István ezt, úgy látszik nem tette, hanem kimutatandó jó

indulatját,

Rómába

követet küldött, ki megígérte,

hogy

a

Boszniában nagy számmal

lakott eretnekek kiirtásá-ban

munkás

lesz, ha a

pápa

egyházi segítséget nyújt, Miklós

pápa

1291-ben két minoritát rendelt inquisi-torokul Boszniába küldeni, kik a

már

ott volt többi in-quisitorral a (dominicanusoklral)

együttmködjenek

az eretnekek üldözésében.')

VlII-ik Bonifácz

pápa

hasonlókép két inquisitort küld

Boszniába

1298-ban;'-) de

úgy

^látszik,

nem ment

elég sikerrel a térités.

A pápa

a hit érdekében állónak tartá,

hogy

a térités

nagyobb mérvben

folyjon. István szer.b király

nem

mutatkozhatott oly buzgónak, mint elejénte hitték.

Nemcsak hogy

katholikus

nem

volt,

hanem

aligha

nem

esett

maga

^is az eretnekség

gyanú-jába.

Több

törvényes nejétl elvált,törvénytelen

házas-ságban

élt.

A pápának nem

volt szüksége olyúrra Bosz-niában, ki csak

kegyelembl

engedi

meg

a téritést,

—

hathatós világi segélyt is óhajtott Bosznia urától az egyházi térítk mellé.

A

szerb király, Milutin Uros, ki Istvánnak nevezi magát, el volt foglalva

egy bels

za-varni1.

Természetes

fia föllázadt ellene,

hogy

koroná-jától

megfoszsza.E

lázadást

késbb

elnyomta

ugyan;

de

egyidre

zavart okozott neki, s alkalmat adott Brebiri Pál

bánnak

Bosznia visszahódítására.

Annyi

bizonyos,

hogy

1301-ben,

vagy

1302-ben

Bre-biri

Pál

bán, sereggeltámadja

meg

aszerbkirályt.

E

közt és közte ütközetre került a dolog s a szerbek

megve-J

) Bomann. II. 230. 232.

') Farlatus. IV. k. 55. 1.

110 A BREBIRI GRÓFOK.

retvén, Bosznia

egy

részét oda kellett hagyniok,

me-lyet abán elfoglalt. Brebiri

Pálnak

messzebb ható ter-vei is voltak :

meg

akará hódítani

nemcsak

a Drina vizéig,

hanem

az azon túl terjedt földet is, melyet

Ráczországnak

neveztek.

Mindenekeltt

ezen ország tengerpartját akará hatalmábakeríteni,

fkép

Cattarót.

Azért útját

eme

déli vidék felé vette. Követséget kül-dött Ragusába, fölhíván,lépjenveleszövetségre s adjon neki tengeri

ert

segítségül, melylyel Cattarót ostrom alá foghassa. Emlékezteté a várost,mennyit szenvedett a meghalt szerb királytól, seladatta,

hogy most

viszál-kodásban

él

fiaitól

sem

várhatnakjobb szomszédságot.

Brebiri Pál bán igérte,

hogy

a ragusaiak felsbbsége alá adja Cattarót,

—

aztán

könnyen meghódítván

a körülötte lev,

Zentának

nevezett tartományt, egé^z Ráczország birtokához

remény

lehet; mert várai

nem

levén, nyitva áll seregének az ország.

Ragusa

lakosai közül számosan csatlakozást javasoltak; de a mindig szerfölött óvatos dalmátiai város tanácsa végre eluta-sítá az ajánlatot.

A

bán,

mondának k,

messzire lakik

tlök

és

nem

segítheti

ket késbb, midn

szükséges le-het. Igaz,

hogy

most viszály van a királyi testvérek közt; de

megsznhetik,

és a város

nem

érzi

magát

elég

ersnek, hogy

^a hatalmasokkal szembeszálljon,

vagy

oly hatalmassal, mint a bán, szövetségbe álljon.Pál

bán

megelégedett hát Bosznia,

vagy

e tartomány egy

tete-mes

részének birtokával.¹)

A

^{foglalás után Róbert}

Ká-roly, mint király, tulajdonúi engedi át Brebiri

Pálnak

az elfoglalt földet.

Már

1303-ban ily czímet használ:

,,a horvátok

Bánja

és Bosznia ura"²₎

OMauroOrbini.395.1.

—

_{')Bomann.11.238.}ésFárlatnsIV.55.

ABREBIRI GRÓFOK. 111

Az

elfoglalt területet nyereségnek tekinté

nemcsak

Magyarország,

hanem

azegyház is.

A

^{többször emiitett}

Péter spalatói érsek, azonnal két püspököt szentel föl az elfoglalt területen ^:

Duvnóban

és

Makarszkában.

Késbb,

1305-ben, ^a szerbek a magyarországi foly-tonos zavarokra számítván, jókora serget

gyjtenek,

8 a

magyar

határokon akarnak hóditást tenni.

Azonban

Pál bán újból diadalmasan ^veri vissza

ket,

^-— de a katholikus püspököket a szerbek

elzték

azon helyek-rl, melyekhez hozzá férhettek.

Pál

bán

kétségkívül

ers

vallásos

buzgalma ember

volt.

Az

az olasz míveltség, melylyel a dalmátiai

furak

közel érintkezésben voltak, épen a vallásos

buzgóság

által

tnt

ki.

Maga

az a tudós férfiú, ki udvari orvosa volt, s mint ilyen ír alá

egy

fenmaradt szerzdést Klissa várában, alkalmasabb lehetett

t

a csodákban való hitben megersítni, mint a hitet a természettudós skepticismusával megingatni.

Az

^akkori

^furak nem

tekintek több kétkedéssel a szentföldi

zarándokok

által hozott ereklyéket, mint földmíves jobbágyaik.

A

Brebiriekkel

már

ezen

idben

sógorságban állott

Frangepánok

dalmátiai birtokán, a

magas hegyen

épült Tersáczban, az akkori

furak

áhitatosságát bizonyító

esemény

történt,

melynek

az összes keresztyén világ-ban

nagy

híre volt.

A

XlII-ik század valamivel

késbb

^értevégét,mint a keresztyének szent földi hódításai, s az

oda

vándor-lás

megsznt. Azonban

különös csoda által sikerült

megmenteniük

azon

názáreti

házat,

melyben szz Mária

született s a szent ige testté vált. 1291-ben,

má-jus 10-kén, ezen ház ott termett Tersácz egy halmán.

112

A

^BREBIRI GRÓFOK.

Némelyek,

kik Palaestinában jártak, azonnal ráismer-tek benne a názáreti házra; de a

Frangepánok,

kik Tersacz földesurai voltak, 8 a corbáviai püspök, kinek az egyházi

megyéjébe

tartozott,

nem

adtak

még

teljes hitelt a

zarándokok

állitásának ily nagyfontosságú ügyben.

Annálfogva néhány

megbizható embert, s köz-tök a fiumei prépostot küldék a szent földre,

hogy

a dologról hiteles

tudomást

szerezzenek.

Ezek

valóban a názáreti

háznak

csak a helyét találták s azt a barlan-got,melyet ezen

idkben

a házakközelébe szoktak ásni a viz és élelmi szerek frissentartására.

— _így

igazolva levén a

háznak

csodás áthozatala,

Frangepán

Miklós gróf

ugyanazon dombra egy

szállodát épittetett az

oda

zarándokolóknak, kik

nagy számban

gyülekeztek a csoda látására.

Miután

a hoz

három

évig és hat hóna-pig állott azon helyen, egyszer csak

egy deczember

10-én eltnt, s csak helye

maradt

ott.

Akkor

az an-conai területen

tnt

fel,

mig

végre háromszor változ-tatván helyét,állandóan

megmaradt egy

Lauretta

nev

özvegyasszony birtokán,

egy erdben, honnan

az a hely

máig

is Loretto nevet ^visel.

Ezután

a

Frangepánok

Tersaczban, a csodás ház helyére,

egy

másikat építe-nek, s hozzá

egy templomot

és kolostort, melyet a mi-noritáknakajándékoztak.

A

Brebiriek buzgalmáról is

nem egy templom

és kolostor tanúskodott.

Magában

a család fszékhelyén, Brebirben (Scardonához közel)

már

a XIII.század kö-zepén volt

egy

klastromuk a minoritáknak. ^') Brebiri Pál, mint

emiitk,

egyik leánytestvérét, Sztaniszlávát,

')

Bomann

II. 196.

A

BKEBIEI GKÓFOK. 113 klastromba

engedé

menni.

Ezen

vallásoshölgy a

ma-gyar szentErzsébet tiszteletére, 1304-ben egy

templo-mot

és

ni

zárdátépíttetettScardonahatárában,8

maga

is ottvonta

meg magát

többúrihölgygyei együtt.

Ezen

kívül Pál

bán

neje a san-girolamói fok melletti

völgy-ben

hasonlókép

egy templomot

^s

egy

klastromot épít-tet a minorita barátoknak, Battista sz. János tisztele-tére.

A ^templom

bevégezhetése eltt kimúlván, vég-rendeletileg

hagyá meg nagyobbik

fiának Mladinnak,

hogy

az építést végrehajtassa. ')

Mindez, a csupa vallásos lelkesedés mellett, bizo-nyítja azt is, mily szoros viszony létezett a minorita Ferenczesek és a Brebiriek közt.

A

minoriták pedig annyira

buzgó

hivei és eszközei voltak a pápai hata-lomnak,

hogy már

az inquisitorság tisztét is, melyet régen

mintegy

kiváltságuknak tekintettek a dominica-nusok, rajok kezdték bizni.

Hasonlókép

a

furak

udva-raiban is a dominicanusok voltak rendesen a gyónta-tok. Most, ugylátszik,

nagyon

divatbajöttek helyettök a minoriták.

BrebiriPál kétségkivül annyira hivatásának tekinté az eretnekek kizését Boszniából, mint ezen tartomány visszafoglalását közvetlenül a

magyar

korona hbéreül.

Es

valóban

nem

csupán vallásos szempontból tarthat-tákkárosnak az akkori felekezetek szaporodtát.

Ta-naik oly túlságba mentek,

melyek

fölbomlással fenye-gették a társadalmi rendet : az Albigensek, Valdeniek

s

más

felekezetek a középkor socialistái és

commu-nistái voltak.

Megtámadák

a⁴vagyon, és család

alap-') Bomann 240. 1.II.k.

Zrínyi.

114 A BEEBIKI GRÓFOK.

elveit.

A

legszelídebb felekezet is, a valdenieké, kár-hoztatott

minden

esküt és világi büntetést,s lehetlenné tesz vala

minden

államhatalmat. Kivált

ama

kevéssé fölvilágosult korban

ama

felekezetek hite visszavezette volna

Európát

a teljes barbárságra.

In document AZ ELS ZRÍNYIEK. (Pldal 131-136)