midn a Görögországban trónkövetel Géza fiai for- for-ralta összeesküvést fölfedezte s a Velencze feldúlta

Zára helyreállításában

munkás

voli.

Késbb

pedig 1220 körül hatalmában elbizakodván,nyilt ellenség a dalmát

kereskedvárosok

ellen,

st

idegen hadakathivott segít-ségül.

A

^{Brebiri grófok voltak az megrontói, s}

^már

1222-ben Il-ik

Endre Domald

gróf

egy nagy

kiterje-dés

birtokát nekik adományozza,^!)melya

Kerka

vizé-tl

Záráig terjedt.

Ez

^a

mai

Dalmatia

belsbb

részeinek legszebb

vi-dékén

terült el.

A

hosszú keskeny tartományban,

mely-nek

csak tengermelléki vidékei termékenyebbek, de

bels

részei rendkivül kopár sziklák, a

Kerka

és

Zer-magna

^vize közti része

halmokká

szelidül, melyeket

term

földréteg borít. Itt feküdt a

templomos

vitézek egykori birtokaVrána,sa Brebirinemzetség

si

^fészke,

Brebir és a szomszéd Osztrovicza a

Kerka

vizejobb partjától egykét mérföldnyire.

Minthogy

^Il-ik

Endre

ezen vizjobb partjától Záráig

fekv

terjedelmes birto-kot

adományoz

hiveinek, a Brebiri grófoknak,

nem

va-lószíntlen,

hogy

a király emiitett

okmánya

^foglalja

magában

az eredeti

adományt,

melylyel a Subicsok Brebir várát és megyéjét s a

Brebiri

gróf nevet nyer-ték.

Endre István

és

Gergely

keresztnevü ^grófokat

*) Katona. V. kötet421 lap.

6 A BEEBIEIGEÓFOK.

említ; de az utána következett király IV. Béla ado-mánylevele s

más

források kétségtelenné teszik,

hogy

ezek a nevezett

nemzetségbl

valók. IV. Béla ugyanis emliti

nemcsak

Gergelyt és Istvánt, mint Brebiri gró-fokat,

hanem

azt is,

Hogy k ^gyzték

^leDomaldot.

Ugyanazon

idtájban, mindenesetre 1222 után, tör-ténhetett Buisen

legyzése

is.

Mint

az egykorú spala-tói esperest latin krónikájában olvassuk, ekkor

„ret-tent

háború támadt Brebiri Gergely grófés

Buisen

Spalató grófja közt, ki nemes, hatalmasférfiúlétére is

az eretnekek pártfogója vala."

A

^két

vetélked

fél kö-zös családból származott s

már

régótafolyt köztök a viszály; de Buisen hatalmasabb volt.Egyszer

körülve-szi, s ostrom ^alá fogja Brebir várát,

ugy hogy

Gergely grófnak alig volt

reménye

a meneküléshez. Cselhez

fo-lyamodott tehát; mert,

mond

^az egykorú krónikás, Gergely szerfelett ravasz

ember

volt.

Egy

hajnalban,

midn

Buisen

merben

elhanyagolá a vigyázatot, Ger-gely grófhirtelenkiüt a várból,az ostromlók közt szol-gáival

nagy

vérengzést visz véghez s élve fogja el

Buisent.

—

Gergely gróf

nemcsak

ravasz, hanem,

ugy

kell lenni, bosszúálló

természet

is volt; mert afogoly Buisen hiában kért

tle

kegyelmet. Kivetkezteté pán-czélából s saját kezével szúrta keresztül a fegyverte-lent, azzal indokolván tettét boszús felkiáltásában,

hogy

ez az

ember

sokszor háborgatta

t. Ez

1224-ben történhetett, mert Buisenhelyettekkor ^választSpalató városa uj grófot

magának

egy másik hatalmas horvát nemzetségbl.

Az

uj grófPéter volt, a khulmi

tarto-mány

ura, és hasonlókép az uj vallásos felekezet hive

Ugyanazon

idtájban éri tetpontját a vallásos

A BKEBIEI GBOFOK. 7 súrlódás s a tengeri rablás elleni harcz. Spalato ten-gerparti város népe,

mely

a többi dalmát városok

si

jogai szerint

maga

választá

kormányzó

grófjait és püs-pökeit,meghasonlásbajön papságával,

mely nem

egye-zett bele,

hogy

khulmiai Péter, az eretnek, legyen a város grófjává.

— A

^{népfellázad hatalmábakeriti a}

vá-ros kapuit, és

ugy

bocsátja beújonnanválasztott grófját.

Avároet e miatt az épen Dalmatiában ^{volt pápai}követ egyházitilalom aláveti,s átalán az egyház éstörvények tekintélyének helyreállításában sokképen intézkedik.

Honorius

pápa

kiküldé Acontius követét

Dalma-tiába, Boszniába azzal a meghagyással, intézkedjék az eretnekség terjedése s a tengeri rablóság ellen.

A

ten-geri rablók ellen egész keresztes háborút inditott.

Mindjárt megérkeztével

bnbocsánatot

hirdetett

Dal-mát

és Horvátország azon lakosainak, kik a tengeri rablókellen szárazon

vagy

vizén fölkelnek,

vagy

pénz-zel segitik a vállalatot. Üsszegyüjté a latin és szláv

eredet

^parti városok hajóit, a horvát urakat Almissa városa ellen vitte,

melynek

lakosai

nagyban zték

a ka-lózkodást.

Es

a különben örökösen viszálkodó

ama kü-lönböz

elemek egyesitése sikerült is.

Az

almissaiakat körülvették s egész hajóssergöket felégették a pápai követjelenlétében és parancsára. Bizonyosnak tarthat-juk,

hogy

a Brebiri grófok szárazi

vagy

tengeri

ervel

resztvettekahadjáratban.IV. Béla adománylevele^említi

, a grófoknak tengeri csatában is bebizonyítotthségét.

Nem

kevesebb tekintélye volt a pápai követnek a szárazi rablók eltt is. Alig érkezett

meg

Dalmatiába,

midn

a

kazetták

sokat garázdálkodott horvát nép-törzse hozzásietett s

magát

lábaihoz vetve kért

kegyel-A BEEBIErGEOFOK.

met.

— A

^pápaikövethelyreállitá a papirendben is az egyházi fenyítéket,

melynek megromlása maga

után vonta a nép elfajulását is.

A

papokat eltiltáa

ns

élet-tl,

mely

ismét divatozni kezdett s

más

intézkedései is

mutatják részint erélyét, részint azt a varázshatalmat, melyet akkor a pápai tekintély gyakorolt.

— Acontius-nak nem

sikerült Boszniában kiirtani az eretnekséget.

A

^harczias

fpap

azt vélte,

hogy

^a szellemi

mozgalom

ellen is ép oly sikeresen veheti segitségül a fegyvert, mint a kalózok ellen.

Azonban

a

mi

a dalmát és horvát népet illeti, ugyiátszits, sikeres volt föllépte.

Az

^uj

val-lás-felekezet ott

nem

vert volt oly mély gyökeret, mint Bosznyákországban.

Hogy

Spalato 1224-ben eretnek grófot választott

magának, nem

csupán, s

nem

^{kiválóan vallásos} rokon-szenvének kell tulajdonitnunk.

A

tengerparti dalmát városok átalában

nem

csupa szeretetbl,

hanem

olykor félelembl szoktak

maguknak

„szláv" urakat válasz-tani grófjaikul, kiknek szomszédsága különben igen káros lehetett rajok nézve.

— A

dalmát városok, neve-zetesen Zára, Trau, Spalato és

Ragusa

megtarták azon intézmények és szokások

nagy

részét,melyeket a római császárság idejében nyertek.

A

népvándorlás,

idn-kénti pusztulás ellenére sok század

múlva

is megismer-szett rajtok,

hogy

római telepitvények voltak.

Nyelvök

is római

keverék,

azaz olasz volt.

A

népvándorlás ide-jén Velencze példáját követték. Többnyire arra kény-szerittetvén,

hogy

a régi lakhelyeiketodahagyják, ^oly pontokat kerestek ki uj városok alapítására,

melyek

telhetleg ellegyenek szigetelve s

mind

a száraz,

mind

a tenger fell biztosítva a

támadások

^ellen.

Mindenik

ABEEBIEI GEOFOK. V város

megannyi

külön állam volt,

mely

félig idegennek

s néha ellenségnek tekintette egymást. Zárkózott önzé-sükben makacsul megtarták függetlenségöket

minden-féle idegen uralom alatt. Voltak több izben a görög császárság, egyszer

nagy Károly

birodalma részei,

azután Velencze oltalma alá adták

magokat, majd

a

magyar

korona alá kerültek; de mindenik alatt fenn tudták tartani kiváltságaikat.

Legnagyobb

változást hozott

még

Velencze végleges uralma a

XV-ik

század óta,pedig ennekis rokon intézményei és viszonyai vol tak a dalmát városokéihoz.

—

Elégo-é elkülönözte a szomszéd horvátoktól kormányformájok.

A

római sena-tus példájára volt egy patriciusi rend, melyet helytele-nül hasonlitnánk a

hbéri rendszerbl

fejlett

aristo-cratiához. Ez

képezte a

szkebb

köri városi taná-csot.

—

Következett a polgárok osztálya,

mely

a

In document AZ ELS ZRÍNYIEK. (Pldal 27-31)