltértek és hidegséggel, gyanakodással visel-kedtek iránta. A saját érdekökben, nem a maga
érdeké-ben sürgeti őket buzgóságuk megujitására. Szent Pál szavai nem elég erőteljesek kifejezni azon buzgóságot, melylyel e sziget ezelőtt viseltetett az áldott Isten anya iránt. Valóban elmondhatjuk, hogy azon időben, amidőn Angolországot ugy ismerték, mint Mária nászajándékát, nagyon sokan voltak, kik ha tehették volna kivájták volna szemeiket és neki adták volna. Fájdalom ! Angol-honban mint Galatiában hamis testvérek lopoztak be, és sokakat rábeszéltek, hogy jobban tisztelhetik Jézus Krisz-tust, ha közönyösek maradnak az ő anyja iránt. Mi látjuk ezen szánalmas és veszedelmes tan okoskodás eredményét a keresztény hit általános hanyatlásában, ps méltán kiált-hatunk fel szent Pállal: „ 0 esztelen nép, ki babonázott meg téged. Te jól futottál ; ki akadályozott meg, hogy ne engedelmeskedjél az igazságnak ?a De hála Istennek, mindnyájan nem lettek hitetlenek és hálátlanok. Tűrve és a homályban egy dicső töredék, a mint egykor Angolhon vala, megmaradt a mi asszonyunk nászajándékának. Es most Krisztus helytartója ugy beszélvén, a mint Istentől sugallva érez — aspirante Deo — mondja nekünk, hogy eljött az idő, a midőn Angolhon, mely hitéhez hű maradt
— Anglia fidelis felajánlja magát újból az ő régi szere-tett patronusainak, különösen a legszentebb Istenanyá-nak és az apostolok áldott fejedelmének. Ezért tehát elsőbb az egyházról és miasszonyunkról kell szólanom, azután különösen miasszonyunkról és Angolhonról. Mivel a boldogságos szűz viszonya Jézus Krisztushoz különféle, mert tekinthetjük őt az ő leányának, jegyesének és anyjá-nak, ugy különféle az ő viszonya az egyházhoz is. 0 annak előképe, ő annak legnevezetesebb tagja és ő annak anyja egyszersmind.
As anya, tiszte.
Az isteni kegyelem egyéb forrásai közt van egy a többinél sokkal dúsabb és szakadatlan folyású. Az Isten anyjának imái. Mi illóbb, mint hogy az Istentől kiválasz-tott Krisztus természeti testének anyja legyen az Istentől rendelt anyja az 0 egyháza életének. „Krisztusnak bol-dog közvetitője a mi üdvözitésünk munkájában" a mint őt a szentséges Atya nevezi. Ha azt mondanám, hogy az egyháznak nincs anyja Márián kivül, akkor szent Pál szavai a Galatabeliekhez figyelmeztetnének, a kiknek hi-tetlenségét k á r h o z t a t á : „Kis gyermekeim, kikért mun-kálkodom mig Krisztus nem képződik bennetek (Gal. 4, 19.) Osszehasonlitá az ő apostoli szivének aggodalmát, látva tanítványainak tévedését, és az ő gondoskodását és munkáját, hogy őket a kegyelem életére visszave-zesse, egy anya fájdalmaihoz. Mindazonáltal többet elviselt, mint sz. Pál a galatabeliekért, Miasszonyunk az egész
egyházért. (Folytatjuk.)
IRODALOM.
K ö n y v p i a c z.
(Folytatás.)
** A Szent-István-Társulat népiratkái: 71. sz. A falu árvája, vagy : az irgalmas sziv irgalmasságot lel.
Irta Eosgonyi György. Költ. 16 1. Ára 3 kr. — 72. sz.
János gazda boldogsága, vagy : mire visz az
úrhatnám-ság ? Elbeszélés. Irta Demény Dezső. 24 1. Ára 5 kr. — 73. TJjabb falusi levelek a polgári házasságról. 52 1. Ara 6 kr. — 74. X111. Leo pápa élete. Irta Sz . . . i Lajos.
31 1. 5 kr. — 75. A római pápáról. Irta Végházi. 27 1.
4 kr. — 76. Mit kell tudnunk a parancsolt böjtökről?
Irta Nóvák Lajos. 25 1. 4 kr.
-f- A fenyőfa mint karácsonyfa. Karácsonyi szav.l-mány. Szeged, 1886. Költ. 15 lap. Ára 8 kr.
— Nm. gróf Bethlen András földmivelésügyi m. k.
miniszter úrhoz intézett J e l e n t é s e Molnár István igaz-gató és országos gyümölcsészeti miniszteri biztosnak külföldi tanulmányútjáról. Budapest, 12-r. 162 1.
Gazdasággal foglalkozó paptársainknak becses tájé-koztató.
* Egertől Woerishofenig é s v i s s z a . TJti rajzok, különös tekintettel Woerishofenre és a Kneipp-gyógy-módra. Irta Várady Gyula. Eger, 1893. 8-r. 167 1.
Érdekes és tanulságos.
X Béketűrés. Házi olvasmányul és nagyböjti el-mélkedés gyanánt. Irta Végh Kálmán egri főegyházme-gyei áldozópap. Eger, 1873. 16-r. 83 1. Ára 50 kr.
Komoly időkbe való komoly, de kedves, mert vi-gasztaló olvasmány.
* Jezsuita m e s é k . Művelődéstörténeti adatok. Irta Duhr Bernát. Magyarra fordította Rózsa József. YII. füz.
Szeged, 1893. 8-r. 525—615 1.
V E G Y E S E K .
— Pável Mihály nagyváradi görög katholikus püs-pök ő nmlga a papjai számára alapitott segélyalapot ujab-ban megint 29,000 forinttal gyarapitotta. Ezzel az összeg-gel a „Pável-alap" nevet viselő segélyalap 460,000 frtra emelkedett.
— Ft. Steiner Fülöp dr székesfehérvári püspök ur ő méltósága legutóbbi körlevelében, a győri és veszprémi főpásztorokhoz hasonlóan, szintén közli egész terjedelmé-ben a magyar kath. püspöki karnak a szent atyához in-tézett feliratát az egyházpolitikai kérdések ügyében.
— Dr Rimély Károly, beszterczebányai püspök ő méltóságának konszekrácziója, augusztus hó 27-én fog nagy ünnepélyességgel végbemenni Pozsonyban, a koro-názó templomban. A konszekrácziót maga Vaszary Kolos biboros herczegprimás ő eminencziája fogja végezni. A két konszekráló püspök Bende Imre, nyitrai püspök és Boltizár József félsz, püspök, nagyszombati érseki hely-nök ő méltóságaik lesznek.
— Dr Majer István vál. püspök s érseki helytartó ő mlga Emsbe utazván, távollétében a vikáriusi teendő-ket Vaszary Kolos biboros-herczegprimás ő eminencziája megbízásából dr Blümelhuber Ferencz prépost-kanonok ő nga fogja teljesíteni.
— Mária-Laach mint apátság. Az apostoli szent-szék az ősrégi s világhírű mária laachi-kolostort apátságra emelte s ezzel a kolostornak régi rangját visszaadta. A beuroni főapát már megkapta pápai dekretum utján a meg-hatalmazást, hogy a kolostort az apátsági rangba ünne-pélyesen visszahelyezze. A kolostor augusztus 15-én fogja fennállásának 800-ik évfordulóját megülni s Korúm trieri püspök már megígérte, hogy az ünnepélyen jelen lesz.
— A párbajokkal űzött visszaélések ellen Belgium-ban erélyes lépéseket kezdenek tenni. A tanács egy oly törvényjavaslatot fogadott el, melyben a párbajra szigora büntetések rovatnak és a mely többi között kimondja, hogy az oly katonatiszt, a ki párbajt vív tiszti rangjától fosztassék meg. Ennek kapcsán érdekes felemlíteni azt a tényt, hogy a mult században lezajlott franczia forrada-lomban a katonatisztek és a nemesek között napirenden volt párbajozási visszaélések az által lettek megszüntetve, hogy az olyant, aki mást párbajra hivott ki, háromszor vagy négyszer tóba merítettek alá pezsgő vérének lehű-tésére. A „Kneipp-kúra", mely ez idő szerint mint na-gyobb elterjedést kell venni s igen sok esetben üdvösnek bizonyul be, megtenné a kivánt hatást talán itt is !
— A németországi katholikusok ezidei, immár 40-ik nagygyűlése, a jövő augusztus hó 27—31 napjaira van összehiva Würzburgba, a Main folyam mellett fekvő ős-régi püspöki székvárosába. W ü r z b u r g eddig már két kath.
nagygyűlést látott lefolyni falai között ; 1864-ik és 1877-ik években. Azóta sok víz folyt le a Mainon és a német-országi viszonyok is nagyot változtak ! . . . Sokan, a 16 év előtt itt szerepelt jeles férfiak közül, nem jelennek meg immár többé az idei nagygyűlésre. Frankenstein, Beichensperger, Monfang, Heinrich s több, a kath. világ-ban ismert nevü kath. vezérférfiu hiányzani fognak ; mert nem élnek többé. Hasonlólag nem fogják fogadni az ér-kező vendégeket és nem vesznek részt a nagygyűlést előkészítő munkálatokban Hergenröther, a tanár, Hettinger és Stomminger sem, akik időközben szintén elhaltak. A
nagygyűlést látott lefolyni falai között ; 1864-ik és 1877-ik években. Azóta sok víz folyt le a Mainon és a német-országi viszonyok is nagyot változtak ! . . . Sokan, a 16 év előtt itt szerepelt jeles férfiak közül, nem jelennek meg immár többé az idei nagygyűlésre. Frankenstein, Beichensperger, Monfang, Heinrich s több, a kath. világ-ban ismert nevü kath. vezérférfiu hiányzani fognak ; mert nem élnek többé. Hasonlólag nem fogják fogadni az ér-kező vendégeket és nem vesznek részt a nagygyűlést előkészítő munkálatokban Hergenröther, a tanár, Hettinger és Stomminger sem, akik időközben szintén elhaltak. A