A spalatóbeliek II. Endre gyönge kormánya alatt

megszokták

^volt kevésbe venni a királyi hatalmat, s

most sem

adták

meg magokat, hanem

ellenállásra ké-szültek.Nyilakkal és kövekkel fogadták a

közeled

ha-dat.

A

traubeliek, kik jobban ismerték a szomszédvá-rosfalainak

gyenge

oldalait,

ellmenvén, nemsokára

a királyi

had

egyik külvárosba nyomult,

melynek

fából és vcsszfonadékból készült házait fölgyújtotta.

A

pol-gárságot rémülés fogta el, gazdagabbja

már

hajókra kezdé szállitni pénzes zsákjait, s

csakhamar

az egész lázadó város késznek nyilatkozott visszatérni az enge-delmességre.

A

^harcz

nem

lehetett

nagyon

elkeseredett.

A

királyiak közül 30, a lázadók közül 10

ember

esett

el,

mi

azt is bizonyítja,

hogy

a

gyzedelmesek

elég

ne-mesen

viselték magokat. Ugylátszik, volt a városban

egy

nevezetespárt,

mely

a

magyar

uralom mellett buz-gólkodotts általán a spalatóbeliek ritkán, c^ak

végs

esetekben jártak el egyértelmüleg. Spalató fizetett hat-száz ezüst

márkát

^s kiadott hat

nemes

ifjút kezesül,

miután

fölesküszik a

magyar

király

hségére. Traunak

a peres földek és sz. István szigete visszaadatik,

Trau

Ígérvén,

hogy

szabadon bocsátja a börtöneiben tartott kétszáz spalatói polgárt.

De

legsúlyosabb volt

Snala-ABKEBIEI GEÓFOK. 23 tóra nézve s a

békeszerzdésben

egyszersmind

legna-gyobb

horderej,

hogy

a király e dalmát város

némely

régi kiváltságait megszoritá.

Eltiltatik neki,

hogy

többé oly grófot válaszszon, ki

nem

a

magyar

király birodalmából való, s ki

van kötve,hogya magyar

királymegersitére szükséges lesz e választás érvényességére.

Továbbá megvolt

a régi

magyar

királyokidejébl a dalmát

városoknak

azon ki-váltsága,

hogy

bármely árulót és pártütt,

ha

dalmát városban keresett menedéket, ez kiadni

nem

^tartozott'

Most

Spalatónak

nemcsak

tiltatik a

magyar

korona iránt

htlenek

befogadása,

hanem

kötelességévé van téve,

hogy

az ily

htlent

a

magyar

király kezébe szol-gáltassa.

-A

^békébe befoglaltatnakazok a horvátok, kik

Traut

segítették e viszályban, s névszerint a Brebiri grófok,

—

ellenben kivétetnekBosznia bánja, a khnlmi grófés Poglizza fnökei, kik

htlenek

a

magyar

királyhoz.

így

^{csinált rendet IV. Béla}

mind

tengeren,

mind

szárazon Dalmátiában.

A

viszály Spalató és

Trau

közt

vagy

harmincz évre,

mig

Bélaélt, egészen

megsznt,

s

csak halála után tört ki újra.

A

kirá'yi hatalom tekintélyénekrövidenleirt helyre-állításában résztvett királyi hadak,az

egykorú

és szem-tanú krónikás bizonyitása szerint, állottak elször is

két bán fegyveres erejébl, a pécsi

püspök

és prépost katonáiból, aklisszai porkoláb

Sándor

várkatonáiból, s

végre oly

magyar

és horvát urak saját hadaiból, kik a nyert

birtokadomány

fejében tartoztak szolgálni.

Látjuk, kivált a

püspökök

és bárók részvételében,

hogy

a

hbéres

urakból állott a királyi hatalom

ftá-24 A

BREBIEI GRÓFOK.

masza. Dalmatia déli felében csak Kiissza és a tenger-tol távol

es Knin

volt királyi vár,melyet közvetlenül a király alatti katonaság rzött, s láttuk,

hogy Endre

alatt Kiissza is bitorlók kezére került volt.

A

^királyi

tekintélyt csak valamennyire is

magok

a birtokokkal megajándékozott

hbéres

urak tartottákfenn. Volt

ugyan

a királyoknak ott személyesök.

Többnyire

a királyi herczegek, a koronaörökösök voltak Dal-matia és Horvátország fbánjai, kiknek székhelye több-nyire

Knin

vára volt, s

Endre

alatt is fia,

Kálmán

volt Dalmatia herczege. Volt ezenkívül

egy

tengermelléki

bán

; de mindezek, ugylátszik, tehetlenek voltak az ál-talánosan uralkodott anarchia ellen.

Nagy

r-'szben

ma-gok

a birtokos

furak

védték a rendet és királyi tekin-télyt részintjutalom

reményében,

részint

hségi

érzet-bl. Különösen

a Brebiri grófok voltak a lovagias

hség

példányai.

—

Horvátországot és Dalmatiát, ha fegy-verrel hóditák

meg

a

magyar

királyok,

nem erszakos

eszközökkel tárták hatalmukban.

Magok

a horvát

h-béresek voltak a tekintély fentartásának

ftényezi.

És

a horvát s dalmát részekben a

magyar

királyok ápolta

hbériség

egyszersmind

nagy

szerepet játszott

ama

részek civilisatiójában is.

A

horvátoknál több volt

meg

a nemzetségi rendszerbl, mint

más

keresztyén népeknél.

A ^már

^emiitett

^büntet

törvényeken kivül nemzetségi szerkezetre

mutatnak

az

eladásunk

folytán többször emiitett Poglizza lakói, a kazetták,

khulmiak mind

egyes néptörzsek valának,

melyek magokba

zárt életet éltek, s függetlenségöket

nem véd, hanem

tá-madó

harczok által mutatták ki a

szomszéd

földek ká-rával és pusztulásával.

Az

^ily korlátozott látkörü ^kis

A

BREBIEI GRÓFOK. 25 társadalmak

nem

ismernek nemzetiséget, se érdekkö-zösséget. Harczi vállalataik annálfogva a rablás színét viselik

magukon. —

Ezzel a szerkezettel párosult a nép életmódjának primitiv volta, s

Dalmátiában

a föld

mi-nsége

is

Az

aföld többnyire

nem

^termetté

meg

anép számára szükséges gabonát s

még

annyira

nem

fejlett volt a ^foldmivelés,

hogy

a természet kopárságát mes-terség által

termékenynyé

tegye. Ipar csak a legszük-ségesebbekre terjedt ki,

mely nem

mozditá

el

a

küls

árukkal való cserét s igy a vagyonosságot.

Ezek

a

né-pek

a szárazon a baromtartásig vitték a civilisatiót, s

csak némelyike az állandó lakhelyig. Volt számos nép-törzs,

mely meg sem

telepedett volt,

hanem

barmaival bejárta a

Feketetengertl

az Adriáig nyúló

Balkán

hegységet s mellék ágait, alkalom szerint rabolva s a néptörzsen kivül

más

államhoz

nem

tartozva.

Az

^itt

tárgyalt kornál

késbb, 1300

körül is jelenik

meg egy

ily

vándor

néptörzs Dalmátiában, a vlakhoké.

— Ha

a társadalmi szerkezet és

mveltség

ily fokán állott nép-törzsek valamelyike tengerpartra telepedett, képtelen volt egyébre, mint kalózkodásra, sajátközségéén kivül mindenki hajója ellen.

Az

almissabeliek,

régebben

a sebenicói és scardonai lakosok

nem

valamely nemzeti vállalatért,

hanem kenyérkeresetbl

háborgatták az Adriai tengert.

— A

kalózság elveszti gylöletes ne-vét, mihelytvalamely állam

vagy nemzet küls

függet-lensége érdekében történik.

Az

a különbség ebben, a mi van a rablókaland és a háború közt.

— Mind

szára-zon,

mind

tengeren

elmozditá Dalmátiában

^a cián-rendszer

maradványainak

tartósságát a föld rendkívül eldarabolt felülete.

A

^{hegyes sziklás vidéken}

^vannak

26 ^{A BREBIEI} GRÓFOK.

csaknem

hozzá férhetlen rejtekek,

min

Poglizza, mely-nek 10

—

12 faluja a legújabb

idkig

fentartotta régi kasait, tel függetlenségét és kiváltságait.

A tóhe-gyeken

kívül mellék hegysorok, s a meszes sziklákba

magokat

husz-harmincz lábnyira bemosott folyók, ta-vak

mintegy különböz

néptörzsek lakául jelölték ki

eme

földet,

—

s a tengerpartokon a kisebb

nagyobb

szigeteken kivül számtalan kszirt oly rejtekhelyeket nyújtott,

melyek

a

legkedvezbbek

voltak a kalózkodás

gyümölcsének

biztosítására.

A ^magyar

^királyuk

mind

^tengeren,

mind

szárazon

In document AZ ELS ZRÍNYIEK. (Pldal 44-48)