A konkrét, megszámlálható dolgokat jelölő főnevek (Konkretieji daiktavardžiai)

A legtöbb főnévnek van egyes és többes számú alakja is. Amikor nem egy, hanem több dologról beszélünk, ezekhez a főnevekhez egyszerű tőszámnevek kapcsolódnak:

viena knyga ‘egy könyv’, dvi moterys ‘két nő’, trys namai ‘három ház’, keturi paukščiai

‘négy madár’, devynios upės ‘kilenc folyó’

A csak többes számú alakkal rendelkező, konkrét dolgokat jelölő főne­

vek számát ún. többes számú tőszámnevekkel fejezzük ki:

vienerios durys ‘egy ajtó’, dveji akiniai ‘két szemüveg’, trejos žirklės ‘három olló’, ketveri marškiniai ‘négy ing’, penkerios varžybos ‘öt verseny’, devyneri metai ‘kilenc év’.

A számnevekről bővebben ld.2.2.2.1

Vannak olyan, mindkét számmal rendelkező főnevek, amelyek gyakrab­

ban fordulnak elő többes számban, mint egyes számban. Ezek olyan dolgok nevei, amelyek nehezen megszámlálhatóak, amelyeknek a halmaza, tömege fontosabb, mint az egyes számmal kifejezett egység. (A magyarban ezt rend­

szerint az egyes szám fejezi ki.) Ilyenek például a gabonafélék, bogyós gyümöl­

csök, zöldségek és hasonló dolgok nevei:

avižos ‘zab’, grikiai ‘hajdina’, miežiai ‘árpa’, rugiai ‘rozs’, kviečiai ‘búza’, grūdai ‘gabona’, avietės ‘málna’, braškės ‘eper’, mėlynės ‘áfonya’, slyvos ‘szilva’, bulvės ‘burgonya’, porai ‘póréhagyma’, salierai ‘zeller’, špinatai ‘spenót’, runkeliai ‘céklarépa’, kruopos ‘dara’, grybai ‘gomba’, plaukai ‘haj; szőr’, dulkės ‘por’, pinigai ‘pénz’, garbanos ‘(haj)fürt’

Jūsų darže gerai auga bulvės. ‘A kertetekben jól terem a burgonya.’

Mama šukavo dukrai plaukus. ‘Az anya a lánya haját fésülte.’

Kasdien reikia šluostyti dulkes. ‘Mindennap kell port törölni.’

Jis mėgsta patiekalus iš grybų. ‘Szereti a gombából készült ételeket.’

Inkább többes számban használatosak azok a főnevek, amelyek páros dolgokat jelölnek:

batai ‘cipő’, kojinės ‘zokni’, pačiūžos ‘korcsolya’, pirštinės ‘kesztyű’, langinės ‘spaletta’, slidės ‘síléc’, ūsai ‘bajusz’

Ezeknél a szavaknál, ha több párról beszélünk, akkor is a többes alakú számneveket kell használni, vagy a pora ‘pár’ szóval pontosítani a szerkezetet.

Turiu dvejus žieminius batus / dvi poras žieminių batų.‘Két (két pár) téli cipőm van.’

Jis nusipirko trejas pirštines / tris poras pirštinių. ‘Három (három pár) kesztyűt vett.’

A litvánban vannak olyan főnevek, amelyeknek a jelentése egyes, illetve többes számban eltérő.

Például:

ledas ‘jég’ – ledai ‘fagylalt’

Mano močiutė labai mėgsta kavą su ledais. ‘A nagymamám nagyon szereti a kávét fagylalttal.’

Į gėrimą įdėjo ledo. ‘Az italba jeget tettek.’

namas ‘ház’ – namai ‘otthon’

Ji mėgsta dirbti namuose. ‘Szeret otthon dolgozni.’

Mūsų name įvyko avarija. ‘A házunkban baleset történt.’

metas ‘idő, időszak’ – metai ‘év’

Buvo sunkus metas. ‘Nehéz időszak volt.’

2012 metais vyko Londono olimpinės žaidynės. ‘A 2012­es évben volt a londoni olimpia.’

kursas ‘évfolyam’– kursai ‘tanfolyam, kurzus’

Mano brolis yra pirmo kurso studentas. ‘A bátyám elsőéves egyetemista. ‘ Jis lanko anglų kalbos kursus. ‘Angol nyelvtanfolyamra jár.’

A tudományos stílusban előfordul az egyes szám használata többes szám helyett, amikor a beszélő az egyedit mint fajtája képviselőjét kívánja kiemelni:

Daiktavardis yra kalbos dalis, reiškianti daiktą.

‘A főnév olyan szófaj, amely dolgokat jelöl.’

Lietuvoje aptinkama žvirblinė pelėda įrašyta į Raudonąją knygą.

‘A Litvániában fellelhető európai törpekuvik felkerült a Vörös Listára.’

Upėtakis yra lašišinių šeimos žuvis.

‘A pisztráng a lazacfélék családjához tartozó hal.’

2.1.2.1.2 A tulajdonnevek (Tikriniai daiktavardžiai)

A tulajdonnevek egyedi elnevezések, ezért természetes, hogy számban rendszerint nem változnak. A litvánban a földrajzi nevek egy része csak egyes számú, másik része csak többes számú alakkal rendelkezik:

28 29

Egyes számú Többes számú

Afrika ‘Afrika’, Australija ‘Ausztrália’, Azija ‘Ázsia’, Europa ‘Európa’, Belgija ‘Belgium’, Baltarusija ‘Fehéro­

roszország’, Estija ‘Észtország’, Ispanija

‘Spanyolország’, Latvija ‘Lettország’, Lenkija

‘Lengyelország’, Lietuva ‘Litvánia’, Liuksemburgas ‘Luxemburg’,

Atėnai ‘Athén’, Alandai ‘Åland-szigetek‘, Farerai ‘Feröer-szigetek’

Biržai, Druskininkai, Dubingiai, Mažeikiai, Raseiniai, Šiauliai, Tytuvėnai, Trakai, Verkiai, Zarasai

Dubingiai, Sartai

Az emberek kereszt- és vezetéknevét lehet többes számban használni, ha több azonos nevű személyt vagy a vezetéknévvel egy családot nevezünk meg:

Mūsų grupėje yra trys Eglės.‘A csoportunkban három Eglė (Eglė nevű lány) van.’

Į svečius atėjo Petrauskai. ‘Petrauskasék jöttek vendégségbe.’

A női vezetékneveket a litvánban a férfi vezetéknevekből képezzük különböző képzők segítségével. A férjezett, illetve a hajadon nők vezetékneve­

inek képzése eltérő.

A férjezett nők vezetéknevét a férj vezetéknevéből képezzük -ienė képzővel:

Baranauskas → Baranauskienė Tamulis → Tamulienė Kudzys → Kudzienė Katilius → Katilienė Vaišvila → Vaišvilienė

A kétszótagú férfi vezetéknevekből a női vezetékneveket kétféleképpen:

-ienė vagy -uvienė képzővel lehet képezni:

Bartkus → Bartkienė/Bartkuvienė Gailius → Gailienė/Gailiuvienė Vaitkus → Vaitkienė/Vaitkuvienė

A nem férjezett nők vezetéknevét (vagyis általában a nők leánykori nevét) az apa vezetéknevéből képezzük különböző képzőkkel:

Egyes számú Többes számú

Prancūzija ‘Franciaország’, Suomija ‘Finnország’, Vengrija ‘Magyarország’, Vokietija ‘Németország’

Berlynas ‘Berlin’, Budapeštas ‘Budapest’, Helsin-kis ‘Helsinki’, Paryžius ‘Párizs’, Varšuva ‘Varsó’, Dunojus ‘Duna’, Dubysa, Lėvuo, Mūša, Svalia

Az apa vezetékneve A lány vezetékneve

-as

Lehetséges egy olyan női vezetéknév képzése is, amely nem utal az illető családi állapotára. Ezt a hímnemű alakból (az apa vagy a férj vezetékne­

véből) -ė végződéssel képezzük:

Baranauskas → Baranauskė

2.1.2.1.3 Az anyagnevek (Medžiagų pavadinimai)

Az anyagnevek többsége csak egyes számú alakkal rendelkezik. Ezek különböző nem megszámlálható, hanem mérhető anyagokat jelölhetnek:

• szilárd anyagokat , pl.: duona ‘kenyér’, sviestas ‘vaj’, geležis ‘vas’, sidabras ‘ezüst’,

• folyadékokat, pl.: aliejus ‘olaj’, alus ‘sör’, kava ‘kávé’, vanduo ‘víz’, pienas ‘tej’, vynas ‘bor’, šampanas ‘pezsgő’,

• gázokat, pl.: deguonis ‘oxigén’, oras ‘levegő’, butanas ‘bután’, azotas ‘nitrogén’.

Az anyagnevek bizonyos szemantikai csoportjait, mint például húsok, egyes ételek megnevezését, különböző sajátos képzők megléte jellemzi:

Alapszó Képző Jelentés Példák

főnév (ál­

latnév) -iena az állat húsá­

nak neve antis → antiena ‘kacsahús’, avis → aviena ‘bárányhús’,

kalakutas → kalakutiena ‘pulykahús’, kiaulė → kiauliena ‘sertéshús’, jautis → jautiena ‘marhahús’, paukštis → paukštiena ‘szárnyashús’, triušis → triušiena ‘nyúlhús’, veršis → veršiena ‘borjúhús’, višta→ vištiena ‘csirkehús’, žąsis → žąsiena ‘nyúlhús’

főnév (ehető

dolog neve) -ienė a belőle készült

étel neve uoga ‘bogyó (gyümölcs)’ → uogienė ‘lekvár’, kiaušinis ‘tojás’ → kiaušinienė ‘rántotta’

főnév (ehető dolog neve) vagy melléknév

-ainis,

-ainė étel neve dešra ‘kolbász’→ dešrainis ‘hot dog’

mėsa ‘hús’ → mėsainis ‘hamburger’

sūris ‘sajt’→ sūrainis ‘sajtos hamburger’

javai ‘gabonamagvak’→ javainis ‘müzliszelet’

mišrus ‘kevert’→ mišrainė ‘(általában majonézes) saláta’

30

Kevesebb az olyan anyagnév, amelynek csak többes számú alakja van, pl.:

dažai ‘festék’, degalai ‘üzemanyag’, dujos ‘gáz’, dūmai ‘füst’, klijai ‘ragasztó’, lašiniai ‘szalonna’, mielės ‘élesztő’, miltai ‘liszt’, nuosėdos ‘üledék’, pelenai ‘hamu’, pjuvenos ‘fűrészpor’, riebalai ‘zsír, zsiradék’, sakai ‘gyanta’, sultys ‘gyümölcslé’

Šiuos siūlus nudažiau raudonais augaliniais dažais.

‘Ezeket a fonalakat piros, növényi eredetű festékkel színeztem.’

Mūsų namas šildomas dujomis. ‘A házat gázzal fűtjük.’

Iš kur čia tie dūmai? ‘Honnan jön ez a füst?’

Gal norite sulčių? ‘Kér(tek) gyümölcslét?’

Ha az anyag mennyiségét, méretét akarjuk kifejezni, az anyagnévvel együtt különböző mértéket jelölő főneveket kell használnunk, mint pl. gramas

‘gramm’, kilogramas ‘kilogramm’, pakelis ‘csomag’, dėžė ‘doboz’, indelis ‘kisebb edény, (műanyag) pohár’, maišas ‘zacskó’ stb. Leggyakrabban az alábbi típusú szókapcsolatok fordulnak elő:

A mennyiséget (súlyt, térfogatot, kiterjedést stb.) kifejező szó + az anyagnév birtokos esete:

Az ilyen típusú kifejezésekben az anyagnevek legtöbbször a mennyiséget jelölő szó után állnak.

Ha a mennyiséget, méretet kifejező szóhoz nem anyagnév kapcsolódik, hanem egyszerű, konkrét, megszámlálható dolgot jelentő főnév, akkor ez töb­

bes számba kerül, pl.:

Egyes számú anyagnevekkel Többes számú anyagnevekkel dėžutė kakavos

kepalas duonos ‘vekni kenyér’

riekė duonos ‘szelet kenyér’

miligramas sidabro

‘milligramm ezüst’

pakelis arbatos

‘csomag / filter tea’

maišelis druskos

‘zacskó cukor’

stiklinė pieno ‘pohár tej’

butelis alaus ‘üveg sör’

puodas sriubos ‘tál leves’

indelis grietinės ‘pohár tejföl’

puodelis kavos ‘csésze kávé’

stiklainis uogienės ‘üveg lekvár’

taurė vyno ‘pohár bor’

kibiras dažų

‘doboz (tkp. vödör) festék’

pakuotė klijų ‘csomag ragasztó’

maišas miltų

dėžutė saldainių (T.sz.Gen) ‘doboz bonbon’(vö. dėžutė kakavos (E.sz.Gen) ‘doboz kakaó’), kilogramas pomidorų ‘kilogramm paradicsom’ (vö. kilogramas sūrio ‘kilogramm sajt’), maišas bulvių ‘zsák burgonya’ (vö. maišas cukraus ‘zsák cukor’),

kibiras uogų ‘vödör bogyó’(plg. kibiras vandens ‘vödör víz’).

In document LITVÁN NYELVTAN GYAKORLATOKKAL (Pldal 70-75)