Köz- és felsőoktatási kutatások
EGY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGUSJELÖLTJEINEK PÁLYAKEZDÉSE
Ádám Erzsébet
PEDAGÓGUSDIPLOMÁVAL HOGYAN TOVÁBB?
EGY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGUSJELÖLTJEINEK PÁLYAKEZDÉSE
Az iskolai továbbtanulás, a sikeres központi érettségi vizsga és ennek hozadékaként az eredményes felsőfokú tanulmányok megkezdése, a kárpátaljai magyar ifjúság egyik legvitatottabb témáinak egyike.
Ezeken túlhaladva nem hanyagolható el a már diplomát szerzett fiatalok pályakezdése, életpálya mobilitásának vizsgálata sem.
Róbert (2002) szerint az iskolai tanulmányok befejezésének döntése az esetek többségében maga után vonja a foglalkozási pálya megkezdését is. Úgy véljük mindez a pedagógus diplomával rendelkező fiatalokra még inkább vonatkoztatható.
A pedagógusi pályakezdés két leggyakrabban vizsgált témája: a képzés és a beilleszkedés kérdése. A hatékonyabb képzés, a pályakezdő pedagóguslétre való felkészítés szempontjából elengedhetetlen az intézmények számára a hallgatói benyomások, visszajelzések folyamatos mérése, ezért munkánk első részében rövid áttekintést adunk a diplomás pályakövetéses rendszerek külföldi és hazai gyakorlatáról. Majd kutatásunk célkitűzése alapján a II.
Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pályakövetéses rendszerének vizsgálatára és a már diplomát szerzett pedagógus-hallgatók munkaerő-piaci érvényesülésének felmérésére vállalkozunk. Feltételezéseink szerint a pályakezdő diplomások munkaerő-piaci foglalkoztatottságának tendenciája követi a Magyarországon tapasztalható pályakezdő pedagógusok helyzetét, vagyis a felsőfokú képesítés együtt jár a munkaerő-piacon való elhelyezkedéssel.
Tanulás és művelődés
45 Diplomás pályakövetéses rendszerek
A diplomás pályakövetés nemzetközi gyakorlatának1 tanulsága szerint a különböző objektív tényezők (mint az iskolai pályafutás, az elhelyezkedés első lépései, a munkaerő-piaci karrier állomásai) mellett a szubjektív elemek is érdekes magyarázó tényezőkké válhatnak a kutatások során (mint a munkahellyel, a végzett munkával, illetve a felsőoktatási intézménnyel, annak képzési színvonalával való elégedettség), hozzájárulva az oktatás és a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci igények összefüggéseinek, a személyes és szakmai kompetenciák szélesebb körű
1 Az Európai Bizottság (European Commission) szervezésében folytatott kutatások (CHEER, REFLEX): a Higher Education and Graduate Employment in Europe (CHEER) program 1998-1999 között tizenegy európai ország (Ausztria, Csehország, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország) körében és 1994-95-ben Japánban végzett pályakövetéses vizsgálat, mely a nemzeti sajátosságok mellett a nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tette. A CHEER folytatásaként 2004-ben szervezet REFLEX (The Flexible Professional in the Knowledge Society) vizsgálat, mely Hollandia és tizenöt partnerország (Ausztria, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Belgium, Portugália, Svájc, Japán és Észtország, valamint Svédország is külső résztvevőként beépítette a RELEX - kutatást éves statisztikai vizsgálatába) diploma és a későbbi pályafutás összefüggéseit tárta fel. Ez utóbbi kutatás, túlmutatva elődjénél (mely az alapvető munkaerő-piaci kérdéseket terjed ki) a szakmai feladatok ellátásához szükséges kompetenciákat vizsgálta, illetve, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan járulnak hozzá ezen kompetenciák fejlesztéséhez;
milyen konfliktusok képződhetnek a munkavállalók, a munkáltatók és más munkaerő-piaci szereplők között, valamint, milyen lehetőségek nyílnak a konfliktusok felszámolására (Kiss 2008, 53-54; García-Aracil – Van der Velden 2010, 54; Koucky – Meng – Van der Velden 2008, 119-138).
Az európai és a latin-amerikai egyetemek együttműködésében folytatott programok a pályakövetési gyakorlatok módszertani egységesítését, a felmérési és elemzési módszerek összehangolását célozta meg. Ezen vizsgálatok közé tartozott a GRADUA projekt, mely tíz európai és tíz latin-amerikai ország egyetemének pályakövetéses rendszerének módszereit egységesítette, a későbbi szisztematikus összehasonlító elemzések elvégzése céljából. Ezen országok egyetemeinek vizsgálata volt a PROFLEX projekt, mely a REFLEX – hez hasonló célokat követett a latin-amerikai felsőoktatásra vonatkoztatva (Kiss 2008, 55).
Ádám Erzsébet Pedagógusdiplomával hogyan tovább? Egy felsőoktatási intézmény pedagógusjelöltjeinek pályakezdése tanulmányozásához (Kiss 2008, 53-54; Koucky – Meng – Van der Velden 2008, 119-138; García-Aracil – Van der Velden 2010, 54).
A magyarországi gyakorlatban a diplomás pályakövetéses rendszerek két csoportját különíthetjük el. Az első módszer a véletlen mintavétel szabályain alapulva egy adott év végzőseinek országos szintű reprezentatív mintáját veszi alapul (Berde 2010, 449). Ilyen kutatások közé sorolható a Fiatal Diplomások Életpályájának Vizsgálata (FIDÉV) (Galasi – Nagy – Varga 2004; Galasi 2002;
Horváth 2008, 10-11; Varga 2010, 377-378; Veroszta 2010, 460).
Egy másik használatos módszer alapján az egyetemek maguk végzik el, elektronikus és/vagy postai úton, volt hallgatóik utókövetéses vizsgálatát. Ezek a felmérések a teljes körűségre törekszenek, vagyis egy adott évfolyam valamennyi hallgatójához igyekeznek eljuttatni a kitöltendő kérdőívet. Az első ilyen jellegű felmérést Magyarországon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végezte 1998-ben, valamint a Szent István Egyetembe beolvadt Tessedik Sámuel Főiskola (Horváth 2008, 15-20). Az egyetemi szintű felmérések 2005-ben és 2006-ban váltak általános gyakorlattá a Felsőoktatási Törvény előírásainak megfelelően (Berde 2010, 450).
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diplomás pályakövetéses gyakorlata
A Beregszászban működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pályakövetéses rendszerének, illetve a végzett hallgatók munkaerő-piaci érvényesülésének ismertetése előtt néhány gondolatban bemutatjuk magát az intézményt. A főiskola alapítványi fenntartású, államilag elismert ukrajnai felsőoktatási intézmény, melynek alapítói a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a Beregszászi Városi Tanács.
Az intézmény létrehozását a magyar nyelvű pedagógusképzés hiányával, a magyar nyelvű alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben jelentősen megnövekedett gyermeklétszámmal, a magyar pedagógusok pályaelhagyásával (a rossz gazdasági körülmények miatt), illetve a magyar óvodákban tapasztalható felsőfokú képzettség nélküli magyar óvodapedagógus hiányával indokolták (Jelentés a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Értékeléséről, 1997; Orosz 2005, 146-155).
Tanulás és művelődés
47 2003 decemberében a főiskola felvette II. Rákóczi Ferenc nevét, a korábbi elnevezésből kikerült a „Tanárképző‖ jelző, melyet a nem pedagógia szakok indítása indokolt (agronómia szak) (Fodor 2006, 101). A profilbővítés a tanárképzés területén is túllépett nappali, levelező (másoddiplomás), kihelyezett és tanfolyami képzések formájában. 1996-2012 között a főiskolán tanuló tanár szakos hallgatók száma az alábbiak szerint alakult (lásd. 1. táblázat).
1. táblázat: A főiskola tanár szakos hallgatóinak létszámváltozása 1996-2012
Tanév Hallgatói létszám Ebből elsőéves
1996/1997 40
1997/1998 72
1998/1999 110
1999/2000 228
2000/2001 369
2001/2002 520 169
2002/2003 773 179
2003/2004 792 195
2004/2005 1031 329
2005/2006 1034 264
2006/2007 1021 271
2007/2008 1097 294
2008/2009 1116 103
2009/2010 1001 210
2010/2011 1110 208
2011/2012 724 156
Forrás: Főiskola Tanulmányi Osztálya Az adatok alapján látható, hogy a 2000-es évek elejére a hallgatói létszám az intézmény fennállásának első évéhez képest körülbelül 25-szörösére növekedett. Az intézmény fennállásának másfél évtizede alatt ismert és népszerű felsőoktatási intézménnyé vált a kárpátaljai magyar társadalom számára.
Az intézményben 2012-ig több mint nyolcszáz hallgató szerzett
„Dipom Specialist‖ minősítésű pedagógusi oklevelet, vagyis egyetem szintű végzettséget igazoló okiratot. Továbbá közel ezer hallgató szerzett „Baccalaureus‖ diplomát. Ennek részletes adatait a 2. táblázat szemlélteti.
Ádám Erzsébet Pedagógusdiplomával hogyan tovább? Egy felsőoktatási intézmény pedagógusjelöltjeinek pályakezdése
2. táblázat: A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által kiadott diplomák száma
2001-2012
Forrás: tanévzárókon elhangzott rektori beszámolók, Főiskola Tanulmányi Osztálya A kiadott diplomák száma után megnéztük, hogy a végzett hallagtók milyen eséllyel lépnek a munkaerő-piacra. Ezért különböző összesítő tanulmányokat kerestünk ezen adatok szemléltetésére. Elsőként egy az 1997-től 2005-ig terjedő időszakot vizsgáló tanulmányból, mely a főiskola tíz évének történelmét, működésének fontosabb mozzanatait mutatja be, a hallgatók munkaerőpiacon való érvényesülése szempontjából a következő fontos adatokat találtuk. Az itt végzett hallgatók 71%-a szakmájában dolgozik (62% tanár vagy alsó tagozatos tanító, 9% óvodai nevelő), 13% szülési szabadságon van, míg 8-8%-uk nem a szakmájában helyezkedett el, vagy nem dolgozik (Matrunics, 2007). Ezen tanulmány igazolja azt a közhiedelemmel ellentétben álló tényt, hogy az intézmény valóban a kárpátaljai magyar intézményekben tapasztalható tanárhiányt hivatott pótolni.
Egy a beregszászi főiskola honlapján szereplő közleményben még frissebb adatokat találhatunk, mely 2006-ig mérte fel a végzett