JogszABályok A gyAkorlAtBAn

A jogszabályi deklarációk és garanciális intézmények gyakorlati megvalósulása sokkal árnyaltabb képet mutat, általánosságban elmondható, hogy az egyes kor­

mányzati intézkedések, cselekvési tervek a szükségesnél jóval kisebb mértékben 3. http://www.egyenlobanasmod.

vannak tekintettel a fogyatékossággal élô személyek igényeire, az esélyegyenlôség követelményére.

A Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa (FESZT) – fogyatékossággal élô emberek szervezeteit tömörítô szövetség – nyílt levélben tiltakozott 2008. novem­

ber 26­án az ellen, hogy a nyilvánosságra hozott 2009–10­es akciótervek, vagyis az erre az idôszakra tervezett pályázatok nem tartalmazzák a fogyatékosságügy számára kiemelten fontos elemeket (a prevenció, az egyenlô esélyû hozzáférés, az egyetemes tervezés és a semmit rólunk nélkülünk elve). A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válaszában kiemelte, hogy az esélyegyenlôség ügye horizontális szem­

pont, melyre kiemelt figyelmet fordítanak a pályáztok monitorozása során is.⁷ Az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosa 2009­ben a Méltóképpen, másképp elnevezésû projekt keretében kiemelt figyelmet fordított a fogyatékossággal élô emberek helyzetére, alapvetô jogaik érvényesülésének vizsgálatára.

2009-ben egy hallásproblémával élô diák panasza kapcsán az ombudsman vizsgálatot indított a nyelvvizsgáztatás eljárásával kapcsolatban.⁸ „A fogyatékossággal élô emberek vonatkozásában a nyelvvizsgáztatási eljárások módszertana nem egységes, a vizsgákról szóló tájékoztatók nem megfelelôek, nem hozzáférhetôek és nem teljesítik a köny-nyen érthetôség kritériumát, ezzel pedig sérül a jogbiztonság”¹⁰ állapította meg az ombudsman. Az ombudsman megkeresésének hatására a nyelvvizsga Akkreditációs központ vezetôje felkérte az akkreditált vizsgaközpontokat, hogy belsô mûködési rendjükben fogalmazzák meg, tájékoztató anyagaikban hirdessék ki, miként segítenek a fogyatékossággal élô vizsgázóknak annak érdekében, hogy egyenlô esélyeik lehessenek a nyelvvizsgán.

A szociális foglalkoztatás szabályainak változását, melynek jogszabályi hátterét 2009­ben fogadta el a Parlament, szintén vizsgálta az ombudsman.⁹ „Az új rendel-kezések¹⁰ jelentôsen nehezítik, ellehetetlenítik a megváltozott munkaképességû szemé-lyek egy korosztályának helyzetét, hátrányos megkülönböztetés áll fenn az aktív korú, 55 év feletti szociális intézményi ellátottakkal szemben.”

A fogyatékossággal élô fogvatartottak alkotmányos jogainak érvényesülésérôl az ombudsman hivatalból átfogó vizsgálatot folytatott 2009­ben az Igazságügyi Megfi­

gyelô és Elmegyógyító Intézetben (IMEI), a Büntetés­végrehajtás (Bv.) Központi Kórházában, Tökölön és a Nagyfai Bv. Intézet Krónikus Utókezelô Részlegén.¹¹ Az emberi méltósághoz való joggal, az esélyegyenlôség elvével, a diszkrimi náció tilal-mával, a gyermekek kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való jogával, az élethez való joggal és a jogbiztonsággal kapcsolatban is visszásságokat állapított meg. Az IMEI­

ben és a Büntetés végrehajtás Központi kórházában Tökölön 2009. szeptember 19­én helyszíni vizsgálatot tartottak az ombudsman munkatársai. Az IMEI­ben a férfiakat és a nôket elkülönítetten kezelték, de a fiatalkorúakat nem. A kény­

szergyógykezelt és ideiglenesen kényszergyógykezelt betegek formaruhát visel­

tek,¹² az elítélt és elôzetesen letartóztatott beutaltak kórházi öltözetet hordanak, a „kényszergyógyítást megelôzô kivizsgálásra, valamint személyiségzavar gyanú­

7. segítenek-e a pályázatok? 62 éves. A normatív finanszírozást pályázati rendszer váltotta fel.

11. A jelentés az országgyûlési Biztos Hivatalának honlapján teljes terjedelmében olvasható:

http://www.obh.hu/

allam/jelentes/200901161.rtf

jával beutalt fogvatartottak viszont napközben formaruhát, éjjel pizsamát visel­

nek.” A beutaltak között ezáltal nem valósul meg a diszkrimináció tilalma. Több osztályon 18–20 ágyas kórtermekben is élnek betegek. Tökölön a fürdôhelyiségek nem akadálymentesek, így sérül az esélyegyenlôség elve.

Civil szervezetek jelzése alapján az ombudsman 2009­ben hivatalból vizsgálatot indított a fogyatékossággal élô személyek választójogának gyakorlása tárgyában.

Jelentésében megállapítja, „hogy a fogyatékossággal élô emberek vonatkozásában a szavazási eljárások, létesítmények és anyagok nem megfelelôek, nem hozzáférhetôek és nem teljesítik a könnyen érthetôség kritériumát, ami visszásságot okoz az általános, egyenlô, titkos és közvetlen választójog gyakorlásához való joggal, valamint a diszkri-mináció tilalmával és az esélyegyenlôség elvével összefüggésben, valamint nem felel meg a Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményben – jelen esetben különös tekintettel a politikai életben és közéletben való részvételrôl szóló 29. cikkben – foglal-taknak.”¹³

A gondnokoltak és a fogvatartottak választójogának megvonását az Alkotmány tar­

talmazza, így az ombudsman hatásköre nem terjedt ki visszásság megállapítására és ajánlások megfogalmazására.

Az egyenlô esélyû hozzáférést a tömegközlekedésben 2009­ben vizsgálta az állampolgári jogok országgyûlési biztosa. „Az egyenlô esélyû hozzáférés megvaló-sulásáig mindenképpen lehetôvé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élôk minél önál-lóbban, más utasokhoz hasonló feltételekkel tudják használni a közösségi közlekedési rendszereket” – fogalmazta meg az ombudsman.¹⁴ Az országgyûlési biztos szerint sérül a fogyatékkal élô emberek helyváltoztatás szabadságához való joga és az ön­

rendelkezési joga is. Az akadálymentesítési határidôk kitolása sérti a jogbiztonság elvét.

”

Egyes rendelkezések diszkriminatívak, például a BkV zrt. által alkalmazott díjszabás a midibusz (mozgáskorlátozot-taknak fenntartott szolgáltatás) igénybevétele esetén két darab vonaljegy érvényesítését teszi kötelezôvé az amúgy kormányrendelet által súlyosan fogyatékos személyek számára 100%-os támogatással igénybe vehetô helyi közleke-dés esetén; vagy a szolgáltatás idôbeni korlátozása más járatokhoz képest.

Az ombudsman felkérte a Fôvárosi Önkormányzatot, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a BkV zrt. szüntesse meg a midibusz szolgáltatásán alkalmazott diszkriminatív viteldíjszabást.¹⁵ 2009. december 31-e óta is a BKV honlapján a mozgáskorlátozottak figyelmébe ajánlott tájékoztató tartalmazza a diszkriminatív rendelkezé-seket: „szolgáltatásunkat 2 darab vonaljegy érvényesítésével vehetik igénybe egy útra Budapest közigazgatási határain belül, egy kísérô díjmentesen utazhat, a bérlet, illetve utazási igazolvány nem érvényes ezen járatainkon. Vonaljegyet az autóbuszvezetônél is lehet váltani. Az autóbuszok munkanapokon 6–21 óra között elôre egyeztetett útvonalon vehetôk igénybe Budapest közigazgatási határon belül. A „háztól-házig” rendszer keretében a speciális midibusz szolgáltatás a szombati napokon is igényelhetô.”¹⁶ A hátrányos megkülönböztetés még szembeötlôbb, ha a BKV akadálymentes jármûveinek arányában értékeljük a helyzetet.

CIVIl szErVEzEtEk áltAl mEgVAlósított ProgrAmok

2007. december 1­tôl 2008. november 30­ig megvalósult a Ne hagyd magad prog ram, mely az értelmi fogyatékos, halmozottan sérült valamint autista emberek kárára történô diszkrimináció felszámolását célozta meg.¹⁷ A program 2009­ben is foly ta­

tódott, hatékonyabbá tétele érdekében létrehozták a Komplex Anti disz kri miná ciós jogsegélyszolgálatot, melynek operatív központja a Kézenfogva Alapítvány.¹⁸ Akadálymentes anyaság önérdekérvényesítô tréningkonferenciát szervezett a De juRe Alapítvány 2009. december 11­én. A konferencia témái a gyermekvállalás és nevelés során a fogyatékkal élô szülôk speciális helyzetébôl adódó akadályokon túl az anyák munkaerô­piaci re­integrációja volt.

17. megvalósító szervezetek:

kézenfogva Alapítvány, szimbiózis Alapítvány, Autisták országos szövetsége.

A programról bôvebb információ:

http://www.kezenfogva.hu/

nehagydmagad/index.

php?q=node/1

18. A programról bôvebben információ:

http://www.kezenfogva.hu/

nehagydmagad/index.

php?q=node/74

AJánlások

• Az „ésszerû alkalmazkodás” beemelése az Alkotmány megfelelô rendelkezései közé, és a 2003. évi CXXV.az egyenlô bánásmódról és az esélyegyenlôség elô­

mozdításáról szóló törvénybe;

• 2003. évi CXXV. az egyenlô bánásmódról és az esélyegyenlôség elômozdításáról szóló törvény tárgyi hatályának kiterjesztése az ENSZ A fogyatékossággal élô személyek jogairól szóló egyezménye értelmében;

• A céljában vagy hatásában veszélyeztetô magatartások tilalmának kiterjesztése az egyenlô bánásmód követelményét sértô – a zaklatáson kívûli – egyéb maga­

tartásokra, így a közvetett, a közvetlen hátrányos megkülönböztetésre, a meg­

torlásra és a jogellenes elkülönítésre.

In document fogyatékos személyek jogai fogyatékos jogok (Pldal 39-44)