Járványhelyzetben a veszélyhelyzetet felváltja a járványügyi készültség

A Kormány 2020. június 17-én a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel döntött a ve-szélyhelyzet megszüntetéséről, egyben a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel bevezette a járványügyi készültséget. A veszélyhelyzet megszüntetésével a koronavírus törvény ha-7 Lásd koronavírus törvény 6. §.

8 bradley, A. W. – ewinG, K. D.: Constituional and Administrative Law. Harlow, Pearson Edu-cation, 2007, 626.; és barneTT Hilaire: Constitutional and Administrative Law. London – Syd-ney, Cavendish Publishing, 2002, 821-822.

tályát vesztette, egyben életbe léptek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban:

járványügyi készültség törvény) rendelkezései, amelyek a koronavírus törvény korábbi előírásait megismételve⁹ a ki nem tűzött és elmaradt választások, illetve országos és helyi népszavazások kitűzéséről és kezdeményezéséről rendelkeztek.

A járványügyi készültség törvény illetve a végrehajtására kiadott jogszabályok köz-vetlenül a választásokra vonatkozó további rendelkezéseket nem tartalmaztak, azonban a járványügyi készültség törvény az alábbi 51/A. §-sal – melynek jelentőségét a későb-biekben látni fogjuk – egészítette ki a Kat. tv.-t:

„51/A. § (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampol-gárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben – a 21–24.

alcímben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabi-litásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kí-vánt céllal arányosan – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.”

A koronavírus törvény és a járványügyi készültség törvény előírásai miatt június végén, július legelején részben az elmaradt választások újbóli kiírása, részben az újabb üresedések miatt nagyszámú időközi választás került kiírásra. Ezek közül három választás, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú országgyűlési egyéni választókerületben kiírt időközi országgyűlési képviselő választás, a mohácsi polgármesteri és képviselő-testületi választás, valamint a karcagi polgármester- és egyéni választókerületi választás kiemel-kedett, de ezeken felül is közel harminc településen tartottak időközi önkormányzati vagy nemzetiségi választást.

A nagyszámú időközi választás előkészítése során a járvány kezelésével, a szavazás le-bonyolításával kapcsolatban egyre több kérdés merült föl, mert a járvány a veszélyhelyzet megszüntetésével nem múlt el, hanem alacsony intenzitással folytatódott, és várható volt egy újabb hullám során az esetek számának növekedése, a fertőzés ütemének gyorsulása.

Előzőekre tekintettel a Nemzeti Választási Iroda is alkalmazkodott a helyzethez és augusztus végén, szeptember elején rövid időn belül több körlevéllel tájékoztatta a helyi választási irodák vezetői arról, hogy az időközi választásokhoz kapcsolódó eljárási 9 Járványügyi készültség törvény 88. §: „Időközi választás a veszélyhelyzet megszűnését követő

nap-tól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.” illetve „Országos és helyi népszavazás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, va-lamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II–IV. Fejezetében megha-tározott határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újra kezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.”

cselekményeket – különösen a szavazást – milyen óvintézkedések alkalmazásával és be-tartásával kell lebonyolítani. A tájékoztatások alapvetően három témakört öleltek fel: a szavazás napját megelőző tömeges rendezvényeken (bizottsági tagok esketése, oktatások az irodai és a bizottsági tagok részére) követendő eljárás; a szavazás lebonyolítása a szava-zóhelyiségben; illetve a szavazás lebonyolítása mozgóurnával, ezen belül az egészségügyi és a szociális intézményekben követendő eljárás.

Az intézkedések a választójog gyakorlásának teljes körű érvényesülését segítették elő. Külön említést érdemel, hogy egyrészt a Nemzeti Választási Iroda 2020. augusztusi útmutatása nyomán a szavazatszámláló bizottság tagjai a hatósági házi karanténban lévő személyek számára is lehető tették, hogy éljenek választójogukkal. A Nemzeti Választási Iroda 2020. szeptemberi útmutatása másrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a választópol-gárok a szavazás jogát az egészségügyi válsághelyzet időszakában a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, valamint a szakosított ellátást nyújtó szociális intéz-ményekben 2020. szeptember 8-án bevezetett látogatási tilalom alatt is gyakorolhatják. A koronavírus-fertőzés terjedésének megelőzése érdekében a látogatási tilalommal érintett intézményekben történő mozgóurnás szavazás megszervezése és lebonyolítása kapcsán előírt eljárásrend a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlására épült.

Az óvintézkedések meghatározásán túl a Nemzeti Választási Iroda a tárgyi és személyi feltételek biztosítására is tett intézkedéseket, egyrészt pénzügyi fedezetet biztosított a szavazókörökben közreműködő további egy jegyzőkönyvvezető tiszteletdíjára, illetve szavazókörönként pandémiás csomagokat (50 db szájmaszk, 10 pár egyszer használatos kesztyű és kézfertőtlenítő) biztosított a szavazás lebonyolításához.¹⁰

A szavazás sikeres lebonyolításához azonban nem elégséges a választási szervek megfelelő felkészítése illetve a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, elengedhetetlenül szükséges a választópolgárok tájékoztatása is. Előzőek miatt a Nemzeti Választási Iroda a valasztas.

hu honlapon keresztül, míg a helyi választási irodák a választással érintett településen szokásos formában folyamatos tájékoztatást nyújtottak a választópolgárok számára.

Összességében elmondható, hogy ebben az időszakban korlátozás nélkül érvényesült a vá-lasztójog gyakorlása, míg a kormányzati szigorítások az élethez és az egészséghez való alapjogok védelme érdekében az emberi lét számos területét érintették más alapjogok korlátozásával.

Az élethez és az egészséghez, illetve a választásokon történő részvételhez való alap-jogok vonatkozásában egy érdekes helyzet és találkozási pont is előállt a jogszabályi környezetben. A koronavírus terjedésének lassítására a Kormány elfogadta a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendeletet, amelyben előírta a köznevelési és szakképző intézményekre vonatkozó különleges védelmi szabályokat, amelyek alapján csak meghatározott személyi körnek tette lehetővé az ezen intézményekbe történő belépést. A kormányrendelet ugyan engedélyezte a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkező személyek – így például a szavazatszámláló 10 A Nemzeti Választási Iroda fenti intézkedésekkel rövidtávon biztosította a választások lebonyolítását a járványhelyzet ideje alatt, de a pandémiás időszak elhúzódása miatt meg-kezdte az ideiglenes intézkedések beépítését a választási jogszabályokba, illetve napirendre vette tájékoztató anyagainak, különösen az ún. Választási füzeteknek a felülvizsgálatát is.

bizottság tagjainak – belépését, azonban éppen a választópolgárok esetében félreérthető volt a szabály. A Kormány ezért az egyes járványügyi intézkedésekről szóló 453/2020.

(X. 9.) Korm. rendelettel beiktatta a szabályozásba, hogy a köznevelési és szakképzési intézmények területére előírt korlátozások nem alkalmazhatók a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti szavazás előkészítése, szavazás és eredmény megállapítása időtartama alatt azon intézményre, amelyben szavazóhelyiség található.