A SZÁMNEVEK RAGOZÁSA TŐSZÁMNEVEK
3. A HATÁROZÓI CSOPORT
3.3 A CSELEKVÉS MÓDJA
3.4.3 Különböző mennyiségek
Súlyt, térfogatot, értéket, tulajdonság mértékét a mennyiséget jelentő főnevek különböző esetű alakjaival, elöljárós szerkezetekkel vagy határozó
szókkal fejezhetünk ki. Ezek rendszerint valamilyen folyamatot, állapotot je
lentő igékhez kapcsolódnak, pl.:
sverti ‘nyom (súlyt)’, tilpti ‘belefér’, panešti ‘elbír, el tud vinni’’, pakelti ‘elbír, fel tud emelni’, suvalgyti ‘megeszik’, išgerti ‘megiszik’;
(į)kainoti ‘értékel, becsül’, kainuoti ‘kerül valamennyibe’,
(su-, pri-)mokėti ‘kifizet, megfizet’, (į)vertinti ‘értékel’, išleisti ‘kiad, elkölt’, uždirbti ‘megkeres (pénzt)’…
A mennyiséget gyakran egyeztetett vagy vonzatos szószerkezettel fejez
zük ki, melyeknek fő tagja főnév, főnévi alakú számnév, tárgyesetben/birtokos esetben, eszközhatározó esetben vagy alanyesetben álló névmás vagy határo
zószó.
Pontos mennyiség jelölése:
• mennyiséget jelölő határozószókkal:
dukart ‘kétszer’, triskart ‘háromszor’, keturiskart ‘négyszer’…; dvigubai ‘kétszeresen’, trigubai ‘háromszorosan’, keturgubai ‘négyszeresen’…
Dabar ši prekė kainuoja dukart brangiau. ‘Ez a termék most kétszer drágább.’
Per trejus metus interneto vartotojų padaugėjo keturgubai. ‘Három év alatt az internethasz
nálók száma négyszeresére nőtt.’
Nyelvtani forma Jis šiek tiek užvalgė. ‘Evett valamennyit/egy keveset.’ határozószó Žuvis svėrė kilogramą. ‘A hal egy kilót nyomott.’
Šokoladas kainuoja litą. ‘A csokoládé egy litasba kerül.’ tárgyeset Žuvis nesvėrė nė kilogramo. ‘A hal még egy kilót se nyomott.’
Šokoladas nekainuoja nė lito. ‘A csokoládé még egy litasba se kerül.’ birtokos eset (tagadott igével) Vandens lygis pakilo centimetru. ‘A víz szintje egy centiméterrel emelkedett.’
Šie batai numeriu didesni. ‘Ez a cipő egy mérettel nagyobb.’ eszközhatározó eset
Už kelionę jo sumokėta tūkstantis (litų) ‘Ezer litast fizetett az útért.’ alanyeset Pririnkau apie litrą uogų. ‘Kürölbelül egy liternyi bogyót szedtem.’
Atlyginimo gausi arti tūkstančio litų. ‘Majdnem ezer litas fizetést kapsz.’
Vaikas išmoko skaičiuoti iki šimto. ‘A gyerek megtanult százig számolni.’
Obuoliai sveria per kilogramą. ‘Az alma több, mint egy kilót nyom.’
elöljárós szer
kezet
• tárgyesettel / birtokos esettel (tagadáskor):
Uogos svėrė kilogramą (Acc). ‘A gyümölcs egy kilót nyomott.’
Už batus sumokėjau tris šimtus (Acc) litų. ‘Háromszáz litast fizettem a cipőért.’
Obuoliai nekainuoja dviejų litų (Gen). ‘Az alma nem kerül két litasba.’
• eszközhatározó esettel:
Per parą vandens lygis pakyla penkiais centimetrais. ‘Egy nap alatt a vízszint öt centi-méterrel nőtt.’
Prekė įkainota litu. ‘A terméket egy litasra értékelték.’
• alanyesettel (szenvedő szerkezetekben):
Už batus sumokėta trys šimtai litų. ‘Háromszáz litast fizettek (tkp. van kifizetve) a cipőért.’
Körülbelüli mennyiség jelölése:
• mennyiséget jelölő határozószókkal:
daug ‘sokat’, kiek ‘mennyit’, mažai, menkai ‘kevéssé’, šiek tiek ‘kicsit, valamennyit’, šitiek ‘ennyit’, tiek ‘ennyit’, truputį ‘kicsit’
• pontos mennyiséget jelölő kifejezésekkel és koks, -ia névmással:
Išgėriau kokį litrą arbatos. ‘Megittam úgy egy liter teát.’
Per parą vandens lygis pakyla kokiais penkiais centimetrais.
‘Egy nap alatt a vízszint úgy öt centiméterrel emelkedik.’
• elöljárós szerkezetekkel:
Elöljáró Eset Példák
apie tárgyeset Sumokėjau apie šimtą. ‘Körülbelül egy százast fizettem.’
per Už darbą sumokėjau per šimtą. ‘A munkáért több, mint száz
(litast) fizettem.’
arti / netoli birtokos eset Suvalgiau arti kilogramo obuolių.
‘Majdnem egy kiló almát megettem.’
iki / ligi Išmoko suskaičiuoti iki dešimties. ‘Megtanult elszámolni tízig.’
95
3.5 OK
Az ok, oksági viszony fogalma magába foglalja a konkrét, közvetlenül érzékelhető, tapasztalható okokat és az ezeknél elvontabb, ésszel felfogható, logikailag kikövetkeztethető okokat. Ezeket a jelentéseket elöljárós szerkezete
kel, eszközhatározó esettel, igenevekkel (önállóan vagy bővítményekkel hasz
nált melléknévi igenevekkel, egyeztetett és nem egyeztetett határozói igene
vekkel), határozószókkal, mellékmondatokkal fejezhetjük ki.
Okra utalnak a következő főnevek:
priežastis ‘ok’, pretekstas ‘ürügy’, dingstis ‘ok, ürügy’
Elöljárós szerkezetek
• az iš + birtokos eset szerkezet leggyakrabban úgynevezett belső okot jelöl, vagyis arra utal, mi a kiváltója élőlények cselekvéseinek vagy állapotainak.
A birtokos esetben álló főnév érzelmeket, jellemvonásokat, érzeteket nevez meg.
érzelmek: džiaugsmas ‘öröm’, laimė ‘boldogság’, linksmumas ‘vidámság’,
liūdesys ‘szomorúság’, pasididžiavimas ‘dicsekvés’, pagarba ‘tisztelet’, gėda ‘szégyen’, kantrybė ‘türelem’, pyktis ‘düh’, įniršis ‘düh’, apmaudas ‘düh’, sielvartas ‘bánat’, susijaudinimas ‘izgatottság, felindultság’, nerimas ‘nyugtalanság’, baimė ‘félelem’…;
jellemvonások: kuklumas ‘szerénység’, mandagumas ‘udvariasság’,
įžūlumas ‘szemtelenség’, jautrumas ‘érzékenység’, gerumas ‘jóság’, draugiškumas
‘barátság’, pareigingumas ‘kötelességtudat’, tingumas ‘lustaság’, darbštumas
‘szorgalmasság, įpratimas ‘megszokás’, smalsumas ‘kiváncsiság’…;
érzetek: skausmas ‘fájdalom’, nuovargis ‘fáradtság’, badas ‘éhség, éhezés’, alkis ‘éhség’, Nyelvtani forma Avarija įvyko dėl slidaus kelio. ‘A baleset a csúszós út miatt történt.’
Jis paraudo iš pykčio. ‘Elpirult a dühtől.’
Nuo vėjo suskeldėjo lūpos. ‘A széltől kicserepesedett a szája.’
Tėvų dėka gavai gerą išsilavinimą. ‘A szüleidnek hála jó képzettséget kaptál.’ Per tave pavėlavau į pasimatymą. ‘Miattad elkéstem a randevúról.’
elöljárós szerkezet
Žmonės mirė badu. ‘Az emberek éhen haltak.’ eszközhatározó eset
Namas negyvenamas pradėjo griūti. ‘Mivel nem lakták, a ház kezdett
összeomlani.’ melléknévi igenév
Labai pavargau važinėdama dviračiu. ‘Nagyon elfáradtam, ahogy
bicikliztem/biciklizés közben.’ egyeztetett
határozói igenév Diena prailgo tavęs belaukiant. ‘Téged várva hosszú volt a nap.’ nem egyeztetett határozói igenév
troškulys ‘szomjúság’, šaltis ‘hideg’, karštis ‘forróság’, kaitra ‘hőség’, tvankumas
‘fülledtség’, sausra ‘szárazság’, vėsa ‘hűvösség’, drėgmė ‘nedvesség’…
Veidai degė iš gėdos. ‘Az arcok kipirultak (tkp. égtek) a szégyentől.’
Iš smalsumo pažvelgiau pro langą. ‘Kiváncsiságból kinéztem az ablakon.’
Kojos linko iš nuovargio. ‘A fáradtságtól rogyadozott (tkp. meggörbült) a lába.’
• a nuo + birtokos eset szerkezet leggyakrabban a cselekvőtől független külső okot jelöl. Birtokos esetben konkrét főnevek, természeti jelenségek ne
vei, ritkábban fizikai érzeteket megnevező főnevek állnak.
Medžiai juoduoja nuo paukščių. ‘A fák feketék a madaraktól.’ (a sok madártól) Sienos drebėjo nuo triukšmo. ‘A falak remegtek a zajtól.’
Nuo lietaus sudrėko palapinė. ‘Az esőtől átnedvesedett a sátor.’
Vaikas pamėlo nuo šalčio. ‘A gyerek elkékült a hidegtől.’
Skauda galvą nuo triukšmo. Šokinėja iš džiaugsmo.
• a dėl + birtokos eset szerkezet inkább a tudományos és a publicisztikai stílusra jellemző. Ez a szerkezet olyan igékhez kapcsolódik, amelyek egy sze
mély rendszerint negatív belső állapotát, aktív negatív cselekvéseket, bizonyos történéseket neveznek meg.
belső állapot: nusiminti ‘kétségbeesik’, liūdėti ‘szomorkodik’, gailėtis ‘sajnálkozik’, gedėti ‘gyászol’, kentėti ‘szenved’, jaudintis ‘izgul’, nervintis ‘idegeskedik’, nekantrauti ‘türelmetlenkedik’, nerimauti ‘nyugtalankodik’, graužtis ‘gyötrődik’, krimstis ‘rágódik, gyötrődik’, sielotis ‘gyötrődik’, sielvartauti ‘szomorkodik’, drebėti
‘remeg’, baimintis ‘fél’, nuogąstauti ‘ijedezik’, nusigąsti ‘megijed’, nustebti ‘meglepődik’, susigėsti ‘elszégyelli magát’…
negatív cselekvések: barti(s) ‘veszekszik, szitkozódik’, pykti(s) ‘haragszik’, ginčyti(s)
„veszekszik’, mušti(s) ‘verekszik’...
történések: atsitikti ‘történik’, įvykti ‘történik’, atsirasti ‘keletkezik’, kilti
‘felmerül, kialakul’, pasikeisti ‘megváltozik’, padaugėti ‘megsokszorozódik’, sumažėti
‘lecsökken’, pavėluoti ‘elkésik’…
Mergaitė jaudinosi dėl mamos. ‘A lány az anyja miatt nyugtalankodott.’
Jie barėsi dėl darbo. ‘A munka miatt veszekedtek.’
Avarija atsitiko dėl slidaus kelio. ‘A baleset a csúszós út miatt történt.’
Okhatározói szerkezetekben mindig dėl elöljárószóval állnak az alábbi főnevek:
általános: aplinkybė ‘körülmény’, bruožas ‘(jellem)vonás’, būdas ‘mód’, charakteris
‘jellem’, forma ‘forma’, funkcija ‘funkció’, idėja ‘idea, eszme’, ypatybė ‘tulajdonság’, laikas ‘idő’, nauda ‘haszon’, padėtis ‘helyzet’, perteklius ‘felesleg, bőség’, pobūdis
‘jelleg’, požymis ‘megkülönböztető jegy’, požiūris ‘nézet’, sąlyga ‘feltétel’, stoka
‘hiány’, turinys ‘tartalom’…;
állandó tulajdonságok, jellemzők: amžius ‘életkor’, dydis ‘méret’, gabumai
‘adottságok’, grožis ‘szépség’, įsitikinimai ‘meggyőződés’, išvaizda ‘külső, kinézet’, sveikata ‘egészség’, svoris ‘súly’, ūgis ‘termet’…;
a priežastis ‘ok’ főnév különböző jelzőkkel Dėl laiko stokos negalėsiu plačiai paaiškinti temos.
‘Időhiány miatt nem tudom bővebben elmagyarázni a témát.’
Dėl visų nesėkmių jie kaltino grupės vadovę.
‘Minden kudarc miatt a csoport vezetőjét hibáztatták.’
Vaikas praleido pamokas dėl pateisinamų priežasčių.
‘A gyerek igazolt okból hiányzott az órákról.’
• a per + tárgyeset valamilyen kellemetlen, negatív esemény, cselekvés okát jelöli.
Darbo nebaigė laiku per aplaidumą. ‘Hanyagságból nem fejezték be a munkát.’
Jis pavėlavo į traukinį per mane. ‘Miattam késte le a vonatot.’
• a dėka névutó + birtokos eset valamely pozitívan értékelt esemény okát jelöli.
Tėvo dėka pamačiau daug pasaulio šalių. ‘Neked köszönhetően a világ sok országát láttam.’
• az už + tárgyeset büntetést vagy értékelést jelentő igékhez kapcsolódik.
büntetés: bausti ‘megbüntet’, keršyti ‘bosszút áll’, mušti ‘ver’, teisti
‘ítélkezik vki felett, elítél’ …;
értékelés: atsiprašyti ‘bocsánatot kér’, barti ‘szid’, branginti ‘becsül, nagyra értékel’, gėdinti ‘megszégyenít’, gerbti ‘tisztel’, girti ‘dicsér’, įžeisti ‘megbánt’, kaltinti ‘vádol’, keikti ‘átkoz’, kritikuoti ‘kritizál’, mėgti ‘szeret, kedvel’, menkinti ‘kicsinyít, kevésre tart’, mylėti ‘szeret’, niekinti ‘megvet, lenéz’, peikti ‘elítél, ócsárol’, priekaištauti
‘szemrehányást tesz’, skųsti ‘panaszkodik’, smerkti ‘elítél’, vertinti ‘értékel’, žeminti ‘megaláz’…
Jį teisė už vagystę. ‘Lopásért ítélték el.’
Atsiprašau už vėlavimą. ‘Bocsánat a késésért.’
Jis mane peikė už neryžtingumą. ‘A határozatlanságom miatt szidott.’
Eszközhatározó eset
Az ok jelölése eszközhatározó esettel ritka. Az okhatározói eszközhatározó eset mindig helyettesíthető az iš + birtokos eset szerkezettel, ami sokkal gyakoribb.
Per karą žmonės mirė badu / iš bado.
‘A háború alatt az emberek éhen haltak / elpusztultak az éhezéstől.’
Berniuko veidas nušvito džiaugsmu / iš džiaugsmo. ‘A kisfiú arca felragyogott az örömtől.’
Melléknévi igenév
A cselekvés vagy történés oka lehet ugyanazon cselekvő vagy más cse
lekvő által végzett cselekvés eredménye. Ennek megfelelően az ok kifejezhető cselekvő vagy szenvedő melléknévi igenevekkel.
Nepasirengęs negalėjau visko sklandžiai išdėstyti.
‘Mivel nem készültem fel, nem tudtam mindent gördülékenyen elmondani.’
Niekad tiek pinigų neturėjusi mergina nemokėjo jų pelningai investuoti.
‘Mivel a lánynak azelőtt soha nem volt ennyi pénze, nem tudta nyereségesen befektetni.’
Liepa nugenėta nudžiūvo. ‘Miután levágták az ágait, a hársfa elszáradt.’
Namas, niekieno netvarkomas, pradėjo griūti.
‘Mivel a házat senki nem tartotta rendben, omladozni kezdett.’
Egyeztetett határozói igenév
Az egyeztetett határozói igenévvel kifejezett ok olyan cselekvést vagy állapotot jelöl, amely ugyanazon cselekvő másik, az állítmánnyal kifejezett fő cselekvésével vagy állapotával azonos időben zajlik, illetve áll fenn, és ugyan
akkor meg is határozza, okozója is ennek a fő cselekvésnek vagy állapotnak.
Tu, turėdamas tokią gerą galvą, daug gyvenime pasieksi.
‘Te, akinek ilyen jó feje van/ilyen jó fejű lévén, sok mindent el fogsz érni az életben.’
Skubėdama labai sukaitau. ‘Siettemben/A sietségtől nagyon kimelegedtem.’
Nem egyeztetett határozói igenév
A nem egyeztetett határozói igenévvel kifejezett ok olyan cselekvést vagy állapotot jelöl, amely más cselekvő cselekvésénk vagy állapotának okozója.
• A más cselekvő által az állítmánnyal kifejezett cselekvéssel, állapottal azonos időben végzett cselekvésből, rá jellemző állapotból eredő okot jelen idejű nem egyeztetett határozói igenevekkel fejezzük ki.
Diena prailgo tavęs belaukiant. ‘Téged várva hosszúra nyúlt a nap.’
Lietui smarkiai lyjant geriau pasilikome namie.
‘Mivel nagyon esett az eső, inkább otthon maradtunk.’
• A más cselekvő által az állítmánnyal kifejezett cselekvést, állapotot megelőzően végzett cselekvésből, állapotból eredő okot múlt idejű nem egyez
tetett határozói igenevekkel fejezzük ki.
Nepametus nėra ko ieškoti. ‘Ha nem hagytad el, nincs mit keresni.’
Tėvams jo nežadinus, berniukas pavėlavo į mokyklą.
‘Mivel a szülei nem keltették fel, a kisfiú elkésett az iskolából.’
Jam nepasakius, niekas nežinojo, kad turi problemų.
‘Mivel nem mondta, senki nem tudta, hogy problémái vannak.’
Határozószók
Az alábbi határozószók jelölik a cselekvés, történés okát:
kodėl ‘miért’, todėl ‘azért’, užtat ‘ezért, azért’
Kodėl tu vakar neatėjai? ‘Miért nem jöttél el tegnap?’
Susirgau, užtat ir neatėjau. ‘Megbetegedtem, ezért nem jöttem.’
Okhatározói mellékmondatok
Az okhatározói mellékmondatokat a főmondathoz a kadangi ‘mivel’, nes
‘mert’, kad ‘hogy’ kötőszók kapcsolják.
Az alárendelő összetett mondatokról ld. 4.2.1.2
• a mellékmondat jelöli az okot, a főmondat ennek valamilyen értelem
ben vett eredményét:
Kadangi šiandien lyja, tai į žygį neisime.
‘Mivel ma esik az eső, így nem megyünk kirándulni.’
• a mellékmondat a főmondatban leírt cselekvés indokát, motivációját, magyarázatát tartalmazza
Jonas dažnai eidavo į vakarėlius, nes buvo aistringas šokėjas.
‘Jonas gyakran járt bulikba, mivel szenvedélyes táncos volt.’
96 97
3.6 CÉL
A cél jelölésén belül további jelentéseket különböztethetünk meg: vala
mely cél elérésére való törekvést, illetve a valamire való rendeltetést. Mindkét jelentést ugyanazokkal a nyelvtani formákkal, szerkezetekkel fejezzük ki: