Közzététel, hatálybalépés

Közzététel. A jogi aktusok közlése kétféleképpen történhet: az Európai Unió Hivatalos Lapjá-ban történő kihirdetéssel, vagy a címzettekkel történő értesítéssel.

A két megoldás attól függően alakul, hogy milyen típusú, azaz jogalkotási vagy nem jog-alkotási aktusról van-e szó, illetve az aktus tartalmaz-e külön címzetti kört.

A Hivatalos Lapban történő kihirdetési kötelezettség alá tartozó jogi aktusok köre folyama-tosan bővült. Eredendően csak a rendeleteket kellett kihirdetni a Hivatalos Lapban. Az irányelvek és határozatok csak meghatározott számú jogalanyra vonatkoztak, ezért közvetle-nül csak a címzettekkel kellett közölni őket az alapító szerződések előírásai szerint.⁶²¹ Mivel az Európai Bíróság felülvizsgálhatta a határozatok jogszerűségét olyan felek kérésére is, akik nem címzettjei ugyan a kérdéses aktusnak, de közvetlenül és egyénileg érdekeltek, fontos volt, hogy ők is informálva legyenek a határozat tartalmát illetően. Ugyanez érvényes az irányelvekre is, hiszen az egyének fordulhattak és fordulhatnak olyan kérelemmel a nemzeti bíróságokhoz, hogy kérjenek előzetes döntést az Európai Bíróságtól az irányelvek érvényes-ségével és értelmezésével kapcsolatban. Következésképpen az irányelveket és azokat a hatá-rozatokat is, melyek harmadik személyek jogaira kihatással lehettek, publikálták a Hivatalos Lapban, mintegy informáló jelleggel. A Maastrichti Szerződés módosítása következtében a Hivatalos Lapban kihirdetendő intézményi aktusok köre bővült az együttdöntési eljárással elfogadott irányelvekkel, a valamennyi tagállamnak címzett irányelvekkel és az együttdöntési eljárással elfogadott határozatokkal. Az egyéb irányelveket és határozatokat a címzettekkel kellett közölni.⁶²²

Lisszabon óta az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni: a jogalkotási aktu-sokat,⁶²³ a nem jogalkotási aktusok közül a rendeleteket, a valamennyi tagállamnak címzett irányelveket, valamint a külön címzetti kört nem tartalmazó határozatokat,⁶²⁴ a Bizottság ja-vaslatait, a Tanács közös álláspontjait,⁶²⁵ az intézmények döntésétől függően a nem jogalko-tási aktusok közül a nem valamennyi tagállamhoz címzett irányelveket, a külön címzetti kört

621 EGK-Szerződés 191. cikk.

622 EK-Szerződés 191. (később 254.) cikk.

623 EUM-Szerződés 297. cikk (1) harmadik albekezdés.

624 EUM-Szerződés 297. cikk (2) második albekezdés. Ezen a ponton a magyar szövegváltozat helytelen kitételére kell felhívnunk a figyelmet. A 297. cikk (2) második albekezdés hivatalos magyar nyelvű szövege így szól: „A valam-ennyi tagállamnak címzett rendeleteket és irányelveket…az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.” Címzett rendele-tek nyilvánvalóan nincsenek. Az angol, a francia, különösen az olasz nyelvű változatokban is található, az irányelvre vonatkozó névmást („which are”, „qui sont”, „che sono rivolte”) terjesztették ki tévesen a rendeletre is.

625 Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság doku-mentumaihoz való nyilvános hozzáférésről 13. cikk (1) bekezdés.

tartalmazó határozatokat, az ajánlásokat, véleményeket,⁶²⁶ az egyes intézmények eljárási sza-bályzataiban meghatározott aktusokat.

A Hivatalos Lapot a Tanács 1958. szeptember 15-i határozata hozta létre. A Hivatalos Lap az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megjelenik. A kiadvány 1968 óta két so-rozatból áll: az „L-Legislatio” sorozatban jelennek meg az uniós jogszabályok; a „C-Communicatio” sorozatban az egyéb, jogilag nem kötelező tájékoztatások és közlemények (állásfoglalások, ajánlások, iránymutatások, az Európai Bíróság ítéleteinek összefoglalója, stb.) A Hivatalos Lap „S” sorozata a nyilvános pályázati felhívásokat, közbeszerzési hirdet-ményeket tartalmazza.

Az uniós jogrendszer egyik alapelvének tekinthető, mely szerint az intézmények valamely jogi aktusára nem lehet hivatkozni a magánfelekkel szemben, amíg azoknak nem volt lehe-tőségük, hogy megismerjék azt.

A közzétételt az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kell érteni. A rendelet közzé nem tett rendelkezése nem rendelkezik kötelező erővel abban a részében, amelyben magánsze-mélyekre vonatkozó kötelezettségek keletkeztetésére irányul.⁶²⁷

Az időpont meghatározásához, amikor az aktust publikáltnak kell tekinteni, azt kell szem előtt tartani, hogy az uniós jog egységes alkalmazása megkívánja, hogy a jogszabály ugyan-abban az időpontban lépjen hatályba az Unió minden polgára számára. Ezen elvek alapján az Európai Bíróság megerősítette, hogy a közzététel időpontja a Hivatalos Lap azon számán feltüntetett dátum, mely a jogi aktus szövegét tartalmazza, hacsak nem nyer bizonyítást, hogy a Hivatalos Lap adott számán megjelölt dátum nem egyezik meg azzal a nappal, ame-lyen a szám ténylegesen kiadásra került. Ebben az esetben ezt az utóbbi időpontot kell a közzététel dátumának tekinteni.⁶²⁸ A közzététel nem azt a napot jelenti, amelyen a Hivatalos Lap hozzáférhető minden tagállam területén, hanem ellenkező bizonyítás hiányában azt a napot, amelyen hozzáférhető az Európai Unió Kiadóhivatalánál Luxemburgban, amely álta-lában azonos a Hivatalos Lap adott számán feltüntetett dátummal.⁶²⁹

Az értesítési kötelezettség alá tartozó aktusok: a nem jogalkotási eljárás keretében elfogadott olyan irányelvek, amelyek címzetti köre nem az összes tagállam, a címzetti kört tartalmazó határozatok.⁶³⁰

A Tanács Eljárási Szabályzatának⁶³¹ 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint, ameny-nyiben a Tanács másképp nem rendelkezik, a főtitkár intézkedik ezen egyéb irányelveknek és címzetti kört tartalmazó határozatoknak, valamint az ajánlásoknak, véleményeknek a Hi-vatalos Lapban történő közzétételéről és eseti jelleggel a közös kül- és biztonságpolitika tár-gyában elfogadott határozatok kihirdetéséről. A Hivatalos Lapban történő kihirdetés ellené-re az értesítéssel lépnek hatályba.

A Tanács Eljárási Szabályzatának 18. cikke alapján, amennyiben az ajánlások és az EU-Szerződés 25. cikkében hivatkozott határozatok kihirdetésére nem kerül sor a Hivatalos Lapban, akkor a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató értesíti azok címzettjeit.

A gyakorlatban az irányelvek, mivel címzettjei a tagállamok, az Unióhoz akkreditált ál-landó képviseletek útján kerülnek értesítésre.⁶³²

626 Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság doku-mentumaihoz való nyilvános hozzáférésről 13. cikk (2) bekezdés.

627 C-345/06 Gottfried Heinrich [2009] EBHT I-1659.

628 98/78 A. Racke v Hauptzollamt Mainz [1979] EBHT I-3201.

629 Ballarino 2010: 115.

630 EUM-Szerződés 297. cikk (2) harmadik albekezdés.

631 Tanács 2009/937/EU, 2009. december 1-i határozata a Tanács Eljárási Szabályzatának elfogadásáról.

632 Ballarino 2010: 115.

Hatálybalépés. A jogi aktusok hatálybalépése igazodott, igazodik a közlés módjához: – a Hivatalos Lapban kihirdetendő jogi aktusok hatályba lépésének napja a bennük megjelölt nap, illetve ennek hiányában a kihirdetésüket követő 20. nap; az értesítési útján közlésre ke-rülő aktusok hatályba lépésének napja a címzettekkel történő értesítés napja.

A jogalkotási aktusok a bennük megjelölt napon, illetve ennek hiányában a kihirdetésü-ket követő 20. napon lépnek hatályba.⁶³³

A nem jogalkotási aktusok közül a valamennyi tagállamnak címzett rendeletek és irány-elvek, valamint a külön címzetti kört nem tartalmazó határozatok a bennük megjelölt napon, illetve ennek hiányában a kihirdetésüket követő 20. napon lépek hatályba. Az egyéb irányel-vek és a címzetti kört tartalmazó határozatok a címzettekkel történő értesítésekkel lépnek hatályba.⁶³⁴

A visszamenőleges hatálybalépést illetően az Európai Bíróság gyakorlata szerint, bár álta-lában a jogbiztonság elve kizárja azt, hogy egy Uniós intézkedés a kihirdetését megelőző időponttól hatásokat fejtsen ki, azonban kivételesen mégis előfordulhat, ha az elérni kívánt cél megkívánja a jogos elvárások teljes tiszteletben tartásával.⁶³⁵ A visszamenőleges hatályba-léptetésnek nincs akadálya, amennyiben az kedvezőbb szabályokat tartalmaz a címzettjeire vonatkozóan, ugyanakkor csak szigorú feltételekkel, az elérni kívánt célhoz szükséges mér-tékben alkalmazható kivételes esetekben, ha az hátrányosabb rendelkezéseket tartalmaz.⁶³⁶

A Skoma-Lux ügyben⁶³⁷ az Európai Bíróság általános elvi éllel állapította meg, hogy va-lamely rendelet csak akkor alkalmas joghatás kiváltására, ha közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Valamely rendelet szabályszerű közzététele olyan tagállam tekintetében, amelynek nyelve az Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, e jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában e nyelven való közzétételét jelenti. Még ha az uniós joganyag ténylege-sen rendelkezésre is áll az interneten és a jogalanyok egyre gyakrabban ismerik azt meg ezen az úton, a joganyag ilyen módon történő rendelkezésre bocsátása – az uniós jog bármely er-re vonatkozó szabályzásának hiányában – nem egyenrangú a Hivatalos Lapban történő, ala-kilag és érdemben megfelelő közzététellel. Az uniós jog jelenlegi állása szerint valamely ren-deletnek kizárólag a Hivatalos Lapban közzétett változata hiteles, így az e közzétételt meg-előző elektronikus változat, még ha utólag meg is egyezik a közzétett változattal, nem érvé-nyesíthető a jogalanyokkal szemben.

Az értesítési kötelezettség alá tartozó jogi aktusok esetén a jogi aktus létezésének a felté-tele az értesítési köfelté-telezettség megfelelő teljesítése.⁶³⁸ Ha az értesítés olyan módon történik, hogy a címzetteknek csak egy részét értesítik megfelelően, a jogi aktus csak azon címzettek tekintetében jön létre és lesz alkalmazható, akiket megfelelően értesítettek. Az értesítésnek a címzett tagállam hivatalos nyelvén, illetve a címzett szerinti tagállam hivatalos nyelvén kell történnie. Az ezzel egyidejűleg más nyelven is történő értesítés nem érinti az irányadó hiva-talos nyelven történő értesítés érvényességét.⁶³⁹

633 EUM-Szerződés 297. (ex 254.) cikk (1) bekezdés.

634 EUM-Szerződés 297. (ex 254.) cikk (2) bekezdés.

635 Mathijsen 2010: 38.

636 Kertész 2011: 3149.

637 C-161/06 Skoma-Lux v Celni reditelství Olomuc [2007] EBHT I-10841.

638 C-143/95 Bizottság v Socurte [1997] EBHT I-00001.

639 40/73 Suiker Unie v Bizottság [1975] EBHT 1663.