A (hatályba nem lépô) új Ptk szabályozása

A cselekvôképességet kizáró és az azt általánosan korlátozó gondnokság megszûnik.

Az átmeneti rendelkezések szerint azok, akik 2010. május 1. elôtt kizáró gond­

nokság alatt álltak az új Ptk. hatálybalépésével a törvény erejénél fogva általáno­

san korlátozó gondnokság alá kerültek volna, amit a hatályalépést követô öt éven belül felülvizsgálva a bíróság megállapította volna, hogy cselekvôképesek­e, vagy milyen ügycsoportok területén szorulnak gondnokságra.

Az új szabályozás bevezette a cselekvôképességet nem érintô támogatott döntés-hozatalt. Ez bizalmi kapcsolaton alapuló, a cselekvôképesség gyakorlását a 12 (3) bekezdésével összhangban segítô jogintézmény, amit a bíróság nem elrendel, ha­

nem tudomásul vesz és legalizál. Az új Ptk. ezzel újraértelmezte a cselekvôképesség fogalmát: minden nagykorú személy, aki ügyeit önállóan vagy segítséggel képes vinni, cselekvôképes. Ez az értelmezés összhangban van a 12. cikk normájával.

A jogalkotó gondolt azokra is, akik izoláltságuk miatt nem rendelkeznek a támo­

gatott döntéshozatalt lehetôvé tevô bizalmi kapcsolatokkal. Ilyenek pl. a huzamo­

sabb ideje bentlakásos intézetekben élôk. Számukra kínált a cselekvôképességet

nem érintô megoldást a hivatásos támogató intézménye, ami abban különbözik a támogatott döntéshozataltól, hogy nincs mögötte bizalmi kapcsolat és a bíróság rendeli el.

Új jogintézmény az elôzetes jognyilatkozat is. Ebben még cselekvôképesen le­

het elôzetesen rendelkezni arról, hogy milyen döntéseket hozna meg a személy a jövôben, amikor belátóképessége fogyatékosságával összefüggésben megaka­

dályozhatja a döntéshozatalt. Az elôzetes nyilatkozattól csak kivételes esetekben lehet eltérni.

Amennyiben a cselekvôképességet nem érintô megoldások bizonyítottan nem elegendôek, lehetôség van az ügycsoport szerinti korlátozásra. Ekkor a bíróság által meghatározott ügycsoportban a gondnokolt jognyilatkozatának érvényessé­

géhez szükség van a gondnok jóváhagyására. Vitás esetben a gyámhivatal dönt. A korábbi szabályozástól eltérôen a gondnok személyérôl a bíróság dönt. Ugyancsak újdonság, hogy a jogszabály elôírja, hogy a gondnoknak nem a gondokolt „legfôbb érdekében”, hanem annak akarata, és választásai tiszteletben tartásával kell eljárnia.

Kivételes esetben, amikor a gondnok szakértôi segítséggel sem képes értelmezni a gondnokolt kommunikációját, a bíróság feljogosíthatja a gondnokot az önálló eljárásra az adott ügycsoport vonatkozásában. A gondnok ekkor is a gondnokolt értékrendje alapján köteles eljárni.

A gondnokolt maga is feljogosíthatja a gondnokát, hogy visszatérô ügyekben he­

lyette önállóan eljárjon. Ilyenkor a gondnok lényegében tartós meghatalmazottként jár el, és ez összhangban van a fogyatékossággal élô személy cselekvôképességének elismerésével és akaratának tiszteletben tartásával.

ElJárásI gArAnCIák

A. Hatályos szabályozás

Fôszabályként a gondnokság alá helyezést legfeljebb 5 évente a bíróságnak felül kell vizsgálnia. A törvény ugyanakkor lehetôséget ad arra, hogy a szakértô vélemé-nye alapján eltekintsen a jövôbeli felülvizsgálatoktól. Ez különösen értelmi fogyaté­

kossággal élô személyek esetében gyakori. Ez a megoldás nyilvánvalóan ellentétes a 12 (4) elôírásával.

A hatályos szabályozás nem tartalmaz részletes összeférhetetlenségi szabályozást.

Nem ritka, hogy a család valamilyen vagyon megszerzése reményében indít gond­

noksági eljárást fogyatékossággal élô családtagjával szemben. Üdvözlendô, hogy az intézetben élôk gondnoki körébôl az intézet dolgozói és igazgatója ki vannak zárva.

A hatályos szabályozás semmit nem mond arról, hogy a gondnok a helyettes döntéshoza-tal során mire kell alapozza a döntéseit. Így a gyakorlatban a gondnok áldöntéshoza-tal feltétele­

zett „legfôbb érdek” szolgál alapul, ami a gondnokolt megfelelô ismeretének hiá­

nyában a gondnok saját értékíteletét kényszeríti a fogyatékossággal élô személyre.

Egyáltalán nem teljesülnek tehát a 12 (4) elôírásai.

B. A (hatályba nem lépô) új Ptk szabályozása

A gondnokság legfeljebb 5 évenkénti felülvizsgálatától nem lehet eltekinteni.

Részletes összeférhetetlenségi szabályozást az új jogszabály sem ad.

Az új Ptk. a 12 (4)-vel összhangban a gondnok mûködésének alapjául a fogyaté­

kossággal élô személy akaratának, választásainak tiszteletét írja elô.

A tulAJDonHoz VAló Jog és PénzügyEk

IntézésE gyAkorlásáHoz nyúJtott sEgítség

A. Hatályos szabályozás

A hatályos szabályozás semmiféle segítséget nem nyújt ezeken a területeken a fogyatékossággal élô személyek részére. Ezzel ellentétben, a védelmet szolgáló gondnokság a személy cselekvôképességét elveszi és azt a gondnoknak delegálja (kizáró gondnokság) ill. együttes döntéshozatalt ír elô (korlátozó gondnokság).

A vagyoni és pénzügyek területe egyike a Ptk-ban nevesített ügycsoportoknak, ahol a cselekvôképesség korlátozható. Továbbá azok az esetleges mainstream segítségek, amik a nem gondnokság alatt álló személyek számára igénybevehetôk, csak a gondnok kezdeményezésére illetve jóváhagyásával vehetôk igénybe a gondnokság alá helyezett fogyatékossággal élô személy számára.

B. A (hatályba nem lépô) új Ptk szabályozása

A támogatott döntéshozatal kiterjedhet a vagyoni és pénzügyek intézésére is, olyan segítséget adva ezzel a fogyatékossággal élô személynek, amely nem érinti a cselekvôképességét. Ugyancsak lehetôséget biztosít elôzetes jognyilatkozatban való rendelkezésre a vagyoni és pénzügyekkel kapcsolatosan.

A vagyoni és pénzügyekre vonatkozó korlátozás az új szabályozás esetén elôírja, hogy a gondnok köteles a személy akaratát és választásait figyelembe venni és kö­

vetni; a gondnokolt ismert értékrendje alapján köteles eljárni.

AJánlások

• A cselekvôképesség szabályozásának az új Ptk­beli módon történô elfogadása és mielôbbi hatálybaléptetése. A szabályozásnak be kell tiltania a kizáró és álta­

lánosan korlátozó gondnokságot, meg kell jelenítenie a cselekvôképesség kor­

látozásával nem járó alternatívákat. A cselekvôképesség korlátozását csak végsô

eszközként, kizárólag konkrét ügyek, ügycsoportok terén korlátozni és ott is együttes döntéshozatalt kell elôírnia;

• A cselekvôképesség törvényi újraértelmezése, amennyiben minden nagykorú személy, aki önállóan vagy segítséggel képes ügyei vitelére, az cselekvôképes;

• A támogatott döntéshozatalt elterjesztô modellprogramok bátorítása, támoga­

tása és finanszírozása;

• A fogyatékossággal élôk szervezeteinek kapacitás fejlesztése annak érdekében, hogy támogatott döntéshozatalt képesek legyenek nyújtani ill. facilitálni;

• Támogatók képzésének biztosítása, minôségellenôrzésük bevezetése, monito­

rozása;

• Tudatosságnövelés az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban és a széles társadalomban arról, hogy a fogyatékossággal élô személyek képességekkel élô személyek, akiknek akaratuk van és segítséggel képesek döntéseket hozni.

Az igazságszolgáltatáshoz való