• Nem Talált Eredményt

A cselekvés pillanata vagy az az időszak, amikor a cselek- cselek-vés zajlik (pontosan vagy hozzávetőleges pontossággal)

In document LITVÁN NYELVTAN GYAKORLATOKKAL (Pldal 158-162)

A SZÁMNEVEK RAGOZÁSA TŐSZÁMNEVEK

3. A HATÁROZÓI CSOPORT

3.1 TÉRBELI VISZONYOK KIFEJEZÉSE

3.2.1 A cselekvés pillanata vagy az az időszak, amikor a cselek- cselek-vés zajlik (pontosan vagy hozzávetőleges pontossággal)

Az egyes jelentések az igétől függnek: a befejezett aspektusú, vagyis a cselekvés, esemény bekövetkezését, kiteljesedését kifejező igék mellett ugyan­

azok a kifejezőeszközök egy adott időpontra utalnak, a cselekvés, történés fo­

lyamatát kifejező folyamatos aspektusú igék mellett pedig egy időszakra. A cselekvés időpontját vagy időszakát a következő eszközökkel fejezhetjük ki:

Határozószók

Az időpontot vagy időszakot jelentő határozószók gyakran kapcsolódnak időtartamot jelölő főnevekhez (anąkart – aną kartą ‘az alkalommal, akkor’, šįryt – šį rytą ‘ma reggel’...).

• Múlt idő:

kadaise ‘egykor, valaha’, seniai ‘régen’, tuomet ‘akkoriban’, tada ‘akkor’, anąkart ‘akkor’, ką tik ‘éppen (akkor / most)’, pernai ‘tavaly’, užpernai ‘tavaly előtt’, vakar ‘tegnap’, užvakar ‘tegnap előtt’…

Kadaise Lietuvoje gyveno rudosios meškos. ‘Valaha éltek Litvániában barnamedvék.’

Autobusas ką tik nuvažiavo. ‘Éppen most ment el a busz.’

Pernai jie gavo pinigų šiam projektui. ‘Tavaly kaptak pénzt erre a projektre.’

Nyelvtani szerkezet Gyveno kadaise senelis ir senelė. ‘Élt egyszer egy öregember meg egy

öregasszony.’

Dabar kalbu telefonu. ‘Most telefonon beszélek.’

Netrukus bus atostogos. ‘Hamarosan szünet lesz.’

határozószók

Rudenį krinta lapai. ‘Ősszel hullanak a levelek.’ Atvažiuosiu šį

ant-radienį. ‘Ezen a kedden érkezem.’ tárgyeset

Tai atsitiko 1999 metais. ‘Ez 1999-ben történt.’ Pavakariais eisiu į

sporto salę. ‘Esténként elmegyek a tornaterembe.’ eszközhatározó eset Vakare lijo. ‘Este esett az eső.’

Praeityje ji buvo garsi aktorė. ‘A múltban híres színésznő volt.’

Praėjusiame amžiuje įvyko daug permainų. ‘A múlt században sok változás történt.’

Susipažinome kelionėje. ‘Az utazás alatt ismerkedtünk meg.’

helyhatározó eset

Per Kalėdas važiuosiu į kaimą. ‘Karácsonykor falura utazom.’

Apie vidurnaktį pradėjo lyti. ‘Éjfél körül elkezdett esni.’

Į pavakarę grįžau namo. ‘Estefelé hazamentem.’

elöljárós szerkezetek

• Jelen idő:

dabar ‘most’, šiuokart ‘ez alkalommal’,

šiemet ‘idén’, šiandien ‘ma’, šiąnakt ‘ma éjjel’, šįryt ‘ma reggel’...

Kodėl Nostradamo pranašystės prisimintos dabar?

‘Miért most jutnak eszünkbe Nostradamus jóslatai?’

Šiandien vyks vienas iš trijų testų, kuris parodys jų anglų kalbos mokėjimą.

‘Ma lesz az első teszt a három közül, amelyik megmutatja az angoltudásukat.’

• Jövő idő:

greitai ‘hamarosan, gyorsan’, netrukus ‘hamarosan’, tuojau ‘azonnal’, tuoj ‘máris, rögtön’, tuoj pat ‘azonnal, máris’,

kitąmet ‘máskor’, rytoj ‘holnap’, poryt ‘holnapután’…

Nepuolėme tuoj pat viena kitai į glėbį. ‘Nem borultunk rögtön egymás nyakába.’

Rytoj į pirmąjį koncertą kviečia ir Nacionalinė filharmonija.

‘Holnap tartja első koncertjét a Nemzeti Filharmónia is.’

• Nem meghatározott idő:

bet kada ‘bármikor’, kada nors ‘valamikor’, kitąsyk ‘máskor’, laiku ‘(megfelelő) időben’, paskui ‘aztán’, pirma ‘először’, be laiko ‘időnek előtte, túl korán’,

pirma laiko ‘időnek előtte’, vėlai ‘későn’…

Medikas turi būti pasirengęs bet kada padėti žmogui.

‘Egy orvosnak készen kell állnia arra, hogy bármikor segítsen az embernek.’

Tėvas be laiko pražilo. ‘Az apa túl korán/idő előtt megőszült.’

Tárgyeset

• Napszakokat, évszakokat, a hét napjait jelentő főnevekkel

rytą ‘reggel’, dieną ‘nappal / napközben’, vidu(r)dienį ‘délben’, naktį ‘éjjel’, vidu(r)naktį ‘éjfélkor’…; pavasarį ‘tavasszal’, vasarą ‘nyáron’, rudenį ‘ősszel’, žiemą ‘télen’; pirmadienį ‘hétfőn’, antradienį ‘kedden’, trečiadienį ‘szerdán’, ketvirtadienį ‘csütörtökön’, penktadienį ‘pénteken’, šeštadienį ‘szombaton’, sekmadienį ‘vasárnap’, savaitgalį ‘hétvégén’…

Dieną buvo karšta. ‘Napközben/nappal nagyon meleg volt.’

Filmuota buvo vasarą. ‘Nyáron forgattak (filmet).’

Šeštadienį popiet aš išvykau iš Lietuvos. ‘Szombaton délután elutaztam Litvániából.’

• pontos dátumot jelölő főnevekkel (számnevekkel vagy névmásokkal)

Labas rytas visiems, kurie jau spėjo atsikelti šį ankstyvą rytą.

‘Jó reggelt mindenkinek, aki már felkelt ilyen korán reggel.’

Dabar kas rytą keliuosi ketvirtą valandą. ‘Most minden reggel négy órakor kelek.’

Atvažiuok pas mus kovo vienuoliktą. ‘Gyere el hozzánk március tizenegyedikén.’

• meghatározott időegységeket vagy nem meghatározott időt jelölő fő­

nevekkel. Ezek a főnevek gyakran kötelező jelzővel állnak, ami lehet névmás, számnév vagy melléknév.

sekundę ‘másodpercben’, minutę ‘percben’, valandą ‘órában’, popietę ‘délután’, dieną ‘napon’, parą ‘napon’, savaitę ‘héten’, mėnesį ‘hónapban’,

akimirką ‘pillanatban’, momentą ‘pillanatban’, kartą ‘alkalommal’, sykį ‘alkalommal’…

Tą dieną nulipau laiptais į didįjį kambarį pasiimti žodyno. ‘Azon a napon lementem a lépcsőn a nagyszobába a szótárért.’

Vieną popietę jis man papasakojo tą atsitikimą. ‘Egyik délután elmesélte nekem azt az esetet.’

Todėl man ir rūpėjo šį kartą gerai pasirodyti… ‘Ezért is volt olyan fontos nekem, hogy ez alkalommal jól szerepeljek...’

Eszközhatározó eset

• A metai (T.sz.) ‘év’, diena ‘nap’, laikai (T.sz.) ‘időszak, kor’ főnevek esz­

közhatározó esete az előtte álló számnévvel vagy névmással pontos vagy körül­

belüli dátumot jelöl.

Prisiminkime Saulės užtemimą 1999 metais. ‘Gondoljanak a napfogyatkozásra 1999-ben.’

Šiomis dienomis Vilniuje lankėsi žymus rusų dirigentas.

‘Ezekben a napokban Vilniusban járt a híres orosz karmester.’

Dabar jau sunku įsivaizduoti tų laikų kasdienį gyvenimą.

‘Most már nehéz elképzelni annak a kornak a mindennapjait.’

• Általános idővel kapcsolatos fogalmakat jelölő főnevek eszközhatározó esete valamely más, pontosító, konkretizáló szóval.

momentu ‘pillanatban’, metu ‘időben’, laiku ‘időben’, laikotarpiu ‘időszakban’…

Martyna mano gyvenime atsirado reikiamu momentu.

‘Martyna a kellő/megfelelő pillanatban jelent meg az életemben.’

Stengsimės tai padaryti artimiausiu metu.

‘Igyekszünk a legrövidebb időn belül (tkp. a legközelebbi időben) megcsinálni.’

• A napszakokat jelölő, előképzőt tartalmazó főnevek egyes számú vagy többes számú alakjával.

apyaušriu ‘hajnal előtt, kora hajnalban’, paryčiais ‘kora reggel’, pavakariais ‘estefelé’…

Apyaušriu išvažiavome iš namų. ‘Hajnaltájban elindultunk otthonról.’

Tėvas grįžo paryčiais. ‘Az apa kora reggel tért haza.’

Helyhatározó eset

• A napszakokat jelölő, gyakran előképzős vagy összetett főnevekkel (egyes vagy többes számban).

vakare ‘este’, pavakary(je) ‘estefelé’, vidu(r)dieny(je) ‘délben’, vidu(r)nakty(je) ‘éjfélkor’, vidu(r)vasary(je) ‘nyár közepén’, vidu(r)žiemy(je) ‘tél közepén’…

Bet vieną kartą, tai buvo vakare, vilkas atplėšė trobelės duris.

‘De egyszer, ez este volt, a farkas feltépte a kunyhó ajtaját.’

Vidužiemy atšilo. ‘A tél közepén felmelegedett az idő.’

• Az emberek életkorát, valamely életszakaszt vagy történelmi időszakot jelölő főnevekkel.

vaikystėje ‘gyerekkorban’, paauglystėje ‘kamaszkorban’, jaunystėje ‘fiatalkorban’, senatvėje ‘időskorban’…; ateityje ‘a jövőben’, praeityje ‘a múltban’…

Kas vaikystėje nemėgo sūpynių! ‘Ki nem szerette a hintát gyerekkorában!’

Jaunystėje ji buvo graži. ‘Fiatalkorában szép volt.’

Ateityje viskas bus gerai. ‘A jövőben minden jó lesz.’

• időegységeket, általános idővel kapcsolatos fogalmakat jelölő főnevek más, konkretizáló szavakkal

amžiuje ‘évszázadban’, mėnesyje ‘hónapban’, dešimtmetyje ‘évtizedben’, šimtmetyje ‘évszázadban’, pusmetyje félévben’, laikotarpyje ‘időszakban’, pradžioje ‘elején, kezdetén’, pusėje ‘felében’, pabaigoje ‘végén’, gale ‘végén’…

XIX amžiuje buvo sukurtas ne vienas gražus parkas.

‘A XIX. században nem egy szép parkot hoztak létre.’

Visada sezono pradžioje būna kuo nors ypatingas koncertas.

‘A szezon elején mindig valamilyen különleges koncert van.’

• Cselekvéseket vagy folyamatokat jelölő főnevek (pl. audroje ‘viharban’, kelionėje ‘utazás közben’, spūstyje ‘a tolongásban’, mūšyje ‘csatában’, vestuvėse

‘esküvőn’...)

Žuvo mūšyje. ‘Csatában esett el.’

Susipažino vestuvėse. ‘Az esküvőn ismerkedtek meg.’

Elöljárós szerkezetek

• per + tárgyeset (ünnepek, munkák, a pihenés időszakai, étkezések, népszo­

kások, egyes természeti folyamatok, napszakok és évszakok megnevezése esetében)

Per tuos metus aš stengiausi viską pamiršti.

‘Azokban az években/Azok alatt az évek alatt igyekeztem mindent elfelejteni.’

Mergaitė iš paralelinės klasės per pertrauką priėjo prie Sigutės.

‘Egy lány a párhuzamos osztályból a szünetben odament Sigutéhez.’

Per pačius šalčius mama susirgo. ‘A legnagyobb hidegben az anya megbetegedett.’

• apie + tárgyeset (csak hozzávetőleges idő)

Mama sugrįžo apie vidudienį. ‘Anya dél körül jött vissza.’

• į + tárgyeset (csak hozzávetőleges idő)

Į mėnesio pabaigą oras pagerėjo. ‘A hónap vége felé jobb lett az idő.’

In document LITVÁN NYELVTAN GYAKORLATOKKAL (Pldal 158-162)