• Nem Talált Eredményt

Médiaszolgáltatások

In document A mAgyAr közigAzgAtásrA (Pldal 139-142)

A lApjogok és Azok korlátozásA

2. Média és közösségi média

2.1. Médiaszolgáltatások

A televíziós piacra a járvány több szempontból hatott. A lineáris média fogyasztás meg-nőtt, de a tartalmak részben megváltoztak.

Az Ampere Analysis 2020. májusában kimutatta, illetve előrevetítette, hogy a pandémia a scripted television (forgatókönyv alapján készülő tartalmak, úgy mint sorozatok, filmek) legalább 60%-ának elkészültét hátráltatta világszerte, köztük a 2020-as bemutatásra ter-vezett tartalmak legalább felének gyártása is késedelmet szenvedett. Jelentősen megnőtt a non-scripted produkciók (részletes forgatókönyv nélkül forgatott tartalmak, például beszélgetős műsorok, vetélkedők, illetve távmunkában előállítható minisorozatok) aránya, amiket gyorsan, a műsorfolyam kitöltése érdekében forgattak le.16 A tévétársaságok a drágább, kész produkcióikat „dobozban hagyták”, mert a hirdetések visszaesése miatt nem lett volna kifizetődő levetíteni azokat. A fikciós, illetve szórakoztató tartalmak mellett a televízió – hírforrás funkciója mellett – jelentős szerepet játszott a távoktatásban is, vetélkedve az online távoktatási formákkal, különösen az elmaradottabb országokban.

Az UNICEF világméretű kutatása szerint az iskoláskorúak több mint 80%-ának volt hozzáférése televízióműsorokhoz, ez az érték természetesen szórást mutatott, és néhány afrikai régióban 10% alatt maradt. A vizsgált országok 77%-ában volt valamilyen oktatási program a tévében a járvány miatti iskolabezárások időszakában.17

Érdekes, de még kevésbé vizsgálható téma, hogy a járvány miként jelenik meg vagy fog megjelenni a fikciós médiatartalmakban. A 2020-as év rendkívüli eseményeiből bőven meríthetnek a forgatókönyvírók. Nem-fikciós filmek, minisorozatok már sugárzásra is kerültek a járványról, az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról. Példaként említhető az amerikai HBO-n 2020. szeptemberben vetített Coastal Elites, ami öt New York-i, illetve Los Angeles-ben élő ember monológjait mutatja be a karantén előtti és alatti időkről.

A film érdekessége, hogy kizárólag Zoomon forgatták. A Connecting című sorozat egy baráti társaság életét követi a pandémia idején, bemutatva, hogy annak tagjai hogyan 15 Creative Europe Progamme 2021-2027. https://www.europarl.europa.eu/legislative-train/

theme-new-boost-for-jobs-growth-and-investment/file-mff-creative-europe-2021-2027 (2021. 01. 08.)

16 whiTe, Peter: Coronavirus Shutdown Will Delay 60% Of U.S. & Global Drama As Scrip-ted Hangover Set To Extend Well In 2021, Data Shows. https://deadline.com/2020/05/co-vid-19-shutdown-delay-international-drama-1202938005/ (2021. 01. 08.)

17 bell, Sheena et al.: Can broadcast media foster equitable learning amid the COVID-19 pandemic?

https://blogs.unicef.org/evidence-for-action/can-broadcast-media-foster-equitable-lear-ning-amid-the-covid-19-pandemic/ (2021. 01. 08.).

tartanak kapcsolatot egymással. A Social Distance szintén a karanténban töltött napo-kat járja körül, a családok, barátok, párok szemszögéből.18 A négy fal közé kényszerült magyar mozgóképes alkotók is feldolgozták a bezártság témáját, például Enyedi Ildikó forgatókönyvíró, rendező. A Thesszaloniki Nemzetközi Filmfesztivál felkérésére készített kisfilmje azonban nem televíziós sugárzásban, hanem online felületeken kapott teret, a Filmfesztivál projektjének keretében készült további kisfilmekkel együtt.19

A televízió vonatkozásában a reklámköltések mérséklődtek, még ha a fogyasztók a televíziós reklámok mennyiségének csökkenését nem minden esetben érezték is.

Az NMHH a járvány első hullámában figyelemmel követte a magyarországi televíziós hirdetési piac alakulását, a koronavírus médiapiaci hatásait. A vizsgálat arra terjedt ki, hogy milyen hatást gyakorolt a televíziós reklámpiacra a koronavírus járvány, illetve az azzal kap-csolatos kormányzati intézkedéssorozat.20 A hirdetések volumenében júniusra a csökkenő tendencia ugyan megállt, sőt, májushoz képest némi emelkedés volt regisztrálható, de a mutatók még ekkor is jócskán alulmúlták az egy évvel korábbi értékeket. Az értékesített reklámpercek alakulása növekedésnek indult: márciusban a napi átlag még 238 órát tett ki, áprilisra ez a mutató napi 205 órára esett vissza, míg májusban már csak 151 óra volt kimutatható, ellenben júniusban 167 órát regisztráltak. Az új, elsőként adásba kerülő hirdetések számának drasztikus visszaesése is megállni látszott júniusra: 2019 júniusában nagyságrendileg ugyanannyi új reklámfilm került sugárzásra, mint 2020-ban (371 vs. 361 darab) – a márciusi értékek között 13, az áprilisiak között 51, a májusiak között pedig még 64 százaléknyi eltérést mutattak ki. A hirdetések szektorszintű megoszlásának alakulására alapvetően az élelmiszer, kereskedelem, gyógyhatású készítmények, szépségápolás, háztartási cikkekre vonatkozó spotok dominanciája volt jellemző, míg más szektorok (szabadidő, pénzintézetek, szolgáltatás) reklámozása jelentősen visszaesett.

A médiakutatások legnagyobb része a televízió, illetve az online média elemzésére összpontosított a pandémia idején. Emellett a kutatásoknak azt is tekintetbe kell venni-ük – ahogy az UNESCO is megállapította –, hogy a fejlődő világ legnagyobb részében továbbra is a rádió az információ elérésének és megosztásának a legmegbízhatóbb és leginkább megfizethető közege. Például a kelet-afrikai országokban a közösségi rádióállo-másokat szociális csatornaként használják, és a becslések szerint minden nap 20-25.000 ember vesz részt a sugárzott rádiós beszélgetésekben. A rádióban folytatott nyilvános, anonim diskurzusok jellemzően a polgárok által tapasztalt események első kézből nyúj-tott beszámolói, amelyeket máshol nem rögzítenek. A járvány idején a beszámolók nagy része természetszerűen a kibontakozó COVID-19 válsággal kapcsolatos véleményeket fogalmazta meg. A nyilvános rádióbeszélgetések fontos adatforrást jelentenek, mert an-18 Sarwari, Khalida: How is the COVID-19 pandemic effecting storylines in TV and movies? https://

news.northeastern.edu/2020/11/20/how-is-the-covid-19-pandemic-affecting-storyli-nes-in-tv-and-movies/ (2021. 01. 08.)

19 SPACES #3| 7 films inspired by the book „Species of Spaces” by G. Perec and the days of quarantine. https://www.youtube.com/watch?v=qaxubZP83Hw (2021. 01. 08.) 20 nmhh: A koronavírus-járvány hatása a médiapiacra. (2020. március-április-május-június)

htt-ps://nmhh.hu/kutatasok (2021. 01. 08.)

nak ellenére, hogy csak a lakosság egy részének a véleményét képviselik és tapasztalatait tartalmazzák, ezen adatok mennyisége meghaladja a más módokon összegyűjtött adatok volumenét. Az UN Global Pulse21 Ugandában 2020. áprilisában végzett kutatása során a rádióban elhangzott anonim vélemények millióit elemezte mesterséges intelligencia igénybevételével, hogy kihasználják ezt az információforrást a járvány leküzdése érdeké-ben. A rádió tehát, ha a fejlett világban háttérbe szorult is, még mindig fontos médium.

2.2. Sajtó

A járványhelyzet különösen sújtotta a lapkiadás piaci szegmensét, ami a digitális média erősödése miatt eleve jelentős térvesztést szenvedett el. Radikálisan csökkent az eladott lapok példányszáma, emiatt a hirdetések száma, az előfizetők pedig a kézbesítések megbízhatatlanságát tapasztalhatták. Kényszerintézkedésként lapok szüneteltetésére, ritkítására, összevont számok megjelentetésére került sor. A print média egyes képviselői szerint a nyomtatott sajtó fennmaradása a tét. Több európai országban átfogó kiadói támogatási program indult, és általános megállapítás szerint a tartalomipar védelme céljából médiapiaci innovációra, a médiatermékek és terjesztésük digitalizálására – és mindehhez ésszerű támogatásra – van szükség.22

Vaszily Miklós, a TV2 Csoport elnöke egy 2020. márciusi véleménycikkében23 úgy vélte, a pandémia a nyomtatott szöveg (sajtó), a Gutenberg-galaxis koporsójának utolsó szöge lehet. Pár hónap távlatából történő visszatekintés alapján azt mondhatjuk, hogy bár a nyomtatott sajtótermékek is megsínylik a járványt, a napilapokat és folyóiratokat még korai temetni. A digitális sajtótermékek meghatározó szerepe azonban kiemelkedő. Az újságírás jövőjéről szóló előadásában John V. Pavlik, a Rutgers State University of New Jersey professzora kiemelte, hogy a tradicionális újságírás krízishelyzetben van, kisebb településeken, régiókban „helyi hírsivatagok” alakulnak ki, mert a kisebb közösségek hírügynökségei, folyóiratai eltűnnek. Ugyanakkor azt látja, hogy a megbízható, biztos forrásból származó minőségi hírekre van kereslet és igény, különösen a járvánnyal össze-függésben. Ezt az igényt a digitális platformok képesek kielégíteni, amelyek az új üzleti modelleknek, új előfizetési konstrukciók képesek lehetnek finanszírozni működésüket és megteremteni a minőségi újságírás feltételeit. A Reuters Institute 2020-as felmérésének adatai azt támasztják alá, hogy az előfizetések száma nőtt az Egyesült Államokban, vagyis az emberek hajlandóak is fizetni a minőségi hírekért.24

21 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy kezdeményezése, ami a mesterséges intelligen-cia és a big data használatát a fejlődés, humanitárius akciók és a béke szolgálatába állítja.

22 nmhh: A médiatartalom-fogyasztók jelzései és a médiatartalom piac helyzete 2019-ben és 2020. I.

félévében. https://nmhh.hu/cikk/215360/A_mediatartalomfogyasztok_jelzesei_es_a_me-diatartalom_piac_helyzete_2019ben_es_2020_I_feleveben (2021. 01. 08.).

23 vaSzily Miklós: Új időszámítást hoz a médiapiacon a koronavírus. https://www.vg.hu/

velemeny/hatter/uj-idoszamitast-hoz-a-mediapiacon-a-koronavirus-2-2129871/ (2021.

01. 08.).

24 Tömegkommunikáció és média a COVID-19 járvány idején – Egy online nemzetközi konferencia

In document A mAgyAr közigAzgAtásrA (Pldal 139-142)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK