Mesterséges akadályok

Ha a természetes határok nem bizonyulnak elegendőnek, az államok határaikat egyes esetekben már a történelmi korokban is egészen extrémnek tekinthető módon voltak képesek védeni, elég csak a kínai Nagy Falra, vagy Hadrianus római császár falára Britanniában, vagy a római limes-rendszerre gondolni. De még ha kevésbé megyünk vissza az időben, akkor is láthatunk példákat arra, hogy az államok milyen módszerekkel próbálkoztak megakadályozni a migrációt.

Az Európát kettéválasztó vasfüggöny Kelet-Berlinben tényleges fal formáját öltötte, amelyet 1989-ben ugyan ledöntöttek, de például a hidegháború örökségeként a horvát-magyar határon telepített aknazár¹²¹ teljes megszüntetésére egészen 2013 végéig kellett várni. A két Koreát

118 The Daily Mail: Sahara desert deaths; http://www.dailymail.co.uk/news/article-2483411/Sahara-desert-deaths-Bodies-92-Niger-migrants-laid-rest.html; letöltés ideje: 2016. december 31.

119 The Guardian: Dozens of migrants dying in Sahara desert trying to reach Europe;

https://www.theguardian.com/world/2015/jun/17/dozens-of-migrants-dying-in-sahara-desert-trying-to-reach-europe; letöltés ideje: 2016. december 31.

120 BBC News: Niger says 34 migrants found dead in Sahara desert; http://www.bbc.com/news/world-africa-36545015; letöltés ideje: 2016. december 31.

121 „A Pécsi Határőr Igazgatóság Horvátországgal közös államhatárán a délszláv polgárháború kitörését követően a D 1-es és D 418 számú határkövek közötti terület az államhatás közvetlen közelében aknásításra került. Az aknánk telepítését az akkor jugoszláv néphadsereg és az un. szerb szabadcsapatok végezték, így a polgárháború befejezését követően az ismét felügyeletet gyakorló horvát határőrség szervei vázlatokkal, térképekkel, leírásokkal nem rendelkeztek” A Pécsi Határőr Igazgatóság igazgatója által a BM Nemzetközi Főosztályvezető-helyettesnek felterjesztett tájékoztatóból; idézi: Z^ÁMBÓ PÉTER: Aknák és veszélyek az

elválasztó, a 38. szélességi kör mentén húzódó 248 km hosszú demarkációs vonal, és az annak őrzésére telepített, falakat, tankcsapdákat, szögesdrót-kerítéseket, aknazárat és őrtornyokat magába foglaló határőrizeti rendszer pedig jelenleg is áll. Ezek részben katonai feladatokat láttak el és migrációs szempontból is legalább annyira szolgálták, illetve szolgálják azt a célt, hogy adott állam népessége ne mehessen át a határon szabadon, mint azt, hogy a külföldiek beutazását megakadályozzák.

Ezektől élesen megkülönböztethetők azok az építészeti műtárgyak, amelyek katonai, vagy kivándorlást csökkentő funkcióval nem rendelkeznek, hanem kifejezett céljuk a bevándorlás megakadályozása, illetve szabályozott mederbe terelése. Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között 1000 km-nyi határkerítés emelkedik, a Nyugati Parti Korlát, ahogy a palesztin területeket az izraeliektől elválasztó, részben fal, részben kerítés létesítményt ismerik, 670 km hosszan húzódik. Bulgária 30 km, Görögország 10,5 km hosszú falat létesített Törökországgal közös határán. Három soros, 6 m magas szögesdrót-kerítés védi a két észak-afrikai spanyol enklávét, Ceutát és Melillát.

Nyilván e falak biztonsági feladatot is ellátnak (pl. az izraeli), illetve a kábítószer-csempészet elleni harc (pl. az amerikai) eszközeiként is tekinthetünk rájuk,¹²² ugyanakkor kétségkívül akadályt képeznek a menedéket kérők előtt, akik így nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzáférni a befogadó állam területéhez.

A határőrizeti feladatot ellátó falak és kerítések történetének legújabb fejleménye a 2015 folyamán Magyarország déli határán – előbb a szerb-magyar szakaszon, majd a horvát-magyar szakaszon – kiépített ideiglenes biztonsági határzár.¹²³

Le kell szögezni mindenekelőtt, hogy a határvédelmi kerítések, falak telepítését nemzetközi vagy uniós jogi előírás ab ovo nem tiltja. Az államok a saját szuverenitásuk keretein belül széleskörű döntési lehetőségekkel rendelkeznek a határvédelem módszereit illetően.

E falakkal és kerítésekkel kapcsolatos percepció nagyjából a Bevezetésben említett egymástól radikálisan eltérő megítélés mentén jellemezhető. A jogvédő, liberális álláspont képviselői általánosságban a szabadság korlátozásának eszközét, konkrétan a menedékkérők területhez való hozzáférésének akadályát, míg a „rendpárti” álláspont képviselői a szükséges állami önvédelem, és az illegális migráció elleni harc egyik eszközét látják bennük.¹²⁴ Az utóbbi államhatár mentén; in.: HAUTZINGER ZOLTÁN (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények; VI. kötet, Pécs, 2006. 120.

122 „A mexikói határ megerősítése a ’90-es évek közepén kezdődött, válaszul a kábítószer-kereskedelemre és az Egyesült Államokba illegálisan belépő bevándorlók növekvő számára. Utóbbi mederben tartása gyorsan biztonsági kérdéssé vált az al-Kaida World Trade Center és Pentagon elleni, 2001. szeptember 11-i támadását követően. öt éves kongresszusi vita után a 2006-os Biztonsági Kerítés Törvény engedélyezte további 850 mérföldnyi kerítés építését az Egyesült Államok és Mexikó határán.” Immigration to the United States: Border Fence; http://immigrationtounitedstates.org/381-border-fence.html; letöltés ideje: 2016. december 31.

123 A 1401/2015. (VI.17.) Kormányhatározat 1. pontja értelmében „A Kormány elrendeli a magyar-szerb határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését”.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése érdekében szükséges további intézkedésekről szóló 1665/2015. (IX. 21.) Kormányhatározat 1. pontja értelmében: „A Kormány elrendeli a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésével érintett megyéknek a Magyarország schengeni határával azonos külső határán a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár létesítésének előkészítését és megépítését”.

124 „[A falépítési] projektnek gyakorlati és szimbolikus értéke is lesz” – mondta Christos Papoutsis [görög]

Állampolgár-védelmi Miniszter riportereknek az északkelet-görögországi Evros folyó partján. – „El fogja riasztani az embercsempészeket és az illegális migránsokat és világos üzenetet küld arról, hogy Görögország nem átjáróház. Nem fogjuk hagyni, hogy Görögország tranzitországgá váljon az Európai Unió más tagállamai

nézetet vallók szerint a falak és kerítések azért nem jelentik a területhez történő hozzáférés korlátját, mert nem zárják el a menedékkérelem lehetőségét, csupán arra terelik a menedékkérőket, ahol ezt ténylegesen megtehetik, azaz a határátkelő helyek, illetve a tranzitzónák felé, így valójában segítenek a nemzetközi védelemre szorulóknak abban, hogy a szükséges segítséget minél hamarabb megkapják.

Álláspontom szerint az efféle falaknak sem a célját, sem hatását nem helyes a fenti, leegyszerűsítő nézetek mentén jellemezni. Az államok részéről jogos elvárás, hogy a külföldiek ellenőrzött körülmények között lépjenek a területükre, még akkor is, ha nemzetközi védelmi igénnyel rendelkeznek. A probléma nem is annak kapcsán merül fel, hogy a befogadó ország a határátkelő-helyeken akarja biztosítani a rászorulóknak a védelem kérésének lehetőségét, hanem inkább a másik oldalról, ahonnan a leendő menedékkérő el akar távozni. A határátkelő-helyeken ugyanis jellemzően a beléptetést megelőzi a kiléptetés. Ha a származási és a menedék országa egymással szomszédos, és a megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkező személyek azért nem jutnak el a beléptetés fázisáig, mert az üldöző állam hatóságai feltartóztatják őket a kiléptetés során, akkor a fal, amely akadályát képezi az üldöző állam területe irreguláris elhagyásának, a menedékkérők területhez való hozzáférésének tényleges gátját fogja jelenteni.

Gyakorlati tény ugyanakkor, hogy a falakkal szembeni leggyakoribb aggályok nem erre az elvi lehetőségre szoktak hivatkozni, azon egyszerű oknál fogva, hogy a menedékkérők – legalábbis Európában – egyszerűen nem a fallal védett országban akarnak menedéket kérni, és a fal csupán a továbbutazásuk kapcsán jelent akadályt. Ezt támasztja alá a szerb-magyar határon emelt kerítéssel kapcsolatos szerb-magyar tapasztalat is. A határzár mellett ugyanis Magyarország egyidejűleg tranzitzónákban biztosítja a menedékkérelmek előterjesztésének lehetőségét, anélkül, hogy a leendő kérelmezőnek a testi épségét kellene a kerítésnél kockáztatnia. A határzár 2015. szeptember 15-i elrendelését követően egy rövid átmeneti időszakot követően gyakorlatilag nullára csökkent az ott menedéket kérők száma, annak ellenére, hogy az ott kérelmet előterjesztők több mint 80%-át (579 főből 497-et) a magyar menekültügyi hatóság beengedte az országba.¹²⁵ Ez csak akkor változott meg több hónap után, amikor az alternatív útvonal – Horvátországon és Szlovénián keresztül Ausztriába – lezárult (ld. alább!).

Álláspontom szerint nem lehet jogsérelemről beszélni akkor, amikor a kerítés nem az indokolt nemzetközi védelem megszerzését akadályozza meg, csupán a továbbutazást abba az országba, ahol az érintett személy menedéket akar kérni, függetlenül attól, hogy arra korábban, a fal innenső oldalán, lehetősége lett volna.

Ennek megfelelően úgy vélem, hogy helytelen például a 2002-ben Calais mellett a vasúti pályaudvar körül emelt kerítést összevetni az apartheid éra alatt létesített elektromos, szögesdrót-kerítéssel, amellyel a dél-afrikai kormány a mozambiki menekültek beutazásának kívánt elejét venni.¹²⁶ Előbbi esetben ugyanis nem lehet arról beszélni, hogy egy állam (ez felé” – mondta”; EUbusiness.com: Greece starts building border fence with Turkey;

http://www.eubusiness.com/news-eu/greece-immigration.f00/; letöltés ideje: 2015. június 23.

Hasonlóan fogalmazott a magyar miniszterelnök is: „Az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el, ezért a határait és ezzel Európa külső határait is meg fogja védeni - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő (…). A magyar-szerb határon tervezett kerítés felállítását a miniszterelnök technikai kérdésnek nevezte, s kijelentette, a fő szempont a határőrizet fenntartásának a kötelessége.” kormány.hu; Magyarország megvédi saját, és ezzel Európa külső határait is az illegális bevándorlóktól; http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/magyarorszag-megvedi-sajat-es-ezzel-europa-kulso-hatarait-is-az-illegalis-bevandorloktol; letöltés ideje: 2015. június 23.

125 A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kezelésében lévő adatokból az adatgyűjtést a szerző végezte.

126 „A durva falak ugyanazt a célt is szolgálhatják, mint a határlezárások. Az apartheid éra alatt, Dél-Afrika egy 3000 voltos elektromos szögesdrót-kerítést emelt annak érdekében, hogy megakadályozza a menekültek bejutását

esetben Franciaország és az Egyesült Királyság közös) intézkedése megakadályozta volna az érintetteket abban, hogy a nemzetközi közösség egy tagjától (jelen esetben Franciaországtól) igényelhessék a számukra szükséges védelmet. Ezzel ellentétesen a dél-afrikai kerítés tényleg elzárta a védelemtől az arra rászorulókat.

„A bíróságok például ésszerűnek fogadták el a döntést, hogy olyan közbenső államban nem indokolt menedéket kérni, amely nyilvánvalóan nem biztonságos, ahol az alapvető emberi jogokat nem tartották tiszteletben, vagy amelyekben az egyénnek kevés szociális vagy család kapcsolata volt, vagy ilyennel egyáltalán nem rendelkezett. Ilyen fajta elfogadható ok hiányában azonban azok a menekültek, akik elmulasztják igénybe venni a valós védelem lehetőségét a menedék országa felé vezető út során, jogszerűen lesznek alanyai a bevándorláshoz kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményeknek, amennyiben ezek nem járnak a refoulement kockázatával.”¹²⁷

„Nincs a menedékjogban olyan tilalom, ami egy menedékkérő visszaküldésére vonatkozna egy olyan országba, ahol biztonságban lenne, akármennyire is vonakodna odamenni. Ez azt is magában foglalja, hogy a menedékkérőknek nincs jogalapjuk válogatni a lehetséges – egyébként „biztonságos” – célországok között.”¹²⁸

Főszabály szerint az uniós tagállamok által létesített kerítések jogilag alkalmatlanok lennének a menedéket kérők számának befolyásolására, hiszen kerítés csak az ország területén létesíthető, ha pedig a külföldi akár csak a kerítés túloldalán, de az államterületen jelzi menedékjog iránti igényét, a tagállami hatóságoknak gondoskodniuk kellene az eljárás megindításáról és lefolytatásáról. Jellemzően erre mégsem kerül sor.

A jogi problémákon túlmenően a hatékonyság szempontjából gyakorlati aggályok is felmerülhetnek a falak és kerítések emelésével kapcsolatban. A migráció és annak iránya, módja ugyan túl összetett ahhoz, hogy egyetlen intézkedés eredményeként egyértelmű hatások beazonosíthatóak legyenek, mégis a trendek figyelembe vételével bizonyos következtetések levonhatók. Görögországban a hatóságok 2012-ben építettek a határ egy szakaszára falat, ebben az évben a menedékkérők száma 9575 volt, 2013-ban 8230, 2014-ben 7595. A csökkenés látványos, még akkor is, ha 2015 első negyedévében 25%-kal nőtt a kérelmezők száma az előző három év azonos időszakához képest.¹²⁹

A fal tehát görög szempontból beváltani látszik a hozzá fűzött reményeket, ugyanakkor a szomszédos Bulgáriában megfigyelve ugyanezeket a trendeket, megállapítható, hogy csupán a migrációs útvonal áthelyeződéséről beszélhetünk.¹³⁰ A Bulgáriában regisztrált Mozambikból. 2002 nyarán Franciaország és az Egyesült Királyság együttműködött egy dupla kerítés építésében a francai pályaudvar körül Calais közelében, annak érdekében, hogy lezárja az utolsó kiskaput az Angliába utazni és ott menedéket kérni kívánó menekültek előtt.” HATHAWAY; 282.

127 ibid; 399.

128 MINK JÚLIA: The Concept of ’Safe Third Country’ Under International Law and EU Law; 130.; In.: KAJTÁR GÁBOR ÉS KARDOS GÁBOR (szerk.): Nemzetközi jog és európai jog: új metszéspontok; Saxum Kiadó, Budapest, 2011.

129 Adatok forrása: Eurostat; http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylum_statistics;

Asylum applications and first instance decisions on asylum applications; letöltés ideje: 2016. január 12.

130 „A migrációs nyomás kezdeti csökkenése után 2011-ben a számok ismét növekedni kezdtek, összesen 57.000 illegális határátlépés történt a török határvonalon. A migrációs folyamat hirtelen megtorpant 2012 augusztusában a görög hatóságok több intézkedésének együttes hatása következtében, ide értve a) az Aspida műveletet, amelyben további görög rendőri személyzet és felszerelés kihelyezésére került sor az Evros régióba;

b) a Xenios Zeus görög műveletet, amely az illegális belföldi tartózkodók észlelésére és visszaküldésére fókuszált; c) egy 12,5 km-es kerítés építését az északkeleti Orestiada városánál; d) a migránsok maximális tartózkodási időtartamának megnövelését; e) az azonosításra és visszatérésre szolgáló őrizeti helyek kapacitásainak növelését; f) az őrizetbe nem vett irreguláris migránsok számára Görögország elhagyása érdekében rendelkezésre álló idő csökkentését 30 napról 7 napra. A görög hatóságok megerősítették

menedékkérők száma 2012-ben 1400 volt, 2013-ban már 7130, 2014-ben pedig 10805.

Bulgária részben erre a tendenciára reagálva bejelentette, hogy szintén kerítést épít a bolgár-török határon. A tervezett 100 km-es kerítésnek csupán egy töredéke készült el, az illegális határátlépések számára gyakorolt hatása mégis jelentős volt, az ilyen esetek száma a 2013-as 11.000-ről 2014-re 4000-re csökkent. Nem lehet azonban hasonló eredményről beszámolni a menedékkérők kapcsán, hiszen mint a fentiekből látszik, számuk radikálisan nőtt és a rendelkezésre álló adatok alapján ez jelenleg is folytatódik.

Csak 2015 első negyedévében 3190-en kértek menedéket a balkáni országban, ami több mint másfélszeres növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.¹³¹ A görög intézkedések „átterelő” hatása tehát egyértelműen megállapítható (lásd a Melléklet 4. sz.

ábráját!).

Tekintettel arra, hogy Görögország és Bulgária Törökországgal határos területe a legfőbb szárazföldi belépési pont az illegális migráció szempontjából, érdemes a tagállami adatokat összegezve is figyelembe venni. A két országban együtt 2012-ben 10.975-en, 2013-ban 15.360-an, 2014-ben már 18.400-an, 2015-ben 33.570-en kértek menedéket. 2012-ról 2015-ra tehát a kérelmezők létszáma a két országban együttesen háromszorosára emelkedett, a létesített kerítések ellenére (ld. a Mellékletben található 5. ábrát!).¹³²

Más okból – hiszen földrajzi elhelyezkedése folytán az elterelő hatás nem érvényesülhet – de szintén megkérdőjelezhető az afrikai spanyol enklávékat „védő” kerítések hatékonysága. A kerítéseken átmászó migránsokkal szemben alkalmazott erőszak által kiváltott kritikák hatására a spanyol kormánynak 2014 végén az enklávékban menekültügyi központokat kellett létesítenie, ahol lehetőség nyílt a menedékkérelmek előterjesztésére. Ennek eredményeként a menedéket kérők száma megduplázódott.¹³³

Ennek ellenére a kerítések telepítése folytatódik, hiszen rövid távú és lokális hatásuk vitathatatlan függetlenül attól, hogy összeurópai szinten legfeljebb arra alkalmas, hogy más irányba terelje a migrációt, de azt sem megállítani, sem csökkenteni nem képes.

Ez tapasztalható Magyarországon is, hiszen az említett szerb-magyar határszakaszon felhúzott kerítés hatása lényegében azonnali volt. A migrációt természetesen nem állította meg, csak Horvátország felé terelte, ahonnan aztán – lényegében a kerítést megkerülve – érkeztek Magyarországra a migránsok, hogy aztán tovább utazzanak Ausztria irányába. Számukban érdemi csökkenés nem volt tapasztalható, és a végeredmény tekintetében – miszerint migránsok ezrei haladtak át nap mint nap Magyarországon – a kerítés haszna nem volt egyértelműen kimutatható.¹³⁴

A szerb-magyar határ 2015. szeptember 15-i lezárását követően mindössze 3 nap telt el az új útvonal kialakításáig, amelyen a korábbival azonos nagyságrendben érkeztek a migránsok (ld.

a Mellékletben található 6. ábrát!). A külföldiek a menedékkérelem előterjesztése helyett együttműködésüket a török határőrséggel. Ezen intézkedéseknek „áttevő” hatása volt a bolgár szárazföldi határra és a görög-török tengeri határra.” FRONTEX: Kelet-mediterrán útvonal; A FRONTEX honapja;

http://frontex.europa.eu/trends-and-routes/eastern-mediterranean-route/; letöltés ideje: 2015. október 14.

131 Adatok forrása: Eurostat; http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylum_statistics;

letöltés ideje: 2017. január 14.

132 Adatok forrása: Eurostat; http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylum_statistics;

letöltés ideje: 2017. január 14.

133 2014 első negyedévében mintegy 1000 fő kért Spanyolországban menedéket, 2015 azonos időszakában azonban ez a szám meghaladta a 2000-et. Adatok forrása: Eurostat; http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylum_statistics; Asylum applications and first instance decisions on asylum applications;

letöltés ideje: 2016. január 12.

134 Adatok forrása: police.hu; http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo/elfogott-migransok-szama;

letöltés ideje: 2015. október 5.

inkább a kerítést megkerülve, Horvátországon keresztül próbálnak meg eljutni a célországukba.

A horvát határon felhúzott kerítés, illetve a határ október 16-i lezárása eredményeként a migráció útvonala tovább terelődött nyugati irányba, Szlovénia felé, egyidejűleg a Magyarországra érkező, tartózkodási jogcímmel nem rendelkező migránsok száma radikálisan lecsökkent (ld. a Mellékletben található 7. ábrát!).

Szintén figyelemre méltó, hogy mivel a Horvátországon keresztül érkezőkkel szemben a Rendőrség szeptember 15-e és október 16-a között nem indított idegenrendészet eljárást, a külföldiek nem „kényszerültek” arra, hogy menedékkérelem előterjesztésével kerüljék el azt.

Ennek eredményeként a Magyarországon menedéket kérők száma annak ellenére csökkent le radikálisan, hogy az országba illegálisan érkező külföldiek száma lényegében nem változott (ld. a Mellékletben található 8. ábrát!).

A kerítések terelő hatása tehát nyilvánvaló, hogy nem oldja meg a problémát, nem szünteti meg a migrációt, azt csupán újabb útvonalakra tereli. „Kerítésépítéssel, időszakos akciókkal látványos eredményeket némileg felmutathatunk, de tartós eredményt semmiképpen.”¹³⁵ Az észak-afrikai spanyol enklávék esete azt mutatja, hogy amennyiben nincs alternatív útvonal, akkor marad a kerítés átvágása, vagy az átmászás, illetve a kerítés

„megrohamozása”.¹³⁶ Előbbire Magyarországon is szép számmal lehet példát látni.

Az osztrák, majd a szlovén és horvát határőrizet megerősítése 2016 elején egyfajta visszaterelő hatással járt, így 2016 februárjától ismét meredeken emelkedni kezdett az ideiglenes biztonsági határzáron keresztül érkező, majd elfogásukat követően menedéket kérő személyek száma (Lásd a Mellékletben található 9. ábrát!). Önmagában a fizikai akadály – a hozzá kapcsolódó büntetőjogi fenyegetés ellenére (amelyet a következő fejezetben ismertetek) – nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy megakadályozza a nagymértékű beáramlást.

A statisztikai adatok fényében egyértelmű, hogy a Magyarországon menedéket kérők számának radikális csökkenése 2015 októbere és 2016 februárja között nem annak a következménye, hogy a kérelmezők „visszariadtak” volna a szerb-magyar (vagy épp a horvát-magyar) határon létesített határzártól. A tapasztalt csökkenés annak köszönhető, hogy a migránsok nem voltak rákényszerülve, hogy a határzáron keresztül érkezve a testi épségüket kockáztassák, hiszen a szerb hatóságok biztonságos és rendezett keretek között szállították

A statisztikai adatok fényében egyértelmű, hogy a Magyarországon menedéket kérők számának radikális csökkenése 2015 októbere és 2016 februárja között nem annak a következménye, hogy a kérelmezők „visszariadtak” volna a szerb-magyar (vagy épp a horvát-magyar) határon létesített határzártól. A tapasztalt csökkenés annak köszönhető, hogy a migránsok nem voltak rákényszerülve, hogy a határzáron keresztül érkezve a testi épségüket kockáztassák, hiszen a szerb hatóságok biztonságos és rendezett keretek között szállították