A nyelvtani nem: hímnem, nőnem (Giminė: vyriškoji, moteriškoji)

A litván főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. Az embere­

ket, illetve egyes állatokat jelölő főneveknél a nyelvtani nem alapja a biológiai nem: hímneműek a hímnemű személyt vagy állatot jelentő főnevek, nőneműek a nőnemű személyt vagy állatot jelentő főnevek, például:

Főnév -ynos Szokások, szertartások meg­

nevezése krikštynos ‘keresztelő’

Az ige főnévi ige­

nevének töve

-tuvės Ünnepek vagy szokások meg­

nevezése įkurtuvės ‘lakásavató’, išleistuvės ‘búcsúz­

tatás, ballagás’, laidotuvės ‘temetés’, su-žadėtuvės ‘eljegyzés’, pabaigtuvės ‘vmely munka végén tartott ünnepség’

Egyes számú Többes számú

angina ‘torokgyulladás’, džiova ‘tuberkolózis’, difteritas ‘torokgyík’, gripas ‘influenza’, sloga

‘nátha’, šiltinė ‘tífusz’, vėžys ‘rák’

niežai ‘rüh, viszketés’, raupai ‘himlő’, tymai

‘kanyaró’

Egyes számú Többes számú

šiaurė ‘észak’ pietūs ‘dél’, rytai ‘kelet’, vakarai ‘nyugat’

Az élettelen dolgokat jelentő főnevek, valamint bizonyos állatokat je­

lentő főnevek esetében a nyelvtani nem nem motivált, vagyis nem köthető a biológiai nemhez:

A főnevek nyelvtani neme könnyen felismerhető a végződésük alapján:

Hímnem vyras ‘férfi’, tėvas ‘apa’, brolis ‘fivér’, direktorius ‘igazgató (férfi)’, arklys ‘cső­

dör’, jautis ‘bika’, katinas ‘kandúr’, šuo ‘kan kutya’

Nőnem moteris ‘nő’, žmona ‘feleség’, motina ‘anya’, sesuo ‘lánytestvér’, mokytoja ‘tanítónő’, kumelė ‘kanca’, karvė ‘tehén’, katė ‘nőstény macska’, kalė ‘szuka’

Hímnem darbas ‘munka’, stalas ‘asztal’, kiemas ‘udvar’, kelias ‘út’, traukinys ‘vonat’, vagis

‘tolvaj’, turgus ‘piac’, vaisius ‘gyümölcs’, vilkas ‘farkas’, uodas ‘szúnyog’, kiškis

‘nyúl’, lokys ‘medve’, ežys ‘sün’, dramblys ‘elefánt’, erelis ‘sas’, paukštis ‘madár’

Nőnem knyga ‘könyv’, kėdė ‘szék’, gėlė ‘virág’, tėvynė ‘szülőföld’, upė ‘folyó’, valstybė ‘állam’, stotis ‘pályaudvar’, pilis ‘vár’, meška ‘medve’, kengūra ‘kenguru’, bitė ‘méh’, musė

‘légy’, lapė ‘róka’, pelė ‘egér’, varlė ‘béka’

HÍMNEM

Végződés Példák Kivételek (nőneműek)

-(i)as darbas ‘munka’, namas ‘ház’, stalas ‘asztal’,

elnias ‘szarvas’, kelias ‘út’

-is (birtokos eset: -io) brolis (brolio) ‘fivér’,

lietuvis (lietuvio) ‘litván ember’, kiškis (kiškio) ‘nyúl’

-is (birtokos eset: -ies) dantis ‘fog’, debesis ‘felhő’,

vagis ‘tolvaj’, žvėris ‘vadállat’ akis ‘szem’, ausis ‘fül’, stotis ‘pályaudvar’, pilis ‘vár’, šalis ‘ország’

-ys arklys ‘ló’, gaidys ‘kakas’,

traukinys ‘vonat’

-(i)us lietus ‘eső’, medus ‘méz’, sūnus ‘fia vkinek’,

direktorius ‘igazgató’, skaičius

‘szám’, vaisius ‘gyümölcs’

-uo akmuo ‘kő’, šuo ‘kutya’,

vanduo ‘víz’ sesuo ‘lánytestvér’

Nehézséget az -is végű főnevek nemének meghatározása okoz, mivel ez a végződés mindkét nemre és különböző főnévragozási típusokra is jellemző.

Hímneműek mindazok az -is végű főnevek, amelyek birtokos esetben -io végződést kapnak: brolis → brolio, kailis → kailio, lietuvis → lietuvio. A nőnemű -is végű főnevek végződése birtokos esetben -ies: akis→ akies, ausis → ausies. Azonban néhány, ez utóbbi ragozási típushoz tartozó főnév hímnemű, például: pirmas(hn) dantis ‘első fog’, juodas(hn) debesis ‘fekete fel­

hő’, baisus(hn) vagis ‘szörnyű tolvaj’, laukinis (hn) žvėris ‘vadállat’. Ezeknek a főneveknek a nemét a mondatban a velük egyeztetett melléknevek vagy név­

mások mutathatják.

A litvánban a különböző nyelvekből átvett jövevényszavak többsége ugyanazokkal a grammatikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a litván sza­

vak. Nyelvtani nemüket is ugyanazok a végződések mutatják:

• hímneműek: bankas ‘bank’, diktantas ‘tollbamondás’, gripas ‘influenza’, intervalas ‘in­

tervallum’, momentas ‘pillanat, momentum’, stilius ‘stílus’, traktorius ‘traktor’ ...

• nőneműek: integracija ‘integráció’, bakterija ‘baktérium’, bazė ‘bázis’, galerija ‘galéria’, gramatika ‘nyelvtan’, grupė ‘csoport’, tabletė ‘tabletta’, funkcija ‘funkció’, problema ‘prob­

léma’, programa ‘program’, laboratorija ‘laboratórium’ ...

Vannak azonban olyan szavak is, amelyek megőrizték eredeti, a litván nyelvre nem jellemző végződésüket. Ezek a főnevek nem ragozhatók. Például:

ateljė ‘műterem’, fojė ‘színházi előcsarnok’, interviu ‘interjú’, kupė ‘kupé’, želė

‘zselé’, taksi ‘taxi’, reviu ‘revü’. Nyelvtani nemüket a velük egyeztetett mellék­

nevek vagy névmások mutatják, pl.: ilgas ^(hn) interviu ‘hosszú interjú’, žalias ^(hn) taksi ‘zöld taxi’, didelė ⁽ⁿⁿ⁾ fojė ‘nagy előcsarnok’, skani ⁽ⁿⁿ⁾ želė ‘ízletes zselé’.

A litvánban a nem ragozható, -o, -u, -i végződésű idegen szavak álta­

lában hímneműek, az -ė végűek rendszerint nőneműek. Kivétel pl. az atašė

‘attasé’, amely hímnemű.

NŐNEM

Végződés Példák Kivételek (hímneműek)

-(i)a galva ‘fej’, knyga ‘könyv’, valia

‘akarat’, vyšnia ‘meggy’ barzdyla ‘szakállas ember’, Jo-gaila, Dirgėla, Noreika

-ė duktė ‘vki lánya’, gatvė ‘utca’, katė

‘macska’, mergaitė ‘lány’ dėdė ‘nagybácsi’, dailidė ‘ács’, tėtė ‘apu’, Krėvė

-is (birtokos eset: -ies) akis ‘szem’, ausis ‘fül’, stotis ‘pá­

lyaudvar’, pilis ‘vár’, šalis ‘ország’ dantis ‘fog’, debesis ‘felhő’, vagis ‘tolvaj’, žvėris ‘vadállat’

Ha több, részben hímnemű, részben nőnemű személyről beszélünk, ál­

talánosítva a hímnemű alakot kell használni:

Prie staliuko sėdėjo vyras ir moteris. Jie buvo seni draugai (hn).

‘A kis asztalnál egy férfi meg egy nő ült. Régi barátok voltak.’

Sūnus ir duktė lanko vaikų darželį. Vaikai (hn) jį labai mėgsta.

‘A fia meg a lánya óvodába jár. A gyerekek nagyon szeretnek oda járni.’

A személyt jelölő főnevek nyelvtani neme a biológiai nemből követ­

kezik: a férfiakat jelentő főnevek mindig hímneműek, a nőket jelentők nőne­

műek. Számos olyan főnévpár van, ahol a hímnemű és a nőnemű alak csak a végződés vagy képző tekintetében különbözik egymástól, pl.:

A személyt jelölő főnevek egy részénél (különösen a családtagokat je­

lentő szavaknál) a jelentésük alapján párt alkotó hímnemű és nőnemű főnevek különböző szótövekből keletkeztek:

vyras ‘férfi’ – moteris ‘nő’ vyras ‘férj’ – žmona ‘feleség’

tėvas ‘apa’ – motina ‘anya’ brolis ‘fivér’ – sesuo ‘nővér’

sūnus ‘vki fia’ – duktė ‘vki lánya’ dėdė ‘nagybácsi’ – teta ‘nagynéni’

berniukas ‘kisfiú’ – mergaitė ‘kislány’ vaikinas ‘fiú, legény’– mergina ‘lány’

Nyelvtani nem Végződés Példák

Hímnem -o bolero ‘boleró’, manto ‘manteau kabát’, žabo ‘zsabó’, bistro ‘bisztró’, domino ‘dominó’

-u interviu ‘interjú’, randevu ‘randevú’, tabu ‘tabu’

-i taksi ‘taxi’, asorti ‘válogatás’

Nőnem -ė ateljė ‘műterem’, fojė ‘előcsarnok’, kupė ‘kupé’

Hímnem darbininkas

senelis ‘nagypapa; idős férfi’

studentas

senelė ‘nagymama; idős nő’

studentė ‘egyetemista’

vairuotoja ‘sofőr’

vadovė ‘vezető’

valstietė ‘paraszt’

A személyeket foglalkozásuk, tevékenységük, rokonságuk, származásuk, lakóhelyük stb. alapján megnevező főneveket képzőkkel képezhetjük külön­

böző szavakból.

Személyt jelölő főnevek képzése képzőkkel névszókból

A cselekvést végző, vagy az igei tulajdonsággal rendelkező, a cselekvés­

sel jellemzett hímnemű vagy nőnemű személyt jelölő főneveket igékből is képezhetünk képzők segítségével:

Alapszó Képző Jelentés Példák

Főnév -ininkas (hn),

-ininkė (nn) Személyek megnevezése foglalkozásuk, tevékenysé­

gük alapján

darbininkas / darbinikė ‘munkás’, smuikininkas / smuikininkė ‘hegedűs’

Főnév (hím­

nemű személyt jelentő főnév)

-ienė (nn) Nőnemű személyek (főleg

rokonok) megnevezése brolienė ‘sógornő’, dėdienė ‘nagybácsi felesége’

Főnév (többnyire tulajdonnév)

-ietis (hn),

-ietė (nn) Személyek megnevezése származásuk vagy lakóhe­

lyük szerint

kaunietis / kaunietė ‘kaunasi’, šiaulietis / šiaulietė ‘šiauliai-i’, miestietis / miestietė ‘városi ember’

Főnév (többnyire tulajdonnév)

-iškis (hn),

-iškė (nn) Személyek megnevezése származásuk vagy lakóhe­

lyük szerint

kauniškis / kauniškė ‘kaunasi’, vilniškis / vilniškė ‘vilniusi’, alytiškis / alitiškė ‘alytusi’

Főnév (többnyire tulajdonnév)

-ėnas (hn),

-ėnė (nn) Személyek megnevezése származásuk vagy lakóhe­

lyük szerint

kupiškėnas / kupiškėnė ‘kupiškėsi’, kalnėnas / kalnėnė ‘hegylakó’

Minőséget jelölő mellé­

knév

-uolis (hn),

-uolė (nn) Személyek megnevezése jellemző tulajdonságuk alapján

šaunuolis / šaunuolė ‘derék, ügyes ember’,

gražuolis / gražuolė ‘szép vki’

Minőséget je­

lölő melléknév -ūnas (hn),

-ūnė (nn) Személyek megnevezése jellemző tulajdonságuk alapján

plėšrūnas /plėšrūnė ‘ragadozó’, žymūnas / žymunė ‘híresség’

Minőséget jelölő mellék­

név, számnév

-okas (hn),

-okė (nn) Személyek megnevezése jellemző tulajdonságuk alapján

naujokas / naujokė ‘újonc’

pirmokas / pirmokė ‘elsős, első osztá­

lyos’, antrokas / antrokė ‘másodikos’

Minőséget je­

lölő melléknév -ininkas (hn),

-ininkas (nn) Személyek megnevezése jellemző tulajdonságuk alapján

blaivininkas / blaivininkė ‘józan em­

ber, antialkoholista’, privatininkas / privatininkė ‘magánvállalkozó’

Személyeket jelölő főnevek létrejöhettek végződésekkel is:

Személyt jelentő főnevek képzése előképzőkkel:

Alapszó Képző Jelentés Példák

Képzős igék főnévi igene­

vének töve

-tojas (hn),

-toja (nn) A cselekvést végző

személy megnevezése gydytojas/ gydytoja ‘orvos’

mokytojas / mokytoja ‘tanító’

Egyszerű igék egyszerű múlt idejének töve

-ėjas (hn),

-ėja (nn) A cselekvést végző

személy megnevezése veikėjas/ veikėja ‘szereplő, cselekvő személy’

siuntėjas / siuntėja ‘feladó’

Egyszerű igék cselekvés vagy (ritkábban) foglalkozása alapján

apgavikas / apgavikė ‘csaló’, išdavikas / išdavikė ‘áruló’

nešikas / nešikė ‘hordár’, kūrikas / kūrikė ‘fűtő’

Nem képzős

igék töve -ovas (hn),

-ovė (nn) A cselekvést végző

személy megnevezése ieškovas / ieškovė ‘felperes’, valdo-vas / valdovė ‘uralkodó’

Az ige egyszerű múlt idejének töve

-ėlis (hn),

-ėlė (nn) Igei tulajdonsággal rendel­

kező személy megnevezé­

se (rendszerint negatív)

išsiblaškėlis / išsiblaškėlė ‘szétszórt vki’, neišmanėlis / neišmanėlė

‘bamba, buta vki’

Az ige töve

képző nélkül -alius (hn),

-alė (nn) Igei tulajdonsággal rendel­

kező személy megnevezé­

se (rendszerint negatív)

miegalius / miegalė ‘hétalvó’, snaudalius / snaudulė ‘áloms­

zuszék’

-(i)oklė (nn) Igei tulajdonsággal ren­

delkező személy megne­

vezése

klajoklis / klajoklė ‘vándor’, svajoklis / svajoklė ‘álmodozó vki’

A képzés alapja Végződés Jelentés Példák

Ige töve -a (hn, nn) A cselekvéssel jellemzett személy megnevezése (mindkét nemhez tartozó személyre vonatkozhat)

neužauga ‘alacsony termetű vki’, prietranka ‘ütődött, ostoba vki’

Melléknév -is (hn), -ė

(nn) (-ys, -ė) A tulajdonsággal rendelke­

ző személy megnevezése šlubis / šlubė ‘sánta vki’, kvailys / kvailė ‘buta ember’,

kairys / kairė ‘balkezes vki’

Alapszó Perfixum Jelentés Példák

Főnév pa- Nem valódi rokonság patėvis ‘mostohaapa’, pamotė ‘mostohaanya’

Főnév į- Nem valódi rokonság įtėviai ‘befogadó szülők’, įvaikis ‘fogadott gyerek’

Főnév po- Nem valódi rokonság posūnis ‘mostohafiú’, podukra ‘mostohalány’

33

A litvánban a főnevek egy csoportja hímnemű és nőnemű személyeket egyaránt jelölhet. Ezek az úgynevezett közös nemű (bendrosios giminės) főne­

vek, melyeknek további közös vonása, hogy rendszerint egyben negatív minő­

sítést is kifejeznek. Végződésük többnyire -a:

akiplėša ‘szemtelen vki’, dabita ‘piperkőc’, garbėtroška ‘becsvágyó vki’, kvaiša ‘mamlasz, bugyuta vki’, mušeika ‘verekedő, kötekedő vki’,

naktibalda ‘éjjeli bagoly’, nakviša ‘éjjeli bagoly’, neklaužada ‘szófogadatlan vki’, nenuorama ‘nyughatatlan vki’, pikčiurna ‘házsártos vki’, plevėsa ‘léhűtő’, prietranka ‘ütődött’, priešgina ‘veszekedős vki’, valkata ‘csavargó’, vėpla ‘mamlasz, tökfej’

Ezeknek a főneveknek a nyelvtani nemére a mondatban a hozzájuk kap­

csolódó melléknevek és névmások vagy a kontextus utalnak, pl.:

Jis (hn) yra baisus (hn) akiplėša, taip nemandagiai kalba su visais.

‘Ő borzasztóan szemtelen ember, ilyen udvariatlanul beszél mindenkivel.’

Tu esi tikra (nn) naktibalda, grįžai namo po vidurnakčio.

‘Igazi éjszakai bagoly vagy, éjfél után jöttél haza.’

Atėjo kažkoks (hn) valkata.

‘Idejött valami csavargó.’

Na ir neklaužada tas (hn) mano pusbrolis (hn).

‘Igazán szófogadatlan alak az unokafivérem.’

Közös nemű főnevek képzőkkel is keletkezhetnek:

Az állatokat jelentő főnevek nyelvtani neme bizonyos esetekben megfelel a biológiai nemüknek. A különböző nemű egyedeket jelölő, párt al­

kotó szavak az ember által jobban ismert, számára fontosabb, hasznosabb álla­

tokat nevezik meg. Ezek néha különböző szótövekből keletkeztek:

arklys ló (csődör) – kumelė ‘kanca’, jautis ‘bika’ – karvė ‘tehén’

šuo ‘kankutya’ – kalė ‘szuka’, gaidys ‘kakas’ – višta ‘tyúk’

kuilys ‘kandisznó’ – kiaulė ‘nőstény disznó’

A különböző nemű egyedeket jelölő állatnevek keletkezhettek képzők-kel is:

Főnév be- Olyan személy, akinek

valamije hiányzik bekojis / bekojė ‘láb nélküli vki’, berankis / berankė ‘kéz nélküli vki’

Alapszó Képző Jelentés Példák

Minőséget jelölő

melléknevek -eiva Személyek megnevezése jellemző tulajdonságuk alapján

gudreiva ‘okos vki’, puošeiva ‘piperkőc’, šventeiva ‘szenteskedő, álszent vki’

Egyes állatnevek végződéssel jöttek létre:

Amikor általánosságban beszélünk több azonos fajtájú állatról, rend­

szerint egy főnevet használunk mindkét nem egyedeinek megnevezésére, és ilyenkor a biológiai nemükre nem utalunk. Bizonyos esetekben a hímnemű, máskor a nőnemű alak szolgál általános megnevezésként:

Vieniems žmonėms patinka katės (nn), kitiems – šunys (hn).

‘Egyes emberek a macskákat szeretik, mások a kutyákat.’

Pievoje ganosi banda karvių (nn).

‘A réten tehéncsorda legelt.’

Seniau žemę dirbdavo arkliais (hn).

‘Régebben a földet lovakkal művelték.’

Az állatok utódait a litvánban mindig hímnemű főnevekkel nevezzük meg:

ančiukas ‘kacsafióka’, ėriukas ‘bárány’, kačiukas ‘macskakölyök’,

kumeliukas ‘csikó’, paršiukas ‘kismalac’, šuniukas ‘kutyakölyök’, viščiukas ‘csibe’, veršiukas ‘borjú’, žąsiukas ‘kisliba’

In document LITVÁN NYELVTAN GYAKORLATOKKAL (Pldal 80-87)