A SZÁMNEVEK RAGOZÁSA TŐSZÁMNEVEK
3. A HATÁROZÓI CSOPORT
3.3 A CSELEKVÉS MÓDJA
3.6.2 A rendeltetés kifejezése
Részeshatározó eset
Amikor valaminek a rendeltetését akarjuk jelölni, a részesesetet használ
juk. Ez a forma aktív cselekvést jelölő igéhez kapcsolódik:
valamely dolog megszerzése, birtoklása: auginti ‘nevel, termeszt’, gauti ‘kap’, ieškoti
‘keres’, įsigyti ‘beszerez’, išnuomoti ‘kibérel’, pasiimti ‘magához vesz’, pirkti ‘vásárol’, rasti ‘talál’, užsidirbti ‘(pénzt) keres’, turėti ‘birtokol’…;
valamely dolog létrehozása: įsteigti ‘alapít’, padaryti ‘megcsinál’, paruošti ‘elkészít’, sutvarkyti ‘elrendez, rendbe tesz’…;
valamely dolog helyének megváltoztatása (visszaható és nem visszaható igék):
atnešti ‘meghoz, odahoz’, atvaryti ‘odahajt’, atvesti ‘odavezet’, atvežti ‘odahoz, odaszállít’, padėti ‘(oda)tesz, paduoti ‘odaad’…
prašyti ‘kér’, reikalauti ‘követel’, reikėti ‘kell’, taupyti ‘gyűjt, tartalékol’, trūkti ‘hiányzik’…
Ūkininkas augino kalakutus Kalėdoms. ‘A gazda Karácsonyra neveli a pulykákat.’
Statybininkai ruošė vietą namo pamatams. ‘Az építőmunkások előkészítették a helyet az alapzatnak.’
Svečiai atsivežė mėsos kepsniams. ‘A vendégek hoztak sültnek való húst.’
Pinigus taupau butui. ‘Lakásra gyűjtöm a pénzt.’
98
3.7 FELTÉTEL
A feltétel olyan jelenséget nevez meg, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a főmondat cselekménye (vagyis az állítmánnyal kifejezett cselekvés) vég
bemenjen. A feltétel az állítmánnyal egyezik a tekinetben, hogy vagy mindket
tő pozitív, állító, vagy mindkettő negatív, tagadó. Az állító vagy tagadó jelentés nem feltétlenül a formális tagadásból (a ne- előtag használatából) vagy annak hiányából következik, hanem emellett fontos a szavak jelentése is: a feltétel is, és a megengedés is egyaránt jelölhet pozitív vagy negatív, igenlő vagy tagadó tartalmakat.
Norėdamas viską pasieksi. ‘Ha az ember akarja (tkp. akarva), bármit elérhet.’
Nesėjęs nepjausi. ‘Ha nem vetettél, nem (is) aratsz.’
Tik laistomas augalas veši. ‘Csak locsolva nő a növény.’
Tavimi dėtas, aš važiuočiau gyventi į kaimą.
‘A helyedben (tkp. ha a helyedbe tennének) én falura költöznék.’
A cselekvések feltételét a litvánban leggyakrabban feltételes mellék
mondattal fejezzük ki, azonban hasonló jelentése, funkciója lehet a mellék-névi igeneveknek, az egyeztetett és a nem egyeztetett határozói igeneveknek is (önállóan vagy kötelező bővítményekkel együtt).
A feltételt tartalmazó mondatokban az állítmány rendszerint jövő idejű, feltételes vagy felszólító módú igealak.
A nem személyragozott igei formákkal (igenevekkel) kifejezett feltétel mindig helyettesíthető feltételes mellékmondattal.
Dejuodamas nieko nepakeisi (=Jei dejuosi, nieko nepakeisi).
‘Siránkozva nem fogsz semmin változtatni. = Ha siránkozol, nem fogsz semmin változtatni.’
Nepametęs neieškok (=Jei nepametei, tai neieškok).
‘Ha nem veszítetted el (tkp. el nem veszítve), ne keresd.’
Nekviečiamas į svečius neinu (=Jei nekviečia, į svečius neinu).
‘Hívatlanul nem megyek vendégségbe. = Ha nem hívnak, nem megyek vendégségbe.’
Neremontuotas automobilis nevažiuos (=Jei automobilio niekas neremontuos, jis nevažiuos).
‘Ha nem javítják meg (tkp. nem megjavítva), nem fog menni az autó.’
Nyelvtani forma Esant reikalui, kambarius galima šildyti ir elektra.
‘Szükség esetén (tkp. szükség lévén) a szobákat villannyal is lehet fűteni.’ nem egyeztetett határozói igenév Dirbdamas vis ką nors sukursi.
‘Ha dolgozol (tkp. dolgozván), mindig alkotsz valamit.’ egyeztetett határozói igenév Nesimokęs gailėsies. ‘Ha nem tanulsz ( tkp. aki nem tanult), sajnálni fogod.’
Neprižiūrimos gėlės nuvys. ‘Ha nem gondozzák ( tkp. nem gondozot-tak), a virágok elhervadnak.’
melléknévi igenév
Nem egyeztetett határozói igenév
A főmondat cselekményének feltétele azzal azonos időben zajló vagy már lezajlott cselekmény lehet.
• Az egyidejűleg zajló cselekvésből, történésből fakadó feltételt jelen idejű nem egyeztetett határozói igenév fejezi ki:
Esant darbo, bus ir pinigų. ‘Ha van munka (tkp. munka lévén), lesz pénz is.’
Pradedant darbus, reikia apskaičiuoti ir būsimas išlaidas.
‘A munkát elkezdve számba kell venni a várható kiadásokat is.’
• A korábban végbement cselekvésből, történésből fakadó feltételt múlt idejű nem egyeztetett határozói igenév fejezi ki.
Gimus vaikui, negalėtum taip dažnai važinėti į komandiruotes.
‘Ha gyereked születne (tkp. gyerek születvén), nem utazhatnál ilyen gyakran kiküldetésbe.’
Nepametus nėra ko ieškoti. ‘Ha nem hagytad el (tkp. el nem hagyva), nincs minek/mit keresni.’
Egyeztetett határozói igenevek
A főmondat cselekményének feltétele vele azonos időben zajló, ugyan
azon alany által végzett cselekvés.
Neskubėdamas klaidų nepadarysi. ‘Ha nem sietsz (tkp. nem sietvén) nem fogsz hibázni.’
Melléknévi igenevek
A cselekvés feltételét kifejezhetik melléknévi igenevek is.
• A cselekvő múlt idejű melléknévi igenév az ugyanazon alany által vég
zett korábbi cselekvésből fakadó feltételt jelöli.
Į balą puolęs, sausas nekelsi. ‘Ha mocsárba estél (tkp. esetten), szárazon nem jutsz ki.’
Neprivalgęs neprilaižysi. ‘Ha nem laktál jól (tkp. nem jóllakva), nem nyalogatod a szád szélét.’
• A szenvedő melléknévi igenbevek olyan feltételt jelölnek, amely egy másik cselekvő már korábban végbement, lezárult vagy az állítmánnyal egyi
dejűleg még tartó cselekvéséből fakad.
‘Taip iš visų pusių puolami, jie bus priversti trauktis.’
‘Ha így minden oldalról támadják őket (tkp. támadva vannak), kénytelenek lesznek visszavonulni.’
Tavimi dėtas, aš elgčiausi kitaip. ‘A helyedben ( tkp. ha a helyedbe lennék téve) én másképp viselkednék.’
Mellékmondatok
A feltételt leggyakrabban mellékmondatokkal fejezzük ki, melyeket a jei
‘ha’, jeigu ‘ha’, nebent ‘hacsak nem’ kötőszavakkal kapcsolunk a főmondathoz.
• Ha a jei, jeigu kötőszavak mellett mindkét tagmondatban feltételes módú állítmány van, ez lehetséges vagy előrelátható, tervezett cselekvések egymástól való függését fejezi ki.
Jei anksčiau ateitum, galėtume pasiklausyti muzikos. ‘Ha korábban jönnél, hallgat
hatnánk zenét.
• Amikor hasonló mondatokban az állítmány nem feltételes, hanem ki
jelentő módú alakban szerepel, ez olyan cselekvések közötti kapcsolatra utal, amelyeket a beszélő valószínűnek, reálisnak tart.
Jei pirmoji kovo diena saulėta, bus gražus pavasaris.
‘Ha március első napja napos, szép tavasz lesz. ’
Jei ateisi vėliau, manęs nerasi. ‘Ha később jössz, engem nem találsz (itt). ’
• A nebent kötőszóval kapcsolódó mellékmondatok olyan kivételes felté
telt jelölnek, amelynek a bekövetkezése esetén a főmondatban az állító cselek
vés lehetetlenné válik, a tagadott pedig lehetségessé.
Rytoj visą dieną būsiu namuose, nebent reikės į parduotuvę.
‘Holnap egész nap otthon leszek, hacsak nem kell majd boltba mennem.’
Az alárendelő összetett mondatokról ld. 4.2.1.2
99 100
3.8 MEGENGEDÉS
A megengedés valamely feltétel figyelmen kívül hagyását jelenti. A mondatban a megengedés jelentése ellentétes az állítmánnyal kifejezett főcse
lekvéssel. Vagyis, ha a megengedés pozitív állítást tartalmaz, akkor az állítmány tagadást, és fordítva.
A megengedést leggyakrabban feltételes jelentésű igeneves szerkezettel fejezzük ki, azonban hasonló jelentése lehet a nem egyeztetett határozói igene
veknek, az egyeztetett határozói igeneveknek és a melléknévi igeneveknek is (melyek ilyenkor önállóan vagy kötelező bővítményekkel állnak).
Nyelvtani forma Ir duris uždarius laikas bėga.
‘Ha becsukjuk az ajtót (tkp. az ajtót becsukva), akkor is múlik az idő.’ nem egyeztetett határozói igenév Jis ir sirgdamas atėjo į darbą.
‘Betegen (tkp. betegeskedvén is) is bejött dolgozni.’ egyeztetett határo
zói igenév Ieško nepametęs.
‘Úgy keresi, hogy el sem vesztette.’
Mano gėlės gražiai auga ir neprižiūrimos.
‘A virágaim szépen nőnek még gondozatlanul is.’
melléknévi igenév
Az igenevekkel kifejezett megengedés mindig helyettesíthető feltételes mellékmondattal.
Nors ir duris uždarytum, laikas bėgs.
‘Ha be is csukod az ajtót, az idő (akkor is) múlik.’
Jis atėjo į darbą, nors ir sirgo.
‘Bejött dolgozni, noha beteg volt.’
Ieško, nors nepametė.
‘Keresi, bár el sem vesztette.’
Nors neprižiūriu gėlių, jos gražiai auga.
‘Habár nem gondozom a virágokat, szépen nőnek.’
Nem egyeztetett határozói igenevek
A megengedés jelenthet olyan figyelmen kívül hagyott feltételt, amely egy másik cselekvő által korábban végzett vagy az állítmánnyal azonos időben zajló cselekvéséből fakad.
• A más cselekvő azonos idejű cselekvésével kapcsolatos megengedést jelen idejű nem egyeztetett határozói igenevek fejezik ki.
Ir šalčiui spiginant, sportuoju lauke.
‘Még ha csíp is a fagy, akkor is odakinn sportolok.’
• A más cselekvő korábbi cselekvésével kapcsolatos megengedést múlt idejű határozói igenevek fejezik ki.
Lietui nulijus, nepasidarė gaiviau.
‘Esett (ugyan) az eső, de nem lett frissebb a levegő.’
Egyeztetett határozói igenevek
A fő cselekvés figyelmen kívül hagyott feltétele (megengedés) lehet az ugyanazon alany által ugyanabban az időben végzett másik cselekvés is.
Ir skubėdamas nesuspėsi visko padaryti.
‘Sietve sem tudsz mindent megcsinálni.’
Melléknévi igenevek
A mondat fő cselekvésére vonatkozó megengedést kifejezhetik mellék
névi igenevek is.
• A cselekvő múlt idejű melléknévi igenevek az azonos alany által ko
rábban végzett cselekvéssel kapcsolatos megengedést fejezik ki.
Ir anksti išvažiavęs gali patekti į mašinų spūstį.
‘Korán indulva is dugóba kerülhetsz.’
• A szenvedő melléknévi igenevek egy másik cselekvő által korábban végzett, lezárult vagy a fő cselekvéssel egyidejűleg zajló cselekvésből eredő feltételt jelölnek.
Jis ir neraginamas viską padaro.
‘Ösztökélés nélkül (tkp. anélkül, hogy ösztökélve lenne) is mindent megcsinál.’
Draugai nekviesti skubėjo man padėti.
‘A barátok hívás nélkül (tkp. nem hívottan) a segítségemre siettek.’
Mellékmondatok
A megengedést leggyakrabban mellékmondatokkal fejezzük ki, melye
ket a nors ‘habár, noha’, kad ir ‘még ha ... is’, tegu(l) ‘hadd’ kötőszavakkal kap
csolunk a főmondathoz.
Nors ir saulė šviečia, bet nešildo.
‘Bár süt a nap, de nem melegít.’
Kad ir sutems, vis tiek grįšiu namo.
‘Még ha be is sötétedik, mindenképpen hazajövök.’
Tegu jis ką nori kalba, aš nekeisiu savo nuomonės.
‘Hadd mondjon/mondjon csak,
amit akar, én nem változtatom meg a véleményem.’
Az alárendelt összetett mondatokról ld.4.2.1.2
101