Az egyszerű igeidők (Vientisiniai laikai) .1 A jelen idő (Esamasis laikas)

A jelen idő a beszéd pillanatában aktuális cselekvést, történést jelöl.

Ezen belül a jelentései a következők lehetnek:

• a konkrét jelen idő a beszéd pillanatában zajló, bár időtartamát tekintve azzal nem feltétlenül egyező (esetleg már korábban megkezdett vagy a be­

széd pillanatát követően is folytatódó) cselekvést, történést jelöl:

Moteris sėdi prie lango ir skaito knygą.

‘A nő az ablaknál ül és könyvet olvas.’

Jis pasakoja apie keliones.

‘Ő az utazásokról mesél.’

13 14

• az általános jelen idő konkrét, behatárolt időtartamhoz nem kötött, állan­

dóan zajló vagy ismétlődő cselekvést jelöl:

Lietuva ribojasi su Latvija, Baltarusija, Lenkija ir Rusija.

‘Litvánia Lettországgal, Fehéroroszországgal, Lengyelországgal és Oroszországgal határos.’

Parduotuvė nedirba sekmadieniais.

‘A bolt vasárnaponként nem nyit ki.’

• a jelen idő alkalmas múlt idejű cselekvések, történések jelölésére is, ha a beszélő a múltbéli cselekvést, történést aktualizálni szeretné:

Pareinu vakar iš darbo ir pašto dėžutėje randu keistą laišką.

‘Jövök haza tegnap a munkából és egy furcsa levelet találok a postaládában.’

• a jelen idő utalhat olyan cselekvésre, történésre is, amely hamarosan be­

következik, amelyre valaki fel van készülve:

Šiandien vakare einu į spektaklį. ‘Ma este színházba megyek.’

Nuo rytojaus jau atostogauju. ‘Holnaptól már szabadságon vagyok.’

• a jelen idő többes szám első személyű alakjai kifejezhetnek közös cselek­

vésre való felhívást, ösztönzést is:

Einame pietauti, gerai? ‘Menjünk (tkp. megyünk) ebédelni, jó?’

Pietaujame šioje kavinėje, sutinki? ‘Ebben a büfében ebédelünk, rendben van?’

Jelen időben három ragozási típust különböztetünk meg a harmadik személyű alakok végződése alapján.

1. ragozás: az -(i)a típus

A 3. személy végződése Példák

1. ragozás -a(si), -ia(si) neša, prausia

2. ragozás -i(si) tiki

3. ragozás -o(si) moko

EGYES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

aš nešu, prausiu nešuosi, prausiuosi

tu neši, prausi nešiesi, prausiesi

jis, ji neša, prausia nešasi, prausiasi

TÖBBES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

mes nešame, prausiame nešamės, prausiamės

jūs nešate, prausiate nešatės, prausiatės

jie, jos neša, prausia nešasi, prausiasi

2. ragozás: az -i típus

3. ragozás: az -o típus

Ha a harmadik személyű alak tövében a személyrag előtti mássalhangzó lágy (vagyis palatalizált, amit az mutat, hogy utána -i vagy -ia végződés kö­

vetkezik), akkor ez a lágyság megmarad az első személyű -u végződés előtt is.

ĺrásban ezt az itt lágyságjel funkcióját betöltő i betű jelöli:

guli – gul-i-u lauk-i-a – lauk-i-u

A mássalhangzók lágyságáról ld.6.2.2.2.1

Ha az -a, -u személyragok lágy d, t mássalhangzók után következnek, akkor a mássalhangzók helyén dž, č hangokat ejtünk, illetve írunk:

sėdž-i-u, sėd-i, sėd-i žaidž-i-u, žaid-i, žaidž-i-a

EGYES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

aš tikiu tikiuosi

tu tiki tikiesi

jis, ji tiki tikisi

TÖBBES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

mes tikime tikimės

jūs tikite tikitės

jie, jos tiki tikisi

EGYES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

aš mokau mokausi

tu mokai mokaisi

jis, ji moko mokosi

TÖBBES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

mes mokome mokomės

jūs mokote mokotės

jie, jos moko mokosi

1.2.1.3.1.2 A múlt idő (Būtasis kartinis laikas)

A múlt idő a beszéd pillanatát megelőző cselekvést, történést jelöl.

• a múlt idő jelölhet egyszeri múltbeli eseményt:

Berniukas nusipirko ledų. ‘A fiú fagylaltot vett.’

Aš išlipau iš mašinos. ‘Kiszálltam az autóból.’

• a folyamatos aspektusú igék múlt ideje jelölhet a múltban ismétlődő ese­

ményt (ilyenkor az ismétlődés a szövegkörnyezetből derül ki)

Kas vakarą žiūrėjau televizorių. ‘Minden este tévét néztem.’

Rytais jis bėgiojo. ‘Reggelente futott.’

Múlt időben két ragozási típust különböztetünk meg, a jelen időhöz hasonlóan a harmadik személyű alak végződése alapján:

1) -o típus:

2) -ė típus:

-o típus gyakran, de nem mindig ehhez a típushoz tartoznak azok az igék, amelyek jelen idejű 3. személyű alakjának végződése -a vagy -i

eina – ėjo bėga – bėgo tyli – tylėjo -ė típus gyakran, de nem mindig ehhez a típushoz tartoznak azok az

igék, amelyek jelen idejű 3. személyű alakjának végződése -ia vagy -o

verkia – verkė žaidžia – žaidė skaito – skaitė

EGYES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

aš pirkau, tikėjau pirkausi, tikėjausi

tu pirkai, tikėjai pirkaisi, tikėjaisi

jis, ji pirko, tikėjo pirkosi, tikėjosi

TÖBBES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

mes pirkome, tikėjome pirkomės, tikėjomės

jūs pirkote, tikėjote pirkotės, tikėjotės

jie, jos pirko, tikėjo pirkosi, tikėjosi

EGYES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

aš keičiau, mokiau keičiausi, mokiausi

tu keitei, mokei keiteisi, mokeisi

jis, ji keitė, mokė keitėsi, mokėsi

1.2.1.3.1.3 Az ismétlődő múlt idő (Būtasis dažninis laikas)

Az ismétlődő múlt idő szokásszerűen ismétlődő múltbeli cselekvést jelöl:

Jonas paprastai atostogaudavo Palangoje.

‘Jonas általában Palangában nyaralt.’

Anksčiau mes dažnai eidavome į kiną.

‘Régebben gyakran jártunk moziba.’

Ezekben a mondatokban az igealakot gyakran kísérik a szokásosságra, ismétlődésre utaló szavak, például a paprastai ‘általában, rendszerint’, įprastai

‘szokás szerint’, dažnai ‘gyakran’ határozószók:

Vasaros atostogas paprastai leisdavome kaime.

‘A nyári szünetet általában falun töltöttük.’

Savaitgaliais dažnai važiuodavome į gamtą.

‘Hétvégén gyakran mentünk ki a természetbe.’

Az ismétlődő múlt időt a főnévi igenév tövéből képezzük a -dav- kép­

zővel és a megfelelő személyragokkal:

EGYES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

aš nešdavau, tikėdavau, mokydavau nešdavausi, tikėdavausi, mokydavausi tu nešdavai, tikėdavai, mokydavai nešdavaisi, tikėdavaisi, mokydavaisi jis, ji nešdavo, tikėdavo, mokydavo nešdavosi, tikėdavosi, mokydavosi

TÖBBES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

mes keitėme, mokėme keitėmės, mokėmės

jūs keitėte, mokėte keitėtės, mokėtės

jie, jos keitė, mokė keitėsi, mokėsi

TÖBBES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

mes nešdavome, tikėdavome, mokydavome nešdavomės, tikėdavomės, mokydavomės jūs nešdavote, tikėdavote, mokydavote nešdavotės, tikėdavotės, mokydavotės jie, jos nešdavo, tikėdavo, mokydavo nešdavo, tikėdavo, mokydavo

1.2.1.3.1.4 A jövő idő (Būsimasis laikas)

A jövő idő a jövőben, a beszéd pillanatát követően bekövetkező cselek­

vést, történést jelöl:

• a konkrét jövő idő ténylegesen a jövőben zajló folyamatot, bekövetkező eseményt jelöl:

Namo grįšiu vėlai vakare. ‘Késő este fogok hazajönni.’

Rytoj padarysiu namų darbus. ‘Holnap meg fogom csinálni a házi feladatokat.’

• az általánosított jövő idő a jelenben és a jövőben egyaránt aktuális cselek­

vést, történést jelöl:

Kaip pasiklosi, taip išmiegosi.

‘Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. (tkp. ahogy meg fogsz ágyazni, úgy fogsz aludni)’

A jövő időt a főnévi igenév tövéből képezzük -s- képzővel és a megfe­

lelő személyragokkal:

Ha az ige főnévi igeneve kétszótagú és -yti vagy -(i)ūti végződésű, akkor a jövő idő harmadik személyű alakjaiban a szótő magánhangzóját röviden ejtjük és írjuk: -is, -(i)us. Más igék esetében a magánhangzók hosszúsága nem változik:

gyti – gis, de klysti – klys būti – bus, de plūsti – plūs kliūti – klius, de slūgti – slūgs

Ha a főnévi igenév töve az s, z, š, ž hangok valamelyikére végződik, ak­

kor a jövő idejű alakokban hasonulás következik be az alábbiak szerint:

• ha a tő végződése s, z, akkor egyetlen -s-t ejtünk és írunk :

vesti+ s → vesiu, vesi, vesime, vesite, ves zirzti+s → zirsiu, zirsi, zirsime, zirsite, zirs

EGYES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

aš nešiu, tikėsiu, mokysiu nešiuosi, tikėsiuosi, mokysiuosi

tu neši, tikėsi, mokysi nešiesi, tikėsiesi, mokysiesi

jis, ji neš, tikės, mokys nešis, tikėsis, mokysis

TÖBBES SZÁM

Nem visszaható alakok Visszaható alakok

mes nešime, tikėsime, mokysime nešimės, tikėsimės, mokysimės jūs nešite, tikėsite, mokysite nešitės, tikėsitės, mokysitės

jie, jos neš, tikės, mokys nešis, tikėsis, mokysis

• ha a tő végződése š, ž, akkor egyetlen -š-t írunk és ejtünk:

nešti+s→nešiu, neši, nešime, nešite, neš grįžti+s→grįšiu, grįši, grįšime, grįšite, grįš

In document LITVÁN NYELVTAN GYAKORLATOKKAL (Pldal 39-45)