az információhoz való hozzáférés

A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvání tásra továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetôleg terjessze.¹

A magyar Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a véleménynyilvánítás szabadságá­

nak kiemelt szerepe van az alapjogok sorában, a kommunikációs alapjogok anya­

joga,² és az alapjogok elméleti rangsorában az abszolút jellegû élethez és emberi méltósághoz fûzôdô jogok után következik.

Anyajog jellegébôl következôen a véleménynyilvánítás szabadságából számos to­

vábbi alapjog vezethetô le például a szólás­és sajtószabadság, a lelkiismereti­ és vallásszabadság vagy a gyülekezési jog. A véleménynyilvánítás szabadsága nemcsak az egyéni önkifejezés legfontosabb eszköze, hanem hozzájárul a demokratikus közvélemény kialakulásához is.

A fogyatékossággal élô személyek számára kulcsfontosságú az információhoz való hozzá-férés, a társadalmi életben való egyenlô esélyû részvételük érdekében.

Az információkhoz való hozzáférés kérdése szorosan kapcsolódik az info­kommu­

nikációs akadálymentesítés, illetve a hozzáférhetôség kérdéséhez, így az ENSZ Egyez-mény 9. cikkéhez, mely elôírja, az információs és kommunikációs hozzáférési akadályok lebontását is.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról szóló törvény (Fot.) kifejezetten biztosítja a közszolgáltatásokhoz való egyenlô esélyû hozzáférést,³ továbbá kimondja, hogy a fogyatékos személyek számára biztosíta­

A részes államok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élô személyek másokkal azonos alapon, az általuk megválasztott kommunikációs formán keresztül gyakorolhassák a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, beleértve az információk és elgondolások keresésének, befogadásának és közlésének szabadságát, a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározottak szerint, beleértve a következôket:

a) a lakosság számára készült tájékoztatás idôben, hozzáférhetô formában és a fogyatékosság különbözô fajtáinak megfelelô technológiák segítségével, többletköltség nélkül történô biztosítása a fogyatékossággal élô személyek számára;

b) a hivatali érintkezés során legyen elfogadott és támogatott a jelnyelv, a Braille-írás, az alternatív és augmentatív kommunikáció, valamint minden egyéb, a fogyatékossággal élô személyek által választott kommunikációs forma, eszköz és módozat;

c) ösztönzik a nyilvánosság számára, akár az Interneten keresztül is, szolgáltatást nyújtó magánjogi jogalanyokat, hogy az információkat és a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élô személyek számára is hozzáférhetô és igénybe vehetô formában nyújtsák;

d) ösztönzik a tömegtájékoztatást, beleértve az információk internetes szolgáltatás útján terjesztôit, hogy szolgálta-tásaikat fogyatékossággal élô személyek számára hozzáférhetôvé tegyék;

e) elismerik és elôsegítik a jelnyelvek használatát.

21 . CIKK

1. 1949.évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 61. § (1)

2. 30/1992. AB határozat

3. 1998. évi XXVI. törvény 7/A. § és 7/B. §

ni kell a közérdekû és egyéb információkhoz való hozzáférést és az információs esélyegyenlôséget.⁴

A Magyar Közigazgatási Intézet 2006. februárja és 2007. januárja között végzett kutatása kimutatta, hogy a közigazgatás intézményrendszere, közvetítô csatornái úgy vannak kiépítve, hogy nem számolnak a fogyatékos ügyfelekkel, akik speciális kommunikációs közeget jelentenek az információcserében.⁵ A vizsgált önkormány-zati honlapok közül mindössze 53 volt, amire a látássérült tesztelôk azt mondták, hogy tudták használni a JAWS-sal, 19 honlap egyáltalán nem volt vakbarát.

Az Egyenlô Bánásmód Tanácsadó Testület 2008. januárjában készített állásfog­

lalása szerint az akadálymentesség és a közszolgáltatáshoz való egyenlô esélyû hozzáférés biztosításának elmulasztása az egyenlô bánásmód megsértését ered­

ményezi, és közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minôsül, mert a fogya­

tékossággal élô személyek közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük akadályozása, korlátozása miatt a fogyatékossággal nem élô(k)höz képest kedvezôtlenebb bá­

násmódban részesülnek. A jogsértôen eljáró vagy mulasztó hatóságok a fentiek alapján felelôsségre vonhatók.⁶

A kommunikációs hozzáférési akadályok lebontásának mindenekelôtt az értelmi fogya-tékossággal élô, valamint a hallássérült személyek esetében van kiemelt jelentôsége.

Míg értelmi fogyatékossággal élôk esetében a könnyen érthetô kommunikáció elterjesztésének, valamint a személyi segítôk jelenlétének biztosítás, addig siket és nagyothalló személyek esetében az ún. verbális rámpa megteremtésének van nélkülözhetetlen szerepe. A Fôvárosi Önkormányzat 2004­ben indított kulturális akadálymentesítési programja keretében megkezdte több fôvárosi színház, illet­

ve mozi indukciós hurokerôsítôvel történô felszerelését, továbbá megkezdôdött néhány vidéki színház, egyházi létesítmény verbális akadálymentesítése is. Megin­

dult továbbá több fôvárosi és vidéki munkaügyi központ indukciós hurokerôsítôvel történô felszerelése is. Ezzel párhuzamosan megkezdte mûködését az országos jelnyelvi tolmácsszolgálat is, finanszírozásuk folyamatos biztosítása azonban még nem megoldott. További problémát jelent hallássérült személyek számára a köz­

szolgálati mûsorsugárzáshoz való hozzáférés akadályozottsága. A feliratozott, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátott mûsorok elenyészô száma miatt sérül ezen csoport hozzáféréshez való joga.

A kulturális akadálymentesítésen túl a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szé­

leskörû biztosítása érdekében, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) országos programon keresztül kíván hozzájárulni az akadálymentes környezet kialakításához a hallássérültek számára. A SINOSZ honlapja fejlesztése által ügyfélkapu kialakítását tervezi weboldalán, így biztosítva az e­közszolgálta­

tások népszerûsítését és az azokhoz való hozzáférést. A Fôvárosi Önkormányzattal együttmûködésben folyamatos egyeztetések zajlanak a fôváros akadálymentesíté­

sére vonatkozó cselekvési program kidolgozása érdekében (Budapest Portál aka­

dálymentesítése hallásérültek számára, sms­fal létrehozása különbözô sürgôsségi szolgáltatások esetében, utas tájékoztató rendszer fejlesztése a fôvárosi közleke­

désben stb.).

Az Értelmi Fogyatékossággal Élôk és Segítôik Országos Érdekvédelmi Szö­

vetsége (ÉFOÉSZ) közremûködésével elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum web oldalának könnyen érthetô változata is,⁷ továbbá egyeztetés alatt áll a Bu­

dapest Portál könnyen érthetô változatának elkészítése is. Az ÉFOÉSZ több akadálymentesítési operatív programban is részt vett szakértôként (pl. szociális étkezde információs akadálymentesítése, képzési programok kidolgozása) ugyan­

akkor, a profitorientált szférában is egyre nagyobb igény jelentkezik a könnyen érthetô kommunikáció iránt. Az ÉFOÉSZ közremûködésével valósult meg egy siófoki strand táblái könnyen érthetô változatának kivitelezése, akadálymentes tárlatvezetés értelmi fogyatékossággal élôk számára a Ludwig Múzeumban,⁸ Budapesten, továbbá tárgyalások folynak a budapesti új metróvonal, valamint egy nemzetközi bankhálózat magyarországi fiókjainak információs akadálymen­

tesítése ügyében.

A véleménynyilvánítás fontos aspektusát jelenti a választójog gyakorlása, ehhez pedig elengedhetetlen a választási megelôzô tájékoztatások eljuttatása az akadály­

mentes kommunikáció elvei alapján, a fogyatékossággal élô személyekhez.⁹ Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának a fogyatékossággal élô embe­

rek választójogát vizsgáló jelentése kiemeli, hogy „fogyatékossággal élô emberek vonat kozásában a szavazási eljárások, létesítmények és anyagok nem megfelelôek, nem hozzáférhetôek és nem teljesítik a közvetlen választójog gyakorlásához való joggal, valamint a diszkrimináció tilalmával és az esélyegyenlôség elvével összefüggésben, vala-mint nem felelnek meg az ENSZ Egyezmény követelményeinek sem.”

A JElnyElVI tÖrVény

2009. november 9-én a Magyar Országgyûlés több mint hat évig tartó elôkészítô munkát követôen, egyhangúlag fogadta el a jelnyelvrôl szóló törvényt. A 2009.

évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvrôl és a magyar jelnyelv használatáról, a jelnyelvet, önálló természetes nyelvnek ismeri el, 2010. július 1-jén lép hatályba.

2011. január 1-jétôl a jogosultak térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást vehetnek igénybe a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében, továbbá 2010. július 1-jétôl kötelezô lesz a közérdekû közlemények és hírmûsorok, valamint 2010­ben naptári naponként legalább 2 óra idôtartamban a filmalkotások, a gyermek­ és ifjúsági mûsorok és a fogyatékos személyek számára készült mûsorok feliratozása, illetve jelnyelvi tolmácsolása.

A törvényi elôírások értelmében ez az idôtartam minden évben 2 órával kell emelked-jen, míg 2015-tôl teljes körû jelnyelvi tolmácsolást, illetve feliratozást kell biztosítani.

7. http://www.hnm.hu/egysz/

index.html

8. www.ludwigmuzeum.hu

9. OBH 2405/2009. számú jelentése letölthetô: www.obh.hu/

allam/jelentes/200902405.rtf

”

tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy gondnokság alatt álló személyek nem rendelkeznek választójoggal, az Alkotmány ugyanis kimondja, hogy nincs választójoga annak, aki jogerôs ítélet alapján cselekvôképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll.

ÖsszEgzés

A fogyatékossággal élô személyek számára az információkhoz való hozzáférést segítô eszköztár jelenleg még nem áll megfelelô mértékben rendelkezésre. Az ENSZ Egyezményben szabályozott valamennyi kommunikációs forma közül csu­

pán a Braille­írás, a jelnyelv, és a könnyen érthetô kommunikáció vonatkozásában történtek elôrelépések, azonban ezek is csak korlátozott mértékben állnak a fogya­

tékossággal élô személyek rendelkezésére és rendkívül nehezen hozzáférhetôek.

AJánlások

• Társadalmi tudatformálás annak érdekében, hogy a közgondolkodásban is elis­

merést nyerjen, hogy az info­kommunikációs technológiák elterjesztése nagy­

mértékben hozzájárul a fogyatékossággal élô emberek esélyegyenlôségének elômozdításához;

• A véleménynyilvánításhoz, valamint az információhoz való hozzáférési jog ér­

vényesülése biztosításához szükséges a szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesz­

tése, ennek érdekében a fogyatékossággal élôket segítô támogató szolgálatok mûködésének bôvítése, valamint a közlekedés akadálymentesítése;

• Az integráció erôsítése az oktatásban és a szociális ellátások terén;

• Az Információs és Kommunikációs technológiák megfelelô fejlesztése, valamint a rendelkezésre álló technológiák bôvítése;

• Az akadálymentes kommunikációs módokat, eszközöket ismerô és alkalmazó szakemberek képzése;

• A pszicho­szociális fogyatékossággal élôk véleménynyilvánításhoz való jogá­

nak biztosítása érdekében, a pszicho­szociális fogyatékossággal élô személye­

ket képviselô érdekképviseleti szervek megjelenése az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban (OFT).

In document fogyatékos személyek jogai fogyatékos jogok (Pldal 126-130)