K a l o c s a , február 1. Epen most hagytuk el a plé-bánia templomot, melyben a mai napon mint a Septuage-simát megelőző vasárnapon a Mária szeplőtelen szivérőli társulatnak főünnepe tartatott. Az ünnepélyes sz. misét ft-B e d c s u l a Tamás apát és kanonok u r , a sz. beszédet a f t . kanonok plébános ur végezte. Voltak gyónók és áldo-zók. Mi érdekkel bir egy ily ünnepély ? Hogy a harang többször szól, több gyertya é g , megszólamlik a síp és a trombita, néhány particulával több fogy el. Mindez az egész — de az ünnep jelentése mélyebbre hat. — Ko-runk , főleg földünkön a nem-gondolás kora. Hozzon föl valaki jeles bizonyságokat az ellenkezőre — állításunkra fog okokat hordani : mert ,exceptio firmát legem in con-trarium.' Korunk a nem-gondolás kora. Elevenen emléke-zünk e g y , néhány évvel előbb Esztergomból a holnapi nap vagyis a Mária tisztulás leírásával e lapokba küldött ész-revételekre. Azoknak értelmében osztoztunk és osztozunk, valóságokról a mai ünnepélyes sz. beszéd alkalmával még inkább meggyőződtünk. Nagy kincs a hit a világon; mert nélküle nincs világ. Azt terjeszteni, mindenkinek sz. köte-lessége . . mennyi történik e kötelesség teljesítésében . . kivéve a papság közremunkálását, könnyen föl lehet szá-mítani. Menjünk megyéről megyére, fővárosról más vá-rosra , a missio-társulatok hasábjain ritka és csekély a kép-viseltetés. Hol gyökeredzik a baj ? A nem-gondolásban.
Min épül a hitbeni kételkedés ? Mi oka, hogy a katholika anyaszentegyház kitárt karjai közt áll az eretnekség? Mi oka, hogy a becsületesség ürügye alatt nincs a hithez ra-gaszkodás ? Mi oka, hogy az evangelium csak a szegények-nek hirdettetik ? Mi o k a , hogy a közéletszegények-nek nincs
val-lásos színe. Mi oka, hogy az emberek hitöket bevalla-ni nem merik. Mi annak o k a , hogy a házi élet éltető elemeit a házi ajtatosság gyakorlatait nem birjuk Mindez a nem-gondolásra mutat. Mindennel gondol a föld fia, de nem egyetlen javával, mely a sirhalmot túléli. A testnek tett szolgálat égig magasztaltatik, a lélek segítése még igény-be sem vétetik. Ezen hitrontó korféreg ellen törekszik a Mária-társulat ; föltételei, teendői csekélyek , de törekvése szent mint az Isten, kinek lelkeket keres ; szent mint a fe-lebaráti szeretet, melynek tüzével ápoltatik. Rég hallottuk, és mindig úgy tartottuk , hogy korunk vérző sebeinek or-voslására a Mária-társulatoknak sajátszerű hivatása legyen.
A hit, a tapasztalás mellette bizonyít, az ész fejet hajt rá nemzetünk élete történt dolgokkal tanúskodik. Ne legyen tehát érzékeny öröm a keresztény szívnek, hasonló társula-tok ünnepélyeiben részt venni, melyek a hiterős jövendő-nek némi reményével táplálják keblünket? Igaz, hogy a társulatnak nagyobb terjedést óhajtanánk, azonban hátrább nem megyünk. A még nem évtizedes megrázkód-tatások sok jó dolgoknak útjába állottak—remélljük azon-ban hogy Mária Magyarország pártfogója marad. — A tár-sulati ünnepély a papnövelde kápolnájában is kellő ajtatos-sággal tartatott. Adja a jó Isten, hogy a Boldogasszony tiszteletében növekedő ifjúság keblét a szent Szűz iránti tisztelettel vértezve, az által a hivő népben a nem-gondo-lás mérgét elfojtva közremunkáljon Annak dicsőségére,
ki-nek nevében az ég és föld meghajol. . . . . N ó g r á d i l e v e l e k . I I . ( S z k l a b o n y a , jan. 28.)
Ezidén vízkereszt utáni III. vasárnapra eső Pál-fordulását nem ülhették volna meg a szklabonyai hivek az egész köz-ségre nézve hatályosb lelki épüléssel , mint midőn T ö r ö k Anna ebsczki származású hajadonnak az ágost vallásról az igaz üdvözítő kath. hitre való ünnepélyes áttérését szemlélték. Már a mult évben J a k u b e c z János példája is eléggé tanusítá a szklabonyai hivek körében az isteni ke-gyelem titkos működését, mely, míg a kath. hivek javában alusznak talán, szelid angyal lebbenésével érinti egy ide-gennek önmagával küzdködő lelkét, hogy keljen föl tüstént, s el se aludjék többé. Míg a pásztor csendes imája virraszt a nyáj fölött, ki hinné, hogy azon éjjel üdvös eltökélés fogamzik meg egy tévedező szivében, ki alig várja a be-következő korányt, hogy mint épen a mult evangeliumi beteg (Máté VIII. v.) nyavalyája kínos érzetével jelentse be magát a papnak. A gyógyítások remekei közé méltán sorozhatjuk egy kételkedőnek jóutra vezetését. Mi lehet a világon veszélyesebb , mint azt sem tudni igazán : h o n -n é t s h o v á ? -nézzetek csak ily kétes bizo-nytala-nságok közt vergődő lelkébe mélyebben, mily elkeserült tusáját veszitek észre a hánykódó lelkiismeretnek ? s még olyan se legyen, ki a csatatűzben megtépett zászlót a hitet meg-ölelvén , előbbi helyére tűzze vissza ? — H á t csak tessék a v i l á g n a k szánó (?) mosolylyal kisérni az egyházat, mi-dőn ez egész a legsötétebb bűnök örvényéig lehajolva, tüs-kén bokron keresztül törve keresi azokat, kiknek üdvét veszni l á t j a : mi majd leülünk az ú t mellé, s Jézus nevé-ben alamizsnát kérünk — kinek fájdalmat, kinek örömet.
—^m 8 7 o<
alap nélkül létre nem jöhetett, az is természetes. Volt czél-j a a megváltó Istennek, hogy hitünknek ott adczél-ja előre neve-zetes bizonyságát, hol később sok lélek az igaz hittől elpár-tolt. Mit mondanak ehhez a protestánsok? kérdem a bene-líciatust, feleletül azt vettem : hogy nálok akként állnak a felek, mint két tábor, melyek sokat küzdöttek egymással, s az elfáradás által neki untak a küzdésnek. Az Űrnapját nem akadályozzák a prot., akkor nem dolgoznak kiilmunkát —•
valamely békeszerzési napon pedig a katholikusok vannak ily deferentiával. Különben azon terem, melyben az augu-stana confessio fölolvastatott, a mint nem érdemel úgy nem is bir semmi érdekkel. A ház akkor püspöki lak levén, a föl-használt czélra természetes hogy tulajdonosától se föl nem ajánltatott, se általa a szánandó esemény miatt meg nem örökíttetett. Utóbb pedig lefoglaltatván egyéb czélokra használtatott ; most királyi épület, s minthogy a lakosok nagy része katholikus maradt, azok boszantását nem akar-ták nyilvánossá tenni.— Augsburgban figyelmet érdemel a főtemplom. Nagy, nagyszerű, régi góth stilben. A földalat-ti része az üldözések korából származtaföldalat-tik. De a templom maga tizedik századból származik. Püspökei, kik közt ha-tan a szentek sorába jöttek, le vannak mind rajzolva. Van egy kőszék, melyen egykor a romai praetor ült, s talán né-hány keresztényre hozta a halál Ítéletet. Csinos trónja van a püspöknek, ujabb mû m. Alliolinak ajándoka. Sz. Ulrich-és Afranak ereklyéje, mindkettő a város pártfogója Ulrich-és a me-gye saját szentjei közé tartozik. Midőn nyolczadjok beáll, számosan tisztelik. Meg van a dalmatica is, melyben sz. Ul-rich eltemettetett, a casula, melylyel éltében élt, s egyéb régisége.
Figyelmet érdemel a mit az augsburgi főtemplomban találtam. Reggeli órában kitétetik az Oltári-szentség, egy órahosszáig számos hívektől imádtatik, mondatik szent mi-se, ennek végével fölmegy a pap a szószékre, s ott elmond több imádságokat térdelve fönnhangon. Az imádságok fiúi bizalommal a minden jónak Adományozójához irányoztatnak, hogy kedvező aratással áldja meg hiveit. E szokás Bajoror-szágban sok helyett megvan s neveztetik az aratás áldá-sáért tartott imaórának. Az idén legalább sikeres volt ezen imádság, de nem is maradtak hálátlanok a hivek , mert aratás után mindenfelé egy vasárnap hálaadó isteni szol-gálat tartatik. Isten a földet az ember kedvéért alkotta és porát termékeny erővel látta el. Az eredendő bűn követke-zéseinek enyhítéseért kérni szabad és helyes ; s az így nyert javat kegyelemnek elismerni, s érte hálát adni illendő
em-berség. A népet érdekében Istenhez emelni, legszüksége-sebb és legkönnyebb. A hol bőven nyújtja Isten irgalmát, (Bácska-Bánát) bő részvétre kell találni e jámbor gyakor-latnak.
Augsburgban van a püspöki szék és káptalan, van nagy-gymnasium (sz.-benedekiektől vezetve , kik sz. István apátságához valók) de a seminarum Diliingenben van. Sok augsburgi növendék van a müncheni seminariumban is. —-A város utczáin feketedő régi ugró kutak a pogánykor ala-kait állítják öntött képekben elő ; annyit azonban lehet belőlök tanulni, hogy azon kor a mindennapi ivóvizet is
is-tenei emlékéhez kötötte, s hol maradandó emléket állított, hol a nyilvános helyek diszesítéséről volt beszéd , oda egy pár istenének kellett jönnie.
Augsburgból a vasúton következő püspöki város Bamberg. Mint tudva van Bajorhonban hat püspök, két sek viszi az egyházi kormányt. A münchen-freisingeni ér-sek suffraganusai : Regensburg, Passau, Augsburg.— Eich-städt, Würzburg, Speier a bambergi metropolitához tarto-zik. Augburg és Bamberg között a táj meglehetősen egy-szerű , de a föld jól termő. Donauwörtben ősz dunánkat lánykorában láttuk, itt kezdi ő a bajor gőzhajók kisebbsze-rü terheit hordani. Ezután a vaspálya érinti N ö r d 1 i n-g e n t, hol a 30 éves háborúban Ferdinand a man-gyar király 1634. 26. augustusban a schvédeket jól megverte. Követ-kezik S s h w a b a c h meglehetős gyárváros : csinos templom-mal a tizenötödik századból, (1469.) N ü r n b e r g (60,000 lélek, 6,000 kath.) rám nézve kevés érdekkel birt. A törté-net némely tekintetben megörökítette, jelen helyzete nem igen kecsegtető. Templomai a katholikusok építései, min-denben magokon hordozzák az építők hitének typu-s á t , ctypu-sakhogy mátypu-sok kezében vannak. Sz. Lőrincz nagy-kiterjedésű templomába menve ott nem csak az üveg fest-vény, szent képek, hanem az oltárok asztala, az ízletes kő-metszetek és számos szobrok láthatók. Sz. Sebaldnak tem-plomában ugyanezen szentnek ereklyéi is megvannak. A katholikusok a Boldogasszonyról nevezett templomot bir-ják. Dürer a jó kath. képiró nürnbergi születésű , emlékkel bir szülőföldén. K. M.
H ï R F 0 Z È R.
R e g e n s b u r g . A P u s t e t által kiadott M i s s a 1 e Magyarországban is sok vevőre talált. Az ,A. Pztung' je-lenti, miszerint a l e g k ö z e l e b b m e g j e l e n e n d ő m á s o d i k k i a d á s az elsőt sokban fölülhaladja; mire paptársainkat mi is figyelmeztetjük. Nem kételkedünk, miszerint a Sz.-István-Társulat és H a r t l e b e n ur ipar-kodni fog e második kiadásból is hozatni példányokat,
mi-re paptársainkat szintén fogjuk figyelmeztetni.
Páris. A ,L'Univers' szerkesztője többek azon kér-dése következtében: vájjon Vergér a sz. Szüzet fölemlíté-e végküzdelmeiben ? tudakozódott, s B a r r i e r válasza az , miszerint i g e n is. Midőn a vérpadhoz vezettetett Vergér, fönnhangon ismétlé : J é z u s M á r i a , J é z u s M á r i a .
S e v i l l a . F t . S i b o u r elvérzése hirére a sevillai káptalan nagyszerű gyászajtatosságot rendelt. A sz. Szűz ellen elkövetett káromlás miatt a sz.Szűz szobrával körmenet tartatott, melyen Montpensier herczeg és herczegné, az egész papság a városi hivatalnokok, a nép keresztek alatt jelent
meg. A káptalan a párisi káptalannak részvétét nyilvánítá.
(Julin Culmi püspöknek dr. M a r w i t z culmi káp-talani dékán választatott meg. E i c h m a n biztos a király nevében elfogadá a választást.
Roma. A ,congregatio inquisitorum' m. év decemb.
4-éről szóló határozata szerint az utrechti, harlemi és de-venteri szakadár püspökök főpásztori utasítása a boldogsá-gos sz. Szűz szeplőnélküli fogantatása hitczikke ellen kár-hoztatik és megtiltatik.
Nápoly. Az irótoll kezünkben megtagadni látszik a szolgálatot, midőn oly rettenetes eseményről kell Írnunk mint nemrég irtunk. Vajha valósulna ama sejtelem, mi-szerint a m a t e r a i é s a c e r e n z a i egyesített megyék érseke ellen elkövetett gyilkos-merény koholmány. A hir e részleteket hozta : az érsek az oltár zsámolyánál térdelt az imádásra kitett Oltári-szentség előtt, s az áldásadás előtt az oltár háta mögől kirohant egy pap ellene. A mel-lette térdelő kanonok elhomorítá a gyilkot ú g y , hogy az érsek csak csekély sértést kapott : de a gyilkos pisztolával legott a kanonokot teríté a földre. Ez jan. 26-án történt volna; a januar 27-—31-ki már ide érkezett nápolyi tudósí-tások hallgatnak ez eseményről.
A ,L'Univers' febr. 3-ki száma közöl egy romai tudó-sítást jan. 29-kéről, mely szerint ft. R o s s i n i Kajetán materai és acerenzai érsek ellen csakugyan elkövettetett a merény. Az imént említettük részleteket ft. Rossini test-vére , domonkos-rendi szerzetes , irta volna meg Romába.
Rossini érsek ur nem emlékszik, miáltal adhatott okot azon papnak e gyülölségre. F t . Rossini 1796-ban született, 1855-ki marcz. 23-án lett materai érsek.
Upsala. Az upsalai egyetem első-rendü kincse a negyedik századból származott C o d e x A r g e n t e u s U1-f i l a e , t. i. a sz.irás góth U1-fordítása U l p h y l a s arianus püspök által. E páratlan kincset De la Gardia Magnus Gábor adta az egyetemnek. 1834-ben vétetett észre, hogy 10 levél el-lopatott belőle. E napokban hirdeti U p p s t r ö m az upsa-lai egyetem egyik segédtanára, miszerint neki egy haldokló átadta az említett 10 levelet, melyek sz. Márk evangéliu-mához tartoznak, s melyek az alkönyvtárnok s egyetemi igazgató által valódiaknak találtatván helyökre visszaköt-tettek. Most ismét 187 levélből áll e codex, mint akkor, midőn De la Gardia gróf azt az egyetemnek adta.
M e g j e l e n t
Jjf^^Uj t ö r v é n y t á r IX. kötet. Az u j házas-s á g i t ö r v é n y . Peházas-sten 1857. 8-rét 138 lap. A házaházas-sházas-sági polgári törvény értelmezésén kivül tartalmazza a II. füg-gelék szövegét s ő eminentiájának a cardinalis és herczeg-primásnak főpásztori latin levelét. Kiadta Heckenast. Ára
1 frt pp.
gyásával közrebocsátott B e n d e József hittudor s tanár 1855. Ára 24 kr pp.
Dr. S c h l ö r e l m é l k e d é s e i magyarítva. Az egész mü három kötetre terjed. Egy-egy kötet ára 1 forint 40 1er pp.
H a r t l e b e n Konrád Adolf könyvkereskedésében még kaphatók :
N a g y b ö j t i é s h u s v é t n a p i e g y h á z i b e -s z é d e k , melyeket a kaloc-sai -széke-s-egyházban 1855-ik évben tartott és a nm. érseki egyház-liatóság
helybenha-N ö v e n d é k e k k ö n y v t á r a tanodai és magán-használatra készíté G y u r i c s Antal H I . természetrajz.
Pesten Laufer és Stolp. 1856. Ára 30 kr pp.
N ő n ö v e n d é k e k k ö n y v t á r a tanodai és ma-gán-használatra készíté G y u r i t s Antal. IV. Természet-tan. I. füzet 58 kőnyomatu ábrával. II. füzet 22 ábrávál Pesten L a u f e r és S t o l p tulajdona. 1857. Világos elő-adása igen ajánlja e füzeteket. Az itt hirdetett IV. szám I. és II. füzetének ára összesen 1 f r t 12 kr.
S z e m é l y z e t i e k .
N y i t r a m e g y e . Ő es. s ap. kir. fölsége j a n . 21-én iskolai főfelügyelőnek a n y i t r a i egyházmegye számára az ottani káptalan k a n o n o k j á t ft. M i s k o 1 c z y J á n o s t legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott.
Ö es. s ap. kir. fölsége m. hó 24én kelt legmagasabb h a t á -rozatával a szamos-ujvári görög-katholikus presbyterium v a g y székeskáptalannál archidiaconus v a g y székesegyházi esperesnek a g ö -rög-katholikus esperest és felső-falusi plébánost A n d e r k o Jánost;
ecelesiarcha v a g y őrkanonoknak a g ö r ö g - k a t h o l i k u s esperest és szathmári plébánost G u l o v i c s J á n o s t ; scholiarcha v a g y scho-lasticusnak a görög-katholikus hidegkúti plébánost B i 1 e c z I s t v á n t ; chartophilax v a g y korlátnoknak a görög-katholikus con-sistoriumi tanácsost és n a g y v á r a d i plébánost, S z o r k a M i h á l y t , végre praebendatusnak a görög-katholikus esperest és tasnádazar-vasi plébánost S z o d o r ó J á n o s t legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott.
A rozsnyói püspökségben a mult évben m e g h a l t a k : R i d I J á n o s czimzetes kanonok karácsonkeszi pleb. ; D o b o s Alajos zabari pleb.; K a j a b a József nagyrőezei pleb.; S i m o n f a l -v a y J á n o s méhi pleb. R o s n a -v s z k y József -vagen-drüszl-i pleb ; T u r c s a n Antal svedléri pleb ; J a c h a n e k István, sö-r e g h i pleb. ; J u sö-r i k o János m u sö-r á n y h u t t a i pleb. s i f j . S z a b ó Ferencz, várgedi segédpap. Az elenyészhetlen világosság fényesked-jék nekik.
I ^ F i ^ y e l n i e z t e t é s .
Pest egyik plebánia-temploma azon helyzetben levén, hogy két mellék-oltárt másokkal, a szentegyház egész belrendezetéhez nagyobb öszhangzásba, hozandókkal vált-hat föl: hajlandó lenne az előbbi fából készült, csinos és jó karban létezőket, oltárkép és minden hozzátartozókkal e g y ü t t , más valamely szentegyháznak igen jutányosán át-engedni. — Mi az érdekelteknek azon megjegyzés mellett adatik tudomásul, hogy az ajánlott két oltár már május-hóban elszállítható. — A ,Religio' szerkesztője a kérdezők-nek bővebb tudósítást adand mindezekről.
T a r t a l o m . Sommás eljárás. Esztergom ormán. K a l o c s a : Mária-ünnep; N ó g r á d : I I . Megtérés; N a g y - K i k i n d a : ú j év kezdete. Utazási vázlatok. IV. Hirfüzér.
Tulajdonos és felelős szerkesztő : Z a l k a Ev. J á n o s . Nyomatott B e i m e l J. és K o z m a Vazulnál. Pest. 1857.
19. si. I. F É L É V 1857.
RELIGIO
P E S Ï , F E B R U A R 11.P
E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
Megjelenik e lap lietenkint k é t s z e r : szerdán és szombaton Az előfizetési d i j félévre postán 4 f r t ; helyben 3 f r t 40 kr p p . — Előfizethetni m i n d e n e s , kir. p o s t a h i v a t a l n á l ; Pesten a szerkesztőnél (Papnövelde-utcza 1. sz.) és Hartleben K. A. könyvkereskedésében