A pandémia hosszú- és rövidtávú közigazgatási hatásai és visszahatásai

Rozsnyai Krisztina tömör meghatározásai szerint: „Közigazgatás minden, ami nem törvényhozás és nem igazságszolgáltatás”, illetve „… alapkövetelmény a jogszerűség és az eredményesség…”,¹⁶ valamint fő feladatai: „a biztonság garantálása, a pénzügyi igazgatás, a gondoskodás, az infrastruktúra biztosítása és a tervezés”. Mindez nem esik távol attól, amit a kormányzati szektor gazdaságtana címén tanítanak a közgazdászok, akik jellemzően idetartozónak tekintik pl. a kormányzati szektor levezetését a piacku-darcokból, a hatékonyság vs. méltányosság kérdését, a közkiadások fontosságát és a jó adóztatást (központi és helyi szinten is).

A bennünket érintő kérdés az, hogy a pandémiából mit tanulhatnak az államok?

Kezdjük az elején: ha nem különbözne egymástól a javak és szolgáltatások esetén a 15 Maddison Project Database 2020. Releases. Groningen Growth and Development Centre,

University of Groningen, 2020. http://rug.nl (2021. 01. 02.)

16 F. rozSnyai Krisztina: A közigazgatás fogalma: I. fejezet. In: FazekaS Marianna (szerk.): Köz-igazgatási jog. Általános rész I. A közigazgatásról általában. KözKöz-igazgatási szervezeti jog.

Közszolgálati jog. (Harmadik, hatályosított kiadás) Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017, 19.

magánhaszon és közhaszon, valamint a magánköltség és közköltség, úgy állam sem kel-lene. Tekintve, hogy a javak nagy részénél ezek különböznek egymástól, így szükség van államra. A javak 2×2 szempontból tipizálhatók: A) rivalizálnak-e a fogyasztáskor vagy sem, B) a fizetni nem kívánók kizárhatóak-e a fogyasztásból vagy sem. Ennek alapján ideáltipikusan négyféle jószág létezik: 1) magánjavak (rivalizálás és kizárhatóság is fenn-áll); 2) közjavak (sem rivalizálás, sem kizárhatóság nem áll fenn); 3) közös erőforrások (rivalizálás kizárhatóság nélkül); 4) vezetékes szolgáltatások (nincs rivalizálás, de a nem fizetők kizárhatóak.) A tiszta magánjavak esetén a piac jól osztja el az erőforrásokat, míg a másik három típus valamilyen szinten kollektív jószág és az államnak ott allokálnia kell erőforrásokat (nehogy társadalmi hasznok és költségek helyett tévesen magánhasznok és -költségek mellett allokálódjanak az erőforrások. Állami feladat továbbá a redisztribúció, mivel a piaci csere mellett mindig akadnak, akik kevesebb jövedelemhez jutnak, mint az indokolt lenne méltányossági szempontok szerint. végül a gazdaság külső hatások miatt a lehetőségek alatt (vagy éppen felett) teljesít, ezzel munkanélküliség (más esetben infláció) keletkezik, ami hatékonyságvesztést és téves kalkulációt okozna, ezért stabilizálni kell a gazdaságot.

Vajon az államok mostanság túlterjeszkednek-e, van-e ok a visszanyesésre? A gazdasági tevékenységek túlszabályozottak-e, ami gúzsba köti az innovatív szellemet és bénítja a vállalkozókat? Vajon a szükséges erőforrásokat megfelelő módon gyűjti-e be az állam, nem terhel-e túl sokat a vállalkozások nyereségére, csökkentve a beruházási kedvüket, nem terhel-e túl sokat a munkaerőre, ezzel csökkentve a munkavállalási kedvet, végül a fogyasztási adókon át nem éppen a legszegényebb rétegeket terheli-e mértéktelenül?

A vírusjárvány hangsúlyozottan kérdez rá arra, hogy az egészségügyet tekintve, elégséges forrás jut-e az ágazathoz, figyelembe véve a jövedelmi szintet és a társadalom elöregedett-ségét? Megfelelő volt-e a járvány kezelése? Sikerült-e jövedelemhez juttatni azokat, akik munka nélkül maradtak a járvány során? Sikerült- e kellően óvni a különösen veszélyeztetett időseket? Miként alkalmazták a különféle karanténos intézkedéseket? Nem reagálták-e túl az első hullám kevés halottat követelő helyzetét Magyarországon? Nem volt-e túl nagy ár a GDP 13,5%-os 2. negyedévi visszaesése az előző év azonos időszakához képest hazánkban?

A 10-szer durvább második hullámban tudtak-e ezen megfelelően javítani, jobban célozni, és kevesebb erőforrás elégetése mellett megfelelően óvni és gyógyítani?

Sajnos a 2. hullám gazdasági hatását még nem ismerjük (2020 decemberében készült ez az írás), így a két hullám összehasonlítására sincs módunk a gazdasági eredményeket illetően.

Egy dolgot azonban megtehetünk: megkísérelhetjük jelzésképpen, DEMO-szerűen felvázolni, hogy milyen lehetne egy automatikusan életbelépő intézkedéscsomag, ame-lyik pl. 5 elemű lenne: a) 0-ad fokú járványveszély, b) 1.-fokú járványveszély, c) 2.-fokú járványveszély, d) 3.-fokú járványveszély, e) abszolút járványveszély (ami azonnali és teljes lezárást követel). A fokozatokat – mondjuk – a napi halottak számának (hétnapos átlag) alapján állapíthatnák meg.

Ad a) 0-fokú járványnál még egyetlen halott sincs az országban, de más országokban – különösen Europában, ezen belül is a szomszédos országokban – már történtek halálozások

és nagy az esélye, hogy előbb–utóbb itthon is felüti a fejét a járvány. Ekkor a tömegkom-munikációs eszközökön (rádió, tv, újságok, honlapok) keresztül ismertetik a helyzetet, becsléseket tesznek közzé, hogy mikorra várható, hogy a határokon belül is megjelenik a járvány. Ajánlásokat tesznek közzé, hogy milyen gyógyszereket lenne célszerű beszereznie a háztartásoknak. A gyógyszertári hálózatok vezetőivel megbeszélést tartanak, az állam részt vállal a túlzott készletezés miatti többletkiadásból, feltárják az importcsatornákat, javasolják az önkéntes exportkorlátozásokat. Áttekintik az egészségügyi személyzet szabadságolási terveit, megállapítják a halasztható műtétek körét. Az önkormányzati dolgozók közül jár-ványügyi pszichológus/pedagógus pozícióra képeznek ki szakembereket. Informatikusok megvizsgálják, hogy online oktatás esetén megfelelőek-e a kapacitások. A házhozszállítást vállaló üzletláncok gépjárművei parkolási engedélyeket kapnak, amit majd b-d) fokoza-tokban használhatnak. Szállodai alkalmazottakból gondoskodó csoportokat szerveznek, akik közalkalmazotti státuszt kaphatnak majd a b-d) fokozatban stb.

Ad b) 1. fokú járványnál a napi halottak száma (7 napos csúszó átlag mellett) országosan egyszámjegyű. A tájékoztatás intenzívebbé válik, naprakész információk válnak elérhetővé az interneten, ami többek között tartalmazza, hogy hazánkban és a környező (mintegy 12) országban az egyes napokon hányan halnak meg, milyen az életkoruk, a településük mérete, egészségügyi állapotuk, a kezelés formája, a kórházi ellátottságuk; tartalmazza az országos intézkedések ismertetését (teljes karanténtól a javasolt mozgáskorlátozásig), a maszkviselés kötelezettségét, a mulasztásokkal kapcsolatos büntetéseket, valamint azok mértékét, a tömegközlekedés helyzetét, útvonalengedélyek beszerezhetőségét stb. Az idős egyedülállókat az önkormányzati pszichológus/pedagógus dolgozók felhívják telefonon és hosszabban beszélgetnek velük (nem vagy nemcsak arról, hogy van-e otthon kalmopi-rin, hanem arról, hogy milyen terveik vannak a következő nyárra, olvastak-e valami jó cikket, milyen izgalmas sporteseményt követtek a tv-ben, mikor üldögéltek utoljára kint a parkban vagy játszótéren, kinek az egészségéért aggódnak, mit tudnak a volt iskola-társaikról stb…. A „tesco”-sok ekkor már tömegesen viszik ki az élelmet, furgonjukkal szabadon megállhatnak bárhol, a lakás ajtajáig viszik (maszkban) az árut, becsöngetnek és pár méterre hátrébb húzódnak, amíg a „bácsi” vagy „néni” beviszi az élelmet. Ha a patikából kell valami, akkor abban a volt szállodai alkalmazottak segítenek, és kérés esetén segítenek a lakást is kicsit rendbe hozni (felmosnak és egyebekben segítenek), megfelelő teszteredmény birtokában. Az ifjúság vonatkozásában a szülők döntenek arról, hogy a gyermek látogassa-e az intézményt (bölcsőde, óvoda, általános és középiskola) vagy sem.

Ha iskola helyett otthon van a gyermek, akkor a hibrid oktatást követi, chattel válaszol a tanár kérdésére (pl. földrajz órán: karszthegység vagy röghegység-e a Bakony?) Az állami tv-k vezető tanárok segítségével mutatnak be fizikai vagy kémiai kísérleteket, minden nap 8-tól 10-ig, vagy Arany János balladáit elemzik, stb…. Az online órákat személyes aktivitással, bekapcsolt kamerával, chates válaszokkal, stb.… kell követni.

Ad c) 2. fokú járvány esetén a napi halottak száma kétszámjegyű, a munkavállalás sok helyen már nem lehetséges, mivel nincs kereslet a termékre és szolgáltatásokra. A kormányzat kurzarbeit-tel támogat (pl. 80%-ra kiegészíti a bért). Ismertetik más országok gazdasági támogatási formáit. Lehetővé válik a 0-kamatozású hitel 10 év törlesztéssel,

interneten történő felvétellel (havi 400 ezer forintig). Jövedelemnélkülieknek egységcso-magot szállítanak ki a volt szállodások (tisztítószerek és konzervek nagy mennyiségben).

A kormányzat átvállal néhány költséget ezekben a hetekben, például víz- és fűtési díjat. A tömegközlekedés ingyenes, a jegyellenőr maszkellenőrré változik, csak akkor bírságol, ha nincs maszk az utason. A boltok közül az élelmiszer és tisztasági cikket árusító boltok és benzinkutak nyitva maradnak, a hitélet interneten folyik (lehetőség szerint Zoom-os vagy más, hasonló felületen, eszközön, ami intim beszélgetésre – pl. gyónásra – is módot nyújt).

Ad d-e) Amikor a járvány „bedurvul”, lehetséges néhány napra vagy egy hétre az abszolút zárlat: ilyenkor lakását senki nem hagyja el, az élelmet „tesco”-sok hozzák, a volt szállodások járnak a patikába, az önkormányzati pszichológus/pedagógus minden emberrel hosszabban beszél, aki ezt igényli – magányos fiatalokkal éppúgy, mint idős emberekkel. A tesztelők üres parkokban, sátrakban várnak az autós tesztelendőkre, nem autósok esetén helyszínre mennek, a bejárati ajtónál vesznek váladékot – talpig védő-öltözetben. A kórházak megoldják, hogy telefonon beszélhessenek szeretteikkel a betegek. Elhalálozás esetén lehetőséget találnak a kegyelet kifejezésére. Az e) és d) szakasz bármikor átcsaphat egymásba, többször is változást okozva.

9. táblázat. 5-fokozatú közigazgatási (DEMO) csomag vázlata esetleges pandémiák idejére

napi

konzervek) 10 év 0 kamat bankhitel

A későbbiekben az lesz a feladat, hogy összeszedjük és rendszerezzük azokat az intéz-kedéseket, amelyek az elmúlt évben Európa, Amerika, Ázsia száz fontosabb államában sikeresek voltak, akár a közvetlen életmentésben, akár a kényszerintézkedések anyagi és lelki terheinek, következményeinek mérséklésében. Mi a siker? Kevés halál, kevés

háztartási és vállalkozási jövedelemkiesés, kevés oktatási veszteség, kevés pszichikai kár elérése olyan áron, ami a köz erőforrásait nem terheli mértéktelenül.

2020. második negyedévében (az előző év azonos időszakához képest) túlzott lehetett a gazdasági visszaesés (a GDP visszaesése Magyarországon pl. 13,5% volt; az európai kisországok esetén az átlagos visszaesés 9% volt, a nagy országoknál átlagosan 18%, de Németországban csak 11%). Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy miért történt ez, bár pár dolgot – legalább az Európai Unió esetén – azért már tudunk: Annál nagyobb volt a GDP visszaesés, minél több volt a fajlagos, kumulált covidhalálozás (ami részben a né-pesség DNS összetételére is visszavezethető, amint azt korábban láttuk); minél magasabb a 80+ évesek aránya¹⁷; minél magasabb volt a légszennyezés mértéke. Annál kevesebb volt a GDP visszaesés, minél magasabb volt az egy főre eső egészségügyi kiadás¹⁸, minél kiterjedtebb volt a kurzarbeit¹⁹, minél fejlettebb volt technikailag az ország.

Most megkísérlünk még egy mérést, ami a közigazgatási hatásokat vizsgálja. Az EU országok 5 közigazgatási modellje a következő: francia (francia, belga, luxemburgi, görög, olasz, spanyol, portugál), angol (angol, ír, máltai, ciprusi), germán (német, osztrák), skandináv (svéd, finn, dán, holland), posztszocialista (lengyel, cseh, szlovák, magyar, észt, lett, litván, szlovén, román, bolgár)²⁰. Megvizsgáljuk, hogy adott országcsoport esetén milyen volt a fajlagos, kumulált covidhalandóság az első hullám végén (október 1.), és a másodikban (december 20.), akár medián-, akár számtani átlagot nézve, akár ezek növekedési ütemét tekintve a két időpont között.

10. táblázat Öt európai közigazgatási modelljébe sorolt 24 ország fkc-halottjai medián medián medián átlag átlag átlag

okt.1. dec.20. dec.20./

okt.1. okt.1. dec.20. dec.20./

okt.1.

skandináv-4/4 256 394 1,5 290 416 1,4

germán-2/2 109 454 4,2 109 454 4,2

angol-4/2 508 710 1,4 508 710 1,4

francia-7/6 559 986 1,8 500 948 1,9

posztszocialista-10/10 92 711 7,7 101 633 6,3

Forrás: saját szerkesztés Worldometer² alapján

A táblázat oldallécén a modelltípusok nevei szerepelnek, mögöttük a típusba besorolt országok és utánuk, az elemzett országok száma (pl. angol-4/2 azt jelenti, hogy az angol típusba 4 ország tartozik, de csak UK és Írország szerepelnek a fenti adatokban, Málta 17 UN World Population Prospects, 2019. https://population.un.org/wpp/ (2021. 01. 02.) 18 Health at a Glance 2019: OECD Indicators Health expenditure per capita / Health at a

Glance 2019: OECD Indicators. OECD iLibrary. http://oecd-ilibrary.org (2021. 01. 02.).

19 Ensuring Fair Short-Time Work - A European Overview. ETUI Research Paper - Policy Brief, 07/2020. https://www.etui.org/publications/policy-briefs/european-economic-employ-ment-and-social-policy/ensuring-fair-short-time-work-a-european-overview (2021. 01. 02.) 20 Szamel Katalin, balázS István, GajduSChek György, koi Gyula (szerk.): Az Európai Unió

tagállamainak közigazgatása. Budapest, COMPLEX Kiadó, 2012.

és Ciprus kimaradt). Hogy van-e a közigazgatási modellnek szerepe a halálozásban (pl.

a jobb egészségügyi hálózat megteremtése, a mozgáskorlátozás megfelelő időben való elrendelése, a maszkviselés ellenőrzése, az idősek kiemelt gondosságú kezelése révén) vagy nincs, még korai lenne eldönteni. Átlag vagy medián használata nem mutat je-lentősen eltérő sorrendet. Az az országsoros megfigyelés, hogy minél kevesebb volt a kumulált halott október 1-én, annál jobban nőtt december 20-ra, többé-kevésbé igaz maradt. Továbbra is igaz, hogy a relatív szórás a vizsgált durván három hónap alatt a felére csökkent (medián, átlag oszlop egyaránt). Kezdjük az elemzést a december 20-i medián adatokkal: legkisebb halálozást a skandináv modell mutatott (a magasabb svéd értékek kisebb szerepet játszanak, mint az átlagban), kicsit rosszabb ennél a germán modell (az osztrákok eredményei a rosszabbak a két tagú csapatban). A harmadik hely az átlagnál a posztszocialista országoké, de mediánban is csak hajszállal rosszabbak, mint az angol modellé, de annyival nagyobb a dinamika, angol 1,4 vs. posztszocialista (7,7 vagy 6,3), hogy ez a sorrend még változhat a következő félévben. Egyelőre úgy néz ki (az átlag oszlop alapján), hogy a legrosszabb teljesítményt az angol és főként a francia modell mutatja (ez utóbbi egészen meglepően rossz halálozási adatokkal rendelkezik.

Korai lenne még belemenni ennek okaiba, egyelőre csak a decemberi átlagsorrendet rögzítjük: skandináv<germán<posztszocialista <angol <francia. Nehéz ezt egybevetni a DNS haplogroupok adott sorrendjével, bár néhány egyéb sorrenddel (80+ évesek ará-nya, egy főre jutó egészségügyi kiadás, légszennyezettség mértéke stb…) a későbbiekben összevethetnénk azokat.

A továbbiakban arra az izgalmas kérdésre keressük a választ, hogy miképp értékelhe-tő Trump amerikai elnök 2020. évi válságkezelése az USA-ban, mihez képest volt sok fajlagos kumulált vírus-halott 2020 december 28-án az USA-ban, illetve mihez képest volt átlagosnak (netán kevésnek tekinthető ez az adat).

11. táblázat A fajlagos kumulált covidhalottak száma közigazgatási típusonként és együtt

Forrás: saját számítás Worldometer² alapján

A táblázat azt az amerikai elnökválasztáson is fontos kérdést vizsgálja (két hónappal a választások után), hogy a hasonló közigazgatási modellt alkalmazó országokban eltérő vagy hasonló-e a fajlagos kumulált covidhalálozás. Az irodalom alapján az amerikai rendszer sok tekintetben hasonló (mind a központi, mind a helyi közigazgatás szempontjából) az angol típushoz, (míg az USA prezidenciális rendszere bizonyos szempontból a francia félprezidenciális rendszerrel is rokonítható). Az fkc-halottak száma december 28-án az USA-ban 1028 fő volt. Az Egyesült Királyságban 1040-en haltak meg, kicsit többen. Ha az angol modell (Egyesült Királyság + Írország + Málta) kumulált halottjainak összegét osztjuk az együttes népességgel, akkor 996 főre csökken ez a szám, miközben 1028 és 996 közötti különbség meglehetősen csekély, 1028 és 996 átlagával osztva (32/1012=3,2%) pedig végképp kicsi. Ha a francia modellel hasonlítjuk össze az USA halottjait, akkor

előbbiben 1049-en haltak meg (-37/1039=-3,6%). Ha viszont most az angol és francia modellt együtt nézzük, akkor az Amerikai Egyesült Államok 1028 fkc-halottjával az angol

& francia modell országainak 1035 halottja áll szemben (ez esetben kicsi a különbség (-6/1032=-0,6%), ami gyakorlatilag teljesen azonosnak tekinthető.

Itt célszerű megállni egy percre, az Amerikai Egyesült Államok népessége nem jelentéktelen részben hasonló genetikai struktúrával bír és a közigazgatási modellje is bizonyos szempontok alapján hasonlónak tekinthető, miközben a fajlagos kumulált covid-halottjainak száma szinte teljes mértékben (1028 vs 1035) azonos. Nem szán-dékozom azt mondani, hogy ez lehet a mortalitás hasonlóságát meghatározó fő elem (DNS + közigazgatási modell), de nem is zárnám ki ezt az irányt, amit a későbbiekben részletesen vizsgálni célszerű, több szakma képviselőinek bevonásával. Trump a helytelen vírusjárvány-kezelés „bűnében” így akár fel is menthető.

Összefoglaló következtetések

A cikkben amellett érveltünk, hogy a covidhalottak száma összefügghet egy adott ország népességének genetikai struktúrájával. Úgy gondoljuk, hogy a pandémia csak felerősíti azokat a makrogazdasági és geopolitikai folyamatokat, amelyeket összességében úgy lehet jellemezni, hogy a posztglobalizációs robotizáció mellett az USA közel évszázados hege-mónpozícióját erős kínai kihívás éri, és a kibontakozó új (kiber)hidegháború újólag két csoportra osztja a világot, ami vélhetőleg a gazdasági kapcsolatokat is erőteljesen formálhatja.

A járvány közigazgatásra, illetve a közigazgatás járványra gyakorolt hatását illetően úgy látjuk, hogy a francia és angol modellben működő közigazgatási rendszer mellett a járvány-kezelés – ceteris paribus – kevésbé lehet hatékony, mint a skandináv és német modellnél, illetve az ezekhez kötődő posztszocialista országok modelljei esetében (legyen szó akár a baltiakról, akár az egykori Osztrák-Magyar Monarchia Ausztrián kívüli utódállamairól).

2020 tapasztalatai alapján célszerű lenne megkísérelni egy intézkedési csomag-együttes előzetes összeállítását (ami az árvízveszélytől eltérően nem a vízmagassághoz, hanem pél-dául a napi halottak számához köthetné egyes intézkedések megvalósítását, több fokozatba rendezve azokat). Egy ilyen csomag összeállítása, – ami egészségügyi intézkedések mellett a pszichológiai problémákat is igyekezne kezelni, az ételek és gyógyszerek eljuttatásáról és egyéb szolgáltatásokról is gondoskodna, valamint megkísérelné pótolni a kiesett jövedelme-ket –, támaszkodva a legjobb gyakorlatok elvére, hasznos lehet, mivel a jelen vírusjárvány – vélhetőleg – nem az utolsó vírusjárvány lesz a 21. században.

Hipotézisünk, miszerint a fajlagos, kumulált covidhalottak számát az adott ország népességének DNS struktúrája, valamint az alkalmazott közigazgatási modellje is ér-demben magyarázhatja, további kutatásra vár.