A FELSŐOKTATÁS SZEREPE AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN

Bevezetés

Az Európai Unió a Lisszaboni Stratégiában azt a célt tűzte ki, hogy a felnőtt lakosság 12,5%-a vegyen részt az élethosszig tartó tanulásban, az Európa 2020 tervben pedig ezt az arányt 15%-ra emelte. Ebben a felsőoktatásnak is jelentős szerepe van. Éppen ezért a nemzeti felsőoktatási rendszerek teljesítményének értékeléséhez az Európai Bizottság által kidolgozott szempontrendszer egyik dimenziója a felsőoktatás szerepvállalása a felnőtt lakosság képzésében. Az ennek mérésére használt két indikátor: az érett hallgatók hányada a hallgatói létszámban, valamint a felsőoktatásba belépők körében. Tanulmányomban az európai országok felsőoktatási teljesítményét mutatom be e két indikátor alapján.

Európai célkitűzések

Az Európai Unió a Lisszaboni stratégiának megfelelően 2010-re azt a célt tűzte ki, hogy a felnőttek, azaz a 25-64 évesek 12,5%-a vegyen részt az élethosszig tartó tanulásban. Az Európa 2020 stratégiai terv ezt a kívánt arányt 15%-ra emelte (EB 2012). Ezek a célkitűzések természetesen nem érhetők el a felsőoktatás aktív szerepvállalása nélkül. Az egyetemi képzések fokozottabb megnyitása az érett (mature) hallgatók számára azért is elengedhetetlen, mert a felsőoktatásra, a lakosság felsőfokú végzettséggel rendelkező hányadának növelésére vonatkozó ambiciózus célkitűzések sem érhetők el az érett hallgatók nélkül. A felsőoktatás felelősségének felismerése alapján született meg 2008-ban az európai egyetemek kartája az élethosszig tartó tanulásról, mely az egyetemek és a kormányok vállalásait és feladatait 10-10 pontban rogzíti (EUA 2008).

Tanulás és művelődés

139 Európa nemzeti felsőoktatási rendszereinek teljesítménye az élethosszig tartó tanulás terén

Az Európai Unió a nemzeti felsőoktatási rendszerek teljesítményét több dimenzióban, és minden dimenzióban több mutatóval méri (CHEPS 2008/a). A dimenziók között van az érett hallgatók részvétele a felsőoktatásban. Ebben a dimenzióban két indikátort alkalmaznak az értékelések:

a) Az érett hallgatók hányada a teljes hallgatói létszámban. Ez a felsőoktatásban való normál életkornál későbbi részvételt mutatja az élethosszig tartó tanulásban való részvétel indikátoraként.

b) Az érett hallgatók hányada a felsőoktatásba belépők körében. Ez a felsőoktatásba való normál életkornál későbbi belépést mutatja az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés indikátoraként.

a) Érett hallgatók hányada a teljes hallgatói létszámban:

Az 1. táblázat az érett hallgatók hányadát mutatja a teljes hallgatói létszámban.

1. táblázat: 30 éves vagy idősebb hallgatók az összes hallgató

%-ában 2007-ben (ISCED 5-6 szint)

ORSZÁG 2007 ORSZÁG 2007 ORSZÁG 2007

Belgium 6,8 Franciaország n.a. Ausztria 22,3 Bulgária 21,2 Olaszország 23,8 Lengyelország 15,4 Csehország 13,8 Ciprus 10,2 Portugália 23,2

Dánia 28,3 Lettország 7,4 Románia 28,6

Németország 17,0 Litvánia 27 Szlovénia 39,4 Észtország 28,2 Luxemburg n.a. Szlovákia 25,2 Írország n.a. Magyarország 32,8 Finnország 33,8 Görögország 13,9 Málta 21,0 Svédország 41,6 Spanyolország 15,9 Hollandia 12,4 Egyesült

Királyság

29,5 Forrás: EU (2010) alapján saját szerkesztés Mint az 1. táblázatban látható, a legmagasabb az érett hallgatók hányada Svédországban, de egyharmad fölött van Magyarországon, Szlovéniában és Finnországban is. Magyarország az előkelő negyedik helyet foglalja el a sorban. Bizonyos országokban – Belgium, Ciprus, Csehország, Görögország, Lettország és Hollandia – azonban ez a hányad alacsony, 15% alatti. A legtöbb országban

Keczer Gabriella A felsőoktatás szerepe az élethosszig tartó tanulásban egyébként nőtt az érett hallgatók hányada 2002-2007 között (EU 2010).

b) A felsőoktatásba belépő érett hallgatók hányada:

Az 1. ábra a felsőoktatásba belépő érett hallgatók hányadát mutatja az összes belépő létszámban.

1. ábra: 30 éves vagy idősebb új belépők a felsőoktatásba (ISCED 5a szint) az összes új belépő %-ában (2007)

Forrás: EU (2010) Az 1. grafikonban látható, hogy több országban – köztük Magyarországon is – 10% fölött van az érett korosztály hányada a felsőoktatásba újonnan belépők között. Ezekben az országokban sokan felnőtt korban lépnek egy szinttel feljebb, azaz szereznek felsőfokú végzettséget. Ezzel ellentétben, Belgiumban, Bulgáriában, Németországban és Szlovákiában ez a hányad 10% alatt marad.

A legutóbbi átfogó felmérés 2006-ban elemezte az európai országok felsőoktatásának teljesítményét (CHEPS 2009/a). A 2006-os teljesítményt és a 2002-2006 közötti változásokat vizsgálták. Ezek alapján négy kvadránsba sorolták az országokat:

– az élenjárók (moving further) 2006-ban jól teljesítettek, ugyanakkor javították teljesítményüket 2002-2006 között

Tanulás és művelődés

141 – a lassulók (losing momentum) 2006-ban ugyan jól teljesítettek, de az átlagnál kisebb mértékben javították teljesítményüket

– a felzárkózók (catching up) ugyan az átlag alatt teljesítettek, de az átlagosnál nagyobb mértékben javították a teljesítményüket

– a leszakadók (falling further behind) teljesítménye és javulása is átlag alatti.

A 2. ábra e négy kvadránst mutatja. A függőleges tengelyen a 2006-os teljesítmény, a vízszintes tengelyen a 2002-2006 közötti változás látható.

2. ábra: 30 éves vagy idősebb hallgatók beiskolázási hányada (ISCED 5-ös szint) 2006-ban és a változás 2002-2006 között

Forrás: CHEPS (2009/a) Mint látható, Magyarországon az érett hallgatók beiskolázási hányada 2006-ban átlag feletti volt, a változások mértéke 2002-2006 között pedig némileg meghaladta az átlagot. Ezzel hazánk az élenjárók kvadránsába tartozik, de ha a növekedés üteme csak egy kicsit is lassul, átkerülhetünk a lassulók táborába. (1998-2006 között

Keczer Gabriella A felsőoktatás szerepe az élethosszig tartó tanulásban vizsgálva Magyarország tendenciáit elmondható, hogy az élethosszig tartó tanulás mutatószámai fluktuáltak: a periódus első felében csökkentek, majd a második felében növekedtek (CHEPS 2009/a).) A javuló teljesítmény okai

A felméréshez kapcsolódó interjúk az érett hallgatók felsőoktatásban való fokozottabb részvételének okait tárták fel azokban az országokban (12), ahol előrelépés volt tapasztalható. A kínálat-oldali magyarázatok a következők voltak. A növekedés egyik lehetséges okaként a magán felsőoktatási intézmények megjelenését említették (Ciprus, Törökország), illetve a finanszírozási reformokat (Izland, Törökország), amelyek arra ösztönzik az egyetemeket, hogy növeljék a hallgatói létszámot. Vannak országok, ahol a tandíjat csak levelező oktatáson lehet szedni (Csehország, Spanyolország), ez szintén a nem hagyományos hallgatói csoportok létszámának növelésére ösztönzik az intézményeket. Néhány országban a távoktatás terjedésével magyarázzák a jelenséget (Ciprus, Románia, Törökország, Spanyolország), mások a normál életkorú hallgatói létszám demográfiai csökkenésével (Bulgária). Az állami támogatásokért való verseny is ösztönözheti az intézményeket a diverzifikáltabb képzési portfólió (esti, levelező, távoktatási kurzusok) kialakítására.

A kereslet oldali okok sem elhanyagolhatók. A munkaerőpiac egyre magasabb képzettségi szintet vár el, ez pedig arra ösztönzi a felnőtt korosztályt, hogy továbbtanuljon. Az egyetemi diploma megszerzésével a munkavállalók jobban meg tudnak felelni a munkáltatók elvárásainak, növelhetik állásbiztonságukat és biztosíthatják előrelépésüket (CHEPS 2009/b).

Összegzés

A felsőoktatás hozzájárulása nélkül az élethosszig tartó tanulás növelésére vonatkozó európai uniós célkitűzések nem teljesíthetők.

A felmérésekből kiderül, hogy Európa országainak többségében nő az érett hallgatók részvétele a felsőoktatásban. Ennek kereslet- és kínálat-oldali magyarázatai is vannak. Magyarország ebben a mutatóban az élenjárók közé tartozik, amely azért is örvendetes, mert más felsőoktatási teljesítménymutatókban hazánk csak a középmezőnyben vagy annál is alacsonyabban foglal helyet.

Tanulás és művelődés

143 Felhasznált irodalom

CHEPS (2009/a): Progress in higher education reform across Europe – Funding Reform, Vol. 2. Center For Higher Education Policy Research, Twente.

CHEPS (2009/b): Progress in higher education reform across Europe – Governance Reform, Vol. 2. Center For Higher Education Policy Research, Twente.

EB (2012): Main policy initiatives and outputs in education and training since the year 2000. Európai Bizottság, http://ec.europa.eu /education/lifelong-learning-policy/policy-higer_en.htm. (Letöltés ideje 2012. 05. 20.)

EUA (2008): European Universities‗ Charter on Lifelong Learning.

European University Association, Brüsszel.

EU (2010): Pre-study on the role of higher education institutions as providers of continuous professional learning and adult education.

Directorate-General for Education and Culture, Brüsszel.

Kerülő Judit

„Hogyan tovább?‖ A Nyíregyházi Főiskola hallgatóinak diploma