Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést szükséges ugyanakkor abból a szem
pontból is megvizsgálni, hogy az igazságszolgáltatás intézményei mennyire megközelíthetôk, akadálymentesek.
A Fot. értelmében a fogyatékossággal élô személynek joga van a számára aka
dálymentes, továbbá érzékelhetô és biztonságos épített környezetre. A törvény módosításával a jogalkotó a fogyatékossággal élô emberek esélyegyenlôségének érdekében az épített környezet egyenlô esélyû hozzáférésének megteremtése (akadálymentesítése), a közérdekû információkhoz való hozzáférés, a tömegköz
5. 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról
6. Benkó Boglárka, Fiala János és Gombos Gábor: MDAC tanulmány
Az Európai unió és a magyar állam támogatásával a kézenfogva Alapítvány, az Autisták országos szövetsége és a szimbiózis Alapítvány szervezésében a Ne hagyd magad! antidiszkriminációs program e törvény végrehajtásának folya matába illeszkedik. A program kedvezményezettjeit, célcsoportját a 2008. évben a következô személyi kör alkot-ta: értelmi fogyatékos, autista, autisztikus, Asper ger-szindrómával élô valamint a súlyos-halmozott fogyatékossággal élô emberek és hozzátartozóik.7 A program keretében felállított jelzôrendszeren keresztül a diszkrimináció áldoza-tai panaszaikat antidiszkriminációs szakértô jogászok hoz juttathatták el, akik különféle jogi eljárások indítását vállalták a bejelentôk érdekében. A projekt kiemelkedô sikere arra ösztönözte a konzorciumot, hogy folytatásként egy tovább-fejlesztett programot dolgozzanak ki. Ennek keretében felállításra került egy olyan komplex antidiszkriminációs hálózat, amelyben értelmi fogyatékos, autista, látássérült, mozgáskorlátozott, hallássérült emberek jog és érdek-védelmét ellátó szervezetei kerültek bevonásra.8 A jogsegélyszolgálatok összefogása és hálózatszerû fejlesztése révén lehetôség nyílt a fogyatékos személyek jogvédelme területén komplex, minden fogyatékossági csoportra kiterjedô jogsegélyszolgálat felállítására, melyhez hasonló magyarországon még nem létezett.
lekedés, a támogató szolgálat és segédeszközök biztosításán túlmenôen a közszol
gáltatásokhoz, így az igazságszolgáltatáshoz való egyenlô esélyû hozzáférés meg
teremtését is célul tûzte ki. Ez azt jelenti, hogy nem elegendô csupán az épített környezet (pl. járda), épületek (lift) akadálymentesítése. Az esélyegyenlôség megte
remtése érdekében elengedhetetlen az információs és kommunikációs környezet
hez (infokommunikációs akadálymentesítés), illetve valamennyi közszolgáltatáshoz való egyenlô esélyû hozzáférés biztosítása is. Fontos megemlíteni, hogy egyenlô esélyûnek csak akkor tekinthetô a hozzáférés, ha az mindenki számára biztonságos, érzékelhetô, értelmezhetô és kényelmes. A Fot. szabályozása szerint komplex aka
dálymentesítés esetén a mozgásukban, látásukban, hallásukban, beszéd és értel
mi képességeikben korlátozott személyek bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság épületébe való bejutása és eligazodása érdekében a felvonó kialakítása, parkolók, járdák, gyalogutak átalakítása, infokommunikációs eszközök felszerelése, tájékoz
tató táblák, braille írással történô kialakítása, valamint egyéb akadálymentesítés
hez kapcsolódó munka elvégzésére kerül sor.9
A JogszABályok érVényEsülésE A gyAkorlAtBAn
Az Egyenlô Bánásmód Hatóság (EBH) illetve az Országgyûlési Biztos Hivatala (OBH) számos határozatában foglalkozott az akadálymentesítés elmaradásával.
„A jogszabályokban meghatározott célok ellenére meg kell említeni, hogy a magyar igazságszolgáltatási szervek jelentôs része költségvetési hiányra hivatkozva még mindig csak részben, vagy egyáltalán nem akadálymentesített. Ezzel kapcsolatos az Egyenlô Bánásmód Hatóság 13/5/2005. számú EBH határozata, valamint az Egyenlô Bánásmód Tanácsadó Testület 10.007/3/2006. TT. Sz. állásfoglalása az akadály
mentesítési kötelezettségrôl.”10
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét (SINOSZ) 2007ben egyeztetést kezdeményezett az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivata
lával (OITH), amely koordinálja a megyei, illetve városi bíróságok épületeinek komplex akadálymentesítésének magvalósítását. Az OITH elnöke jelezte: öröm
mel fogadják a SINOSZ szakmai segítségét többek között a pályázatok szakmai tervezése, a célcsoport igényeinek felmérése, és a komplex akadálymentesítés eszközeinek kiválasztása terén. A SINOSZ a bíróságok számára Ezt tedd zsebre címen útmutatót készített, amelyben tájékoztatást nyújt a bíróságon dolgozók
nak arról, hogyan segíthetik a siket és nagyothalló peres felek, ügyvédek, bírák, szemtanúk egyenlô esélyû hozzáférését az igazságszolgáltatás intézményrend
szerében.
9. Emberi jogok. Igen!
A fogyatékossággal élô személyek jogai. képzési kézikönyv. sInosz, Budapest, 2009. 198–199. o.
10. Emberi jogok. Igen!
A fogyatékossággal élô személyek jogai. képzési kézikönyv. sInosz, Budapest, 2009. 198–199. o.
”
A Fot. többszöri módosításával a közszolgáltatást nyújtó állami szerveknél a már meglévô középületek akadálymen-tesítését, így az igazságszolgáltatásban résztvevô szervek épületeiben is a korábbi határidôt (2005. január 1. napja) kitolva csupán 2013. december 31-ig kell megvalósítani. Visszatérô probléma, hogy az akadálymentesítéssel kap-csolatos állami kötelezettségvállalást a törvényben rögzített határidô módosításával elodázzák.Az OBH 434/1998. szám alatti jelentése megállapította, hogy „a mozgáskorláto-zottak alkotmányos jogaival kapcsolatos visszásságok régóta fennállnak, folyamatosan keletkeznek, és a hátrányos megkülönböztetésre alkalmas helyzet felszámolása a megin-dult pozitív folyamatok ellenére lassan, változó színvonalon történik.”
A fogyatékossággal élôk büntetôeljárásbeli helyzetével foglalkozik az OBH 5086/
2005. szám alatti jelentése is. A vizsgált ügyben megállapítható, hogy a „fogyaté-kossággal élô emberek jogai – különösen az értelmi fogyaté„fogyaté-kossággal élô személyek tekintetében – a büntetô eljárás során csak szûk körben érvényesülnek, sôt fogva tartá-suk esetén ezek a személyek másokhoz képest kifejezetten hátrányos helyzetbe kerülnek.”
Ennek egyik oka, hogy elmaradt a büntetôeljárási törvény és a fogyatékos szemé
lyek jogairól szóló törvény összhangjának megteremtése. Az akadálymentesítés hiányán túl további problémát jelent az egyes eljárások során a jelnyelvi tolmács alkalmazásának a szabályozása is. A fogyatékos emberek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése maradéktalanul, teljes egészében az igazságszolgáltatásban dol
gozók speciális képzésével valósulhat csak meg.11
11. Emberi jogok. Igen!
A fogyatékossággal élô személyek jogai. képzési kézikönyv. sInosz, Budapest, 2009. 198–199. o.
AJánlások
• Az igazságszolgáltatásban dolgozók speciális képzésének kötelezô bevezetése, melynek célja a fogyatékossággal élô személyek, beleértve a pszichoszociális fo
gyatékossággal élôk sajátos helyzetébôl eredô kommunikációsés ügyfélkezelési ismeretek elsajátítása;
• A jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy a fogyatékosság révén lehetôség legyen a törvényben rögzített szolgáltatások igénybevételére;
• Komplex akadálymentesítés tényleges megvalósítása határidôre;
• Az eljárásjogi törvények módosítása az Egyezmény szellemében, abból a célból, hogy a fogyatékossággal élô személyek számára is lehetôség nyíljon eljárásjogi cselekmények végzésére.