Egy k i s hidegviz-zuhany a Jókai-kultusz h e v é n e k lohasztására.
I .
Pár héttel ezelőtt olvastam egy lapban, hogy vala-melyik kir. város közgyűlésén Jókait díszpolgárrá válasz-tották, és egy kath. egyházi dignitárius azt indítványozta, hogy a gyűlés tagjai álljanak fel, s e felállással adjanak a határozatnak ünnepiesebb jelleget.
Nem tudom, ez és igy történt-e, s minő hallgatag vagy nyiltan előadott okokból? — de mindjárt eszembe jutott egy másik katholikus papnak hasonló szereplése, mely szintén újságban volt közölve ; s bár az újságok sokat hazudnak, a közleményt mégis valószínűnek tartom, mert az illető helyi lap többnyire jól informált szokott lenni, s sokat ád hireinek megbízhatóságára.
Elbeszélte ez a vidéki lap, — még a mult évben történt, — hogy Jókai Móricz meglátogatta X kir. vá-rost, ahol szépen fogadták, számára bankettet rendeztek, melyen a város intelligencziája jelen volt, s a hires ven-déget dicsőitette. Ekkor felkelt Jókai, s szavait az ottani főgymnázium szerzetes igazgatójához intézve, éltette, ha jól emlékszem, őt is, meg a nagynevű szerzetesrendet, melynek az ifjúság nevelése körül oly nagy érdemei vannak.
Elég az hozzá : az ekkép provokált pap, szerzetes, tanár, igazgató szintén felkelt, s megköszönve Jókainak a szép szavakat, magát és szerzetes tanártársait nagysze-rényen az „ifjúság nevelőinek" mondotta ; Jókait pedig feldicsőitette, mint a „felnőttek nevelőjét", s mint ilyent éltette, ünnepelte a jelenvolt intelligenczia tapsai és he-lyeslése között.
Halljuk továbbá, hogy a Jókai-jubileumhoz erősen
invitálgatják a kath. papokat is, s vannak, kik a fentem-iitett példákat követve, azonnal készek a lelkesedésre.
Hisz Jókai a magyar nemzet büszkesége ! Félszázadon át gyönyörködtette ékes tollának és ragyogó képzelmének szüleményeivel a magyar népet és intelligencziát. Mutas-suk meg mi „felnőttek", hogy szeretjük a „nevelő urat", tiszteljük benne a nemzeti nagyság egyik tényezőjét!
Ilyen fontos dologban ne határozzunk elhirtelen-kedve, hanem tények alapján, kellő megfontolás után.
Azt kérdezem: mi katholikusok, s főleg kath. pa-pok részt vehetünk-e Jókai dicsőittetésében ? megérdemli-e Jókai, müveinek vallási irányát és szellemét tekintve, azt, hogy az alakuló jubileumi bizottságokban és rendezősé-gekben aktiv szerepet vigyünk? Vagy talán elég lenne pusztán szemlélni az ünnepséget, s udvariasan egyedül nem zavarni az ovácziókat; az aktiv szereplést pedig szépen átengedni azoknak, akiket Jókai müvei kevésbé sértenek, mint minket katholikusokat ?
Egyik u. n. klerikális lapunk nem engedte, hogy e kérdéseket felvessük, mert úgymond : nem opportunus dolog a „nemzet bálványau ellen irni. Tehát már a „bál-ványozás" is meg van engedve opportunitási szem-pontból ?
De térjünk a tárgyhoz.
Olvastam Jókainak több regényét, de megvallom, hogv amennyire tudtam volna gyönyörködni a költői szép és vonzó leirásokban, annyira boszankodtam azon felüle-tességen, azon mindent kigúnyoló világnézeten, azon sok történelmi hazugságon és ferditésen, melyektől Jókai re-gényei valóban hemzsegnek.
Nem lehet azt mind ideirni, de szemelvényeket kö-zölhetünk egyik-másik regényéből,
A gróf Monte Christo utánzatában az „ A r a n y em-berienu pl. Sándorovics esperes elmegy egy nőhöz, kiről jelentették neki, hogy igen beteg, s meg kellene őtet gyóntatni. Az esperes belép, gorombán rátámad a nőre, kit Jókai ugy mutat be az ő naturalizmusában, mint egy valóságos szentet.
Esperes : „Hiszed e a feltámadást ? Hiszed-e a menny-országot ?"
Nő: „Nem hiszem. Nem is kivánom. Nem akarok újra élni. Akarok csendben aludni a falevél alatt. Porrá fogok válni, s a fa gyökere fölszíja poromat, lesz belő-lem falevél; más életet nem óhajtok. A zöld fa ereiben akarok élni, melyet magara ültettem. Nem is hiszek olyan kegyetlen Istent, aki nyomorult teremtéseit még az életen tul is szenvedni parancsolja. Az én istenem kegyelmes ur, aki a halálban fűnek, fának, embernek pihenést ád."
Esperes: „De nem az olyan megátalkodott gonosz-nak, minő te vagy ! Te poklok tüzére jutsz, az ördög mar-czangoló fogai közé."
Nő : „Mutasd meg nekem a szentírásból, hogy az isten mikor teremtett poklot és ördögöt, akkor elhi-szem."
Esperes: „Oh, te istenkáromló asszony ! Tüzet a nyelvedre ! Hát még az ördögöt is el akarod tagadni ?"
Nő: „El is tagadom. Soha sem teremtett az Isten ördögöt. Ti teremtettétek azt magatok, akik ijesztgettek vele. De az ördögöt is rosszul alkottátok meg. Két
szarv-RELIGIO. 79-val és hasított patákkal. Hisz az ilyen állat füvei él : az
embert nem eszik soha."
S valamivel alább a nő: „Az én Istenem nem ki-ván czifra imádságot, énekszót, áldozatot, templomot ha-rangokkal ; csupán rendeleteiben megnyugvó szivet. Az én penitencziám nem az olvasó-forgatás, hanem a munka."
S ilyetén kölcsönös kapaczitálás után, az egy csepp rokonszenvre sem érdemes lelkészt ugy tünteti fel, mint egy önző embert, ki csak a bőrét félti, s hivatását azon-nal megtagadja, mihelyt veszély mutatkozik ; mert az a
„szent" nő felmutat egy szőnyeget, mely állítólag Brus-sából, pestises vidékről való, s az előbb ördöggel fenye-getőző esperes gyáván megfutamodik.
A mezítelen naturalizmus dicsőítése megkívánta a positiv vallás szolgájának ilyetén kigunyoltatását.
Jókai, mint a „felnőtték nevelője" hatalmasan kezd forgolódni, s nem kételkedünk egy perczig sem a nagy nevelői eredmény fölött, főkép ha a nevelő ur még Timár és Noemi „szabad szerelmét" is oly mézes-mázos szavakkal menti, sőt másoknak is követésre ajánlja.
Radeaux.
(Vége köv.)
IRODALOM.
K ö n y v p i a c z.
(Vége.)
- f A győri káptalan v i s z o n y a a győrbelvárosi kath. elemi fiúiskolához. Győr, 1893. 8 r. 54 1.
Ritkán kerül nyilvánosság elé ily becses történelmi dolgozat, a mely igazán forrásmunka, nem kompiláczió.
— Barátságos b e s z é l g e t é s e k egyről másról. A jó magyar népnek elmondja Babik József tanítóképző tanár. 41 képpel Eger, 1893. 16-r. 204. lap. Ara fűzve
50 kr, félvászonban 60, egész vászonban 80 kr.
A mü az esztendő 12 hónapjához alkalmazkodva, előadja mindazon nevezetesebb dolgokat a szentek életé-ből, egyházunk és hazánk történetéből stb., melyek a mily érdekesek, épp oly tanulságosak is. Erkölcsi
intel-mek, üdvös és a gyakorlati életbe vágó oktatások, kivá-lóbb népszokások ismertetése, mindez tanulságos példá-zatokkal s itt-ott kedvderítő adomákkal fűszerezve, egé-szítik ki a kötet tartalmát. Szíves figyelembe ajánljuk a következő részletes kimutatást:
Január. — Beköszöntés. Az újévi kivánatok jelen-tősége és helyes módja. Vízkereszt. Ház-szentelés. Jézus neve napja. Remete szent Pál. Szent Vincze. Pál fordu-lása. Szent Polikárp. Aranyszájú sz. János. Szalézi sz.
Ferencz. Hunyadi Mátyás. Adoma. Deák Ferencz, a haza bölcse.
Február. — A farsang. Hogy mulatnak a jó keresz-tények és hogy a rosszak? Lakodalmak. A házassági frigy.
Húshagyó kedd. Hamvazó szerda. Szent Ignácz. Gyertya-szentelő. Avatás. Szent Balázs napja. Korszini sz. András.
Szent Ágota. A japáni vértanuk. Szent Apollónia. A lurdi Boldogságos Szüz. Boldog Margit. Üszögös sz. Péter.
Kortonai Margit. Mátyás apostol. Mátyás ugrása. Könyves Kálmán. Jó olvasmányok. A branyiszkói győzelem. Vak
Béla király. IX. Piusról két megható történet. XIII. Leo pápa. Vaszary Kolozs. Nagyböjt kezdete.
Márczius. — A természet ébredése. Szent, Kázmér.
Aquinói sz. Tamás. Istenes sz. János. Szent Francziska asszony. A szebasztei negyven vértanú megható története.
Nagy sz. Gergely pápa. Gergelyjárás. Szent József. Szent Benedek. Gábor arkangyal. Gyümölcsoltó. Boldogasszony.
Üdvözlégy Mária ! (Vers). Kapisztrán sz. János. Ferencz király. Arany János. A szolnoki győzelem. Dobzse László-Márcz. 15. Talpra magyar ! Hunyadi László halála.
Nagyhéti és húsvéti szokások. — A nagyhét jelen-tősége. Virágvasárnap. A passió. A lamentácziók. Nagy-csütörtöki lábmosás. Nagypéntek. Nagyszombati elő-készületek. Feltámadási körmenet. Ételek megáldása hús-vét első napján, öntözködés húshús-vét más napján. Ontözködő versikék.
Április. — Április-járatás. Ostoba és veszélyes tré-fák. E g y megrendítő eset. Különböző népbolonditók.
Nagy sz. Leo pápa. Buzaszentelés. Szent Márk. Szent György. Szent György-napi hatásos prédikáczió. Mátyás király halála. Széchenyi István halála. Baross Gábor.
Május. — Tavaszi mulatságok. A májusfa eredete.
Szent Fülöp és J a k a b apostolok. Az úgynevezett fagyos szentek. Keresztjáró napok. Áldozócsütörtök. E g y kis tréfa. Piros pünkösd napja. Pünkösdi király. Rózsa-leány-ünnep. A bérmálkozás. Tanulságos történet a pórul-j á r t bérmafiukról. Szentháromság vasárnappórul-ja. Szent Ágos-ton és a vizmerő gyermek a tengerparÁgos-ton. Ur napja.
Szent kereszt feltalálása. E g y szép történet. Szent Flórián.
Nepomuki sz. János. A kedves májusi ájtatosság. Eszter-házy Károly gróf, egri püspök. Az egri lyceum. Adomák.
Kolumbus Kristóf.
Junius. — Szent Iván éneke. Tüzugrások. Keresz-telő sz. János. Szent Alajos. Szent László király. Szent Péter és Pál apostolok. Jézus szentséges Szivének tisz-telete. Alakok Margit.
Julius. — Aratás. Ki mint vet, ugy arat. A szűk termés Isten büntetése. A jámbor földműves példája. Há-rom adoma. E g y tanulságos rege Ádám apánkról. Sarlós Boldogasszony napja. Egy szép történet XI. Benedek pá-páról. Kármelhegyi Boldogasszony napja. A skapuláré.
Nagy Lajos királyunk csodálatos győzelme. Két tanulsá-gos történet a skapuláréról. Apostolok oszlása. Hamis apostolok. Herkó Páter. Azok a szerencsétlen nazarénu-sok. Mária Magdolna. Szent Anna asszony. Búcsújárá-sok. Loyolai sz. Ignácz. Azok a legyalázott jezsuiták.
Kánikula.
Augusztus. — Takarás a szántóföldekről. Takarási ünnep. Jó tanács földműveseink számára. Takarék-mag-tárak. Vasas szent Péter. A római pápa mostani hely-zete. Porcziunkula-bucsu eredete. Szent Domonkos. A sz.
olvasó eredete, szépsége. Hayden és Radeczky példája.
Havi boldogasszony. Nagy Boldogasszony ünnepe. Mária Magyarország oltalmazója. Szent István királyunk. Hazánk apostola. Merénylet élete ellen. Boldog halála. Most is visszakívánjuk. Szentté avattatása. Dicsőséges jobbjának története. Szent István-napi prédikáczió. Mily ostobaság a
káromkodás. Szent Lőrincz vértanú. Nyári csillaghullás.
Oktalan babonák a csillagokról. Hunyadi János halála.
Szent Ilona. Nagy Konstantin császár csodás látomása.
A szent kereszt feltalálása. Szent Bertalan apostol. Ber-talan-napi prédikáczió. Kalazanczi szent József. Szent Ágos-ton püspök. A gyászos mohácsi vész. Fegyverletétel Vilá-gosnál. Szüzanyánk szeplőtelen szive.
Szeptember. — Emberes hónapok. Iskolába gyerme-kek ! A szent őrangyalok ünnepe. Földi őrangyalok. Kis-asszony napja. Szent Rozália. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. Mária nevenapja. Mária Terézia a pozsonyi ország-gyűlésen. Hétfájdalmu Szüzanya. Tanulságos történet.
Szent kereszt felmagasztaltása. Szent Január püspök.
Szent Gellért csanádi püspök két prédikácziója s vérta-nusága. Szent Mihály arkangyal. Szent Mihály lova. Halál, temetés.
Október. — Szüret. A fillokszéra Isten csapása. Kis farsang. A keresztény és boldog házasság. Szent olvasó vasárnapja. Az ünnep eredete. Mily kedves ájtatosság az olvasó ! Asszizi sz. Ferencz. Még egyszer Herkó Páterről.
Fölséges királyunk nevenapja. Pázmány Péter, esztergomi érsek. Nemzeti gyásznap okt. 6-án. Mindszenti Gedeon.
Munkácsy Mihály. A kenyérmezei ütközet. Kinizsi Pál. a magyar Herkules. Borgiász sz. Ferencz. Szent Terézia.
Dobó István és az egri nők. Szent Lukács. Szent Vendel.
Szent Simon és Tádé apostolok. Levélhullás.
November. — Mindszentek ünnepe. A szentek tisz-telete. Minden állapotban lehetünk szentek. Példák. Két adoma. Halottak napja. Szent Imre herczeg. Szent Már-ton ludja. Magyarországi szent Erzsébet asszony. Szent Czeczilia. Szent Katalin. Szent András apostol. Ólom-öntés sz. András napján. Oktalan és veszedelmes babona.
Deczember. — A tél örömei. Adoma. Disznótor.
Lelki örömek. Advent. Hajnali misék. Xavéri sz. Ferencz.
Szent Borbála. Szent Miklós püspök. Szent Ambrus püs-pük. Szeplőtelen fogantatás ünnepe. Szent Lucza szüz.
Tűzbe a Luczaszékkel ! Lucza-kalendáriom. Első szüleink, Ádám és Éva. Szent karácson estéje. A kedves karácsonfa mit jelent? A bethlehemesek. Éjféli, pásztor- és kará-csonynapi szent mise. Szent István, az első vértanú. Szent János apostol. Apró szentek napja. Szent Szilveszter p á p a . Az esztendő utolsó napja.
Függelék : Példaképek (kath. hazafias versezet Fráter Josephustól).
E részletes kimutatásból tüzetesen megítélhető a tartalom sokoldalúsága és tanulságos volta. A szerző igyekezett az elsorolt dolgokat könnyen érthető, népies, vonzó modorban előadni.
Szép fehér papiroson, tiszta nyomással, képecskék-nek beváló diszes kezdőbetűkkel ellátva jelent meg a tarka-barka, de érdekes gyűjtemény.
V E G Y E S E K .
— Néhány fővárosi lapnak az a hire, hogy dr Kohl Tivadar, olmützi herczegérsek ellen, megvesztegetett szol-gája merényletet követett volna el, mint a Kremsierből érkezett hiteles távirat jelenti, — teljesen alaptalan. Az érsek a legjobb egészségnek örvend s jelenleg a hegyvi-déken nyaral.
— Lelki szentgyakorlatok Temesváron. Dessewffy Sándor csanádi püspök ő mlga Flodung atyát, a Jézus-társaság kalocsai kollégiumnak jeles tagját felkérte, hogy Temesvárott a csanádegyházmegyei papság számára lelki-gyakorlatokat tartson. Flodung atya e hó 8-án fogja a lelkigyarlatokat megkezdeni, melyekre az egyházmegyei papság soraiból eddig is már igen sokan jelentkeztek. A lelkigyakorlatokban a megyés püspök ő méltósága is fog részt venni.
I f j . Bobok József, nyitrai egyházmegyei áldozár s szentszéki jegyző, ki a májushavi országos római zarán-doklat alkalmával főpásztorát, Bends Imre ur ő méltó-ságát kisérte, ő szentsége által pápai káplánnak nevezte-tett ki. A nagy műveltségű s közkedveltségnek örvendő szentszéki jegyző e kitüntetéséhez a legőszintébb szivből gratulálunk !
— Tjj gimnázium a fővárosban. A vallás- és köz-oktatásügyi miniszter a Józsefvárosban tudvalevőleg u j gimnáziumot óhajt felállítani. Felhívására a fővárosi tör-vényhatóság erre a czélra 100,000 frt segélyt szavazott meg. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát ő mlga kijelentette, hogy állami segélyezés mellett és arra az esetre, ha az u j gimnázium rendházzal és tanárképző-intézettel is ki-bővithető, a sz. Benedek-rend hajlandó annak vezetését átvenni. Mielőtt azonban a közoktatásügyi miniszter ebben az ügyben véglegesen határozna, kérdést intézett a székes főváros tanácsához, hogy a kilátásba helyezett segélyt, a szent Benedek-rend ajánlatának elfogadása mellett is, meg-adni hajlandó-e.
— A rossz irányú olvasmányok ellen! Reiser Vil-mos, az uj rottenburgi püspök nem régiben végbement székfoglalója alkalmából főpásztori levelet bocsátott ki, a melyben többi között megszívlelendő igazságokat mond el a gonosz irányú sajtótermékekkel szemben követendő eljárásra nézve is. „Hogy a szent hit a családokban megőriztethessék, — úgymond — szükséges, hogy a ház-tól mindaz gondosan távol tartassék, a mi a házbeliek vallásos életére kártékony kihatással lehetne. Es ez ügy-ben nagy és szent kötelmek háramlanak különösen tireá-tok, kedves családapák ! Nektek, mint családfőknek kell a hitetlenség terjesztői elől elzárni az utat családaitok szentélyébe és nekik a bemenetet oda semmi szin alatt meg nem engedni. A hitetlenség e küldöttei azonban nem csupán testben járnak körül; segédtársaik ama számtalan irat, könyv és lap, a melyekben nyíltan vagy elfödve a hitetlenség terjesztetik. És én alig ismerek súlyosabb felelősséget, a melyet valamely családapa az utolsó ítélet napján magára vonhatna, annál, mintha családjában az ily rossz irányú iratoknak házijogot enged. Ne mondja senki, hogy reá nézve az ily olvasmányok nem járnak kárral és veszélylyel. Valamint a megromlott, rossz leve-gőben való tartózkodás aláássa a testi egészséget, ugy a rossz olvasmányok által is, rendszerint nem egyszerre ugyan, de lassan és biztosan, — a vallásos meggyőződés megingattatik, a szent hit iránt való odaadás megbénit-tatik és a hit világa végre egészen kiolmegbénit-tatik. Gyilkosa gyermekeinek az olyan, aki egészséges testi táplálék he-lyett, mérgezett ételeket nyújtana nekik. Hasonlíthatat-lanul nagyobb bűnt követ el az, aki ártatlan lelkeket megmérgez vagy megmérgezni enged, — lelkeket, ame-lyeket egykoron az örök biró számon fog kérni tőletek."
Szerkesztőségi n y i l a t k o z a t . Minthogy egypár hétre a fővárosból eltávozom, távollétem idejére a lap szerkesztését dr Való Simon és dr Purt Iván közp. papnevelő-intézeti tanúim, felügyelő urak szíveskedtek elvállalni. A szerkesztő.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1893. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (Papnövelde-utcza 8. sz.)
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán és szombaton.
Előfizetést dtj : félévre helyben s
posta-küldéssel 5 f r t . Szerkesztő lakása :
Budapest, VI., Bajza-utcza 14. sz.,
hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT.
ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM.
Előfizethetni minden kir. postahivatalnál : Budapesten a szerkesz-tőnél, és Nagy Sándor
könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza
8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,
bérmentes nyitott levélben, intézendők.
Budapesten, augusztus 9. 11 II. Félév. 1893.
TARTALOM. Vezéreszmék es Tanulmányok: A jellemképzés. — A kereszténység és korunk. — Egyházi Tudósítások: B u d a p e s t : Forradalom — liberalizmus és ismét — forradalom ! — A f r i k a m i s s z i ó v i d é k e i r ő l . Egy protestáns angol Ítélete az ugandai katholikus és protestáns misszióról. — A „Religio" Tárczája: Egy kis hidegviz-zuhany a Jókai-kultusz hevének lohasztására. — Kath. Egyesületi Élet: A magyarországi lat. és gör. szert, római kath. tanitók segélyalapja vagyonáról 1892. évi számadás kivonata. —
Vegytsek.