Koronavírus és sajtószabadság

A sajtószabadság védelme rendkívüli helyzetekben, különleges jogrendben kiemelten fontos. A sajtószabadság érvényesülését több szervezet vizsgálja a koronavírus idején.

A Freedom House 2020. októberi jelentésében³¹ arra a megállapításra jutott, hogy a járvány kitörése óta a demokrácia és az emberi jogok helyzete 80 országban rosszab-bodott. A megkérdezett szakértők több mint fele úgy véli, a COVID-19 járvány hatása a következő három-öt évben negatív hatással lesz az emberi jogokra, demokráciára.

A vizsgált 192 ország közel felében tapasztalhatóak korlátozások a hírmédiában a ko-ronavírus kitörésére adott válaszlépések miatt, a sajtóeseményeken történő kérdezési lehetőségek korlátozásától kezdve az oknyomozó, a járványt bemutató újságírók üldö-zéséig, letartóztatásáig bezárólag. Az International Press Realase weboldalán gyűjti és publikálja a sajtószabadság korlátozásával összefüggő adatokat,³² amelyek értékelése a jelen tanulmány keretein túlmutat.

2020 tavaszán Magyarország hazai és nemzetközi sajtóössztűz alá került a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti rémhírter-jesztés tényállásának kiegészítése miatt. A módosítás következtében a Btk. pönalizálja, ha valaki „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa” (Btk. 337. § (2) bekezdés). Az Alkotmány-bíróság rögzítette, hogy a Btk. 337. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál – az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (4) bekezdése alapján – alkotmányos követelmény, hogy a tényállás csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy 31 Freedom houSe: Democracy under lockdown. The impact of COVID-19 on the Global Struggle for Freedom. October 2020. https://freedomhouse.org/sites/default/files/2020-10/CO-VID-19_Special_Report_Final_.pdf (2021. 01. 08.).

32 International Press Institute Resources to support quality journalism and defend the free flow of news during the coronavirus pandemic weboldala. https://ipi.media/covid19-media-freedom-moni-toring/ (2021. 01. 08.)

meghiúsítására alkalmas. A Btk. 337. § (2) bekezdése a büntetőjogi dogmatika alapján sem alkalmazható általánosságban a közéleti viták tartalmára. A közhatalom gyakorlói-nak intézkedései kritika tárgyává tehetők, bírálhatók. A Btk. szabálya a tiltott közlést a védekezés eredményességét akadályozni vagy meghiúsítani képes (valótlan) információk körére szűkíti, különleges jogrend idején. Ugyanez következik az Alaptörvény rendel-kezéseiből is. A Btk. 337. § (2) bekezdése célja szerint nem a közéleti vitákra tartalmaz korlátozást. A közbeszédben szabadon kifejthető állásfoglalás arról, hogy milyen vita dúl a szakértők és laikusok között, egyes intézkedések indokoltak-e, vagy milyen tényekről kell értesíteni a lakosságot. A vizsgált rendelkezés nem önmagában ezt, hanem az olyan tartalmú, tudottan hamis (vagy elferdített) tényeken alapuló véleménynyilvánítást tiltja, amely – az elkövetés helyére, idejére és különösen az elkövetés módjára figyelemmel – a védekezést akadályozhatja, a hallgatóságra gyakorolt hatásánál fogva. A korlátozást a jelen esetben törvény tartalmazza. A szólás korlátozásának indoka a különleges jogrend idején a védekezéshez fűződő társadalmi érdek, a különleges jogrendet kiváltó ok ke-zelése, ennek az eredményessége, vagyis a késedelem nélküli visszatérés az alkotmányos hatalomgyakorlás normális gyakorlási rendjéhez.³³

3. 2020 szabályozási újdonságai és a hazai ágazati jogalkalmazás egyes főbb eseményei 2020-ban a hírközlési és médiaszektor szabályozása és a szabályozás alkalmazása külö-nös felkészültséget kívánt meg a jogalkotótól és a jogalkalmazótól. Erre az évre esett a felülvizsgált uniós médiaszabályozás implementációja, annak lezárása – hazánkban a 2019-es média-jogszabálymódosítások után a közösségi médiát, a videómegosztóplat-form-szolgáltatókat érintő uniós szabályok magyar jogrendbe ültetése –, és a korábban megkezdett, az Elektronikus Hírközlési Kódex (a továbbiakban: Kódex)³⁴ átültetésére irányuló folyamat jelentős része. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 2020. júliusi módosításával Magyarország az elsők között implementálta a Kódex – tör-vényi szintű szabályozást igénylő – rendelkezéseit, valamint az átültetési határidőben alacsonyabb szintű szabályozással – több mint húsz NMHH elnöki rendelet felülvizs-gálata, módosítása, megalkotása útján – teljesítette az átültetést.

Az NMHH a tavaszi és az őszi járványhullámban sem tévesztette szem elől a kitűzött egyéb hírközlési célokat és terveket sem: 2020 márciusában lebonyolította az 5G mo-biltechnológiára és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas 700 MHz-es, 2100 MHz-es és 3600 MHz-es frekvenciasávok használati jogosultságainak értékesítésére vonatkozó árverést, 2035-ig tartó frekvenciahasználati jogosultságot biztosítva a három nyertes szolgáltatónak, és 2020 októberében indított árverési eljárást a 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasávok frekvenciahasználati jogosultságai tárgyában.

33 Az Alkotmánybíróság 15/2020. (VIII. 8.) határozata a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 337. § (2) bekezdése értelmezésére és alkalmazására vonatkozó alkot-mányos követelmény megállapításáról, ABH 2020. 19. 1607.

34 Az Európai Parlament és a Tanács 2018. december 11-i 2018/1972 (EU) irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról.

A magyar állam engedményekkel enyhítette a járványtól sújtott ágazatok és a lakos-ság terheit, például 2020. második félévében nem terhelte médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettség a médiaszolgáltatókat, és a digitális oktatásban tanulóknak és oktatóknak harminc napra ingyen internet-hozzáférést biztosított.³⁵ A piaci szereplők partnerek voltak a járvány okozta helyzethez való alkalmazkodásban, a nem hatósági jogalkalmazást végző Média- és Hírközlési Biztos értékelése szerint „jól vizsgáztak” a járvány első hullámában.

A veszélyhelyzet idején, a többletterhelés ellenére a hírközlési szolgáltatók rendkívüli körültekintést és méltányosságot tanúsítottak. Egyes szolgáltatók 2020 márciusában díjhátralék miatt nem korlátozták a szolgáltatásokat, sőt fizetési emlékeztetőt, felszólítást sem küldtek, mások pedig a részletfizetés és szünetelés iránti kérelmeket vizsgálat nélkül teljesítették. Több szolgáltató különleges intézkedéseket vezetett be: számlafizetési hala-dékot adtak a munkájukat elveszítő ügyfeleknek, átmeneti szünetet tartottak a tartozások behajtásában vagy eltekintettek a hátralék miatti szolgáltatáskorlátozástól. Bővítették az online és a telefonos ügyfélszolgálat útján elintézhető ügyek körét (egyenlegkövetés, regisztráció nélküli számlabefizetés és egyenlegfeltöltés, akár regisztráció nélkül is szol-gáltatás megrendelés, elektronikus szerződéskötés, tarifaváltás stb.).³⁶

Az Európai Unióban napirenden van a digitális tér átfogó szabályozása, a közösségi médiára, az online piacokra és az Európai Unióban működő egyéb online platformokra kiterjedő szabályrendszer kidolgozása. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó két javaslat³⁷ középpontjában az európai értékek állnak, az új szabályok javítani fogják a fogyasztók és alapvető jogaik védelmét az interneten, és méltányosabb és nyitottabb digitális piacokat fognak eredményezni. A két javaslat alappillére a Bizottság azon ambíciójának, hogy ez az évtized Európa digitális évtizede legyen.

4. Összefoglalás

A járványtól sújtott 2020-as évben a hírközlés helytállt és képes volt kiszolgálni a szol-gáltatásai iránt megnövekedett igényeket. A járvány miatt a klasszikus, lineáris média és a sajtó is nehéz helyzetbe került, a közösségi média térnyerése fokozódott. Az elektroni-kus hírközlési szolgáltatások nemzetgazdasági, társadalmi és közbiztonsági jelentősége 35 A veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a

médi-aszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 132/2020.

(IV. 17.) Korm. rendelet 8. §, a veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett csa-ládokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet.

36 Jól vizsgáztak a távközlési szolgáltatók. Média-Kábel Műhold, 2020. július-augusztus. A cikk előnézete: https://media-kabel-muhold.hu/kabel/3932-jol-vizgaztak-a-tavkozlesi-szol-galtatok (2021. 01. 08.).

37 The Digital Services Act: ensuring a safe and accountable online environment. https://ec.euro- pa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/digital-servi-ces-act-ensuring-safe-and-accountable-online-environment_en (2021. 01. 08.); The Digital Markets Act: ensuring fair and open digital markets. https://ec.europa.eu/info/

strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/digital-markets-act-ensuring-fa-ir-and-open-digital-markets_en (2021. 01. 08.).

egyértelműen stratégiai jelentőségűvé vált a pandémia hatására, e szolgáltatások az online munkavégzés, közoktatás stb. szempontjából is kulcsfontosságúvá váltak.

Bízunk abban, hogy pár hónap múlva – a jelenleg relatív fordulópontként értékel-hető, megkezdődött vakcinizáció után, annak eredményeként – a világjárványra lezárt folyamatként tekinthetünk vissza, és egészségügyi kockázatok nélkül folytatódhat a pandémia okozta gazdasági hatások enyhítése, felszámolása.

v

1. Bevezetés

A koronavírus járvány – amely tömeges megbetegedést, súlyos szövődményeket, vala-mint nagyszámú fertőzött halálát okozza – komoly kihívás elé állította a világ összes döntéshozóját, így természetesen Magyarországon az Országgyűlést és a Kormányt is.² A pandémia kezelése a központi és területi közigazgatást egyaránt próbára tette és a helyi önkormányzatok működését is alapjaiban érintette.³ Voltak, vannak maguktól értetődő intézkedések, mint például a maszkviselés, a társas kapcsolatok korlátozása, vagy a fer-tőzöttek izolálása. De mi a helyzet a választásokkal? Korlátozható-e egy Alaptörvényben rögzített alapjog, és ha igen, milyen alapon?

Az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG része alapjogként rögzíti az I. cikk-ben, hogy „AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége”, illetve a II. cikk szerint „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz […].”

Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében azt is rögzíti, hogy „[a]z alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a fel-tétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”

Az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerint „[m]indenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”, a XXIII. cikk pedig többek között akként rendelkezik, hogy „[m]inden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen”; illetve „[m]indenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó”

1 A tanulmány „A személyesség a közigazgatásban” című, a KRE ÁJK Lőrincz Lajos Köz-jogi Kutatóműhelye által szervezett kutatás keretében készült el. A kutatás hipotéziseire nézve lásd: rixer Ádám: A közigazgatás új iránya: a személyesség. Új Magyar Közigaz-gatás, 2019/4, 1-16; illetve rixer, Ádám: A New Directionfor Public Administration:

Personalness. IOSR Journal of Humanities and Social Science, 2020, 25 (5), 37-49.

2 Lásd bővebben például: balázS István – hoFFman István: Közigazgatás koronavírus ide-jén – a közigazgatási jog rezilienciája? MTA Law Working Papers, 2020/21, 1-16.

3 péTer-delbó Márta: Kell-e egység a sokféleségben? A helyi önkormányzatok valamint a köztestületek feletti törvényességi felügyelet és törvényesség ellenőrzés szabályozási kérdései. Doktori értekezés. Bu-dapest, PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola, 2020, 132. https://jak.ppke.hu/

uploads/articles/12332/file/Peter_Delbo_Marta_dolgozatk.pdf (2021. 01. 12.)

és „[m]indenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.”

Jelen írás azt vizsgálja, hogy e két alapjog koronavírus által okozott összeütközését hogyan kezelte hazánk és más európai államok. A járványhelyzet megnevezéssel pedig azt az időszakot jelölöm, amely alatt a koronavírus hatással volt a mindennapokra, függetlenül attól, hogy terjedésének üteme szükségessé tette-e a különleges jogrend bevezetését vagy sem.