A melléknevek alakjai, ragozása

A mellékneveket nem, szám és eset szerint ragozzuk. Minden litván melléknévnek van hímnemű és nőnemű alakja, ezen kívül a minőséget je­

lölő melléknevek egy részének, a főnevektől eltérően, képezhető úgynevezett semleges alakja (negimininė forma vagy bevardė giminė) is:

geras žmogus (hímnem); gera nuotaika (nőnem); gera (semleges alak) gražus oras (hímnem); graži gamta (nőnem); gražu (semleges alak)

A semleges alak a mondatban nem kapcsolódik főnévhez, nem ragoz­

zuk. Ezek a szavak általánosságban jelölnek valamilyen tulajdonságot, állapo­

tot, a mondatban pedig predikatív jelentésük van, vagyis az állítmány funkci­

óját töltik be:

Šiandien šalta. ‘Ma hideg van.’

Prie ežero buvo labai gražu. ‘A tónál (minden) nagyon szép volt.’

A mellékneveket végződésük szerint három típusra oszthatjuk:

A képzés alapja Jelentés Példák

melléknév + főnév az első szó a második jelzője aukštaūgis ‘magas termetű’, baltažiedis

‘fehér virágú’

főnév + főnév az első szó a második jelzője auksaplaukis ‘aranyhajú’, šilkalapis

‘selymes levelű’

számnév + főnév az első szó a dolog mennyi­

ségét jelöli devyngalvis ‘kilencfejű’, dviskiemenis

‘kétszótagú’

névmás + főnév az első szó a második jelzője abipusis ‘kétoldalú’, keliakalbis ‘többnyelvű’

határozószó + főnév az első szó a második jelzője daugiatomis ‘többkötetes’, nūdienis ‘mai napi’

határozószó + mel­

léknév az első szó a második jelzője tamsžalis ‘sötétzöld’, juodmargis ‘fehértar­

ka, fekete alapon foltos (tehén, kutya)’

főnév + ige a főnév az igével kifejezett

cselekvés tárgya duonriekis ‘kenyérszelet’, žolėdis ‘fűevő’

Nem Végződés Példák

1. Hímnem

Nőnem Semleges alak

-as, -ias -a, -ia -a

geras, paslaptingas, žalias, linksmiausias gera, paslaptinga, žalia, linksmiausia gera, paslaptinga, žalia, linksmiausia

42 - 46

Megjegyzés.

Az –(i)a végű nőnemű melléknevek egyes szám alanyesete és semleges alakja rendszerint (de nem mindig) csak a hangsúly helyében különbözik:

Ji yra gerà moteris. ‘Ő jó asszony.’ Mums čia gẽra būti. ‘Jó itt nekünk.’

Apie šią pilį pasakojama paslaptìnga istorija. ‘Erről a várról egy rejtélyes történetet mesélnek.’ Čia taip paslaptìnga. ‘Olyan rejtélyes itt (minden).’

Prie namo plytėjo žalià pieva. ‘A ház mellett zöld mező terült el.’ Pavasarį aplinkui visur žãlia. ‘Tavasszal a környéken minden zöld.’

Ji – linksmiáusia iš visų mano draugių. ‘Ő a legvidámabb a barátaim közül.’ Šį vakarą linksmiáusia buvo kavinėje. ‘Ma este a kávézóban volt a legvidámabb (a hangulat).’

2.2.1.1.4.1 A melléknevek ragozása (Būdvardžių linksniavimas) A melléknevek esetvégződései hasonlítanak a főnevek esetvégződéseire:

a hímnemű melléknevek esetében az -(i)as, illetve -is végződésű hímnemű főnevek ragozásával egyeznek (kivétel az eszközhatározó eset), a nőneműeknél pedig az -(i)a, illetve -ė végződésű nőnemű főnevekével.

HÍMNEM

-ė medinis, apygeris, geresnis

medinė, apygerė, geresnė

dideliam geresniam gražiam naminiam

G (Acc) -(i)ą

dideliame geresniame gražiame mediniame

NŐNEM

žalios gražios didelės -ės

geresnės naminės N (Dat)

gerai -(i)ai

žaliai gražiai didelei -ei

geresnei naminei G (Acc)

gerą -(i)ą

žalią gražią didelę -ę

geresnę naminę

Įn (Instr) gera -(i)a

žalia gražia didele -e

geresne namine

Vt (Loc)

geroje -(i)oje

žalioje gražioje didelėje -ėje

geresnėje naminėje TÖBBES SZÁM

V (Nom)

geros -(i)os

žalios gražios didelės -ės

geresnės naminės K (Gen)

gerų žalių -(i)ų

gražių didelių geresnių naminių

N (Dat)

geroms -(i)oms

žalioms gražioms didelėms -ėms

geresnėms naminėms G (Acc)

geras -(i)as

žalias gražias dideles -es

geresnes namines Įn (Instr) geromis -(i)omis

žaliomis gražiomis didelėmis -ėmis

geresnėmis naminėmis Vt (Loc)

gerose -(i)ose

žaliose gražiose didelėse -ėse

geresnėse naminėse

dideliems geresniems gražiems -iams naminiams G (Acc)

gerus žalius -(i)us

didelius geresnius gražius naminius Įn (Instr) gerais žaliais -(i)ais

dideliais geresniais gražiais naminiais Vt (Loc)

geruose žaliuose -(i)uose

dideliuose geresniuose gražiuose mediniuose

A kötetlen beszélt nyelvben a hosszabb esetvégződések megrövidülnek:

• a hímnem egyes szám és többes szám helyhatározó esetében az -(i)ame, -(i)uose, többes szám részeshatározó esetben az -iems, -iams végződés rövidül:

geram name ‘jó házban’, gražiuos rūmuos ‘szép palotában’, geriem namam ‘jó házaknak’, auksiniam papuošalam ‘arany ékszereknek’

• nőnemben az egyes szám helyhatározó esetének -(i)oje, -ėje, a többes szám részeshatározó esetének -(i)oms, -ėms, és a többes szám eszközhatározó esetének -(i)omis, -ėmis végződése rövidül:

žalioj pievoj ‘zöld mezőn’, medinėj trobelėj ‘faházban’

Praeivis dėkojo gerom mergaitėm.

‘A járókelő köszönetet mondott a jóságos lányoknak.’

Pasipuošė auksinėm apyrankėm.

‘Arany karkötővel díszitette fel magát.’

2.2.1.1.4.2 A melléknevek fokozása (Būdvardžių laipsniavimas) Az -as, -a; -us, -i végződésű minőséget jelölő melléknevek közül azok, amelyek változó tulajdonságot neveznek meg, fokozhatók. A tulajdonságnak három fokát jelölhetjük: alapfok, középfok és felsőfok. A két utóbbi nem csak összehasonlítást fejezhet ki, hanem a tulajdonságnak a szokásosnál nagyobb mértékét, illetve a beszélő által nyomatékosan jelölni kívánt tulajdonságot is, pl. : Šiandien tikrai nelis, danguje – nė mažiausio (felsőfok) debesėlio. ‘Ma nem fog esni, az égen a legkisebb felhő sincs.’ Donelaitis – didžiausias (felsőfok) lietuvių poetas. ‘Donelaitis a legnagyobb litván költő.’

Középfokú alakot minden változó tulajdonságot jelölő -as, -a; -us, -i végű melléknévből képezhetünk az -esnis, -esnė formáns segítségével:

geras ‘jó (hn)’ → geresnis ‘jobb’; gera ‘jó (nn)’ → geresnė ‘jobb’

žalias ‘zöld (hn)’ → žalesnis ‘zöldebb’, žalia ‘zöld (nn)’ → žalesnė ‘zöldebb’

gražus ‘szép (hn)’ → gražesnis ‘szebb’; graži ‘szép (nn)’ → gražesnė ‘szebb’

A felsőfokú alakot minden -as, -a; -us, -i végű melléknévből az -iausias, -iausia formánssal képezzük.

geras ‘jó (hn)’ → geriausias ‘legjobb’; gera ‘jó (nn)’ → geriausia ‘legjobb’ ;

žalias ‘zöld (hn)’ → žaliausias ‘legzöldebb’, žalia ‘zöld (nn)’ → žaliausia ‘legzöldebb’

gražus ‘szép (hn)’ → gražiausias ‘legszebb’; graži ‘szép (nn)’ → gražiausia ‘legszebb’

A felsőfokú alak mellett, annak jelentését nyomatékosítandó, állhat a pats, pati névmásnak a melléknévvel egyező nemű, számú, esetű alakja:

Jis yra pats geriausias mano draugas. ‘Ő a (leges) legjobb barátom.’

Sunku pasakyti, kokia knyga pati įdomiausia. ‘Nehéz megmondani, melyik könyv a (le-ges) legérdekesebb.’

52

Kivételek:

• a didelis melléknév alakjai: didesnis (hn), didesnė (nn) ‘nagyobb’, didžiausias ‘(hn)’, didžiausia (nn) ‘a legnagyobb’;

• a vyresnis (hn), vyresnė (nn) ‘idősebb’, vyriausias (hn), vyriausia (nn) ‘a legidősebb’

mellékneveknek nincsen alapfokú alakja.

Megjegyzés. A minőséget jelölő melléknevekből képzett határozószók közép- és felsőfokát az -iau, illetve -iausiai végződésekkel képezzük.

Például:

gerai ‚jól‘ → geriau ‚jobban‘ → geriausiai ‚legjobban‘

gražiai ‚szépen‘→ gražiau ‚szebben‘→ gražiausiai ‚legszebben‘.

2.2.1.1.4.3 A melléknév névmási alakja (Įvardžiuotiniai būdvardžiai)

A minőséget jelölő mellékneveknek képezhető az úgynevezett névmási alakja, melyet akkor kell használni, ha tulajdonság megnevezése mellett azt is ki akarjuk fejezni, hogy a szóban forgó tárgy, dolog vagy személy már ismert.

A nem névmási, úgynevezett egyszerű alakok ezzel szemben csak magát a tu­

lajdonságot jelölik.

Például:

Pardavėja parodė įvairų spalvų sukneles: mėlyną, juodą, rudą. (egyszerű melléknév)

‘Az eladó különböző színű ruhákat mutatott: kéket, feketét, barnát.’

Juodoji suknelė man nepatiko. (névmási alak)

‘A fekete ruha nekem nem tetszett.’

A névmási alaknak a magyarban többnyire a határozott névelő haszná­

lata felel meg.

A névmási alakokat az alábbi végződések segítségével képezzük:

geras ‘jó (hn)’→ gerasis ‘a jó’, gera ‘jó (nn)’→ geroji ‘a jó’

žalias ‘zöld (hn)’ → žaliasis ‘a zöld’, žalia ‘zöld (hn)’→ žalioji ‘a zöld’

gražus ‘szép (hn)’→ gražusis ‘a szép’, graži ‘szép (nn)’ → gražioji ‘a szép’

A névmási alakok a következő funkciókat tölthetik be:

• ismert dolgok kiemelése a többi közül térbeli, időbeli, fizikai vagy más tulajdonságuk alapján az alábbi szempontok szerint:

49 50

- a tulajdonság meglétének viszonylag nagyobb mértéke:

Susirinkome į didžiąją auditoriją. ‘A nagy előadóteremben gyűltünk össze.’

Apsirenk gerąjį paltą. ‘A jobb (tkp. a jó) kabátot vedd fel’;

- a dolog olyan tulajdonsága, amely alapján szembeállítható más dolgokkal:

Naujieji papročiai gerokai skiriasi nuo senųjų. ‘Az új szokások nagyon különböznek a régiektől.’

Šalta dabar ne tik didžiajame kambaryje, bet ir dukters kambarėlyje. ‘Most nem csak a nagyszobában van hideg, hanem a lányom szobájában is.’

- valamely egyedi tulajdonság:

Paduok baltąjį puodelį. ‘Add ide a fehér csészét!’

• korábban már említett dologra utal (ilyenkor sokszor együtt áll a tas, ta, šis ši, šitas, šita mutatónévmással):

Visi atmintyje saugome daug nuostabių vaikystės prisiminimų. Tie nuostabieji vaizdai lydi mus visą gyvenimą. ‘Mindannyian sok csodás emléket őrzünk a gyerekkorunkról. Ezek a csodálatos képek egész életünkben elkísérnek.’

• A melléknevek névmási alakját használjuk akkor is, ha dolgok fajtáját akarjuk megnevezni, pl.:

lengvoji / sunkioji pramonė ‘könnyűipar / nehézipar’, raudonieji / juodieji serbentai ‘piros ribiszke / feketeribiszke’, juodoji / žalioji arbata ‘fekete / zöld tea’, kartieji / saldieji pipirai

‘csípős / édes paprika’, dėmėtoji šiltinė ‘kiütéses tífusz’, baltasis gandras ‘fehér gólya’

Mivel határozottságot fejez ki, a névmási alak különösen alkalmas kü­

lönböző szakterületek terminusainak megalkotására:

pilkoji antis ‘kendermagos réce’, juodoji gulbė ‘fekete hattyú’, ilgieji ir trumpieji balsiai

‘hosszú és rövid magánhangzók’, minkštieji ir kietieji priebalsiai ‘lágy és kemény mással­

hangzók’, natūralieji mokymo metodai ‘természetes tanulási módszerek’, viešoji politika

‘közélet’ , kietieji kūnai ‘szilárd testek’.

A névmási alakok előfordulnak tulajdonnevekben is, pl.:

Mažoji Lietuva ‘Kis-Litvánia’, Didžioji Britanija ‘Nagy-Britannia’, Didžioji gatvė ‘Nagy utca’, Raudonoji jūra ‘Vörös-tenger’, Žalieji ežerai ‘Zöld tavak’, Baltasis tiltas ‘Fehér híd’;

Šventasis Kazimieras ‘Szent Kázmér’, Vytautas Didysis ‘Nagy Vytautas’, Petras Pirmasis

‘Első Péter’

A NÉVMÁSI MELLÉKNEVEK RAGOZÁSA

A beszélt nyelvben bizonyos esetek végződéseit rövidebb alakban használják:

• a hímnem egyes szám helyhatározó esetének, a többes szám részesha­

tározó esetének és helyhatározó esetének végződését:

gražajam(e) kambary(je) ‘a szép szobában’, vyresniesiem(s) broliam(s) ‘az idősebb fivérek­

nek’, geruosiuos(e) keliuos(e) ‘a jó utakon’

• a nőnem egyes szám helyhatározó esetének, a többes szám részeshatá­

rozó, eszközhatározó és helyhatározó esetének végződését:

žaliojoj(e) pievoj(e) ‘a zöld mezőn’, vyresniosiom(s) sesėm(s) ‘az idősebb lánytestvéreknek’, žaliosiom(is) pievom(is) ‘a zöld mezőkkel’, gerosios(e) lėkštėse ‘a jó tányérokban’.

EGYES SZÁM

Hímnem Nőnem

V (Nom) gerasis žaliasis vyresnysis gražusis geroji žalioji vyresnioji gražioji K (Gen) gerojo žaliojo vyresniojo gražiojo gerosiosžaliosios

vyresnio-sios gražiosios N (Dat) gerajamžaliajam

vyresnia-jam gražiajam gerajai žaliajai vyresniajai gražiajai G (Acc) gerąjį žaliąjį vyresnįjį gražųjį gerąją žaliąją vyresniąją gražiąją Įn (Instr) geruoju žaliuojuvyresniuoju gražiuoju gerąja žaliąja vyresniąja gražiąja Vt (Loc)

geraja-me

žaliaja-me

vyresniaja-me gražiajamegerojoje žaliojoje

vyresnio-joje gražiojoje TÖBBES SZÁM

Hímnem Nőnem

V (Nom) gerieji žalieji vyresnieji gražieji gerosiosžaliosios

vyresnio-sios gražiosios K (Gen) gerųjų žaliųjų vyresniųjų gražiųjų gerųjų žaliųjų vyresniųjų gražiųjų N (Dat)

gražiuo-sius gerąsiasžaliąsias

vyresniąsi-as gražiąsias

2.2.1.2 A melléknévi igenevek (Dalyviai)

A melléknévi igenevek az igének olyan nem személyragozott alakjai, amelyek a mondatban lehetnek jelzők, a mondat állítmánya, illetve különbö­

ző határozók, vagyis valamilyen szempontból jellemezhetik a mondat állítmá­

nyával kifejezett alapcselekvést. A jelzői funkciót betöltő melléknévi igenevek grammatikailag nagyon hasonlítanak a melléknevekre, azonban mindig olyan tulajdonságot jelölnek, amely a szóban forgó cselekvésből fakad.

Akárcsak a melléknevek, a melléknévi igenevek is a főnévvel megneve­

zett személyeket, dolgokat vagy jelenségeket jellemzik, és a főnévvel nemben, számban és személyben egyeztetni kell őket.

Például:

Prie durų pamačiau tupintį (hn.E.sz.Acc) šuniuką (hn.E.sz.Acc). ‘Az ajtónál megláttam egy (ott) ülő kutyát.’

Po praūžusios (nn.E.sz.Gen) audros (nn.E.sz.Gen) visi skaičiavo padarytus (hn.T.sz.Acc) nuosto-lius (hn.T.sz.Acc). ‘A tomboló vihar után mindenki az okozott károkat számolta.’

Visi džiaugėsi taip gerai suplanuota (nn.E.sz.Instr) kelione (nn.E.sz.Instr). ‘Mindenki örült en­

nek a jól szervezett útnak.’

Baigiamojoje (nn.E.sz.Loc) kalboje (nn.E.sz.Loc) dekanas paminėjo geriausius darbus parašiu-sius (hn.T.sz.Acc) studentus (hn.T.sz.Acc).

‘Záró beszédében a dékán megemlítette a legjobb dolgozatokat író hallgatókat.’

A melléknévi igenevek képzését ld. 1.3.2

A litvánban megkülönböztetünk cselekvő és szenvedő melléknévi igeneveket.

• A cselekvő melléknévi igenevek olyan tulajdonságot jelölnek, amely a fő­

névvel megnevezett cselekvő által végzett cselekvésből fakad (alanyi viszony), pl.:

Ar matai tą bėgantį berniuką? = Ar matai tą berniuką, kuris bėga?

‘Látod azt a futó gyereket?’= ‘Látod azt a gyereket, aki fut?’

Kalbėjome apie praėjusias dienas. = Kalbėjome apie dienas, kurios praėjo.

‘Az elmúlt napokról beszéltünk.’ = ‘Azokról a napokról beszéltünk, amelyek elmúltak.’

A cselekvő jelen idejű melléknévi igenevek közül a hímneműeknek két­

féle alanyesete van, rövid és hosszú: einąs, einantis (E.sz), einą, einantys (T.sz.);

mylįs, mylintis (E.sz), mylį, mylintys (T.sz.); skaitąs, skaitantis (E.sz), skaitą, skaitantys (T.sz). Jellemzésre, tulajdonság jelölésére rendszerint a melléknévi igenév hosszú alakját használjuk.

• A szenvedő melléknévi igenevek olyan tulajdonságot jelölnek, amely a főnévvel megnevezett szubjektum által elszenvedett, rá irányuló cselekvésből fakad (tárgyi viszony), pl.:

Šiltnamiuose auginamos daržovės ne tokios skanios. = Daržovės, kurias augina šiltna-miuose, ne tokios skanios.

‘A melegházban termesztett zöldségek nem olyan finomak.’ = ‘Azok a zöldségek, amelyeket melegházban termesztenek, nem olyan finomak.’

Draugas man grąžino perskaitytą knygą. = Draugas man grąžino knygą, kurią perskaitė.

‘A barátom visszahozta az elolvasott könyvet.’ = ‘A barátom visszahozta a könyvet, amit elolvasott.’

• A litván nyelvtanok hagyományosan a szenvedő melléknévi igenevek közé sorolják a melléknévi igenevek egy további fajtáját, amely kellést, szüksé­

gességet fejez ki (reikiamybės dalyvis), vagyis olyan tulajdonságot jelöl, amely egy elvégzendő cselekvésből fakad. Ezt a melléknévi igenevet a -tinas, -tina formáns segítségével képezzük:

spręsti ‘megold’ → spręstinas, spręstina ‘megoldandó’:

Spręstina problema. ‘Megoldandó probléma.’

Aptarėme spręstinus klausimus. ‘Megvitattuk az eldöntendő/megoldandó kérdéseket.’

tikėti ‘hisz’ → tikėtinas, tikėtina ‘hihető, amit el kell hinni’:

Berniukas sukūrė visai tikėtiną istoriją. ‘A kisfiú teljesen hihető történetet talált ki.’

daryti ‘csinál, elvégez’ → darytinas, darytina ‘amit meg kell csinálni, elvégzendő’:

Dienotvarkė prasideda skubiai darytinais darbais. ‘A napirend a sürgősen elvégzendő munkákkal kezdődik.’

A melléknévi igeneveket az igék különböző idejű alakjaiból képezzük, és ennek megfelelően jelölhetnek a beszéd pillanatában zajló cselekvésből (kalbantis žmogus ‘beszélő ember’, važiuojantis autobusas ‘mozgó (tkp. utazó) autóbusz’, rašo-mas darbas ‘készülő (tkp. íródó) írásmű’), korábban lezajlott cselekvésből (išaugęs medis ‘megnőtt fa’, pageltęs lapas ‘elsárgult levél’, matytas filmas ‘látott film’) vagy jövőbeli cselekvésből (skaitysima knyga ‘a könyv, amit olvasni fog vki’) fakadó tu­

lajdonságot.

Jellemző tulajdonság megnevezésére minden melléknévi igenév alkalmas, ki­

véve az ismétlődő múlt idejű igékből képzett cselekvő melléknévi igeneveket: ezeket, noha elvileg betölthetnének jelzői funkciót, az élő nyelvben speciális jelentésük miatt nagyon ritkán használják, pl.:

Senuose dokumentuose pasakojama apie tarp kunigaikščių kildavusius vaidus.

‘A régi iratokban beszámolnak a fejedelmek között (többször, ismétlődően) kialakult viszályokról.’

A jelzői funkció általában inkább a szenvedő melléknévi igenevekre jellemző.

Ugyan a melléknévi igenevek rendszerint valamely dolog, személy minőségi jellemzőit nevezik meg, a szenvedő melléknévi igeneveknek gyakran osztályozó funkciója is van, a dolgok valamilyen fajtáját, a fajtára jellemző tulajdonságot jelölik, pl.: miegamasis

‘hálószoba’, valgomasis kambarys ‘étkező szoba’, gyvenamieji namai ‘lakóházak’.

Rektorius pradėjo baigiamąją kalbą. ‘A rektor elkezdte záró beszédét / a zárszót.’

Buvo sukviestas steigiamasis susirinkimas. ‘Összehívták az alapító gyűlést.’

Ilyen esetekben, akárcsak a mellékneveknél, a névmási alakot kell használni. Mindig névmási alakban szerepelnek az összetett terminusokat al­

kotó melléknévi igenevek, pl.: grįžtamasis ryšys ‘visszacsatolás’, jungiamasis balsis ‘kötőhang’, prijungiamieji sakiniai ‘alárendelő mellékmondatok’, esamasis laikas ‘jelen idő’, lyginamoji kalbotyra ‘összehasonlító nyelvészet’, veikiamoji / neveikiamoji rūšis ‘cselekvő/szenvedő igenem’, dėmėtoji šiltinė ‘kiütéses tífusz’, sukamasis judesys ‘forgó mozgás’, vykdomoji valdžia ‘végrehajtó hatalom’ .

A cselekvő melléknévi igenevek névmási alakjait úgy képezzük és ragozzuk, mint az -is végű melléknevek (pl. geresnysis, geresnioji) névmási alakjait. Pl.:

dirbantis, dirbanti → dirbantysis, dirbančioji ‘a dolgozó’

tikintis, tikinti → tikintysis, tikinčioji ‘a hívő’

rašantis, rašanti → rašantysis, rašančioji ‘az író (ember)’

A szenvedő melléknévi igenevek névmási alakjait úgy képezzük és ragozzuk, mint az -as végű melléknevek (baltasis, baltoji) névmási alakjait. Pl.:

rašomas, rašoma → rašomasis, rašomoji ‘az írott vmi’,

užmirštas, užmiršta → užmirštasis, užmirštoji ‘az elfeledett vmi’.

A melléknévi igenevek névmási alakjai olykor főnévként viselkednek (ilyenkor magát a jelzett szót nem tesszük melléjük):

tikintis žmogus ‘hívő ember’ → tikintysis ‘a hívő’

rūkantis žmogus ‘dohányzó ember’ → rūkantysis ‘a dohányzó/dohányos’

skaitanti mergina ‘olvasó lány’ → skaitančioji (‘az olvasó’)

Traukinyje žmonės kalbėjosi, mergina priešais mane skaitė knygą. Kai traukinys pajudėjo, skaitančioji atitraukė akis nuo knygos.

‘A vonaton az emberek beszélgettek, a velem szemben ülő lány olvasott. Mikor a vonat elindult, az olvasó (lány) felnézett a könyvből.’

A melléknévi igenevek ragozását ld. 6.1

2.2.1.3 A bővített melléknevek és melléknévi igenevek

In document LITVÁN NYELVTAN GYAKORLATOKKAL (Pldal 107-116)