A SZÁMNEVEK RAGOZÁSA TŐSZÁMNEVEK
2.3.3 A melléknevet helyettesítő névmások
A szövegben a tulajdonságot, minőséget megnevező szavakat is helyette
síthetik ezekre utaló szavak, névmások. Ilyenkor ezek a névmások melléknévi funkciót töltenek be, és ennek megfelelően a mondatban lehetnek jelzők vagy az állítmány névszói része. A főnevekkel vagy az azokat helyettesítő szavakkal a melléknévi névmásokat esetben, számban és nemben egyeztetni kell.
Mint minden melléknévnek, ezeknek a névmásoknak is van semleges alakja, amely a mondatban csak állítmány lehet.
Paduok kitą (hn.E.sz.Acc) pieštuką (hn.E.sz.Acc). ‘Adj egy másik ceruzát.’
Abu dirbame tokį patį (hn.E.sz.Acc.) darbą (hn.E.sz.Acc.). ‘Mindketten ugyanolyan munkát végzünk.’
Nemačiau jokio (hn.E.sz.Gen) automobilio (hn.E.sz.Gen). ‘Semmiféle autót nem látok.’
78
Melléknévi funkcióban szerepelhetnek:
• a birtokos névmások
manas, -a, tavas, -a, savas, -a, manasis, -oji, tavasis, -oji, savasis, -oji; maniškis, -ė, taviškis, -ė, saviškis, -ė, mūsiškis, -ė, jūsiškis, -ė
Kiekvienas turi savus namus. ‘Mindenkinek saját otthona van.’
Ji saugojo savąją paslaptį iki mirties. ‘Haláláig őrizte (saját) titkát.’
• a mutató névmások
tas, ta, tai, šis, ši, šitas, šita, anas, ana, toks, tokia, šitoks, -ia, anoks, -ia, tas pats, ta pati, šioks toks
Kas laimės šiuos rinkimus? ‘Ki nyeri meg ezeket a választásokat?’
Vėl pamačiau tą pačią moterį.’ ‘Megint láttam ugyanazt a nőt.’
Tėvas pasistatė šiokį tokį namą. ‘Az apa felépített valamiféle házat.’
• a kérdő és vonatkozó névmások
kuris, -i, katras, -a, koks, -ia, keli, -ios, keleri, -ios, kelintas, -a Kelinta dabar valanda? ‘Hány (tkp. hányadik) óra van most?’
Katras iš jūsų galite atvažiuoti aštuntą valandą? ‘Melyikőtök tud nyolcra jönni?’
Aš nežinau, katras iš šių pastatų vertingesnis. ‘Nem tudom, melyik értékesebb ezek közül az épületek közül.’
• a határozatlan névmások
a tulajdonképpeni határozatlan névmások
koks, -ia, kuris, -i, katras, -a, keli, -ios, keleri, -ios, kelintas, -a, kažkoks, -ia, kažkuris, -i, koks nors, kokia nors, kuris nors, kuri nors, bet koks, -ia, bet kuris, -i, kai kuris, -i, vienas, -a, vienas kitas, viena kita, kitas, -a, šioks toks, šiokia tokia
Vytautas jau kelintą kartą tampa nugalėtoju. ‘Vytautas már többedszerre lesz győztes.’
Kai kurie veikalai žinomi tik iš istorinių šaltinių. ‘Egyes műveket/vannak olyan művek, amelyeket csak történelmi forrásokból ismerünk.’
a megkülönböztető határozatlan névmások
vienas, -a, kitas, -a, vienoks, -ia, kitoks, -ia, tam tikras, -a
Vienas sūnus jau studentas, o kitas – dar mokinys. ‘Az egyik fiú már egyetemista, a másik még tanuló.’
Kitame kampe tupėjo didžiulis šuo. ‘A másik sarokban egy hatalmas kutya gubbasztott.’
az általánosító névmások
visas, -a, visi, -os, visoks, -ia, abu, abi, abeji, abejos, kiekvienas, nė vienas, -a, joks, -ia, nė koks, -ia
Nebuvo jokių nesklandumų. ‘Semmiféle bonyodalom nem volt.’
Pas mus dirba abu broliai. ‘Mindkét fivér nálunk dolgozik.’
a nyomatékosító névmás
pats, pati
Jis pats pasirinko tokį gyvenimą. ‘Ő maga választott ilyen életet.’
Jai pačiai patiko mokytis muzikos. ‘Neki magának (is) tetszett a zenetanulás.’
2.3.3.1 A birtokos névmások (Savybinai įvardžiai)
A manas, -a, tavas, -a, savas, -a melléknévi birtokos névmásokat megle
hetősen ritkán használjuk, inkább a költői stílusra, nyelvhasználatra jellemző
ek. Valamivel gyakoribbak ezeknek a névmásoknak az úgynevezett határozott (névmási) alakjai: manasis, -oji, tavasis, -oji, savasis, -oji.
Manieji giminės gyvena provincijoje. ‘Az én rokonaim vidéken élnek.’
Savąjį vyrą ji sutiko oro uoste. ‘A (saját) férjével a repülőtéren találkozott.’
A névmási alakok ragozásáról ld. 2.2.1.1.4.3
Ritkán fordulnak elő a maniškis, -ė, taviškis, -ė, saviškis, -ė, mūsiškis, -ė, jūsiškis, -ė birtokos névmások is. Ezeket a névmásokat többnyire úgy használ
ják, mintha főnevek lennének, pl. maniškis ‘férj’ (tkp. ‘az enyém’, hímnem), maniškė ‘feleség’ (tkp. ‘az enyém’, nőnem).
Maniškis visada tokiu laiku grįžta iš darbo. ‘Az én férjem (tkp. az enyém) mindig ilyen
kor jön haza a munkából.’
Ar taviškė jau atostogavo? ‘A feleséged (tkp. a tiéd) volt már szabadságon?’
2.3.3.2 A mutató névmások (Apibrėžiamieji įvardžiai)
A mutató névmások ismert dolgokra vagy azok tulajdonságaira utalnak.
A tas, ta, tai, šis, ši, šitas, šita, anas, ana, tas pats, ta pati névmások az adott szituációban ismert dologra utalnak úgy, hogy azt kiemelik más dolgok közül.
Tas žmogus yra mūsų naujasis viršininkas. ‘Az az ember az új főnökünk.’
Ar skaitei šitą knygą? ‘Olvastad ezt a könyvet?’
Ta pati mokytoja mokė ir mano vaikus. ‘Ugyanaz a tanárnő tanította az én gyerekeimet is.’
Šiais metais planuojame persikelti į naujas patalpas.
‘Úgy tervezzük, hogy ebben az évben átköltözünk az új helyiségekbe.’
A šis, ši,illetve šitas, šita névmások jelentése azonos:
Ar pažįsti šią mergaitę? = Ar pažįsti šitą mergaitę?
‘Ismered ezt a lányt?’
Háromtagú korrelációt alkotnak azok a névmások, amelyek a beszélőtől különböző távolságra lévő dolgokra utalnak. A beszélőhöz legközelebbi dol
gokra a šis, ši vagy šitas, šita névmás utal, a tőle legtávolabb lévőkre az anas, ana. A tas, ta névmás egyaránt szembeállítható a šis, ši névmással (ekkor távo
labbi dolgot jelöl), és az anas, ana névmással (ekkor a közelebbit jelöli).
Man labiau patinka anas megztukas, ne šitas. ‘Nekem jobban tetszik az a pulóver, mint ez.’
Tos knygos neimsiu, paduokite aną. ‘Ezt a könyvet nem viszem el, adja ide azt.’
A mutató névmásoknak lehet névmási alakja is:
tas, ta – tasai, toji, šis, ši – šisai, šioji anas, ana – anasai, anoji toks – toksai
A hímnemű tasai, šisai, anasai, toksai alakoknak többnyire csak az alanyesete használatos.
Ar toji mergaitė ir yra Jono pusseserė? ‘Az a lány Jonas unokatestvére?’
Toksai žmogus gali kalnus nuversti. ‘Egy ilyen ember hegyeket képes megmozgatni.’
A mutató névmások funkciója bizonyos dolgok pontos meghatározása, kijelö lése, amit sok más nyelvben, így a magyarban is a határozott névelővel lehet kifejezni.
Miško vidury pamatėme namą. Tas namas buvo medinis.
‘Az erdő közepén megláttunk egy házat. Az a ház fából volt.’
Anupras turėjo brolį. Tasai brolis dirbo siuvėju.
‘Anuprasnak volt egy fivére. A fivére szabóként dolgozott.’
2.3.3.3 A kérdő és vonatkozó névmások (Klausiamieji ir santykiniai įvardžiai)
A melléknévként használt kuris, -i, katras, -a, koks, -ia, keli, -ios, keleri, -ios, kelintas, -a névmásokkal a dolgok tulajdonságaira kérdezünk.
Kokį sprendimą priėmė komisija? ‘Milyen döntést hozott a bizottság?’
Keli studentai dalyvaus seminare? ‘Hány diák vesz részt a szemináriumon?’
Kelintą valandą prasideda posėdis? ‘Hány (tkp. hányadik) órakor kezdődik az ülés?’
A kuris, -i névmást akkor használjuk, ha valamely sokaság, csoport egy tagjára kérdezünk, a katras, -a névmást pedig akkor, amikor két dolog, személy közül az egyikre.
Kuris filmas tau labiausiai patiko? ‘Melyik film tetszett neked legjobban?’
Su katra ranka rašai? ‘Melyik kezeddel írsz?’
A kérdő névmások rendszerint a mondat elején állnak.
A kérdő mondatokról ld. 5.3
Ugyanezek a névmások betölthetik a kötőszó szerepét is összetett mon
dat tagmondatai között. Ilyenkor vonatkozó névmásoknak számítanak.
Mano draugė vengrė, kuri čia gyvena jau antri metai, pažadėjo iškepti vengrišką pyragą.
A magyar barátnőm, aki már két éve itt él, megígérte, hogy süt magyar süteményt.
Esu labai dėkinga žmonėms, kurių namuose buvau.
Nagyon hálás vagyok (azoknak) az embereknek, akiknek az otthonában voltam.
A névmások ragozásáról ld.6.1
2.3.3.4 A határozatlan névmások (Neapibrėžiamieji įvardžiai) A tulajdonképpeni határozatlan névmások (neapibrėžiamieji nežymi-mieji) közül melléknéviek a koks, -ia, kuris, -i, katras, -a, keli, -ios, keleri, -ios, kelintas, -a, kažkoks, -ia, kažkuris, -i, koks nors, kokia nors, kuris nors, kuri nors;
bet koks, -ia, bet kuris, -i; kai kuris, -i, vienas, -a, vienas kitas, viena kita, kitas, -a, šioks toks, šiokia tokia. Ezek a névmások nem ismert tulajdonságra utalnak:
Aš jau kelintą dieną jo ieškau, bet nerandu. ‘Már napok óta (tkp. hányadik napja) keresem, de nem találom.’
Per savaitgalį padariau šiokius tokius darbus. ‘A hétvégén elvégeztem ezt-azt a munkák közül.’
Pasiimk kartu kurią nors dukrą. ‘Vidd magaddal valamelyik lányt.’
Vienas kitas žmogus vaikštinėjo po senamiestį. ‘Egy-két ember sétálgatott az óvárosban.’
A főnévi határozatlan névmásokról ld. 2.3.2.4
A partikulák jelentéséről és az összetett névmásokról ld. 2.3.2.4
A megkülönböztető határozatlan (neapibrėžiamieji atskiriamieji) mel
léknévi névmások: vienas, -a, kitas, -a, vienoks, -ia, kitoks, -ia, tam tikras, -a pontosan nem megnevezett, de másoktól elhatárolható, elkülönülő tulajdon
ságra utalnak.
81 82
Pirmąją Kalėdų dieną vieni žmonės eina į bažnyčią, kiti – į koncertus.
‘Karácsony első napján egyes emberek templomba mennek, mások koncertre.’
Az általánosító (neapibrėžiamieji apibendrinamieji) névmások közül mellékneveket helyettesítenek (pozitív vagy negatív értelemben általánosítnak valamely tulajdonságot) a következők: visas, -a, visi, -os, visoks, -ia, abu, abi, abeji, abejos, kiekvienas, nė vienas, -a, joks, -ia, nė koks, -ia.
Sušlapo abejos pirštinės. ‘Mindkét kesztyű átnedvesedett.’
Visi vaikai džiaugėsi dovanomis. ‘Minden gyerek örült az ajándékoknak.’
Niekas nežada jokių pokyčių. ‘Senki nem ígér semmiféle változást.’
Kiekvienas žmogus trokšta laimės. ‘Minden ember boldogságra vágyik.’
Nė vienas lankytojas nesiskundė. ‘Egyetlen látogató sem panaszkodott.’
Az abu, abi ‘mindkettő’ általánosító névmások az egykor létezett kettes szám alakjait őrzik. Ragozásuk a következő:
A pats, pati határozatlan nyomatékosító névmás (pabrėžiamasis įvar-dis) arra utal, hogy a cselekvő a cselekvést egymaga, segítség nélkül végzi.
Mergaitė pati iškepė pyragą. ‘A lány maga sütötte a süteményt.’
Vaikas jau pats moka apsirengti. ‘A gyerek már maga fel tud öltözni.’
Mes patys nežinojome, kada atvyksime. ‘Mi magunk sem tudtuk, mikor érkezünk.’
A pats, pati névmás nyomatékosíthat tulajdonságot is, kiemelheti annak fontosságát (vagyis a melléknevek felsőfokú alakjának képzésében vesz részt).
Dabar pats geriausias metas važiuoti į kalnus. ‘Most van a legjobb ideje annak, hogy a hegyekbe utazzunk.’
Pati linksmiausia buvo jauniausioji sesuo. ‘A legfiatalabb húga volt a legvidámabb.’
A névmások ragozásáról ld. 6.1
A beszélt nyelvben a névmások bizonyos végződéseit gyakran lerövidítik:
• az egyes szám hímnem és nőnem helyhatározó esetében: tam(e), toj(e), šiam(e), kitam(e), kitoj(e)…
• a hímnem többes szám részeshatározó esetében: tiem(s), kitiem(s)…
• a hímnem többes szám helyhatározó esetében: tuos(e). kituos(e)…
• a nőnem többes szám részeshatározó esetében: tom(s), kitom(s)…
V (Nom) abu abi
K (Gen) abiejų
N (Dat) abiem
G (Acc) abu abi
Įn (Instr) abiem
Vt (Loc) abiejuose abiejose
79 80