A SZÁMNEVEK RAGOZÁSA TŐSZÁMNEVEK
3. A HATÁROZÓI CSOPORT
3.1 TÉRBELI VISZONYOK KIFEJEZÉSE
3.1.1 A cselekvés helye
A kur? ‘hol?’ kérdésre válaszolva megnevezhetjük valaminek a belse
jét, felszínét, helyzetét valamilyen objektumhoz, viszonyítási ponthoz képest.
Például arra a kérdésre, hogy Kur jis gyvena? ‘Hol lakik?’ különböző módokon válaszolhatunk:
A litvánban a szóképzés szintjén is elkülöníthetők azok a főnévi képzők és prefixumok (előképzők), amelyek valamilyen helyet jelölő főnevet hoznak létre:
• helyet jelentő főnévképzők: -ynas, -ykla, -inė, -tuvė, -uma
vienuolynas ‘kolostor’, mokykla ‘iskola’, kavinė ‘kávézó’, parduotuvė ‘bolt’, dykuma ‘sivatag’
• főnévi előképzők: už-,
pa-užsienis ‘külföld (tkp. határontúl)’, palangė ‘ablakpárkány (tkp. ablak alatti hely)’, pastalė
‘asztal alatti hely’
A helyhatározó eset valaminek a belsejében lévő helyet jelöl külön
böző jelentésbeli árnyalatokkal:
Nyelvtani forma Vilniuje. ‘Vilniusban.’ Amerikoje. ‘Amerikában.’
Viešbutyje. ‘Szállodában.’
Kitoje ežero pusėje. ‘A tó másik partján.’
helyhatározó eset
Pas motiną. ‘Az anyjánál.’ Prie universiteto. ‘Az egyetem
mellett.’ Už mokyklos. ‘Az iskola mögött.’ elöljárós szerkezetek Čia. ‘Itt.’ Netoli. ‘Nem messze.’ Priešais.‘Szemben.’ határozószók
Du kilometrai nuo miestelio. ‘Két kilométerre a városkától.’ alanyesetben álló főneves szókapcsolat Ten, kur gyveno jo seneliai. ‘Ott, ahol a nagyszülei laknak.’ mellékmondat
• háromdimenziós dolog belsejében, belső terében lévő hely
Bute buvo senų gyventojų palikti daiktai. ‘A lakásban a régi lakók által otthagyott holmik voltak.’
Ji mėgdavo būti miške. ‘Szeretett az erdőben lenni.’
Spintoje ji laikė gražiausius savo drabužius. ‘A szekrényben a legszebb ruháit tartotta.’
Vandenyje buvo matyti keistų augalų. ‘A vízben furcsa növények látszottak.’
Klaipėdoje atidarytas naujas viešbutis. ‘Klaipėdában új szálloda nyílt.’
• nem konkrét, általánosított, metaforikusan értelmezett hely
Skalbiniai džiūsta saulėje. ‘A mosott ruha a napon szárad.’
Rytuose jau pradėjo švisti. ‘Keleten már virrad.’
Ko tu stovi tamsoje? ‘Miért állsz a sötétben?’
Dešimt metų išgyvenome svetimoje šalyje. ‘Tíz évig éltünk idegen országban.’
• valaminek a felszínén, síkjában, bizonyos területen lévő hely
stovi krante ‘(valami) szélén áll’, guli pievoje ‘a réten fekszik’, sustojo gatvėje ‘megállt az utcán’, yra aikštėje ‘a téren van’, matyti delne ‘a tenyerén/tenyerében látszik’
• azonos fajtájú dolgok közötti elhelyezkedés
gyvena bendruomenėje ‘közösségben él’, užaugo daugiavaikėje šeimoje ‘sokgyermekes családban nőtt fel’
• elvontabb dolgokat jelölő főnevek esetében az a hely, szféra, ahol vala
mi megnyilvánul, megjelenik; esemény, rendezvény
dalyvavo konferencijoje ‘részt vett a konferencián’
bendradarbiauja spaudoje ‘a sajtóban dolgozik’
buvo šokiuose, susirinkime, varžybose ‘táncmulatságon, gyűlésen, versenyen volt’
pirmauja sporte ‘vezető szerepe van a sportban’
1. Saldainiai yra dėžutėje. 2. Pievoje žydi gėlės. 3. Rašo laiške. 4. Miške auga grybai. 5. Vėjyje plaikstosi plaukai.
Az elöljárós szerkezetek jelölhenek helyet valamely dolog, objektum, vi
szonyítási pont egészéhez vagy ezek valamelyik oldalához, részéhez (tetejéhez, aljához stb.) viszonyítva.
Egyetlen dologhoz viszonyított helyet jelölnek:
1. 2. 3. 4. 5.
Elöljárószó Eset Példák
prie auga prie tvoros ‘a kerítésnél nő’
arti gyvena arti centro ‘a belváros közelében lakik’
netoli yra netoli namų ‘nincs messze az otthontól’
Több dologhoz viszonyított helyet jelöl:
A dolgok egyes részeihez, oldalaihoz viszonyított helyet sok birtokos, tárgy- vagy eszközhatározó esettel álló elöljárószó jelölhet.
1. Spintelė yra viduje;
2. Fotelis stovi prie stalo;
3. Virtuvė ties koridoriumi;
4. Lova vidury miegamojo;
5. Svetainė yra prieš miegamąjį;
6. Už vonios yra miegamasis;
7. Po virtuvės eina vonia;
8. Rūbinė tarp virtuvės ir miegamojo;
9. Skersai kambario kabo šviestuvas, 10. Sofa stovi išilgai salono.
11. Kilimas patiestas įstrižai kambario.
Helyet jelölő elöljárószók Birtokos esettel:
skersai birtokos eset guli skersai lovos ‘keresztbe fekszik az ágyon’
įstrižai įstrigo įstrižai upės ‘a folyón keresztben állva akadt el’
išilgai guli išilgai kambario ‘a szobában hosszában van/
végig-fut a szobán (pl. szőnyeg)’
ties eszközhatározó eset stovi ties namu ‘a ház mellett áll’
Elöljárószó Eset Példák
tarp birtokos eset auga tarp medžių ‘a fák között nő’
Elöljárószó Példák
ant stovi ant stalo ‘az asztalon áll’
prie yra prie upės ‘a folyónál van’
už gyvena už miško ‘az erdőn túl lakik’
előtte lévő
hely mögötte lévő
hely fölötte lévő
hely alul lévő
hely oldal hossz minden
oldalról
Tárgyesettel:
Eszközhatározó esettel:
Statikus helyviszonyokat jelölő határozószók:
anapus ‘a túloldalon’, aplink(ui) ‘körös-körül, körben’, arti ‘közel’,
aukštai ‘magasan, fenn’, čia ‘itt’, dešinėje ‘jobboldat, jobbra’, kairėje ‘baloldalt, balra’, kitapus ‘túloldalt, a másik oldalon’, kitur ‘máshol’, kur ‘hol’, kur nors ‘valahol’, namie ‘otthon’, niekur ‘sehol’, nuošaliai ‘távolabb, félreeső helyen’, pakeliui ‘útközben’, priešais ‘szemben’, šalia / greta ‘mellett’, šiapus ‘ezen az oldalon’, ten ‘ott’, toli ‘ott’, vietomis ‘helyenként, itt-ott’, viršuj ‘felül’, visur ‘mindenhol’, žemai ‘alacsonyan’
Aplinkui taip žalia. ‘Körös-körül olyan zöld (minden).’
Sportininkas dabar jau namie. ‘A sportoló most már otthon van.’
Kairėje yra mūsų sodas. ‘Balra van a mi kertünk.’
Azoknál a pa- előképzős főneveknél, amelyek hosszanti kiterjedésű, el
nyúló teret jelölnek, a többes szám eszközhatározó eset jelentheti olyan helyek összességét, ahol azonos fajtájú dolgok találhatók:
Kelio pakraščiais augo kaktusai. ‘Az út szélén (szélein) kaktuszok nőttek.’
Pasieniais mėtėsi visokie daiktai. ‘A falak tövében mindenféle dolgok hevertek.’
Ritkán, de előfordul, hogy a helyet alanyesetben álló főnevet tartalmazó szókapcsolat fejezi ki:
Jis gyvena du kilometrai nuo miestelio. ‘Két kilométerre lakik a kisvárostól.’
Vaikas sustojo koks žingsnis nuo mašinos. ‘A gyerek úgy egy lépésnyire állt meg az autótól.’
arti, netoli sustojo arti miesto ‘a város közelében állt meg’
greta / šalia stovėjo greta draugo ‘a barátja mellett állt’
virš / viršum / viršuj kabo virš durų ‘az ajtó fölött lógott’
anapus / kitapus / antrapus / šiapus, abipus plyti anapus miško ‘az erdőn túl/túloldalán húzódik’
tarp slypi tarp šakų ‘az ágak között rejtőzik’
skersai, išilgai, įstrižai guli išilgai kambario ‘a szobában hosszában fekszik’
apie / aplink sėdi apie stalą ‘az asztal körül ülnek’
pagal / palei auga palei upę ‘a folyó mentén nő’
prieš šildosi prieš saulę ‘a napon melegszik’
pas gyvena pas motiną ‘az anyjánál lakik’
po glūdi po žeme ‘megbújik a föld alatt’
ties auga ties langu ‘az ablak mellett nő’
Különböző helyeket megnevezhetünk nagyobb nyelvi egységekkel: mel
lékmondatokkal is, amelyeket rendszerint a kur ‘ahol’ határozószóval kapcsolunk a főmondathoz (a főmondatban gyakran a ten ‘ott; oda’ határozószó utal rá).
Jis atvažiavo iš ten, kur gyveno jo seneliai. ‘Onnan érkezett, ahol a szülei éltek.’
Neik ten, kur tamsu. ‘Ne menj oda, ahol sötét van.’
3.1.2 Irány
Az irányt különböző nyelvtani szerkezetekkel fejezhetjük ki:
Az irányt jelölő kifejezések mozgást vagy állapotváltozást jelentő igékkel együtt fordulnak elő:
Iš miesto išvažiavome anksti rytą. ‘Korán reggel hagytuk el a várost (tkp. mentünk ki a városból).’
Pasuk dešinėn ir eik tiesiai kokius 200 metrų. ‘Fordulj jobbra és menj egyenesen úgy 200 métert.
Šuo ėmė trauktis atgal. ‘A kutya kezdett visszavonulni.’
Jis nuėjo tiesiai į mišką. ‘Egyenesen bement az erdőbe.’
Nyelvtani szerkezet Berniukas sėda ant arklio. ‘A kisfiú felül a lóra.’
Nukrito nuo stalo. ‘Leesett az asztalról.’
Sėsk prie stalo. ‘Ülj le az asztalhoz.’
Eina bažnyčios link. ‘A templom felé megy.’
Mašinos ratai grimzdo į purvą. ‘Az autó kere
kei belesüppedtek a sárba.’
Visi suėjo į vidų. ‘Mind bementek.’
Šuo paskui žmogų bėga.’A kutya az ember után fut.’
elöljárós szerkezetek:
ant, nuo, iki, iš, prie, už elöljárószókkal és birtokos esettel; birtokos esettel és a link(ui) névutóval; į, paskui elöljárószókkal és tárgyesettel
Važiuokite pirmyn. ‘Menjen előrefelé.’
Balionas staiga pakilo aukštyn. ‘A léggömb hirtelen a magasba emelkedett.’
Pasroviui plaukti daug lengviau. ‘Az árral úszni sokkal könnyebb.’
Reikia varyti jį lauk. ‘Ki kell zavarni őt.’
határozószók:
atgal ‘vissza’, aukštyn ‘felfelé, a magasba’, dešinėn ‘jobbra’, kairėn ‘balra’, lauk ‘kifelé, ki’, pasroviui ‘a folyás irányába, az árral’, pavėjui
‘szélirányba’, pirmyn ‘előre’, šalin ‘oldalra, fél
re’, tiesiai ‘egyenesen’, tolyn ‘messzire, távolra’, viršun ‘fel, valami tetejére’, žemyn ‘lefelé, le’
Pokalbis pakrypo netikėta linkme.
‘A beszélgetés váratlan irányt vett.’
Eik ir toliau ta kryptim. ‘Menj tovább abba az irányba.’
egyes főnevek eszközhatározó esetű alakja:
linkme, kryptimi
Vaikai išėjo miškan. ‘A gyerekek elmentek az erdőbe.’
Iš visos Lietuvos sostinėn suvažiavo choris-tai. ‘Egész Litvániából jöttek a kórustagok a fővárosba.’
illatívusz (valamibe befelé történő mozgás végpontját jelölő helyhatározó eset)
Kas galėjo pamanyt, kad viskas pakryps tokia netikėta linkme?
Ki gondolta volna, hogy minden ilyen váratlan irányt vesz (tkp. váratlan irányba fordul)?
Az irányt kifejező nyelvtani szerkezetek a mozgásnak vagy a kiinduló-pontját vagy a végkiinduló-pontját, célját jelölik:
nukrito nuo stalo ‘leesett az asztalról’, išėjo iš banko ‘kijött a bankból’
priėjo prie lentos ‘odament a táblához’, atvažiavo į miestą ‘megérkezett a városba’
A mozgás kiindulópontja
A mozgás kiindulópontját birtokos esettel álló elöljárószók, vagy elöljá
rószókkal álló határozószók jelölik.
A birtokos esettel álló elöljárószók a mozgás kiindulópontját jelölhetik
• valamely egész dologra vonatkoztatva
išėjo iš namo ‘kijött a házból’ nulipo nuo kalno ‘lejött a hegyről’
• valamely dolog egyes részeire, oldalaira vonatkoztatva
išlindo iš po stalo ‘kimászott az asztal alól’
Iš už debesies nušvito saulė. ‘A felhő mögül kisütött a nap.’
Ugyanezek az elöljárószók állhatnak helyet jelölő határozószókkal is:
iš, nuo + čia ‘innen’, ten ‘onnan’, kur ‘honnan’, visur ‘mindenhonnan’, kitur ‘máshonnan’, kažkur ‘valahonnan’, niekur ‘sehonnan’
atplaukė iš čia ‘elúszott innen’, iš niekur neatėjo ‘sehonnan sem jött’, iš ten atslenka ‘onnan közeleg’, nuo ten nukrito ‘onnan esett le’, iš visur suvažiavo ‘mindenhonnan érkeztek’,
nuo kažkur nuriedėjo ‘valahonnan legurult’
iš + arti ‘közelről’, toli ‘messziről’, aukštai ‘magasról/magasból’, giliai ‘mélyről / mélyből’, anapus / kitapus / antrapus ‘a túloldalról’, šiapus ‘erről az oldalról’, abipus ‘mindkét oldalról’
mato iš toli ‘messziről látja’, grįžo iš anapus ‘visszatért a túlpartról’, eina iš abipus ‘mindkét oldalról/kétfelől jönnek’
Belső tér Felszín
iš nuo
Eleje Hátulja Alja Oldala
nuo iš už iš po nuo
A mozgás végpontja
A mozgás végpontját, célját jelölhetik birtokos esettel, tárgyesettel, eszköz
határozó esettel álló elöljárószók, valamint határozószókkal álló elöljárószók vagy pusztán határozószók (elöljárószó nélkül) és az illatívusz nevű eset. (Ez utóbbi egy a mai litván irodalmi nyelv rendszerében már nem produktív helyhatározó eset, amely a valaminek a belsejébe történő mozgás végpontját nevezi meg.)
Az elöljárószók a mozgás végpontját jelölhetik
• valamely egész dolog (vagy több dolog) vonatkozásában
atvyko į miestą ‘megérkezett a városba’, įmetė į ugnį ‘bedobta a tűzbe’, pasuko į šalį ‘félre fordult’;
nukrito ant grindų ‘leesett a padlóra’, pakabino ant sienos ‘felakasztotta a falra’;
atsigulė skersai kambario ‘keresztbe feküdt a szobában’, padėjo įstrižai stalo, ‘ferdén / átlósan tette az asztalra’, numetė išilgai virtuvės ‘ledobta úgy, hogy a konyhán végignyúlt’;
priėjo prie lovos ‘odament az ágyhoz’, atvažiavo prie ežero ‘megérkezett a tóhoz’;
atėjo iki aikštės ‘eljött a térig’, parnešė iki namų ‘hazáig vitte’, pakilo iki stogo ‘a tetőig emelkedett’, įbrido iki kelių ‘térdig belegázolt’;
nuėjo universiteto link ‘elment az egyetem felé’, pajudėjo miesto link ‘elindult a város felé’;
atsisėdo tarp tėvo ir motinos ‘leült az apa és az anya közé’.
• valamely dolog egyes részeire, oldalaira, kiterjedéseire vonatkoztatva
atsisėdo prieš motiną ‘az anyjával szemben ült le’, atsiklaupė prieš merginą ‘letérdelt a lány előtt’;
užėjo už namo ‘bement a ház mögé’, užlindo už stalo ‘bebújt az asztal mögé’, užkišo už spintos ‘bedugta a szekrény mögé’;
užkėlė ant viršūnės ‘felemelte, feltette a tetőre’, užlipo ant piliakalnio ‘felmászott a várhegyre’;
pakibo virš namo ‘felakasztotta a ház fölé’;
palindo po lova ‘bebújt az ágy alá’, atsigulė po suolu ‘lefeküdt a pad alá’;
atsisėdo šalia brolio ‘leült a bátyja mellé’, padėjo greta svečio ‘letette a vendég mellé’;
susėdo apie stalą ‘leültek az asztal köré’;
apėjo aplink namą ‘körbejárt a ház körül’, pavyniojo aplink kaklą ‘a nyaka köré tekerte’.
Belső Felszín Kiterjedés Közelség
į ant skersai,
išilgai, įstrižai
prie, iki, link, tarp (két vagy több dolog között)
Eleje Háta Teteje Alja Oldal Hossz Minden
oldalról prieš už virš, ant po (+ Instr) greta, šalia pagal, palei apie, aplink
A mozgást jelentő igék mellett a mozgás végpontját, célját gyakran jelöli a tárgyesettel álló pas elöljárószó. Ilyenkor a tárgyesetben álló főnév személyt vagy más élőlényt jelöl:
grįžo pas tėvus ‘visszatért a szüleihez’, išvažiavo pas seserį ‘elutazott a nővéréhez’, nuėjo pas šunį ‘odament a kutyához’
A mozgás végpontját megnevezhetjük elöljárószó és határozószó kapcsolatával is:
į + čia ‘ide’, ten ‘oda’, kur ‘hova’, anapus / kitapus / antrapus ‘odaátra, a túloldalra’, šiapus ‘erre az oldalra’, abipus ‘mindkét oldalra’
išėjo į anapus ‘a túlvilágra költözött, meghalt’, pasuko į ten ‘arra fordult’
atplaukia į šiapus ‘ideúszik erre az oldalra / partra’
ištiesė rankas į šonus ‘oldalra kinyújtotta a kezét’
iki / ligi + čia ‘idáig’, ten ‘odáig’
ėjo iki čia ‘idáig jött’, nubėk iki ten ‘fuss el odáig’
A mozgás végpontját jelölheti önmagában, elöljáró nélkül álló határo-zószó:
• -yn képzős határozószó:
pakilo aukštyn ‘a magasba emelkedett’, eina pirmyn ‘előre(felé) megy’, krinta žemyn
‘leesik’, nuskendo gilyn ‘a mélybe süllyedt’, važiuoja artyn ‘közel jön’
• egyéb határozószó
namo ‘hazafelé’, kairėn ‘balra’, dešinėn ‘jobbra’, atgal ‘vissza’, šen ‘ide’, ten ‘oda’
išėjo namo ‘elment haza’, pasuka kairėn ‘befordul balra’, ateik šen ‘gyere ide’
A mozgás végpontját jelöli a főnevek illatívusz esete, amely befelé tör
ténő mozgást jelent. Leginkább nyelvjárásokban elterjedt, de gyakran előfor
dul az irodalmi nyelvben is:
Tėvas nuėjo miestan. ‘Az apa bement a városba.’
Firma eksportuoja savo produkciją užsienin. ‘A cég külföldre exportálja termékeit.’
Vilniun atvyko oficiali šio aljanso delegacija.
‘Ennek a szövetségnek a delegációja Vilniusba érkezett.’
Ką tik iš Amerikos Kaunan sugrįžo krepšinio komanda.
‘Nemrég tért haza Amerikából Kaunasba a kosárlabdacsapat.’
3.1. 3 A mozgás helye, útvonala
Mozgást jelentő igék mellett a mozgás helyét, útvonalát kétféleképpen írhatjuk le: mint egyértelmű iránnyal rendelkező lineáris mozgásét (a) és mint nem lineáris, nem egyirányú, ismétlődő cselekvés helyét, terét (b):
a) eina šaligatviu ‘a járdán megy’, važiavo keliu ‘az úton ment’, eina per mišką ‘az erdőn át megy’, vaikšto palei upę ‘a folyó mentén sétál’
b) vaikšto po laukus ‘a mezőkön sétál’, važinėja po miestus ‘járja a városokat, egyik város
ból a másikba utazgat’
Az útvonalat jelölheti:
iš
iki aukštyn žemyn pirmyn atgal
iš po iš už nuo ant link
Nyelvtani szerkezet eina keliu ‘az úton megy’, teka skruostais
‘folyik az arcán’, plaukia upe ‘a folyóban/
folyón úszik’
eszközhatározó eset
keliauja apie pasaulį ‘utazgat a világ körül / körbeutazza a világot’,
eina per miestą ‘a városon keresztül megy’
eina per tiltą ‘a hídon át megy’, eik palei upę ‘menj a folyó mentén’
plaukiau išilgai ežero ‘hosszában úsztam a tóban’,
skrenda virš debesų ‘a felhők felett repül’
elöljárós szerkezetek:
• apie / aplink ‘körül’, pagal ‘mentén’, palei
‘mentén’, per ‘át, keresztül’, pro ‘át, keresztül, mellett’, prieš ‘előtt, szembe’, po ‘vmi felszí
nén, vmilyen térben összevissza’+ tárgyeset
• abipus ‘mindkét oldalán’, po, skersai ‘kereszt
be’, išilgai ‘hosszában, mentén’, įstrižai ‘ferdén, keresztbe’, šalia ‘mellett’, anapus / kitapus ‘a másik oldalán valaminek’, šiapus ‘ezen az olda
lán valaminek’, šalia ‘mellett’, tarp ‘között’, ties
‘mellett’, virš ‘felett’ + birtokos eset
Žinojome, kad reikia eiti šia gatve. ‘Tudtuk, hogy ezen az utcán kell menni.’
Debesys slenka dangumi. ‘Az égen felhők úsznak.’
Važiavome dviračių taku.‘A bicikliúton mentünk.’
Jonas vaikštinėjo aplink savo namą. ‘Jonas a háza körül sétált.’
Jie vaikščiojo palei upę. ‘A folyó mentén sétáltak.’
Jie klampojo per lauką. ‘Átgázolt a mezőn.’
palei
upę išilg
ai stadiono įstrižai aikšt
ės skersai gatvės
85 87
-3.2 IDŐ
Ebben a fejezetben a különböző idővel kapcsolatos jelentések kifejezési lehetőségeit tekintjük át. Időt kifejezhetünk határozószókkal, főnevekkel (egy főnévvel vagy főnévvel és a hozzá kapcsolódó más szavakkal), valamint mellék
névi igeneves szerkezetekkel és mellékmondatokkal. A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai szintén jelölhetnek olyan szituációkat, amelyek egyi
dejűek vagy időben egymást követik.
Az alábbi idővel kapcsolatos jelentéseket különböztetjük meg:
• a cselekvés pillanata vagy az az időszak, amikor a cselekvés zajlik (pon -tosan vagy hozzávetőleges pontossággal);
• a cselekvés időtartama;
• a cselekvés gyakorisága;
• behatárolt idő;
• kijelölt idő, határidő;
• egyidejűség;
• időbeli egymásutániság.
3.2.1 A cselekvés pillanata vagy az az időszak, amikor a