Bagoly Zsuzsa
A klinikai kutataÂsokhoz, epidemioloÂgiai tanulmaÂ-nyokhoz felhasznaÂlt adatok jelentoÍs reÂszeÂt keÂrdoÍ-õÂvek vagy interjuÂk segõÂtseÂgeÂvel gyuÍjthetjuÈk be. Egy megfeleloÍ adatokat szolgaÂltato keÂrdoÍõÂv megtervezeÂ-se neheÂz feladat. A nem megfeleloÍen megtervezett keÂrdoÍõÂv gyenge minoÍseÂguÍ adathalmazt fog eredmeÂ-nyezni, eÂs az eredmeÂnyek feldolgozaÂsa teÂves konkluÂ-zioÂkhoz vezethet. A keÂrdoÍõÂvek tervezeÂse egy toÈbb-leÂpcsoÍs folyamat. A keÂrdoÍõÂvtervezeÂs foÍbb leÂpeÂseit a 11.1. taÂblaÂzatmutatja.
A kutataÂsi ceÂlok, a kutataÂsi ceÂlcsoport megnevezeÂse
A keÂrdoÍõÂv tervezeÂs soraÂn az elsoÍ feladat a kutataÂsi ceÂlok megnevezeÂse. A ceÂlok megnevezeÂseÂvel lehet olyan keÂrdeÂseket talaÂlni a keÂrdoÍõÂvhez, amelyre meg-feleloÍ vaÂlaszokat kaphatunk. Pontosan meg kell fogalmaznunk, mire vagyunk kõÂvaÂncsiak, miroÍl sze-retneÂnk meggyoÍzoÍdni. KeruÈlendoÍ a tuÂl sok ceÂl kituÍ-zeÂse, a tuÂl sok keÂrdeÂs keÂrdoÍõÂvbe szerkeszteÂse. Az egyszeruÍbb keÂrdoÍõÂvek eseteÂn jobb a vaÂlaszadaÂsi raÂta eÂs jobb minoÍseÂguÍ adatok nyerhetoÍk. A koÈvetkezoÍ feladat a vizsgaÂlni kõÂvaÂnt populaÂcio eÂs minta meg-nevezeÂse. A populaÂcio magaÂban foglalja azon embe-rek halmazaÂt, akikroÍl informaÂcioÂt szeretneÂnk nyerni.
A minta a populaÂcio egy kisebb reÂsze, azok az egyeÂ-nek, akiken a tanulmaÂnyt kivitelezzuÈk. A szuÈkseÂges mintaszaÂm meghataÂrozaÂsaÂnaÂl figyelembe kell venni a nembeli, korbeli sajaÂtossaÂgokat, a felteÂtelezett
vaÂ-laszadaÂsi raÂtaÂt, szuÈkseÂg eseteÂn egyeÂb teÂnyezoÍket (pl.
iskolaÂzottsaÂg meÂrteÂke stb.). A keÂrdoÍõÂvek tervezeÂseÂ-neÂl eÂrdemes megleÂvoÍ keÂrdoÍõÂveket begyuÍjteni. EloÍ-fordulhat, hogy az aÂltalunk vizsgaÂlni kõÂvaÂnt ceÂlokhoz maÂr van validaÂlt eÂs koÈzoÈlt keÂrdoÍõÂv: ez jelentoÍs mun-kaÂt eÂs energiaÂt takarõÂthat meg. A klinikai kutataÂsok-naÂl gyakran haszkutataÂsok-naÂlnak standard keÂrdoÍõÂveket, az õÂgy veÂgrehajtott vizsgaÂlatok egymaÂssal oÈsszevethetoÍve vaÂlnak. Ugyanakkor meg kell gyoÍzoÍdni arroÂl, hogy a megleÂvoÍ keÂrdoÍõÂv valoÂban megfelel-e ceÂljainknak, teÂnyleg egy az egyben aÂtuÈltethetoÍ-e a vizsgaÂlatunk-ba. Gondolni kell arra, hogy amennyiben egy meg-leÂvoÍ keÂrdoÍõÂven a sajaÂt ceÂljainknak megfeleloÍ vaÂl-toztataÂst akarunk eszkoÈzoÈlni, az befolyaÂsolhatja a nyert adatok minoÍseÂgeÂt.
11.1. taÂblaÂzat. A keÂrdoÍõÂvtervezeÂs leÂpeÂsei 1. A kutataÂsi ceÂlok megnevezeÂse 2. A populaÂcio eÂs minta megnevezeÂse 3. A keÂrdoÍõÂv megszerkeszteÂse
4. A keÂrdoÍõÂv teszteleÂse kisleÂtszaÂmu csoporton 5. A ceÂlcsoport teszteleÂse
6. Az adatok elemzeÂse
A keÂrdoÍõÂvek szerkeszteÂse
KeÂrdeÂstõÂpusok
KeÂt alapvetoÍ keÂrdeÂstõÂpust ismeruÈnk: a nyitott, ill.
a zaÂrt keÂrdeÂstõÂpust. MindkeÂt keÂrdeÂstõÂpus elteÂroÍ ceÂlo-kat szolgaÂl.
Nyitott keÂrdeÂsek.A nyitott keÂrdeÂsek akkor hasz-nosak, amikor az szeretneÂnk, hogy a megkeÂrdezett sajaÂt szavaival vaÂlaszoljon a feltett keÂrdeÂsre. PeÂldaÂul:
Mit tesz OÈ n egeÂszseÂge megoÍrzeÂse eÂrdekeÂben?
A nyitott keÂrdeÂsek a vaÂlaszadoÂnak szabadsaÂgot ad-nak a vaÂlasz kifejteÂseÂre, a vaÂlaszt nem befolyaÂsoljaÂk eloÍre megadott lehetoÍseÂgek, kuÈlsoÍ teÂnyezoÍk. A ltalaÂ-ban az õÂgy megkeÂrdezettek toÈbb informaÂcioÂt szolgaÂl-tathatnak, mintha egy megadott listaÂboÂl vaÂlaszt-hatnaÂnak, de a vaÂlaszok adott esetben keveÂsbe lehetnek teljes koÈruÍek. A nyitott keÂrdeÂstõÂpusok leg-foÍbb haÂtraÂnya, hogy feldolgozaÂsuk szubjektõÂv eÂs kvalitatõÂv megkoÈzelõÂteÂst kõÂvaÂn. Az eredmeÂnyek be-gyuÍjteÂse sokkal toÈbb idoÍt vesz igeÂnybe, mint a zaÂrt keÂrdeÂstõÂpusu keÂrdoÍõÂvek eseteÂn. Nyitott keÂrdeÂs alkal-mazaÂsaÂra gyakran egy adott teruÈlet vizsgaÂlataÂnak kezdeti szakaszaÂban keruÈl sor, amikor meÂg nem aÂll-nak rendelkezeÂsuÈnkre a zaÂrt keÂrdeÂsek megfogalma-zaÂsaÂhoz szuÈkseÂges informaÂcioÂk.
ZaÂrt keÂrdeÂsek.A zaÂrt keÂrdeÂstõÂpusok alkalmazaÂsa sokkal gyakoribb, eÂs a legtoÈbb standardizaÂlt keÂrdoÍõÂv eseteÂn ezeket alkalmazzaÂk. ZaÂrt keÂrdeÂs alkalmazaÂsa eseteÂn a megkeÂrdezett nem a sajaÂt szavaival vaÂla-szolja meg a keÂrdeÂst, hanem az eloÍre felsorolt vaÂ-laszelemek koÈzuÈl vaÂlaszt. A zaÂrt keÂrdeÂseknek toÈbb-feÂle formaÂja leÂtezik. LegegyszeruÍbb az eldoÈntendoÍ (igen-nem) keÂrdeÂstõÂpus.
PeÂldaÂul:
Fogyaszt-e heti rendszeresseÂggel gyuÈmoÈlcsoÈt?
cIgen cNem
A zaÂrt keÂrdeÂs egy maÂsik formaÂja eseteÂn a keÂrdeÂs megvaÂlaszolaÂsakor a vaÂlaszado toÈbb vaÂlaszt is meg-jeloÈlhet:
PeÂldaÂul:
Mit tesz OÈ n egeÂszseÂge megoÍrzeÂse eÂrdekeÂben?
cNem dohaÂnyzom cRendszeresen sportolok
cHeti rendszeresseÂggel fogyasztok gyuÈmoÈlcsoÈt eÂs zoÈldseÂget
cNem fogyasztok alkoholt
Tekintettel arra, hogy a zaÂrt keÂrdeÂstõÂpusok eloÍre fel-sorolt alternatõÂvaÂkat adnak meg, amelyboÍl a vaÂlasz-ado vaÂlaszthat, gyorsabban kitoÈlthetoÍk, eÂs koÈnnyeb-ben megvaÂlaszolhatoÂk. Legnagyobb eloÍnyuÈk, hogy az eredmeÂnyt koÈnnyuÍ feldolgozni. TovaÂbbi eloÍnyuÈk, hogy a lehetseÂges vaÂlaszok listaÂja gyakran tisztaÂzza a feÂlreeÂrthetoÍ keÂrdeÂseket, vagy segõÂt a keÂrdeÂs eÂrtel-mezeÂseÂben. AlkalmazaÂsukkal pontosan meghataÂro-zott teruÈleteket ceÂlozhatunk meg, az eloÍre megadott vaÂlaszalternatõÂvaÂk pedig biztosõÂtjaÂk, hogy a kutato szaÂmaÂra relevaÂns vaÂlaszok szuÈlessenek. HaÂtraÂnyuk viszont, hogy a vaÂlaszalternatõÂvaÂkat a keÂrdoÍõÂv oÈssze-aÂllõÂtoÂja fogalmazza meg, eÂs gyakori hiba, hogy a vaÂ-laszok a keÂrdoÍõÂv keÂszõÂtoÍjeÂnek prekoncepcioÂit tuÈkroÈ-zik. SzinteÂn haÂtraÂny lehet, hogy a megadott lista nem tartalmaz minden lehetoÍseÂget. Erre megoldaÂs-keÂnt szolgaÂlhat, ha az ¹egyeÂb: eÂspedig...º vagy az
¹egyik semº vaÂlaszlehetoÍseÂgeket is tartalmazza a keÂrdoÍõÂv. Az ¹egyeÂb: eÂspedig...º tõÂpusu lehetoÍseÂggel azonban oÂvatosan kell baÂnni, hiszen ez gyakorlatilag nyitott keÂrdeÂsnek szaÂmõÂt, eÂs ha sokan vaÂlasztjaÂk ezt az opcioÂt, az adatok feldolgozaÂsaÂt nehezõÂteni fogja.
Amennyiben a felsorolt listaÂboÂl csak egyetlenegy vaÂlaszt lehet kivaÂlasztani, ezt tisztaÂn jelezni kell a vaÂlaszado szaÂmaÂra. Ilyenkor alapvetoÍen fontos, hogy a lehetseÂges vaÂlaszok egymaÂst kizaÂroÂak legye-nek, ne legyen koÈztuÈk aÂtfedeÂs.
Amennyiben egy keÂrdeÂsre toÈbb lehetseÂges vaÂlaszt vaÂrunk, nem ideaÂlis, ha pusztaÂn arra utasõÂtjuk a vaÂ-laszadoÂt, hogy vaÂlassza ki a felsoroltak koÈzuÈl az aÂlta-la helyesnek gondoltakat. A vaÂaÂlta-laszado ilyenkor nem felteÂtlenuÈl toÈrekszik minden aÂltala helyesnek tartott lehetseÂges vaÂlasz megjeloÈleÂseÂre, eÂs az eredmeÂny-boÍl nem deruÈl ki, hogy a vaÂlaszado valoÂban megfon-tolt-e minden lehetseÂges vaÂlaszt. ElkeÂpzelhetoÍ, hogy a nem megjeloÈlt elemek koÈzoÈtt vannak olyanok, amelyek nem voltak eÂrtelmezhetoÍek szaÂmaÂra, vagy egyes vaÂlaszokat egyszeruÍen aÂtugrott. Az ilyen hi-baÂk kikuÈszoÈboÈleÂse eÂrdekeÂben eÂrdemes igen-nem
keÂrdeÂstõÂpussal feltenni a szoÂban forgo keÂrdeÂst, bizto-sõÂtva egy harmadik, ¹nem tudomº lehetoÍseÂget is.
PeÂlda:
Az alaÂbbiak koÈzuÈl mely rizikoÂteÂnyezoÍ fordult eloÍ szuÈleineÂl, nagyszuÈleineÂl?
Igen Nem Nem tudom
DohaÂnyzaÂs c c c
ElhõÂzaÂs c c c
Stresszes eÂletmoÂd c c c
MozgaÂsszegeÂny eÂletmoÂd
c c c
A zaÂrt keÂrdeÂsek koÈze tartozik az uÂn. rangsorkeÂrdeÂs is, melynek leÂnyege, hogy a keÂrdezett a megadott vaÂla-szokat valamilyen szempont szerint, sorrendbe aÂllõÂtja.
Rendezze fontossaÂgi sorrendbe, hogy az alaÂbbi eÂtelek koÈzuÈl melyiket fogyasztja a legszõÂvesebben? Kezdje a legfontosabbal!
cHaleÂtelek cSzaÂrnyasok cTeÂsztafeÂleÂk
cVoÈroÈs huÂsok (disznoÂ, marha)
SkaÂlakeÂrdeÂsek.A zaÂrt keÂrdeÂsek egyik legnagyobb eloÍnye, hogy skaÂlakeÂrdeÂs formaÂjaÂban is alkalmazhat-juk oÍket. NeÂha kuÈloÈnoÈsen neheÂz lehet bizonyos absztrakt keÂrdeÂsekre kvantitatõÂvan is eÂrteÂkelhetoÍ vaÂ-laszt nyerni. A skaÂlakeÂrdeÂs egy egyszeruÍ, de szellem-es moÂdszer a keÂrdeÂsekre adott vaÂlaszok szaÂmszeruÍsõÂ-teÂseÂre. SokfeÂle tõÂpusa leÂtezik, a leggyakoribb, hogy az iskolai osztaÂlyozaÂs mintaÂjaÂra 1-es eÂs 5-oÈs koÈzoÈtt
osztaÂlyoztatjuk le a megkeÂrdezettekkel a vizsgaÂlt je-lenseÂget. UÈ gyelni kell a skaÂla szimmetriaÂjaÂra, tehaÂt arra, hogy a semleges attituÍdoÈt kifejezoÍ koÈzeÂpsoÍ vaÂ-laszhoz keÂpest ugyanannyi pozitõÂv eÂs negatõÂv hoz-zaÂaÂllaÂst kifejezoÍ vaÂlaszt legyen. A skaÂlafokozatok szaÂma ezeÂrt aÂltalaÂban paÂratlan. Ha nincs koÈzepe a skaÂlaÂnak, akkor a vaÂlaszadoÂnak doÈntenie kell, hogy pozitõÂv vagy negatõÂv hozzaÂaÂllaÂst kifejezoÍ vaÂlaszt ad-jon, mely nehezõÂtheti a vaÂlaszadaÂst. A vaÂlasztaÂst szin-teÂn nehezõÂti, ha tuÂl nagy a skaÂlafokozatok szaÂma, ezeÂrt a gyakorlatban 7 fokozatnaÂl toÈbbet ritkaÂn hasz-naÂlnak. A leggyakrabban alkalmazott tõÂpus az uÂn. Li-kert-skaÂla, mely 5 vagy 7 fokozatos. Az ilyen skaÂla eseteÂn a vaÂlaszadoÂnak egy aÂllõÂtaÂssal, veÂlemeÂnnyel valo egyeteÂrteÂseÂnek meÂrteÂkeÂt kell kifejeznie (11.2.
taÂblaÂzat).
A Likert-skaÂla haÂtraÂnya lehet, hogy a vaÂlaszadoÂk nagy reÂsze gyakran a koÈzeÂpsoÍ, semleges vaÂlaszt adja meg (centraÂlis tendenciahiba), illetve, hogy a taÂrsa-dalmi elvaÂraÂsoknak megfeleloÍ vaÂlaszt huÂzza be (szo-ciaÂlis elvaÂraÂs hiba). Amennyiben a skaÂlaÂboÂl kihagy-juk a koÈzeÂpsoÍ, semleges vaÂlaszlehetoÍseÂget (paÂros skaÂlafokozat), ez reÂszben elkeruÈlhetoÍ, de nem biz-tos, hogy helyes megkoÈzelõÂteÂs.
A skaÂlaÂk szaÂmszeruÍsõÂteÂse, adatainak feldolgozaÂsa soraÂn egyszeruÍen oÈsszeadhatjuk vagy aÂtlagolhatjuk az eredmeÂnyt a megvaÂlaszolt keÂrdeÂsekneÂl. Ilyen ese-tekben felteÂtelezzuÈk, hogy az egyes keÂrdeÂsek ha-sonlo suÂlyuÂak eÂs haha-sonlo karakterisztikaÂjuÂak. A bel-soÍ konzisztencia, a tesztek megbõÂzhatoÂsaÂgaÂnak teszteleÂseÂre toÈbbfeÂle statisztikai moÂdszer is ismert.
Az egyik az uÂn. felezeÂses eljaÂraÂs, amikor a teÂtelek keÂt csoportba osztaÂsaÂval nyert keÂt alskaÂlaÂt korrelaÂl-tatjaÂk egymaÂssal. MineÂl magasabb a korrelaÂcioÂ, an-naÂl megbõÂzhatoÂbban meÂrik ugyanazt a skaÂla itemei.
Cronbach1951-ben õÂrta le, hogy az egyszeruÍ tesztfe-lezeÂses eljaÂraÂs helyett toÈkeÂletesebb mutatoÂt kellene hasznaÂlni a tesztek megbõÂzhatoÂsaÂgaÂnak indikaÂtora-keÂnt. A Cronbach aÂltal javasolt mutato ± uÂn.
Cron-11.2. taÂblaÂzat. KeÂrjuÈk, karikaÂzza be az egyes aÂllõÂtaÂsok eseteÂn az oÈn veÂlemeÂnyeÂt leginkaÂbb tuÈkroÈzoÍ szaÂmot
Teljesen
egyeteÂrtek EgyeteÂrtek KoÈzoÈmboÈs szaÂmomra
Nem eÂrtek egyet
EgyaÂltalaÂn nem eÂrtek
egyet A dohaÂnyzaÂst nyilvaÂnos helyeken tiltani
kellene.
1 2 3 4 5
A dohaÂnyzaÂs kaÂros hataÂsait ismertetoÍ hirdeteÂsek szaÂmaÂt noÈvelni kellene.
1 2 3 4 5
A keÂrdoÍõÂvek szerkeszteÂse
131
bach-alfa ± nem egyszeruÍ tesztfelezeÂsen alapul, ha-nem egyenloÍ az oÈsszes lehetseÂges tesztfelezeÂskor ka-pott egyuÈtthatoÂk szaÂmtani aÂtlagaÂval. Az alfa-eÂrteÂk tehaÂt az egyes keÂrdeÂsekre adott vaÂlaszok koÈzoÈtti korrelaÂcioÂboÂl kalkulaÂlhatoÂ. MineÂl magasabb eÂrteÂket kapunk az alfaÂra (pl. 0,8 felett), annaÂl valoÂszõÂnuÍbb, hogy a tesztkeÂrdeÂsek egy eÂs ugyanazon dolog vizsgaÂ-lataÂra szolgaÂlnak. A Cronbach-alfa az egyik legneÂp-szeruÍbb moÂdszer a skaÂla konzisztenciaÂjaÂnak statiszti-kai teszteleÂseÂre.
A vizuaÂlis analoÂg skaÂla egy maÂsik, egyszeruÍen hasznaÂlhato lehetoÍseÂg a zaÂrt tõÂpusu keÂrdeÂsekre feltett vaÂlaszok szaÂmszeruÍsõÂteÂseÂre. A vaÂlaszadoÂt arra keÂrjuÈk, hogy egy vonalon, amely az egyik veÂglettoÍl a maÂsikig tart, jeloÈlje be a veÂlemeÂnyeÂt (eÂrzeÂseÂt) leginkaÂbb tuÈk-roÈzoÍ pontot. Ezt a tõÂpusu skaÂlaÂt leggyakrabban a faÂj-dalom meÂrteÂkeÂnek megismereÂseÂre hasznaÂljaÂk.
PeÂlda:
KeÂrjuÈk, tegyen egy X-et arra a helyre, amely a leg-inkaÂbb megfelel az OÈ n aÂltal eÂrzett faÂjdalom suÂlyos-saÂgaÂnak meÂrteÂkeÂvel.
Nincs faÂjdalmamElviselhetetlen a faÂjdalmam
Az egyszeruÍseÂg kedveÂeÂrt a vonal gyakran 10 cm hosszuÂ, õÂgy az eredmeÂny a legalacsonyabb veÂgpont-toÂl valo taÂvolsaÂg lesz. Amennyiben peÂldaÂul a vaÂlasz-ado pontosan a vonal koÈzepeÂt jeloÈlte meg, az 5 cm lesz, õÂgy az eredmeÂny 5.0 vagy 50%. A vizuaÂlis ana-loÂg skaÂlaÂnak egyeÂb kivitelezeÂsi formaÂi (pl. szõÂnskaÂla, mosolygoÂ-szomoru arc skaÂla) is ismertek.
Az idoÍfaktor
A klinikai kutataÂsok soraÂn gyakran lehet szuÈkseÂg a reÂsztvevoÍk valamilyen ismeÂtloÍdoÍ szokaÂsaÂnak vagy idoÍben vaÂltozo viselkedeÂsmoÂdjaÂnak felmeÂreÂseÂre (pl.
alkoholfogyasztaÂs vagy faÂjdalomcsillapõÂtoÂk szedeÂseÂ-nek gyakorisaÂga, eÂtrendre vonatkozo keÂrdeÂsek stb.).
A legegyszeruÍbb a helyzet, amennyiben mindennap ismeÂtloÍdoÍ teveÂkenyseÂgroÍl van szo (pl. bizonyos gyoÂgyszerek szedeÂse eseteÂn), a helyzet azonban a leg-toÈbbszoÈr nem ilyen egyszeruÍ. Egyes viselkedeÂsformaÂk vaÂltozhatnak naproÂl napra, szezonaÂlisan, vagy akaÂr eÂvroÍl eÂvre (pl. alkoholfogyasztaÂs, dohaÂnyzaÂs meÂrteÂ-ke). Annak eÂrdekeÂben, hogy ezekroÍl megfeleloÍ in-formaÂcioÂt nyerjuÈnk, a vizsgaÂloÂnak eloÍszoÈr is el kell doÈnteni, hogy a viselkedeÂsmoÂdnak mely formaÂja leÂ-nyeges a vizsgaÂlat szempontjaÂboÂl: az aÂtlag vagy az ext-reÂmitaÂs. PeÂldaÂul, amennyiben a kroÂnikus alkoholfo-gyasztaÂs eÂs a kardiovaszkulaÂris riziko meÂrteÂke koÈzoÈtti oÈsszefuÈggeÂst akarjuk vizsgaÂlni, inkaÂbb az aÂtlagos alko-holfogyasztaÂs lehet fontos informaÂcioÂ. Ezzel szemben, ha az alkoholfogyasztaÂs eÂs a balesetek kialakulaÂsa koÈ-zoÈtti oÈsszefuÈggeÂst akarjuk vizsgaÂlni, fontosabb tudni, hogy az illetoÍ milyen gyakran iszik olyan meÂrteÂkben alkoholt, amely miatt intoxikaÂlt aÂllapotba keruÈl.
Az aÂtlagos viselkedeÂsmoÂddal kapcsolatos keÂrdeÂse-ket keÂtfeÂle moÂdon lehet feltenni. Az elsoÍ megkoÈzelõÂ-teÂs, hogy keÂrdeÂseket teszuÈnk fel az ¹aÂtlagosº vagy
¹tõÂpusosº viselkedeÂsroÍl.
PeÂldaÂul:
Egy aÂtlagos heÂten oÈn haÂny pohaÂr bort fogyaszt?
(egy pohaÂr 2 deciliter)
ccpohaÂr bort fogyasztok hetente
Ez a formaÂtum egyszeruÍ eÂs koÈnnyen megvaÂlaszolha-toÂ. Ugyanakkor felteÂtelezi, hogy a vaÂlaszado megfe-leloÍen tudja aÂtlagolni a borfogyasztaÂsi szokaÂsait eÂs egy ¹aÂtlagosº hetet tud keÂpezni a szokaÂsai alapjaÂn.
Az alkoholfogyasztaÂsi szokaÂsokra gyakran igaz, hogy nagymeÂrteÂkben vaÂltozhatnak roÈvid idoÍinterval-lumokon beluÈl is, a vaÂlaszadoÂnak neheÂz lehet eldoÈn-teni, hogy mi szaÂmõÂt egy tõÂpusos heÂtnek. Amikor aÂt-lagos viselkedeÂsformaÂkroÂl keÂrdezuÈnk embereket, gyakran hajlamosak az extreÂmitaÂsokat, nagyobb ki-haÂgaÂsokat figyelmen kõÂvuÈl hagyni, eÂs csak a fennma-rado viselkedeÂsformaÂt tekinteni aÂtlagosnak (pl. a heÂtveÂgi buli soraÂn elfogyasztott bormennyiseÂget nem szaÂmõÂtja bele a keÂrdeÂsbe, csak az alkalmankeÂnt a vacsoraÂhoz elfogyasztott bort). Az aÂtlagos alkohol-fogyasztaÂssal kapcsolatos keÂrdeÂsekre adott vaÂlaszok a legtoÈbb esetben alaÂbecslik az alkoholfogyasztaÂs meÂrteÂkeÂt, foÍleg a heÂtveÂgeÂn nagyobb mennyiseÂget fo-gyasztoÂk eseteÂn.
A maÂsik megkoÈzelõÂteÂs, hogy raÂkeÂrdezuÈnk az aktuaÂ-lis esetek szaÂmaÂra egy tetszoÍleges idoÍintervallumban.
PeÂldaÂul:
Az elmuÂlt 7 nap folyamaÂn OÈ n haÂny pohaÂr bort fo-gyasztott? (egy pohaÂr 2 deciliter)
ccpohaÂr bort fogyasztottam az elmuÂlt 7 nap folyamaÂn
A ceÂl ilyenkor a legroÈvidebb olyan idoÍintervallumra raÂkeÂrdezni, amelyre a vaÂlaszado feltehetoÍleg emleÂk-szik, eÂs a kutataÂs szempontjaÂboÂl relevaÂns informaÂci-oÂt ad. A megfeleloÍ idoÍintervallum taÂg hataÂrok koÈ-zoÈtt vaÂltozhat a kutataÂs teÂmaÂjaÂtoÂl, ceÂljaÂtoÂl fuÈggoÍen.
PeÂldaÂul az eÂdesseÂgfogyasztaÂs meÂrteÂke vaÂltozhat ugyan naproÂl napra, de az elmuÂlt 7 naproÂl nyert in-formaÂcioÂk jo eseÂllyel reprezentaÂlhatjaÂk az elmuÂlt egy eÂvet. A szuÍroÍvizsgaÂlatokon valo megjeleneÂs vi-szont aÂltalaÂban egyeÂves intervallum vagy adott eset-ben annaÂl taÂgabb intervallum kereteÂn beluÈl vizsgaÂl-hatoÂ. Amennyiben a tanulmaÂny megkõÂvaÂnja, a reÂsztvevoÍk szaÂmaÂra naplo is rendelkezeÂsre bocsaÂtha-toÂ, amelyben pontosan feljegyezhetik a tanulmaÂny szempontjaÂboÂl fontos esemeÂnyeket. Ez olyan ese-tekben lehet hasznos, ha az esemeÂny bekoÈvetkezeÂ-seÂnek pontos ideje vagy eloÍfordulaÂsaÂnak szaÂma rendkõÂvuÈl fontos, de felteÂtelezhetoÍ, hogy a reÂsztvevoÍ utoÂlag maÂr nem fog ra pontosan emleÂkezni (pl. napi vizeletuÈrõÂteÂsek szaÂma). A naploÂt a keÂrt esemeÂnyek-roÍl a reÂsztvevoÍ vezeti a vizsgaÂlat idoÍtartama alatt, majd az eredmeÂnyek bevihetoÍk a szaÂmõÂtoÂgeÂpes adatbaÂzisba. A naploÂzaÂs alkalmazaÂsa csak megfe-leloÍen koÈzremuÍkoÈdoÍ reÂsztvevoÍk eseteÂn joÈn szoÂba, hiszen a naplo vezeteÂse idoÍt igeÂnyel, eÂs az elmulasz-tott naploÂzaÂsboÂl adoÂdo esemeÂnyek hiaÂnya suÂlyosan torzõÂthatja a tanulmaÂny eredmeÂnyeÂt.
A keÂrdoÍõÂv formaÂtuma
A ltalaÂnos szabaÂly, hogy a keÂrdoÍõÂv elsoÍ oldalaÂn koÈ-zoÈljuÈk a tanulmaÂny ceÂljaÂt eÂs azt, hogy a keÂrdoÍõÂv reÂ-veÂn nyert adatok milyen formaÂtumban keruÈlnek majd feldolgozaÂsra. Amennyiben a reÂsztvevoÍ meÂg nem õÂrt ala belegyezoÍ nyilatkozatot, taÂjeÂkoztatni kell a reÂszveÂtel oÈnkeÂntesseÂgeÂroÍl. A bevezetoÍ reÂszben taÂ-jeÂkoztataÂst kell nyuÂjtani a kitoÈlteÂs pontos moÂdjaÂroÂl,
adott esetben ceÂlszeruÍ illusztraÂlni is a kitoÈlteÂs moÂdjaÂt egy peÂlda segõÂtseÂgeÂvel. A bevezetoÍben nyuÂjthatunk taÂjeÂkoztataÂst a kitoÈlteÂs vaÂrhato idoÍigeÂnyeÂroÍl, az eset-leges visszajelzeÂs vaÂrhato idejeÂroÍl, formaÂjaÂroÂl, nem azonnal beadando keÂrdoÍõÂvek eseteÂn a beadaÂs hataÂr-idejeÂroÍl, moÂdjaÂroÂl.
A keÂrdoÍõÂv kitoÈlteÂseÂnek egyszeruÍsõÂteÂse eÂrdekeÂben a nagyobb teÂmakoÈroÈkkel foglalkozo keÂrdeÂseket eÂr-demes csoportba rendezni, eÂs cõÂmekkel vagy alcõÂ-mekkel elvaÂlasztani egymaÂstoÂl. A vaÂlaszado ¹beme-legõÂteÂseº eÂrdekeÂben a keÂrdoÍõÂv elsoÍ szakasza mindig egyszeruÍ (neÂv, eleÂrhetoÍseÂg) vagy emocionaÂlisan sem-leges keÂrdeÂseket tartalmazzon. A keÂrdoÍõÂv koÈzeÂpsoÍ reÂszeÂre tegyuÈk az eÂrzeÂkenyebb teÂmaÂju keÂrdeÂseket, a zavarba ejtoÍ vagy tuÂlsaÂgosan szemeÂlyes jelleguÍ keÂrdeÂseket (pl. szexuaÂlis aktivitaÂs) pedig a keÂrdoÍõÂv legveÂgeÂre eÂrdemes elhelyezni.
Amennyiben a keÂrdoÍõÂvben toÈbbfeÂle tõÂpusu keÂr-deÂst alkalmazunk, az egyes keÂrkeÂr-deÂstõÂpusok vaÂltaÂsa eloÍtt mindig uÂjra el kell magyaraÂzni a kitoÈlteÂs moÂd-jaÂt. Amennyiben neÂhaÂny keÂrdeÂsben ugyanazt az idoÍintervallumot hasznaÂlunk, majd a koÈvetkezoÍkben vaÂltogatunk idoÍintervallumokat, eÂrdemesebb min-den keÂrdeÂsbe ismeÂtelten beiktatni az adott keÂrdeÂs vonatkozo idoÍintervallumaÂt. ToÈrekedni kell azonban a lehetoÍ legtisztaÂbb formaÂtum eleÂreÂseÂre.
PeÂldaÂul:
OÈ n az elmuÂlt eÂvben haÂnyszor adott veÂrt?
OÈ n az elmuÂlt eÂvben haÂnyszor reÂszesuÈlt veÂdoÍoltaÂs-ban?
OÈ n az elmuÂlt eÂvben haÂnyszor jaÂrt a haÂziorvosaÂnaÂl?
helyett eÂrdemesebb az alaÂbbiak szerint feltenni a keÂrdeÂseket:
OÈ n az elmuÂlt eÂvben haÂnyszor adott veÂrt?
reÂszesuÈlt veÂdoÍoltaÂsban?
jaÂrt a haÂziorvosaÂnaÂl?
A keÂrdoÍõÂv formaÂtumaÂnaÂl, vizuaÂlis megjeleneÂseÂneÂl a lehetoÍ legegyszeruÍbb szerkezeti megoldaÂsokra kell toÈrekedni. Ha a formaÂtum tuÂlsaÂgosan komplex, faÂ-raszthatja a vaÂlaszadoÂt, eÂs ez aÂltal a vaÂlaszadoÂk egy reÂsze aÂtugorhat egyes keÂrdeÂseket, vagy egyenesen megtagadhatjaÂk a keÂrdoÍõÂv kitoÈlteÂseÂt. Az egyszeruÍ megjeleneÂs, sok feheÂren hagyott teruÈlettel, sokkal vonzoÂbb laÂtvaÂny eÂs koÈnnyebb kitoÈlthetoÍseÂg laÂtszataÂt
Az idoÍfaktor
133
kelti, mint a tuÂlzsuÂfolt formula. BaÂr sokan uÂgy gon-doljaÂk, hogy a keÂrdoÍõÂv vonzoÂbbnak tuÍnhet, ha keve-sebb oldalboÂl aÂll, meÂgis, a tapasztalatok szerint sokkal nehezebben toÈltik ki a reÂsztvevoÍk a keÂrdeÂsek toÈmke-legeÂboÍl aÂllo (tuÂl suÍruÍ) oldalakat. A skaÂlakeÂrdeÂsek eseteÂn nagyon fontos, hogy az egyes skaÂlaelemek egymaÂstoÂl megfeleloÍ taÂvolsaÂgra helyezkedjenek el, eÂs koÈnnyen bekarikaÂzhatoÂk legyenek. Az egyes sorok-nak is tisztaÂn el kell egymaÂstoÂl kuÈloÈnuÈlni, hogy a vaÂ-laszado ne teÂvesszen sort a karikaÂzaÂs soraÂn. Amikor nyõÂlt keÂrdeÂsfelteveÂsuÍ keÂrdoÍõÂvformulaÂt hasznaÂlunk, elegendoÍ helyet kell biztosõÂtani a veÂlemeÂnykifejteÂsre a nagybetuÍvel õÂro vagy nagy sorkoÈzt hasznaÂlo egyeÂ-nek szaÂmaÂra is. IdoÍsebb egyeÂegyeÂ-nek vagy gyengeÂbben laÂ-toÂk eseteÂn gondoljunk arra, hogy a keÂrdoÍõÂv nagyobb betuÍmeÂretuÍ legyen (14-es betuÍmeÂret), eÂs amennyiben rajzok is vannak a keÂrdoÍõÂvben, azok kelloÍen nagyok, kontrasztosak legyenek. Amennyiben a zaÂrt keÂrdeÂsuÍ keÂrdoÍõÂvben az egyes vaÂlaszlehetoÍseÂgek koÈzuÈl kell va-lamelyiket megjeloÈlni, mindig tegyuÈnk uÈres neÂgyzetet a lehetseÂges vaÂlaszok eleÂ, hogy a vaÂlaszado szaÂmaÂra evidens legyen a vaÂlaszadaÂs helye. EÂrdemes lehet a keÂrdeÂsek eÂs vaÂlaszok megfeleloÍ elkuÈloÈnõÂteÂse ceÂljaÂboÂl a keÂrdeÂseket (vagy a vaÂlaszokat) konzekvensen doÍlt betuÍvel vagy maÂsfajta betuÍformaÂtummal jeloÈlni.
ElaÂgazo keÂrdeÂsek.NeÂha a kutatoÂk bizonyos konk-reÂt keÂrdeÂsek utaÂn a vaÂlasztoÂl fuÈggoÍen tovaÂbbi infor-maÂcioÂkra kõÂvaÂncsiak az adott teÂmakoÈrben. Az ilyen tõÂpusu keÂrdeÂseket legmegfeleloÍbb elaÂgazo keÂrdeÂsek formaÂjaÂban feltenni. A vaÂlaszadoÂk ilyenkor eloÍszoÈr egy szuÍroÍkeÂrdeÂsre vaÂlaszolnak. A szuÍroÍkeÂrdeÂsre adott vaÂlasz alapjaÂn doÍl el, hogy milyen tovaÂbbi keÂr-deÂsekre kell vaÂlaszolni az alanynak.
PeÂldaÂul:
OÈ n dohaÂnyzik?
cigen ! HaÂny szaÂl cigarettaÂt szõÂv el egy aÂtlagos nap alatt?
ccszaÂl cigarettaÂt szõÂvok el cnem
#
folytassa a 11. keÂrdeÂssel
Az elaÂgazo keÂrdeÂsek sok idoÍt takarõÂtanak meg azzal, hogy a keÂrdoÍõÂvre vaÂlaszoloÂnak nem kell az irrele-vaÂns keÂrdeÂsekre idoÍt fecseÂrelni. Az elaÂgazo keÂrdeÂ-sek szemeÂlyre szabjaÂk a keÂrdoÍõÂvet, õÂgy sokkal toÈbb hasznos informaÂcio nyerhetoÍ a reÂsztvevoÍtoÍl.
SzoÂhasznaÂlat.Minden egyes szo befolyaÂsolhatja a keÂrdeÂsekre adott vaÂlaszt, eÂs ennek megfeleloÍen az eredmeÂnyek validitaÂsaÂt eÂs reprodukaÂlhatoÂsaÂgaÂt.
A keÂrdoÍõÂvek szerkeszteÂseÂneÂl a ceÂl az, hogy a szoÂ-hasznaÂlat mineÂl egyszeruÍbb, de udvarias, megosztaÂst melloÍzoÍ legyen, eÂs pontos eÂs valoÂs vaÂlaszadaÂsra sar-kallja a keÂrdezettet aneÂlkuÈl, hogy zavarba hozna vagy megbaÂntanaÂ.
EgyeÂrtelmuÍseÂg, egyszeruÍseÂg.A keÂrdeÂseknek a le-hetoÍ legegyeÂrtelmuÍbbeknek kell lenniuÈk. Ezt legin-kaÂbb konkreÂt megfogalmazaÂsokkal eÂrhetjuÈk el: pl.
az ¹OÈ n egeÂszseÂges eÂteleket fogyaszt-e aÂltalaÂban?º keÂrdeÂs helyett az ¹Egy heÂten haÂnyszor fogyaszt friss gyuÈmoÈlcsoÈt?º keÂrdeÂst lehet alkalmazni. A keÂrdeÂsek-nek egyszeruÍekkeÂrdeÂsek-nek, mindenki szaÂmaÂra eÂrthetoÍekkeÂrdeÂsek-nek kell lenni, a technikai vagy szakkifejezeÂsek, zsargon hasznaÂlataÂt keruÈlni kell (pl. ateroszklerozis helyett a szõÂv eÂs eÂrrendszeri betegseÂgek kifejezeÂs hasznaÂlata).
A mondatok ne legyenek toÈbbszoÈroÈsen oÈsszetett, bonyolult mondatok.
NeutralitaÂs.A joÂl megfogalmazott keÂrdoÍõÂvek ese-teÂn az egyik legfontosabb szempont a neutralitaÂsra valo toÈrekveÂs. A keÂrdeÂs nem tartalmazhat olyan ele-meket, amely maÂr sugall bizonyos vaÂlaszt a keÂrdezett feleÂ, vagy pejoratõÂv volta miatt az informaÂcio elhall-gataÂsaÂra oÈsztoÈnzi a vaÂlaszadoÂt. Pl. az ¹OÈ n egy hoÂnap-ban haÂnyszor iszik toÈbbet a kelleteÂneÂl?º keÂrdeÂs he-lyett ¹Az elmuÂlt hoÂnapban haÂnyszor fordult eloÍ OÈ nnel, hogy haÂrom pohaÂr alkoholnaÂl toÈbbet fogyasz-tott?º keÂrdeÂs keveÂsbe bõÂraÂskodoÂ. Olyan keÂrdeÂsek eseteÂn, amelyet a keÂrdezettek zavarba ejtoÍnek talaÂl-hatnak, vagy amelyek olyan esemeÂnyre keÂrdeznek raÂ, amelyroÍl a keÂrdezett tudja, hogy nem az elvaÂraÂs szerint cselekedett (pl. gyoÂgyszer beveÂteleÂnek elmu-lasztaÂsa), nem mindig koÈnnyuÍ oÍszinte vaÂlaszokat kapni. Ilyenkor eÂrdemes olyan nyito mondattal beve-zetni a keÂrdeÂst, amely oldja a vaÂlaszado lelkiismereti gaÂtjaÂt, pl. ¹Az emberek jelentoÍs reÂsze neÂha elfelejti bevenni a kiõÂrt gyoÂgyszereket. OÈ nnel eloÍfordult maÂr hasonloÂ?º. A szoÂhasznaÂlat az ilyen esetekben nagyon neheÂz, hiszen uÂgy kell ¹engedeÂlytº adni a vaÂlaszadoÂ-nak, hogy beismerje az adott magatartaÂsformaÂt.
A keÂrdoÍõÂv teszteleÂse kis leÂtszaÂmu csoporton.Az elkeÂszuÈlt keÂrdoÍõÂv-vaÂzlatot eloÍszoÈr kis leÂtszaÂmu csoporton eÂrdemes tesztelni. A teszteleÂs soraÂn a cso-portnak a keÂsoÍbbiekben vizsgaÂlt ceÂlcsoporthoz ha-sonloÂnak kell lennie. A ceÂl olyan elemek kiszuÍreÂse, amelyek feÂlreeÂrthetoÍek, tuÂlsaÂgosan bonyolultak stb.
Ebben a szakaszban meÂg lehet hosszabb keÂrdoÍõÂvek-kel indulni, eÂs a teszteleÂs utaÂn meghataÂrozni, hogy
melyek azok az igazaÂn fontos adatok, amelyeket a keÂrdoÍõÂvben meg kell tartani, eÂs keÂsoÍbb ennek meg-feleloÍen lehet a keÂrdoÍõÂvet leroÈvidõÂteni.
BuktatoÂk elkeruÈleÂse.Minden keÂrdoÍõÂv eseteÂn lehet-nek olyan hibaÂk, amelyek a szerkeszteÂskor meÂg nem deruÈlnek ki, de a keÂrdoÍõÂv hasznaÂlata soraÂn eloÍbb-utoÂbb felszõÂnre keruÈlnek. EÂrdemes azonban neÂhaÂny eloÍre laÂthato hibaÂra felkeÂszuÈlni, eÂs ezeket a tervezeÂs szakaszaÂban elkeruÈlni.
KeÂteÂrtelmuÍ keÂrdeÂsek kiiktataÂsa.Minden keÂrdeÂs csak egy konkreÂt teÂmaÂra vonatkozhat. Olyan keÂr-deÂsek, amelyek az ¹eÂsº vagy a ¹vagyº szavakat tar-talmazzaÂk, feÂlreeÂrthetoÍkke vaÂlhatnak, eÂs hibaÂs vaÂlaszadaÂst eredmeÂnyezhetnek. Pl. az ¹Egy heÂten haÂnyszor fogyaszt kaÂveÂt vagy teaÂt?º keÂrdeÂst eÂrde-mesebb keÂt kuÈloÈn keÂrdeÂs formaÂjaÂban feltenni. Az
¹Egy heÂten haÂnyszor fogyaszt kaÂveÂt eÂs teaÂt?º keÂrdeÂs pedig toÈbb szempontboÂl is feÂlrevezetoÍ lehet: a meg-keÂrdezett lehet, hogy sosem kaÂveÂzik, csak teaÂzik, õÂgy nem tudja, milyen vaÂlaszt adjon majd a keÂrdeÂsre, vagy nemes egyszeruÍseÂggel azt gondolhatja, hogy a keÂrdezoÍ arra kõÂvaÂncsi, hogy egy heÂten haÂnyszor szokott kaÂveÂt teaÂval egyuÈtt fogyasztani.
FelteÂtelezeÂsek elkeruÈleÂse. Az olyan keÂrdeÂseket, amelyek felteÂteleznek bizonyos magatartaÂsformaÂ-kat, el kell keruÈlni. EloÍfordulhat, hogy akad olyan a keÂrdezettek koÈzoÈtt, akinek a keÂrdeÂs nem lesz eÂrtel-mezhetoÍ. Pl. az ¹OÈ n haÂny oÂraÂt toÈlt otthon naponta
FelteÂtelezeÂsek elkeruÈleÂse. Az olyan keÂrdeÂseket, amelyek felteÂteleznek bizonyos magatartaÂsformaÂ-kat, el kell keruÈlni. EloÍfordulhat, hogy akad olyan a keÂrdezettek koÈzoÈtt, akinek a keÂrdeÂs nem lesz eÂrtel-mezhetoÍ. Pl. az ¹OÈ n haÂny oÂraÂt toÈlt otthon naponta