Köz- és felsőoktatási kutatások
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓINAK DIPLOMA MEGSZERZÉSE UTÁNI TOVÁBBTANULÁSI TERVEI
Kerülő Judit
„HOGYAN TOVÁBB?”
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓINAK DIPLOMA MEGSZERZÉSE UTÁNI TOVÁBBTANULÁSI TERVEI
Egy felsőoktatási intézmény vezetésének három dolgot biztosan kell ismernie. Az első, hogy miért jelentkeznek, vagy nem jelentkeznek hozzá leendő diákjai, második, az ott tanulók megkapják-e az intézménytől mindazokat, amelyeket a munkaerőpiac elvár a frissen végzett szakemberektől és végül az itt diplomát szerzettek, hogyan tudják majd felhasználni a tanultakat. A felsőoktatási törvény az intézmények számára Diplomás Pályakövető Rendszer működtetését írja elő, melynek keretein belül az aktív státuszban lévők és a már végzettek körében is folyamatos vizsgálatokat kell végezni.
Jelen tanulmányban a Nyíregyházi Főiskola nappali tagozatos hallgatói pályaképének és a diploma megszerzése utáni terveinek megismerése érdekében lefolytatott kérdőíves megkérdezés eredményeit ismertetem, ezek közül is azokat, amelyek továbbtanulással kapcsolatosak. A vizsgálatokat 2010. november elején folytattuk le, órarend szerinti előadások alkalmával. A kérdőív név nélküli és önkitöltéses volt.
A vizsgálat során 424-en válaszoltak a feltett kérdésekre, valamennyien aktív hallgatói jogviszonyú, nappali tagozatos diákok voltak. Mintaválasztásra nem került sor, azokat kérdeztük meg, akik jelen voltak az előadásokon és adatszolgáltatásra vállalkoztak.
Az adatszolgáltatók jellemzői
Az adatbázisba kerültek 54 százaléka volt nő. Intézményünkben a vizsgálat időpontjában alapképzésben nappali tagozatra járó hallgatók 46,6 százaléka volt nő. Az, hogy a nők felülreprezentáltak voltak, magyarázható jobb válaszadói hajlandóságuk mellett azzal is, hogy feltehetőleg nagyobb létszámban látogatják az előadásokat.
Mivel a megkérdezés előadások után történt, így a vizsgálatba való bekerülésre nagyobb volt az esélyük.
A válaszadók 1970 és 1992 között születtek (a legfiatalabb hallgatónk 18 éves, a legidősebb 40 éves volt az adatfelvétel
Tanulás és művelődés
145 férfiaknál és a nőknél egyaránt megegyezett), a felező (mediális) életkor 21 év volt, a válaszadók közel fele (49,4%) 1989 után született.
1. számú ábra
Aktív és végzett hallgatók megoszlása a középiskola típusa alapján
43
39,7
6,5 51,7
36,5
5 0
10 20 30 40 50 60
aktív 43 39,7 6,5
végzett 51,7 36,5 5
gimnázium szakköz. 6-8.oszt.gimn
A megkérdezettek csaknem fele hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségizett, közel 40 százalékuk szakközépiskolában folytatta tanulmányait.
Ha az adatokat összehasonlítjuk a Diplomás Pályakövető Rendszer intézményünkben végzett hallgatóinak erre a kérdésre adott válaszával, megállapítható, hogy csökkent a négyosztályos gimnáziumban érettségizettek aránya és ugyanakkor nőtt a szakközépiskolából érkezőké. (1. ábra) Az intézményvezetés számára fontos elemezni ezt a tendenciát és további vizsgálatokkal választ keresni arra, miért csökken a gimnáziumokból a Nyíregyházi Főiskolára jelentkezők aránya.(Vitál, 2010)
Kerülő Judit
„Hogyan tovább?‖ A Nyíregyházi Főiskola hallgatóinak diploma megszerzése utáni továbbtanulási tervei
0 5 10 15 20 25 30 35 40
2. számú ábra
Lakóhely szerinti megoszlás 14 évesen és jelenleg
korábban jelenleg
korábban 25,5 33,7 38,2 1,4 1,2
jelenleg 29,5 31,8 36,3 1,2 1,2
megyeszék
hely város község főváros külföld
A válaszadók majdnem kétharmada 14 éves korában városban lakott;
ebből megyeszékhelyen élt minden negyedik hallgatónk. A megkérdezetteink között magas, majd 40 százalék (38,2%) volt, aki községben élt és mindössze 5 olyan diákkal álltunk kapcsolatban, aki a határokon túlról érkezett. Jelentős lakóhelyi mobilitással nem találkoztunk, alig változott a 14 éves kori és az adatszolgáltatás időpontjának lakóhelyi típusa. Az eltérés a vidéki kisvárosból és a községekből a megyeszékhelyre költözéssel volt jellemezhető.
Tanulás és művelődés
147 Továbbtanulási, képzési motivációk
A kérdőív 11 kérdésben kérdezett rá a diploma utáni időszak tervei közül elsőként a további, iskolarendszerű képzésekben való részvételi szándékra.
22,2 23,4
42,9 40,7
29,7 29,8
5,3 6,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
Biztosan Valószínű Nem valószínű Biztos nem 3. számú ábra
További tanulással kapcsolatos tervek
NYF DE
Az, hogy válaszadóink közel kétharmada (65%-a) biztosnak vagy valószínűnek tartja, a közeljövőben tanulni fog, kedvező abból a szempontból, hogy nem tekinti lezártnak tanulmányait, felismerte az élethosszig tartó tanulás társadalmi szükségességét. Ez a továbbtanulási arány teljesen megegyezik a Debreceni Egyetem hallgatóinak ilyen szándékával. (Fónai, 2011)
Kerülő Judit
„Hogyan tovább?‖ A Nyíregyházi Főiskola hallgatóinak diploma megszerzése utáni továbbtanulási tervei
0 10 20 30 40 50 60 70 80
4. számú ábra
Tanulási szándék képzési típusok szerint
NYF 70,8 14,1 13,3 11,8 6,1 5,6
DE 36,6 8,6 14,3 14,8 15,6 32
MA,
MSc BA, BSc FSZ Szakirán
yú PhD Egyéb
Ha azt is vizsgáljuk, hogy milyen formában szeretnének továbbtanulni diákjaink, akkor az adatok azt mutatják, alapvetően iskolarendszerű, újabb diplomát adó képzésekben gondolkodnak.
Miután a vizsgálatba bevontak alapképzésre járó diákok, logikus a választás, hogy jelentős részük (70,8%) mesterszakos végzettséget szeretni szerezni.
Nagyobb létszámmal 2009 nyarán jelentek meg az első BA diplomával rendelkező évfolyamok a munkaerőpiacon. A három éves felsőoktatási képzésben végzettek jelenléte egyszerre növelte és differenciálta a friss diplomások kínálatát. 2010-ben a Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet által megkérdezett vállalati vezetők 70 százaléka hallott már arról, hogy a fiatal szakemberek között már
Tanulás és művelődés
149 három éves képzésben részesült BSc végzettségű diplomások is vannak.
Eredményeik szerint a vizsgálatba bevont magyarországi vállalatok 66 százaléka nem tenne különbséget a friss diplomások munkafeltételeinek meghatározásakor aszerint, hogy 3 vagy 5 éves képzésben vett részt a pályakezdő. 19 százalék alacsonyabb béreket kínálna, 16 százalék pedig kevesebb szakértelmet igénylő, kisebb felelősséggel járó munkakörbe látná szívesen a BA diplomásokat.
(GVI 2010)
Zagyi Orsolya az Észak-Alföldi régió munkaadói körében 2010-ben végzett felmérésében azt tapasztalta, a megkérdezettek egyharmada (35%) határozottan állította, hogy a mesterfokú végzettséget az alapfokúval szemben nem fogja előnyben részesíteni. Meglepően alacsony volt a mesterképzést értékelők aránya. (5,1%). (Zagyi, 2011)
Az, hogy a Nyíregyházi Főiskola diákjai közül csak minden hatodik megkérdezett (14,1%) gondolkodik újabb BSc-s oklevél megszerzésében azt igazolja, jelenlegi szakjukkal kívánnak elhelyezkedni és nem tervezik a második alapszintű diplomát. (4.
számú ábra) De a döntést befolyásolhatja az a tényező is, hogy az alapszakra járók újabb állami finanszírozott képzésbe legfeljebb mesterszakon nyerhetnek felvételt. Elgondolkodtató, hogy megkérdezetteink sem a felsőfokú szakképzések, sem a szakirányú továbbképzések előnyeit nem ismerik, alig-alig választják, mint továbbtanulási alternatívát, pedig ezek rövid idejűek, hamarabb juttatják speciális ismeretekhez az idejárókat.
Ha a Nyíregyházi Főiskola és a Debreceni Egyetem hallgatóinak továbbtanulási szándékát hasonlítjuk össze, akkor a két intézmény diákjainak válaszában lényeges különbség mutatkozik a mesterképzésben, az alapképzésben, a doktori programokban és az egyéb, vállalati képzéseken, nem akkreditált tanfolyamokon való részvétel szándékában. (Fónai, 2011) (4. ábra)
A doktori képzés folytatására reálisabb esélyt látnak a debreceni diákok, hisz az intézmény helyben több tudományterületén is PhD program lehetőségét kínálja a legtehetségesebbek számára. Azt, hogy a nyíregyházi hallgatók közül nagyobb arányban gondolkodnak mesterszakon való továbbtanulási lehetőségben, a két intézmény eltérő képzési szerkezete magyarázza. Addig, ameddig a debreceni válaszadók közé jelentős számban osztatlan képzésre járó hallgatók is bekerültek (orvos, jogász) és számukra az előrelépés szakmai továbbképzésekhez, szakvizsgához kapcsolódik, addig a
Kerülő Judit
„Hogyan tovább?‖ A Nyíregyházi Főiskola hallgatóinak diploma megszerzése utáni továbbtanulási tervei nyíregyháziak valamennyien alapképzésben résztvevő hallgatók, akik jobb karrier esélyeiket a magasabb szintű diplomától és nem továbbképzéseken való részvételtől remélik.
A kérdőív készítői a továbbtanulás motivációjára is rákérdeztek.
A megkérdezettek több mint fele a „fejlesszem tudásom‖ (51,6%) és„karrierlehetőségeim‖-mel (46%) indokolta tanulási szándékát.
Kedvező, hogy a tanulást tervező 424 válaszadóból mindössze hárman jelölték be azt az alternatívát, hogy jelenlegi szakválasztásukat elhibázottnak tartják és korrigálni akarják.
A tanulni szándékozók mindössze 5 százalékánál szerepel a legfontosabb indokként, a munkavállalás halasztása, azaz, hogy minél később kerüljön ki az egyén a munkaerőpiacra. Korábbi felméréseink is igazolták, hogy hallgatóink, akik jellemzően gazdaságilag nehéz helyzetű térségekből érkeznek, a minél korábbi munkavállalásra motiváltak. (Kerülő, 2011)
A nehéz szociális helyzet ellenére megkérdezetteink közel fele szülői támogatásból finanszírozza tanulmányait. Csak minden ötödik válaszadónk (20,7%) tudja saját maga fizetni az oktatással járó kiadásokat. Az adatszolgáltatók 13 százaléka diákhitelből fedezi költségeit. Alacsony a támogatásokból, ösztöndíjakból tanulók aránya is. (13%)
Összegzés
Kutatásunk azt igazolta, hogy hallgatóink jelentős arányban a diploma megszerzése után is tanulni szeretnének. Többségük egzisztenciális motívumok miatt dönt a képzés folytatása mellett, azt reméli, hogy munkaerő-piaci esélyeit akkor tudja optimalizálni, ha nem szakítja meg tanulmányait. Az adatok azt is igazolják, hogy hallgatóink továbbtanulásukat elsősorban a megszokott intézményben képzelik el, többségük ragaszkodik a Nyíregyházi Főiskolához. Elsőként az intézmény nyújtotta kínálatból választanak, és csak akkor döntenek más egyetem vagy főiskola mellett, ha helyben nem találnak érdeklődésüknek megfelelő képzést.
Hallgatóink főként mesterképzések iránt érdeklődnek és csak kevesen tervezik, hogy a rövidebb ideig tartó szakmai ismereteket adó felsőfokú szakképzéseken, szakirányú továbbképzéseken tanuljanak tovább. Az így kialakult kereslet arra kényszeríti a felsőoktatási intézményeket, hogy alapszakos képzéseikhez helyben mesterszakos továbbtanulási lehetőséget is biztosítsanak, ettől
Tanulás és művelődés
151 ellenére ezt az intézményfejlesztési stratégiát választják, hogy vizsgálatok igazolják, a munkaerőpiac nem értékeli ennyire a mesterszakos diplomát.
Felhasznált irodalom
Diplomás pályakezdők a versenyszektorban. GVI, 2010.
Fónai Mihály (2011): Egyetem és munkaerőpiac. Konferencia előadás anyaga. DPR Konferencia – Miskolci Egyetem, Tiszafüred, 2011. május 25-26
Kerülő Judit (2011): A felnőttoktatás aktuális problémái. Elvárások pro és kontra, azaz kit keres a munkáltató, mit keres a hallgató?
In. Kálmán Anikó (szerk.): Bolognától Lisszabonig. Az életen át tartó tanulás stratégiai kérdései és a hálózati együttműködés európai és hazai dimenziói. Szöveggyűjtemény 2005-2011.
MELlearn Egyesület. Lektorálta: Bényei Józsefné, Porkoláb Judit.
Debrecen.
Vitál Attila (2010): 2009-ben végzett hallgatók pályakövetése.
(kézirat)
Zagyi Orsolya (2011): A felsőoktatás többciklusú képzésre való áttérésének fogadtatása az Észak-Alföldi régió munkaadói körében (kézirat)
Kiss Virág Ágnes Önkéntes szerepvállalás a hallgatók körében
Kiss Virág Ágnes
ÖNKÉNTES SZEREPVÁLLALÁS A HALLGATÓK