A Nemzetközi Büntetőbíróság kapuinak 2002-ben történt megnyitása óta eltelt idő kellően hosszú ahhoz, hogy megállapíthassuk, a hatékonyság itt is, akárcsak az ENSZ-ben, csak egy többdimenziós vizsgálatban értékelhető helyesen. A nemzetközi jogászok számára nem meglepő, ha azt mondjuk, minél technikaibb természetű az adott intézkedés (lásd például az „egyedülálló nyomozati lehető-ség” keretei között meghozottakat), annál könnyebb azt végrehajtani.
590 “Nevertheless, given the Prosecution’s acknowledgement that it ‘now has insuffi cient evi-dence to secure a conviction at trial’, […] that any information provided ‘mayor may not yield evidence relevant to this case’ […], and the directive contained in Article 57(3)(e) of the Statute that the Chamber pay due regard to the strength of the evidence and the rights of the parties concerned, the Chamber considers it would not be appropriate at this stage of the proceedings to seek execution of the Pre-Trial Chamber’s Order. Mindful, however, that the current limited period of adjournment in this case may enable necessary evidence to be obtained ‘potentially shedding light on matters central to the charges’ […] the Majority suspends the Pre-Trial Chamber’s order until further notice.” The Prosecutor v. Uhuru Muigai Kenyatta, Decision on the implementation of the request to freeze assets, ICC-01/09-02/11-931, 8 July 2014. 15.,
§ 29.
591 E fejezet végén írottakhoz kapcsolódik még e könyvnek az ICC és az államok együttműkö-déséről szóló 11. fejezete.
6. fejezet 166
A tágabb értelemben vett ideiglenes intézkedések száma hallatlanul magas, csak 2010. júniusa előtt 2736-ot bocsátottak ki,592 ezeket javarészt végre is hajtották, akárcsak a szó szoros értelmében vett ideiglenes intézkedéseket.593 Ugyanakkor tény, hogy számos letartóztatási parancs végrehajtása elmaradt.594 Meg kell azonban jegyezni, hogy nem merült fel jogi probléma Laurent Gbagbo, Charles Blé Goudé, Dominic Ongwen, Bosco Ntaganda Jean-Pierre Bemba Gombo, Al Faqi Al Mahdi, Al Hassan, Alfred Yekatom és Patrice Ngaïssona letartóztatási parancsainak végrehajtásával szemben. Az persze ta-gadhatatlan, hogy Ongwen595 és Ntaganda596 letartóztatása évekkel a kibocsátás után történt.
Több letartóztatási parancs célszemélyét pedig elérte a végzet: összecsapá-sokban estek el vagy pedig mozgalmaik vezetői végeztek velük. Esetükben a letartóztatási parancs hatálya akkor szűnik meg, amikor az ICC-ben hitelesí-tették a hírt.
De természetesen a világ a nagy nevekre fi gyel, mint amilyen a ma már csak egykori szudáni államfő, Al-Bashir neve. Hatalmának 2019-es otthoni megdön-tése nyomán sem került sor az ő átadására.
A letartóztatott Al Bashirral szemben otthon indul, a sajtóhírek szerint korrupcióra, sikkasztásra fókuszáló büntetőeljárás, míg őt az ICC a Darfur tartományban elkövetett népirtás vádjával kívánná szembesíteni.
Számos letartóztatási parancs végrehajtásának elmaradása mögött hol az akarathiány (unwillingness), hol a képesség hiánya (unability), hol ezek kombi-nációja érezhető.
592 B i. m. 48.
593 Uo. 52. (Ba egyik lábjegyzetében, (n°147, 179.) rámutat arra, hogy az államoknak az ICC megkeresésére adott válaszainak tartalma szintén a bizalmas kategórába tartozik. («Sans que l’on puisse donner un pourcentage sur l’état de l’exécution, notamment des réponses données par les États, puisque celles sont en général confi dentielles, mais les avoirs des personnes visées sont bloqués à la demande de la Cour.»).
594 «La CPI dépend donc totalement de la coopération des Etats et il va sans dire que seuls les Etats Parties ont l’obligation de coopérer avec la Cour. Les conséquences sont bien entendue dramatiques pour la Cour […] Pour la première décennie d’activité de la CPI, on compte à ce jour 14 mandats d’arrêt décernés contre 13 personnes qui n’ont pas été exécutés». B (2016) i. m. 896–897.
595 A Dominic Ongwen elleni letartóztatási parancsot 2005-ben bocsátották ki, de csak 2015-ben tudták letartóztatni. Ebben bizonyos közép-afrikai köztársaságbeli miliciák és az amerikai titkosszolgálat is szerepet játszott. (Ld. erről a 14. fejezet erre vonatkozó lábjegyzeteit).
596 A 2006-os letartóztatási parancsot csak 2013-ban tudták végrehajtani, amikor Bosco Ntaganda bement a ruandai Kigaliban levő amerikai nagykövetségre. (Ld. erről az 5. fejezetet és a a 14. fejezet erre vonatkozó lábjegyzeteit).
Az ideiglenes intézkedések a Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlatában 167
A letartóztatási parancsok végrehajtása vagy éppen végrehajtásuk elmara-dása több tényezőn múlik, és megítélésem szerint alapvetően az alábbiakon: (i) Az ICC eljárása egy részes állam által a saját országában levő helyzet beterjesz-tése (self-referral) révén indult-e el? Ha igen, úgy elvben az állami hatóságok együttműködése garantált, mégha egy esetleges bizonytalan politikai klíma, erős kormányellenes fegyveres erők léte az ország területe egy részén akadályát is jelentheti a kötelezettségek teljeskörű végrehajtásának. (ii) Amikor viszont az ICC elé a helyzet a Biztonsági Tanács indítványára vagy a Főügyész proprio motu tett lépése nyomán került, a tapasztalatok szerint jelentős nehézségekkel kell számolni, főleg, ha minél magasabb szinten kerülnek az elkövetéssel ala-posan gyanúsítható személyek a nyomozás látókörébe. Mindez hatványozódik, amikor nem részes államokról van szó.
A jövő mutatja meg, hogy a részes államoknak egy másik részes államon be-lüli helyzetre597 vonatkozó beterjesztésük hasonló nehézségekkel találkozik-e.
Ebben az esetben a Római Statútum értelmében a helyzet-állam köteles köz-reműködni. Ugyanakkor az adott ügy sajátosságainak függvényében könnyen megtörténhet, hogy bizonyos ideiglenes intézkedések végrehajtása nem a hely-zet-államot, hanem egy harmadik államot érint. Annak függvényében, hogy itt részes államról vagy nem részes államról van-e szó, jelentős eljárási különbség van. Részes állam esetében a közreműködés kötelezettsége a Római Statútumra mutat vissza, nem részes állammal viszont a kötelezettség az ICC-vel kötendő megállapodás alapján állítható be. Van, amikor könnyű ilyet letárgyalni, van, amikor nem.
Minél magasabbra céloz a Főügyész, annál inkább fokozódhat egyes államok vagy azok önmagukért aggódó vezetőinek frusztráltsága. Ez még akkor is így van, amikor az eljárás alatt levő személy egy volt államfő, egy volt kormányfő stb. Ráadásul a szubregionális szolidaritás is jelentősen befolyásolni tudja az államok együttműködési készségét.
A Római Statútum értelmében az ENSZ Biztonsági Tanácsa (a helyzet BT általi beterjesztése esetén), illetve általában a Részes Államok Közgyűlése hivatott arra, hogy megtegye a megfelelő lépést a Római Statútumból fakadó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén.598 De aki nemzetközi jogot
597 A Főügyész 2018. szeptember 27-én vette át Argentina, Canada, Chile, Colombia, Paraguay és Peru közös beadványát, amelyben a venezuelai helyzet vizsgálatára kérték, https://www.
icc-cpi.int/Pages/item.aspx?name=180927-otp-stat-venezuela
598 Római Statútum 87. cikk Együttműködési megkeresés: általános rendelkezések [….]
(7) Ha a Részes Állam a jelen Statútum rendelkezéseivel ellentétben nem tesz eleget a Bíróság együttműködés iránti megkeresésének, és ezzel akadályozza a Bíróságot a jelen Statútumban meghatározott feladatai és hatásköre gyakorlásában, a Bíróság
6. fejezet 168
tanult (vagy esetleg csak újságot olvas, tévét néz), tudja, hogy az igazi szankci-ókhoz az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nemzetközi béke és biztonság sérelme mint ténybeli előfeltétel és a BT öt állandó tagjának599 egyetértése (azaz hogy egyikük se éljen vétójogával), mint eljárási előfeltétel teljesülése szükséges.
Ennek alapján viszont nem meglepő, hogy az ICC Főügyészének évente ismételt sürgetése, miszerint a BT által beterjesztett szudáni és líbiai helyzet tekinteté-ben a BT vállalja fel a felelősséget, és merjen lépni, eleddig nem vezettek kézzel fogható eredményre. A maga részéről pedig a Részes Államok Közgyűlése sem tudott elfogadni olyan dokumentumot, amelynek érdemi visszatartó ereje lenne.
De itt már a geopolitikai szakemberek biztosabb terepen mozognak, mint az elméleti és gyakorlati nemzetközi jogászok.600
megállapíthatja ezt, és az ügyet a Részes Államok Közgyűlése elé terjesztheti, illetve, ha Biztonsági Tanács utalta az ügyet a Bíróság elé, a Biztonsági Tanács elé utalhatja az ügyet.
599 Az öt állandó tag közül Anglia és Franciaország részes állam, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország viszont nem.
600 «Certains s’étonnent d’ailleurs qu’au niveau du Conseil de Sécurité, aucune mesure, même hautement symbolique, n’ait été prise pour rappeler l’existence du mandat d’arrêt.» B i.
m. 435–436. «La banalisation” des mesures coercitives, qu’elle soient prises par le Conseil de Sécurité, ou par une juridiction internationale est aujourd’hui un fait.» G i. m. 91.