86 A BREBLRI GRÓFOK

s tehát való,

hogy mind

a hit érdekei,

mind

a világi béke megkívánták,

hogy

a

Trau

és Sebenieo közt eb-ben a kérdésben egész

embernyomokon

keresztül folyt viszály

megsznjék.

Ezeket hozza föl okul a

pápa ok-mánya. De

elárul

egy más

indokot is,

mely

fontosságá-ból

nem

veszít azáltal,

hogy

^<sak mellékesen

van

érint-ve. VIII.

Bon

fáoz kimondja,

hogy egy

részben

Má-ria királyné kérésére állítja föl a sebenicoi püspöksé-get,

így nemcsak

^a

pápa

és

György

gróf,

hanem Mária

királyné és

György

gróf közt isegyetértés uralkodott,

— _úgy

kell lenni,sokkal világiabbügyben, mint

egyegy püspökség

kérdésében.¹)

Nemsokára

felszentelik Sebe-nieo

els

^{püspökét, ki arbei}

Márton

volt, s a ferenczes minoritákhoz tartozott.

Az

octroyáló

pápa

a zárai és spalatói érseket nevezte kia fölszentelésvégrehajtására.

Nemcsak Dalmátiában

látjuk a nápolyi pápai szö-vetség

mködéseit,

hol. mint

már

kiemeltük, az

Anjou-iak korán kezdenek ismerkedni s

gyanúsan mködni.

Az

anyaország keb dében

csaknem mer

ben megfelel' tények figyelmeztetnek a politikai törekvés irányára, mi

nem

volt más,mint lázítás III.

Endre

ellen ésaz

An-joui ház érdekében.

Nemcsak

Spalató érsekének és Sebenieo

püspöké nek

esete volt pápai

önkény

a

magyar

egyhríz autonó-miáján,

hanem

a tekintélyesebb esztergomi érsek ese-te is.

1297-ben az esztergomi érsek

Lodomér meghal

s

utána

egy

(Jergely

nevezet, nagy

családból szárma-zott s hatalmas

rokonságú

embert neveznek ,

.válasz-') Az okmány Farlatusnál. VI. k. 450. 1. Kelt 1298-ban májusban.

A BEEBIRI GRÓFOK. öⁱ tott" érseknek,ki az elttszékesfehérvári prépost volt.

Választás utján lett

ugyan

érsekké, de a választók kö-zül sokan voltak, kik óvást tettek,

úgy

^látszik, különö-sen a választás formája ellen,

úgy ^hogy

Gergely,

még

csak ,,választott" érsek

sem

volt, csak ,,postulalt"

f-pap, azaz olyan, kire nézve azt kívánják ^választói,

hogy

bizonyos formabeli akadályokat,

melyek

miatt

meg nem

lehetnejog szerint választani, távoztasson el a szent szék.

Sokan

voltak azonban, kik ellenezték a pos ulatiót, 8 az

ügy

^{per alatt volt.}

Epén

VIII. Boni-fácz

pápa egy

1299-ben kelt levelébl tudjuk ezt, mely-ben fölfüggeszti a pert, nehogy,

úgymond,

a haladék miatt az esztergomi érseki

megyében

és egész

Magyar-országon kárt valljon az egyház.

Ennélfogva míg ,

^a

pápa,

máskép

rendelkezni jónak látná, Gergelyt az esztergomi

egyházközség

..procuratorává" nevezi ki, s

egyszersmind afehérvárinak

kormányzásával

bizza

meg.

A

pápa annyi tényleges hatalmat adott az ideiglenes procurátornak, mint egy valódi érseknek.

Továbbá

tel-jes hatalmat ád neki arra is,

hogy

az engeuetleneket ^s a(pápaellen)lázadókategyházi fenyíték alá fogja,

bár-mi

rendbe tartozzanak,

nem

véve ki

magát

a királyt se! ')

Ugyancsak

a

pápa

körleveleket küld az illet egyházi méltóságokhoz, az esztergomi káptalanhoz,

püspökökhöz

ésaz

egyházmegye

vazaljaihoz,

hogy

a „vá-lasztott"

Gergelynek mindenben

engedelmeskedjenek.

Ezen

körlevelekben csak annyi van írva,

hogy Gergely

az esztergomi egyház procuratora és a székesfehérvá-rinak kormányzója; de rendkívüli fölhatalmaztatásáról

')

A

Magyar Történelmi Emlékek okmánytára Venczel szerkesztetteX-ik kötetének209. ésköv. lapjain.

88 A

BREBIKI GRÓFOK.

nincsen említés.

A ^pápának

^Gergelyhez intézett levele 1299-ben, január 28-án (V. Kalend. febr.) kelt.

Alig^telt bele félév, s úgyszólván az összes

magyar fpapi

kar nevében hathatós óvás történik

Gergely

magaviselete ellen.

Ugyanazon

1299-ik év

májusában országgylés

hivatik össze a

Rákos

mezején. Párja akart lenni az 1298-ikinak,

melyben

az

Endre

iránti

h-ség nyilvánítása mellett számosüdvös törvény hozatott az ország javára, s

egy

részben a bitorló oligarchák ellen.

Ezen országgylés feseménye egy

országos bot-rány volt,

—

s a botrány okozója Gergely, az

eszter-gomi

választott érsek.

Nemcsak meg nem

akart jelenni a Rákoson,

hanem Veszprémbe

külön

gylést

hirdetett a

magyar

clerus-nak

s leveleiben a pápii szék nuociusának nevezi

ma-gát, kinek

gylés

összehívására is hatalom van adva,

A fpapok

közül

nagyon

kevesen jelenhettek

meg Veszprémben, vagy

tán senki sem; a

püspökök

a rákosi

gylésben

vettek részt.

Ezen gylésbl

a király, a

f-papok,

furak

és

nemesek

két követet küldenek hozzá

:

Pál esztergomi prépostot és

Henrik

gróf ^világi furat,

hogy

egész tisztelettel hívják

meg

Gergelyta

gylésbe.

A

^{kétkövet díszes fegyveres kísérettel} indult küldetése teljesítésére, a

mely

kíséret

abban

az

idben

a küldetés tisztességének kellékei közé tartozott.

Pál és

Henrik

a „választott" érsek

meghívásán

kí-vül azon utasítást kapták, szólítsák fel

t,

mutassa

el

azokatapápaileveleket,

melyek

erejénélfogva oly

nagy hatalommal

van állitólag fölruházva, s végre jelöljön ki nekik biztos helyet a találkozásra.

Gergely érsek

nem

teljesité egyik kivánságot ^se.

A

BEEBIEI GRÓFOK. 89

Nem

jelent

meg

az országgylésen,

nem

közölte a pá-pai

meghatalmazást magában

foglalt

okmányt. E

he-lyett rettent fenyegetzésekkel válaszolt,

hogy

egy-házi átok s világi büntetések alá vet

minden

neki

nem engedelmesked

fpapot.

A

küldöttek legalább annyit akartak kieszközölni tle,

hogy

jelöljön ki

egy

_biztos helyet a találkozásra, hol ki lehetne egyenlítni a vi-szályt, s a küldöttek teljes személybátorságot Ígértek neki.

Mind

hasztalan.

A

küldöttek jelentése szerint

Gergely

a ,,királyhoz

htlenek

közé vette magát, azon

gonoszok

közé, kik egyházi átok alá voltak vetve

iszo-nyú

eshallatlan

bneik

miatt; kik

templomokat

vertek

fel, a szegény népet sanyargatták, papokat és keresz-tyén világiakat gyilkoltak, s

négy

király uralkodása folytában

meg nem szntek

rombolni, fosztogatni és pusztítani."

Gergely nemhogy

megújította volna ellenök az e£rvházi átkot,

hanem

az ország

ama

dögvészeit

nieff-ersitérögzött gonosszágaikban; mert fölmenté

ket

az egyházi átok alól,

meg sem

kérdezvén a korábbi kiát-kozást kihirdetett

megyés püspököket

ez iránt.

A

küldöttek ily jelentést hoztak

Gergelyrl,

s föl-említek,

hogy mind

menet,

mind

jövet a rabló

hadak

leseinek voltak kitéve, s tetemes ^fegyveres kiséretök daczára

nem

egy-zer forogtak életveszélyben.')

Midn

a tények ily világosan mutatják,

hogy

a ki-ket VIII. Bonifácz pártfogolt és

ernek

erejével röl-tolt, egyszersmindIII.

Endre

és az ország ellen forma-szerinti lázadók voltak,

nem

lehet azt állítnunk,

hogy

a

pápa

és a

magyar

király közt nyilt ellenségeskedés

')

A

fennebbiekegyokmányban adatnak elö.KatonaVII.k.

1219 és köv. 11. Kelt azokmányjúliusban, 1299 ben.

90 A BREBIRI GRÓFOK.

ne folyt volna.

S

mégis

egy

halhatatlan

érdem

törté-netírónk. kinek

mve

a legnélkülözhetlenebb kézi

könyv

a

magyar nemzet

múltjának

minden

vizsgálójára né?.ve, a

bámulandó munkásságú

Katona,

mindenkép

rehabilitálni törekszik ebben az

ügyben

^is

ama

pápát.

Talán

maga sem

vette észre,

hogy

véleménye itt,

elejé-tl

végig,

egy nagy

mysiífieatio, azon állítás kedvéért,

hogy

VIII. Bonifácz,

míg

az utolsó

Árpád

életben volt,

egy

lépést

sem tn

Róbert

Károly

érdekében!

Hajlan-dók vagyunk

ezt történetirónk túlságos

jószívségének

róni fel.

Epén

ebben az

ügyben rágalmazásnak

nevezi,

In document AZ ELS ZRÍNYIEK. (Pldal 108-112)