1.2 AZ IGÉK FORMAKÉPZÉSE
1.2.1 Az ige személyragozott alakjai (Asmenuojamosios veiksmažodžio formos)
1.2.1.2 Az igemód (Nuosaka) A litvánban három igemód van:
1.2.1.3.2 Az összetett igeidők (Sudėtiniai laikai)
Az összetett igeidőket az ilyenkor segédigeként szereplő būti létige rago
zott alakjai és (cselekvő szerkezetekben) cselekvő vagy (szenvedő szerkezetek
ben) szenvedő melléknévi igenevek alkotják.
A melléknévi igenevek képzését ld. 1.3.2.1, 1.3.2.2
1.2.1.3.2.1 A cselekvő igenem (Veikiamoji rūšis) A cselekvő összetett igeidők a következők:
Az összetett befejezett igeidők olyan állapotot jelölnek, amikor egy korábbi cselekvés eredményének a hatása érvényesül a jelen, múlt vagy jövő meghatározott pillanatában. Az eredménnyel járó állapotot a múlt idejű mel
összetett befejezett jelen idő (sudėtinis atliktinis esamasis laikas)
yra dirbęs, -usi, žaidęs, -usi, mylėjęs, -usi, skaitęs, -čiusi
Mes esame valgę vengriško guliašo.
‘Már ettünk magyar gulyáslevest.’
Ar ji yra buvusi Vilniuje?
‘Ő járt már Vilniusban?’
összetett befejezett múlt idő (sudėtinis atliktinis būtasis kartinis laikas)
buvo dirbęs, -usi, žaidęs, -usi, mylėjęs, -usi, skaitęs, -čiusi
Jonas nebuvo matęs Eifelio bokšto.
‘Jonas még nem látta az Eif fel-tornyot.’
Per pietus buvo užėjusi tavo draugė.
‘Ebédidőben itt járt a barátnőd.’
összetett befejezett ismétlő
dő múlt idő (sudėtinis atlikti-nis būtasis dažniatlikti-nis laikas)
būdavo dirbęs, -usi, žaidęs, -usi, mylėjęs, -usi, skaitęs, -čiusi
Atėjus vakarui vaikai jau būdavo padarę namų darbus.
‘Estére a gyerekek már (mindig/
rendszerint) megcsinálták a lec
kéjüket.’
összetett befejezett jövő idő (sudėtinis atliktinis būsimasis laikas)
‘A vizsgaidőszak előtt már el fog-ják olvasni ezeket a könyveket.’
összetett folyamatos múlt idő (sudėtinis pradėtinis būtasis kartinis laikas)
buvo bedirbąs, -anti, bežaidžiąs, -anti,
léknévi igenév fejezi ki, a būti ige (kopula) grammatikai ideje pedig arra utal, mely időben aktuális ez az állapot: jelen, múlt vagy jövő időben. A melléknévi igenevet nemben és számban egyeztetjük az alannyal:
Aš nesu buvusi Pėče.
van (NEG E.sz./1 jelen) van (múlt mn.in. E.sz./nn.)
‘Én még nem jártam Pécsett.’
Ar tu buvai matęs veikiantį ugnikalnį?
van (E.sz./2 múlt) lát (múlt mn.in.E.sz./hn.)
‘Te már láttál működő vulkánt?’
Jis tikrai bus skaitęs tą knygą.
van (E.sz./3 jövő) olvas (múlt mn.in. E.sz./hn.)
‘Ő tényleg olvasta azt a könyvet.’
Mes buvome matę šį filmą.
van (T.sz./1 múlt) lát (múlt mn.in.T.sz./hn.)
‘Mi (már korábban) láttuk ezt a filmet.’
Jūs esate dalyvavusios kultūros nakties renginiuose, tad žinote, kaip būna įdomu.
van (T.sz./2 jelen) részt vesz (múlt mn.in.T.sz./nn.)
‘Ti már részt vettetek a kultúra éjszakája rendezvényein, úgyhogy tudjátok, milyen ér
dekes szokott lenni.’
Kai studentai bus pasirašę studijų sutartis, tada galės ramiai laukti mokslo metų pradžios.
van (T.sz./3 jövő) aláír (múlt mn.in. T.sz./hn.)
‘Ha majd a hallgatók aláírják a tanulmányi szerződést, akkor majd nyugodtan várhatják a tanévkezdést.’
A befejezett jelen idő múltbéli eseménynek a beszéd pillanatában aktuális eredményét jelöli. Ezért ebben a szerkezetben a būti ige jelen idejű alakja szerepel.
Esu labai supykusi dėl nepadarytų darbų.
van (E.sz./1 jelen) mérges lesz (múlt mn.in.E.sz./nn.)
‘Nagyon mérges (tkp. feldühödött) vagyok az el nem végzett munkák miatt.’
Az összetett befejezett múlt idő olyan állapotot jelöl, amely a múlt
ban fennállt, de már megszűnt. A būti ige múlt időben áll.
Kaip gerai, kad nuėjau į tą filmą, – tokios geros komedijos dar nebuvau mačiusi.
van (NEG E.sz./1 múlt) lát (múlt mn.in.E.sz./nn.)
‘Milyen jó, hogy elmentem erre a filmre: ilyen jó komédiát még nem láttam (előzőleg).’
Ar buvai skaitęs tokį įdomų detektyvą?
van (E.sz./2 múlt) olvas (múlt mn.in.E.sz./hn.)
‘Olvastál már ilyen érdekes krimit?’
Kai atėjome, jau visi buvo baigę darbą.
van (T.sz./3 múlt) befejez (múlt mn.in.T.sz./hn.)
‘Mikor megjöttünk, már mindenki befejezte a munkát.’
Az összetett ismétlődő múlt idő képzése elvileg lehetséges, ám ez a
forma nagyon ritkán használatos.
Visada būdavome pasirengę netikėtiems pasiūlymams.
van (T.sz./1 ism.múlt) felkészül (múlt mn.in.T.sz./hn.)
‘Mindig fel voltunk készülve a váratlan ajánlatokra.’
A befejezett jövő idő egyfelől olyan jövőbeli állapotot jelöl, amikor egy korábbi cselekvés eredményének hatása érvényesül (a), másfelől gyakran fejez ki modális jelentésként feltételezést (b):
a)Iki semestro pabaigos būsite atlikę visas užduotis.
van (T.sz./3 jövő) elvégez (múlt mn.in.T.sz./hn.)
‘A szemeszter végére minden feladatot el fogtok végezni.’
b)
Jaučiu dūmų kvapą – ar tik nebus pyragas sudegęs?
van (NEG E.sz./3 jövő) odaég (múlt mn.in.E.sz./hn.)
‘Füstszagot érzek: csak nem égett oda a sütemény?’
A folyamatos múlt idő korábban kezdődött, és esetleg a beszéd pil
lanatában is tartó cselekvést jelöl, amelyet megszakít egy másik bekövetkező cselekvés vagy történés. Jelölhet tervezett, de meg nem valósított múltbeli cselekvést is. Például:
Buvau beišeinanti, bet suskambo telefonas.
van (E.sz./1 múlt) kimegy (jelen mn.in. E.sz./nn.)
‘Kifelé mentem/épp mentem volna kifelé, de megszólalt a telefon.’
Motina jau buvo bevalganti, tik staiga kažkas pasibeldė.
van (E.sz./3 múlt) eszik (jelen mn.in. E.sz./nn.)
‘Az anya már evett/éppen elkezdett volna enni, csak hirtelen valaki bekopogott.’
Ezt az összetett igeidőt úgy képezzük, hogy a cselekvő jelen idejű melléknév
hez a be- prefixumot illesztjük, amely a tervezett vagy folyamatban lévő cselekvés jelentését hordozza. Ehhez az igenévhez kapcsolódik a būti múlt idejű alakja.
Az egyidejűség és az előidejűség kifejezéséről ld. még 3.2.5
1.2.1.3.2.2 A szenvedő igenem (Neveikiamoji rūšis)
A szenvedő szerkezeteket a jelen vagy múlt idejű szenvedő melléknévi igenevek segítségével képezzük.
A jelen idejű szenvedő melléknévi igenevekkel képzett passzív szer
kezetek a beszéd pillanatával vagy egy múlt-, illetve jövőbeli időponttal egyidejű cselekvés eredményéből adódó állapotot jelölnek. Az alábbi formái lehetségesek:
A jelen idejű szenvedő melléknévi igenevekkel alkotott szenvedő igeala
kok jelentése ugyanaz, mint a megfelelő egyszerű igeidőké, a különbség csak az aktív, illetve passzív szerkesztésmód.
passzív aktív
esu jo laukiamas, -a = jis manęs laukia ‘vár engem’
buvau jo laukiamas, -a = jis manęs laukė ‘várt engem’
būsiu jo laukiamas, -a = jis manęs lauks ‘várni fog engem’
Jelen időben a būti megfelelő személyű alakja elhagyható a mondatban:
Jis visų (yra) mylimas. ’Őt mindenki szereti.’
Šiandien aš (esu) pavargusi. ’Ma fáradt vagyok.’
Jūs (esate) pasirengę naujiems darbams. ’Felkészültetek (tkp. fel vagytok készülve) az új munkákra.’
A múlt idejű szenvedő melléknévi igenevekkel alkotott szenvedő szerkezetek a mondat (a būti létige) idejéhez képest korábban végbement, ad
digra lezárult cselekvés eredményéből fakadó állapotot jelölnek.
jelen idő yra dirbamas, -a,
švenčiamas, -a, mylimas, -a, skaitomas, -a
Šis savaitraštis (yra) leidžiamas Rašytojų sąjungos.
‘Ezt a hetilapot az ĺrószövetség adja ki.’
Jūs esate kviečiami į spektaklio premjerą.
‘Meghívjuk Önöket (tkp. meg vannak hívva) az előadás premierjére.’
múlt idő buvo dirbamas, -a, švenčiamas,
-a, mylimas, -a, skaitomas, -a Laikraštis buvo leidžiamas reguliariai.
‘Az újságot rendszeresen jelentették meg.’
ismétlődő múlt idő būdavo dirbamas, -a, švenčiamas, -a, mylimas, -a, skaitomas, -a
Seniau Lietuvoje būdavo švenčiamos Jurginės.
‘Régebben Litvániában szokás volt me
günnepelni a György-napot.’
jövő idő bus dirbamas, -a, švenčiamas,
-a, mylimas, -a, skaitomas, -a Ar mes ten būsime laukiami?
‘Vajon várni fognak ott minket?’
jelen idő yra (pa)dirbtas, -a, (ap)šviestas, -a, (pa)mylėtas, -a, (per)skaitytas, -a
Pirmame puslapyje yra įdėta autoriaus nuotrauka.
‘Az első oldalon a szerző képe van (tkp.
van téve).’
múlt idő buvo (pa)dirbtas, -a,
(ap)šviestas, -a, (pa)mylėtas, -a, (per)skaitytas, -a
Automobilis buvo pastatytas prie pat namo.
‘Az autó közvetlenül a háznál állt (tkp.
lett leállítva).’
ismétlődő múlt idő būdavo (pa)dirbtas, -a, (ap)šviestas, -a, (pa)mylėtas, -a, (per)skaitytas, -a
Paprastai kai pareidavome iš mokyklos, pietūs jau būdavo padėti ant stalo.
‘Általában amikor hazajöttünk az iskolá
ból, az ebéd már az asztalon volt.’
Passzív szerkezeteket csak összetett igeidőkkel lehet alkotni.
Ezek az összetett igeidők egyaránt jelölhetnek relatív időviszonyokat (a) és a cselekvés múltban érzékelhető eredményét (b) :
a) Kai mes nuėjome, parduotuvė jau buvo uždaryta.
van(E.sz./3 múlt) bezár (múlt mn.in. E.sz./nn.)
‘Mikor odamentünk, a bolt már be volt zárva.’
b) Namas buvo pastatytas per du mėnesius (=Namą pastatė per du mėnesius) van (E.sz./3 múlt) felépít (múlt mn.in. E.sz./hn.)
‘A házat két hónap alatt építették fel.’
Az igenevekről ld. még 1.3.2.2
jövő idő bus (pa)dirbtas, -a, (ap)švies-tas, -a, (pa)mylė(ap)švies-tas, -a, (per)skaitytas, -a
Iki rytojaus darbas bus padarytas.
‘Holnapra kész lesz a munka (tkp. meg lesz csinálva).’
1.3 AZ IGE NEM SZEMÉLYRAGOZOTT ALAKJAI: AZ