A határozatlan névmások (Neapibrėžiamieji įvardžiai) A határozatlan névmásokkal olyan személyekre, dolgokra vagy tu

lajdonságokra utalunk, amelyeket nem ismerünk, amelyeket nem tudunk vagy nem akarunk pontosan meghatározni. Ezeknek a névmásoknak egy részét fő­

névként használjuk: absztrakt fogalmakra, nem meghatározott személyekre, dol­

gokra, dolgok határozatlan mennyiségére, általánosított jelenségre vonatkoznak.

bet kas ‘akárki / akármi’, daug kas ‘sokan, sokak / sok minden’,

kažkas ‘valaki / valami’, kažin kas ‘ki tudja, ki / mi, kas nors ‘valaki / valami’, kai kas ‘valaki / valami’, šis tas ‘ez-az’, kiekvienas ‘mindenki’, niekas ‘senki’, viskas ‘minden’

A melléknevet helyettesítő határozatlan névmásokról ld.2.3.3.4 Ar viską laiku padarėte? ‘Mindent időben megcsináltatok?’

Kažkas norėjo susitikti su viršininku. ‘Valaki találkozni akart a főnökkel.’

Tėvas norėjo kažką pasakyti. ‘Az apa valamit akart mondani.’

Gal kas nors galėtų man padėti? ‘Tudna valaki segíteni?’

Ant bet ko jis nepyksta. ‘Akárkire nem haragszik.’

Jau daug kas atlikta. ‘Már sok mindent megcsináltak.’

Kiekvienam noriu palinkėti geros sveikatos. ‘Mindenkinek jó egészséget kívánok.’

Kiekvienas turi savo svajonių. ‘Mindenkinek megvannak a maga álmai.’

Aš nieko negalėjau padaryti. ‘Én semmit nem tudtam tenni.’

Niekas dėl to negali būti tikras. ‘Ebben senki nem lehet biztos.’

A határozatlan névmásokat jelentésük alapján további három csoportra oszthatjuk.

A tulajdonképpeni határozatlan névmások (neapibrėžiamieji nežy-mimieji) úgy utalnak a dolgokra vagy személyekre, hogy azokat egyáltalán nem határozzák meg: vagy egy bizonyos csoportból választhatunk (kas ‘valaki / valami’, kas nors ‘valaki/valami’ , bet kas ‘bárki / bármi’) vagy teljesen ismeret­

len dolgokról, személyekről, néha határozatlan, absztrakt jelenségekről van szó (kažkas ‘valaki / valami’, kažin kas ‘ki tudja, ki / mi’):

Gal kas galite man padėti? Kas nors tikrai galės tau padėti. ‘Valaki tudna esetleg segíteni nekem? Valaki biztosan tud neked segíteni (a jelenlévők közül, nem tudom, ki).’

Bet kas gali pasakyti, kur gyvena Kalėdų senelis. ‘Akárki meg tudja mondani, hol lakik a Télapó (mindenki meg tudja mondani).’

Kažkas už lango sujudėjo. ‘Valami megmozdult az ablak mögött (senki nem tudja, mi volt az).’

Kažkas jam užgulė širdį. ‘Valami nyomja a lelkét (nehezen megnevezhető érzést él át).’

A megkülönböztető határozatlan névmások (neapibrėžiamieji at-skiriamieji), pontosan nem meghatározott, de egymástól elhatárolt, megkü­

lönböztetett dolgokra, személyekre vagy ezek csoportjaira utalnak (vienas, -a, kitas, -a):

Vieni kalba apie batus, kiti – apie ratus. ‘Ezek a cipőről beszélnek, amazok meg a ke­

rekekről (szójáték, tkp. különböző dolgokról beszélnek, nem értenek szót egymással).’

Vieni nuėjo namo, kiti pasiliko dar pasiklausyti koncerto. ‘Egyesek hazamentek, mások ott maradtak, hogy még meghallgassák a koncertet.’

Vieniems patinka šis rašytojas, kitus erzina jo stilius. ‘Egyeseknek tetszik ez az író, másokat idegesít a stílusa.’

Az általánosító névmások (neapibrėžiamieji apibendrinamieji) dol­

gok, jelenségek vagy személyek teljes csoportjára, a csoport minden elemére, tagjára vonatkoznak: visi, kiekvienas, daug kas, nė vienas, niekas, abu, abi.

Visi laukia pavasario. ‘Mindenki várja a nyarat.’

Kiekvienas gali pamatyti parodą. ‘Mindenki megnézheti a kiállítást.’

Vasarą daug kas atostogauja. ‘Nyáron sokan vannak szabadságon.’

Nė vienas neatsisakys padėti. ‘Senki nem fogja megtagadni a segítséget.’

Man niekas nieko nesakė apie vakarėlį. ‘Nekem senki semmit nem mondott az esti összejövetelről.’

Laura ir Leonas mokosi lietuvių kalbus. Abu važiuos vasarą į Lietuvą. ‘Laura és Leonas litvánul tanul. Nyáron mindketten Litvániába utaznak.’

Az általánosító névmások egy részét állító (a), másik részét tagadó (b) mondatokban használjuk.

a)Viskas ten man atrodė neapsakomai gražu. ‘Ott minden elmondhatatlanul szépnek tűnt.’

Visiems buvo be galo graudu. ‘Mindenki végtelenül szomorú volt.’

Daug kas gali taip pasakyti. ‘Ezt sokan mondhatják.’

b)Aš nieko nežinau. ‘Én semmit nem tudok.’

Niekam negaliu to pasakyti. ‘Ezt senkinek nem mondhatom el.’

Nė vienas iš vaikų į susitikimą neatėjo. ‘A gyerekek közül egy sem jött el a találkozóra.’

A határozatlan névmások szerkezetüket tekintve különbözőek: lehetnek egyszerű szavak (pl. kitas), összetett szavak (két szó egy szóvá összeolvadva, pl.

kažkas) vagy több szóból álló szószerkezetek (pl. kai kas, kažin kas).

A határozatlan névmások közül az összetett szavak első eleme a kaž(in) komponens (melynek eredeti jelentése ‘ki tudja’), ez utal arra, hogy ismeretlen dologról beszélünk:

Pas tave kažkas atėjo. ‘Valaki jött hozzád (nem tudjuk, nem világos, hogy ki).’

Čia kažko trūksta. ‘Itt valami hiányzik (nem tudjuk, nem világos, hogy mi hiányzik).’

A több szóból álló határozatlan névmásokat a nors, bet, kai, ne parti­

kulák (segédszócskák, módosítószók) segítségével képezzük, pl. kas nors, bet kas, kai kas, kas ne kas. Ezek a partikulák rendre valamilyen jelentésárnyalattal gazdagítják a névmás szemantikáját.

A nors partikula arra utal, hogy nem fontos, kiről, miről van szó, bárki, bármi lehet (miközben valamely mindenki számára nyilvánvaló vagy a beszélő számára ismert halmazból választunk). Ez a névmás gyakran fordul elő kérdő mondatokban.

Kas nors galėjote pasakyti, kad programa pasikeitė. ‘Valaki szólhatott volna, hogy változott a program.’

Gal ką nors valgysi? ‘Eszel valamit?’

Visi norėjo svečius kuo nors pradžiuginti. ‘Mindenki meg akarta örvendeztetni a vendé­

geket valamivel.’

A bet partikula azt jelöli, hogy a szóban forgó dolog, személy válogatás nélkül bármi, bárki lehet:

Bet kas gali ateiti. ‘Bárki eljöhet (mindenki jöhet).’

Duok bet ką, nuvešiu. ‘Adj ide bármit, elviszem (válogatás nélkül).’

Bet kam gali atiduoti tą kvietimą. ‘Bárkinek odaadhatod azt a meghívót (mindenki megfelel).’

A kai partikula egy halmaz egy részét jelöli, nem minden elemét:

Dar kai kas žadėjo ateiti. ‘Még valaki ígérte, hogy eljön.’

Aš kai ko čia nematau. ‘Valakit nem látok itt.’

Kai ką apie jus man jau pranešė. ‘Valamit már mondtak nekem rólatok.’

A kas partikulával képzett névmások azt jelentik: ‘egy kicsi(t), egy keve­

set, ezt-azt’, pl. kas ne kas:

Ką ne ką jau sužinojau. ‘Valamit / Ezt-azt már megtudtam.’

Ugyanez a névmás kifejezhet egy másik, nagyobb halmaztól való elkülö­

nítést, kiemelést, azzal való szembeállítást.

Kam ne kam, o jiems visada blogai. ‘Másoknak talán nem / Másokkal akárhogy is van, de nekik mindig rosszul mennek a dolgaik.’

Kas ne kas, bet tu tai tikrai turi dalyvauti. ‘Ha másoknak nem is, de neked tényleg részt kell venned.’

Ko ne ko, bet saldainių tikrai nevalgau. ‘Mást talán igen, de bonbont tényleg nem eszem.’

Összefoglalva: a határozatlan névmások leggyakrabban az alábbi jelenté­

seket fejezik ki.

Névmás Jelentés Példák

kažkas,

kažin kas nem ismert, nem világos (de egyébként már eldőlt, ki vagy mi; többnyire múlt idejű kontextusban szerepel)

Kažkas jau skaitė šią knygą.

‘Valaki már olvasta ezt a könyvet, de nem tudjuk, ki).’

A HATÁROZATLAN NÉVMÁSOK RAGOZÁSA

A kažkas, kažin kas, kas nors, bet kas, kai kas, daug kas, viskas névmások esetében a kas komponenst kell ragozni:

Ha a névmáshoz elöljárószó kapcsolódik, ez a teljes névmást megelőzi, pl.: su bet kuo ‘bárkivel/bármivel’, dėl ko nors ‘valakiért / valamiért’, dėl daug ko

‘sokmindenért’, apie bet ką ‘bárkiről / bármiről’.

A melléknevet helyettesítő határozatlan névmásokról ld. 2.3.3.4

2.3.2.5 A semleges alakú névmások (Negimininiai įvardžiai) A főnévi névmások egy része ún. semleges alakú. Ezek a névmások je­

lenségekre, dolgok összeségére általában utalnak. Ilyen funkcióban előfordul­

nak bizonyos megkülönböztető névmások, pl.:

Jis viena galvoja, o kita šneka.

‘Egy valamit gondol, és mást mond. (Egy dolog az, amit gondol, és más, amit mond.)’

Nežinau tik viena, kodėl taip atsitiko.

‘Csak egyet/egy valamit nem tudok, hogy miért történt így.’

kas nors nem fontos, bárki, bármi lehet Kas nors jau gali skaityti šią knygą.

‘Valaki már olvashatja ezt a könyvet (mindegy, hogy ki).’

bet kas bármi/bárki, minden/mindenki válogatás

nélkül Bet kas gali skaityti šią knygą.

‘Bárki (mindenki) olvashatja ezt a könyvet.’

kai kas nem minden/mindenki, csak egy rész,

egyesek Kai kas jau skaito šią knygą.

‘Van, aki már olvassa ezt a könyvet.’

V (Nom) kažin kas kas nors bet kas kai kas daug kas

K (Gen) kažin ko ko nors bet ko kai ko daug ko

N (Dat) kažin kam kam nors bet kam kai kam daug kam

G (Acc) kažin ką ką nors bet ką kai ką daug ką

Įn (Instr) kažin kuo kuo nors bet kuo kai kuo daug kuo Vt (Loc) kažin kame kame nors bet kame kai kame daug kame

75 76

Az általánosságban említett jelenségekre a litvánban utalhatnak a tas, ta

‘az’, šitas, šita ‘ez’ mutató névmások semleges alakjai: tai, šitai. Rendszerint alany vagy tárgyesetben állnak.

Tai (Nom) atsitiko vasarą. ‘Ez nyáron történt.’

Ar norėtum tai (Acc) pamatyti? ‘Szeretnéd (azt) látni?’

Šitai (Nom) negalėjo ilgai tęstis. ‘Ez nem tarthatott sokáig.’

Megjegyzések.

1. A savęs, kas, niekas főnévi névmások esetei a főnevek egyes számú alakjainak felelnek meg, azonban egyes és többes számú alanyokhoz, állítmá­

nyokhoz egyaránt kapcsolódhatnak:

Kas tu esi? ‘Ki vagy te?’ Kas jūs esate? ‘Kik vagytok ti?’

Ji visai savimi nesirūpina. ‘Ő egyáltalán nem törődik magával.’

Jie kalba tik apie save. ‘Ők csak saját magukról beszélnek.’

2. Azoknak a főnévi névmásoknak, amelyek csoportot jelölnek vagy ha­

tározatlan jelentésűek, nincs többes számú alakjuk. Ilyenek a keletas ‘néhány’, keliolika ‘tízegynéhány’, šis tas ‘ez-az, egy kevés’ névmások.

3. A beszélt nyelvben a névmások bizonyos végződéseit gyakran rövidí­

tik. Ilyen végződések

• az egyes szám eszközhatározó eset, pl.: manim(i), tavim(i), savim(i);

• az egyes szám helyhatározó eset, pl.: many(je), tavy(je), savy(je);

• a hímnem többes szám részeshatározó eset, pl.: jiem(s), kitiem(s)

• a nőnem többes szám részeshatározó eset, pl.: jom(s), kitom(s)

In document LITVÁN NYELVTAN GYAKORLATOKKAL (Pldal 138-142)