Diplomáciai menedékjog

Egy adott állam szuverenitása kiterjed jellemzően az egész ország területére, ám bizonyos esetekben e szuverenitás korlátozott. Ilyen szuverenitást korlátozó tényező mindenekelőtt a diplomáciai képviseletek immunitása, amiből logikusan következik a külképviseleteken történő menedékkérelem lehetősége.³⁰⁵

304 Az állami hatóságok jellemzően nem folytatnak le ex officio elismerésre irányuló eljárásokat, ugyanakkor egyes alapjogi feltételek teljesülését, így például azt, hogy az adott személy kiutasítása, kiadatása, visszairányítása nem minősülne-e refoulement-nak, a kapcsolódó eljárásokban hivatalból kell vizsgálniuk.

305 Ezzel ellentétes álláspontot fogalmaz meg – véleményem szerint vitatható módon – Hargitai József, amikor ezt írja: „A külképviseletek helyiségeinek sérthetetlensége alapvetően nem alapozza meg azt a jogosultságot, hogy azok a menekülő személyeknek menedékjogot nyújtsanak. Ez azt jelenti, hogy a külképviseletre esetleg bemenekült azon személyeket, akik a fogadó állam joghatóságai elől menekülnek, a fogadó állam bűnüldöző szerveinek ki kell adni.” Kérdés ugyanakkor, hogy ha nem a sérthetetlenség alapozza meg a menedékjog biztosításának lehetőségét, akkor mi? Vagy ha az első mondatot úgy kell érteni, hogy a sérthetetlenség nem menedékjog nyújtására való jogosultságot alapoz meg, akkor mit? Különösen érthetetlen a kiszolgáltatási

Bár a diplomáciai menedékjog intézményét mind a XX. század második felében, mind napjainkban több nagyjelentőségű ügyben³⁰⁶ életre hívták, tömeges méretekben mégsem alkalmazzák. Ennek részben praktikus okai vannak, hiszen egyrészt a külképviseletek fizikai befogadó-képessége korlátozott,³⁰⁷ illetve a külképviselet egyéb, például adminisztrációs kapacitásai is végesek, másrészt az egyes államok vonakodtak alkalmazni.³⁰⁸ Utóbbi oka feltehetően az, hogy a diplomáciai menedékjog biztosítása egyes nagy horderejű esetekben sokkal inkább megterheli a származási ország (vagy az első menedék országának) és a külképviselet szerinti ország kapcsolatait, mint a területi menedékjog biztosítása akár tömegek számára is.

Vélhetően ezen okok miatt, egyre több állam helyezkedett arra az álláspontra, hogy nem teszi lehetővé a külképviseletein a menedékjog iránti kérelmek előterjesztését.

Megállapítható tehát, hogy a jelenlegi tendencia az, hogy az egyes államok általában nem biztosítanak menedékjogot a külképviseleteken. Ez megjelenhet kifejezett formában (mint pl.

az Amerikai Egyesült Államok,³⁰⁹ Ausztria,³¹⁰ Dánia,³¹¹ Finnország,³¹² Románia³¹³ esetében),

kötelezettségről szóló álláspontja a magyar történelem ismeretében. A jugoszláv nagykövetség kiadta Nagy Imrét a fogadó állam szerveinek. Hálásak lehetünk, hogy az amerikai külképviselet nem osztotta a fenti jogértelmezést Mindszenty bíboros esetében.HARGITAI JÓZSEF: A diplomáciai és a konzuli kapcsolatok joga;

Aula Kiadó, Budapest, 2005. 134.

306 Ha csak a magyar vonatkozásúakat említjük, akkor is impozáns a lista: Kállay Miklós miniszterelnököt 1944 márciusában a török nagykövetség, Horthy Miklósnét és Horthy Istvánnét fél évvel később a nunciatúra, Mindszenty bíborost 1956 novemberében (majd ezt követően csaknem 15 évig) az amerikai követség, Nagy Imre miniszterelnököt ugyanekkor a jugoszláv követség fogadta be, és nyújtott védelmet. NGUYEN – DAILLIER – PELLET –KOVÁCS 357.

A teljesség igénye nélkül diplomáciai képviseleten kapott hosszabb rövidebb időre védelmet többek között Manuel Noriega, panamai diktátor, Mohammad Najibullah, afgán elnök; Abdullah Öcalan, kurd szeparatista vezér; Julian Assange, emberi jogi aktivista, Mohamed Nasheed, korábbi Maldív-szigeteki elnök. Wikipedia;

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_people_who_took_refuge_in_a_diplomatic_mission; letöltés ideje: 2015.

február 22.

307 Ennek a problémának a kikerülése érdekében a 2. Világháború során több ország – pl. Svájc, Svédország, a Vatikán, Spanyolország – budapesti külképviselete is házakat bérelt a külképviselet nevében, hogy ott zsidókat helyezhessen el és ott számukra – a külképviselet immunitásának egyfajta kiterjesztéseként – védelmet nyújtson.

Carl Lutz, Svájc helyettes konzulja pl. 76 budapesti házat bérelt ebből a célból, ahol mintegy 3000 üldözött zsidónak nyújtott „menedéket” (a szó hétköznapi, és nem menedékjogi értelmében).

http://www.iamyourprotector.org/2015/10/27/swiss-consul-carl-lutz-saved-62000-jews-during-wwii/; letöltés ideje: 2017. január 6.

308 Különösen akkor, ha a védelmet kérők erőszakkal próbálják meg a védelmet kikényszeríteni. Így pl. az izraeli angol külképviselet 2006-ban nemhogy nem biztosított menedékjogot az azt fegyverrel követelő palesztin fiatalembernek, de még azt is lehetővé tette, hogy az izraeli hatóságok elfoghassák. A Haaretz honlapja: Police capture armed Palestinian seeking asylum in U.K. embassy; http://www.haaretz.com/news/police-capture-armed-palestinian-seeking-asylum-in-u-k-embassy-1.196189; letöltés ideje: 2011. október 20.

Hasonlóan sikertelen volt 2010 augusztusában az a palesztin fiatalember, aki a török nagykövetségen próbálkozott fenyegetéssel és túszejtéssel menedékjogot szerezni. A Daily Mail honlapja: Turkish embassy intruder who tried to take hostages and demanded asylum arrested; http://www.dailymail.co.uk/news/article-1303873/Tel-Avivs-Turkish-embassy-intruder-tried-hostages-arrested.html; letöltés ideje: 2011. október 20.

309 „Az Egyesült Államok nem biztosít menedékjogot külföldi diplomáciai létesítményeiben. A jogszabályok értelmében az Egyesül Államok csak azon külföldieknek biztosít menedékjogot, akik fizikailag az Egyesült Államok területén tartózkodnak.” Az Egyesült Államok londoni nagykövetségének honlapja: Political Asylum and the United States Refugee Program; http://london.usembassy.gov/dhs/uscis/refugee.html; letöltés ideje:

2011. október 20.

310 „Nem lehet menedékjog iránti kérelmet előterjeszteni osztrák nagykövetségen vagy a határon.” Az osztrák Caritas honlapja: General Information;

http://www.caritas-wien.at/fileadmin/user/noeost/PDFs/Informationen_in_Englisch.pdf; letöltés ideje: 2011.

október 20.

311 „Dániától menedékjogot csak személyesen, Dániában lehet kérni. Nincs lehetőség menedéket kérni dán diplomáciai missziótól vagy írásban a Bevándorlási Szolgálattól, vagy a Menekültügyi, Bevándorlási és

vagy úgy, hogy a kérelem külföldön történő előterjesztésének nincs akadálya, de automatikus elutasítási ok (mint pl. Svédország³¹⁴ vagy Németország³¹⁵ esetében), esetleg olyan formában, hogy a szabályok hallgatnak róla, és egyszerűen csak nincs olyan szerv, amely hatáskörrel rendelkezne az ilyen kérelmek elbírálására (mint pl. az Egyesült Királyságban³¹⁶, vagy hazánkban).³¹⁷

A diplomáciai menedékjog mély nemzetközi jogi gyökerekkel, illetve jelentős hagyományokkal rendelkezik. Az államok változatlanul élhetnek a külképviselet sérthetetlenségének azon hatásával, hogy szükség esetén védelmet nyújthat olyan személyeknek is, akik nem polgárai a külképviselet államának, illetve viszonosság, vagy nemzetközi szerződés hiányában nem kötelesek védelmet nyújtani nekik.³¹⁸ Bár a II.

világháborús tapasztalatok bebizonyították,³¹⁹ hogy egyes esetekben akár nagyobb számban is alkalmazható a diplomáciai védelem valamilyen formája, ezzel a lehetőséggel az államok vélhetően ritkán és elsősorban diplomáciai megfontolások alapján fognak élni. Főleg azokban az esetekben, ha a politikai, kulturális, gazdasági élet prominens képviselői fordulnak hozzájuk,³²⁰ vagy akkor, ha bizonyos elkeseredett személyek „betörnek” a külképviseletre, és

Integrációs Minisztériumtól.” A New to Denmark honlapja: Asylum; http://www.nyidanmark.dk/en-us/faq/asylum.htm; letöltés ideje: 2011. október 20.

312 „Nem lehet menedéket kérni külföldi finn missziókon, vagy azokon keresztül, sem postai úton, vagy elektronikus levélben külföldről.” A finn Bevándorlási Hivatal honlapja: Frequently Asked Questions: Refugees and Asylum Seekers; http://www.migri.fi/netcomm/content.asp?article=3056#2; letöltés ideje: 2011. október 20.

313 „Ha egy külföldi olyan beadványt küld külföldről, hogy valamilyen védelmet szeretne Romániától, írásban kap tájékoztatást arról, hogy személyesen kell menedéket kérnie a román hatóságoktól. Ezen kívül nem lehet külföldről Romániában menedékjogot kérni.” A román Bevándorlási Hivatal honlapja: Depunerea Cererii;

http://ori.mai.gov.ro/detalii/pagina/ro/Depunerea-Cererii/93; letöltés ideje: 2011. október 20.

314 „Csak a Svédországban élő menedékkérők kérelmét fogja megvizsgálni a Menekültügyi Hivatal. A nagykövetség nem fogja visszautasítani a menedékjog iránti kérelmek bevételét, de meg kell jegyezni, hogy e kérelmeket a Menekültügyi Hivatal mindig elutasítja.” Svédország damaszkuszi nagykövetségének honlapja:

Applications for residence and work permits; http://www.swedenabroad.com/Page____51685.aspx; letöltés ideje: 2011. október 20.

315 „Ahhoz, hogy menedéket kérj Németországban, az országban kell lenned, és keresztül kell menned az itteni menekültügyi eljáráson. A külföldön előterjesztett kérelmeket nem fogják elfogadni.” Szászország honlapja: The right of residence in Germany; http://www.sachsen.de/en/1454.htm; letöltés ideje: 2011. október 20.

316 „Az Egyesült Királyság nemzetközi jogi kötelességei a [genfi] egyezmény alapján nem terjednek ki a külföldön benyújtott menedékjog iránti kérelmek megvizsgálására, és a Bevándorlási Szabályaink között nincs arra vonatkozó rendelkezés, hogy valakinek külföldön engedélyt lehessen adni arra, hogy beutazzon az Egyesült Királyságba azért, hogy menedéket kérjen.” Az Egyesült Királyság Határrendészeti Ügynökségének honlapja:

Asylumpolicy Instructions;

http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/sitecontent/documents/policyandlaw/asylumpolicyinstructions/apis/applicat ionsfromabroad.pdf?view=Binary; letöltés ideje: 2011. október 20.

317 Jogszabályi szinten jellemzően nem jelenik meg az, hogy tilos lenne menedékjog iránti kérelmet külképviseleten előterjeszteni és az egyes állami hatóságok tájékoztatásai, illetve gyakorlata „csupán” a genfi egyezmény alapján biztosítható területi menedékjogra vonatkozik. Az állami szuverenitásból és a diplomáciai képviseletek sérthetetlenségéből adódóan, ha egy állam akar, tud a külképviseletén védelmet, azaz diplomáciai menedékjogot biztosítani.

318 Az Európai Unió tagállamai például egymás állampolgárainak szükség esetén konzuli védelmet biztosítanak harmadik országokban.

319 Ld. Raoul Wallenberg és társai budapesti tevékenységét a második világháború idején! „Wallenberg és kollégái okmányokat állítottak ki, amelyek – legalább ideiglenesen – megvédték birtokosaikat az üldöztetéstől.

Védő erejük azon nyugodott, hogy hordozójuk állítólag svéd állampolgár volt, úton Svédországba.” NOLL (2003) 6.

320 Pl. Anwar Ibrahim, malajziai ellenzéki vezető, aki 2008 júniusában a nagykövet meghívására keresett menedéket Törökország Kuala Lumpur-i nagykövetségén.

kiadásuk politikai, illetve emberi jogi megfontolások alapján a nemzetközi közvélemény előtt aggályos lenne.³²¹

A diplomáciai menedékjog háttérbe szorulása mellett a gyakorlatban egyes esetekben érvényesül a külképviseleteken nyújtott védelem, amelynek egyik legutóbbi, nem csupán egy-egy személyt érintő példájaként említhető az az eset, amikor 2009 augusztusában a francia külügyminiszter kijelentette, hogy „a Franciaország teheráni nagykövetsége befogadja a menedéket kérő iráni tüntetőket”.

A diplomáciai menedékjog eredeti formájában csupán a külképviselet épületében való tartózkodás, vagy a szabad elvonulás jogát jelenti.³²² Ennek megfelelően az ilyen védelemben részesülő személy lehetőségei lényegesen korlátozottabbak, mint a területi menedékjogot élvezőké, akik a védelem megszerzésével megkezdhetik integrációjukat a befogadó ország társadalmába. A diplomáciai menedékjog tehát általában csak azonnali veszélyhelyzet elkerülésére jelent megfelelő módot, a veszéllyel terhelt helyzet hosszú távú megszüntetését, a méltó életkörülmények lehetőségét nem foglalja magában. „A diplomáciai menedékjog tehát, akár egyezményes, akár szokásjogi alapú, csak pillanatnyilag biztosít védelmet, alapvetően a kiadatás ellen, de stabil jogállást, hosszú távú védelmet nem jelent, azt az egyetlen szerencsés esetet kivéve, ha az akkreditáló/fedélzeti állam vállalja a végleges befogadást.”³²³

Mindemellett formális jogi szempontból is van egy igen jelentős különbség: a diplomáciai menedékjog nem alapjog. Az államnak – hacsak regionális egyezmény másként nem rendelkezik – nem kötelezettsége annak biztosítása, így az állam a diplomáciai védelem indoklás nélküli megtagadása esetén sem követ el jogsértést. „Míg az ilyen létesítmények védettek a beavatkozástól, sem a diplomáciai szolgálatot létesítő állam területéhez nem tartoznak, se másként nem mentesek a területi állam jogi ellenőrzésétől. Mivel a diplomáciai állomáshely nem része azon állam területének, amelynek érdekeit képviseli, bármilyen esetleg ott tartózkodó menekült jogainak tiszteletben tartására vonatkozó elsődleges felelősség arra az államra hárul, amelynek a területén a szolgálati hely működik.”³²⁴

A korábban említettektől, illetve ehhez hasonló – ritka és átpolitizált – kivételektől eltekintve³²⁵ kijelenthető, hogy a menedékjog biztosításának tipikus módja a területi menedékjog, amelynek révén évente emberek tízezrei jutnak nemzetközi védelemhez.

A diplomáciai menedékjoggal ellentétben a területi menedékjog a legtöbb esetben tényleges alanyi jogként – az Európai Unióban alapjogként – érvényesül, ami azt jelenti, hogy az államoknak a feltételek fennállása esetében nem csupán lehetőségük, hanem kötelességük a védelem biztosítása.³²⁶ Amennyiben az állami hatóságok e kötelességüknek

321 Az évek során kelet-timori menedékkérők tucatjai törtek be különféle külképviseletekre. Többségüknek Portugália biztosított védelmet.

Nem volt ilyen sikeres 2002-ben kubaiak akciója Mexikó havannai nagykövetségén. A mexikói hatóságok a diplomáciai képviselet területére busszal berontókat rendzavaróknak tekintették.

322 Ahogy pl. azok az erdélyi magyarok is végül élhettek a szabad elvonulás lehetőségével és Bécsen keresztül Magyarországra utazhattak, miután 1988 szeptemberében menedéket kértek a szófiai magyar nagykövetségen.

KASZÁS VERONIKA: Erdélyi menekültek Magyarországon 1988-89-ben; Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar; Doktori disszertáció; 85-86. http://doktori.btk.elte.hu/hist/kaszasveronika/diss.pdf;

letöltés ideje: 2017. január 14.

323 TÓTH JUDIT: Menedékjog kérdőjelekkel; 34.; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó; Budapest, 1994.

324 HATHAWAY; 173.

325 Lásd a 306. lábjegyzetet!

326 A Tanács a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005/85/EK (2005. december 1.) irányelve (az ún. eljárási irányelv) ugyanakkor nem terjed ki az ilyen kérelmek elbírálására. Az irányelv 3. cikk (2) bekezdése alapján „Ez az irányelv nem alkalmazható a tagállamok képviseleteihez benyújtott diplomáciai vagy területi menedékjog iránti kérelmekre.”

nem tesznek eleget, a menedékjog biztosítását az arra jogosult személy a nemzeti bíróságok útján ki is kényszerítheti.³²⁷

Ami a magyar gyakorlatot illeti, nem tipikus, hogy külképviseleteinken kérnének üldözött személyek menedékjogot. A magyar diplomáciai testületekben erre vonatkozó eljárás sem alakult ki, ugyanakkor az elvi lehetőség a diplomáciai menedékjog biztosítására természetesen hazánk számára is rendelkezésre áll.³²⁸