2. Az „ügy súlya” és a Comoros-ügy
2.3. A Comoros-ügy második fordulója: a Tárgyalás-előkészítő
Az elmúlt években ezek után akörül forgott a kérdés, hogy egyáltalán milyen érvek alapján lehet eljutni „az ügy súlya nem indokolja” tétel kimondásához, a megállapítást ki mondhatja ki végleges hatállyal, azt megelőzően van-e jogorvos-lati lehetőség. Mint majd az alábbiakban az olvasó látja, itt alapvetően a Főügyész és a Tárgyalás-előkészítő Kamara hatásköreinek problémájáról van szó.
Így azonban e fejezet nem bocsátkozik bele abba, hogy a Főügyész elmé-letileg építhette-e volna más jogi alapra negatív álláspontját, és abba sem, hogy szükségképpen pozitív döntést kellett volna-e hoznia vagy sem. Mint fentebb jeleztem, a Mavi Marmara hajóval történteket e fejezetben csak abból a szempontból vizsgálom, hogy az az ügy súlyossága mint fogalom, hogyan értelmezhető, ki az, aki értelmezi, és ki az, aki végleges hatállyal értelmezi.
Az ügyben eljáró Tárgyalás-előkészítő Kamarának239 mindenekelőtt abban kellett döntenie, hogy rendelkezik-e hatáskörrel a főügyészi jelentéssel szembe-ni beadvány elbírálására. A Római Statútum tartalmaz olyan rendelkezéseket,240 amelyek erre lehetőséget nyújtanak. Igen érdekes azonban, hogy itt nem egy szokványos „felülvizsgálati” instancia a Tárgyalás-előkészítő Kamara, hanem
doc/b60981
238 Decision on the request of the Union of the Comoros to review the Prosecutor’s decision not to initiate an investigation, ICC-01/13-34 16-07-2015, (a továbbiakban: A Tárgyalás-előkészítő Kamara 1. Comoros határozata), https://www.icc-cpi.int/CourtRecords/CR2015_13139.PDF
239 Tagjai ekkor: Joyce Aluoch, Cuno Tarfusser, Kovács Péter.
240 Római Statútum 53. cikk [...]
(3) (a) Az ügyet a 14. cikk szerint a Bíróság elé terjesztő Állam, vagy a 13. cikk (b) pontja szerinti esetben a Biztonsági Tanács kérésére a tárgyalás-előkészítő tanács felülvizsgálhatja a főügyésznek az 1. és 2. bekezdés szerint az eljárás megindításának megtagadásáról hozott határozatát, és kérheti a főügyészt annak újbóli megvizsgálására.
(b) A tárgyalás-előkészítő tanács hivatalból is felülvizsgálhatja a főügyésznek az eljárás megtagadásáról hozott határozatát, ha az kizárólag az 1. bekezdés (c) pontján és a 2. bekezdés (c) pontján alapul. Ebben az esetben a főügyész határozata csak akkor érvényes, ha azt a tárgyalás-előkészítő tanács megerősíti.
(4) A főügyész új tényekre vagy információkra alapozva bármikor felülvizsgálhatja a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindításáról vagy a megindítás megtagadásáról hozott határozatát.
Az „ügy súlya” mint elfogadhatósági kritérium… 89
„felülvizsgálhatja […] a főügyésznek […] az eljárás megindításának megtagadá-sáról hozott határozatát, és kérheti a főügyészt annak újbóli megvizsgálására”.
Azaz itt a Római Statútum a bírákat illetően nyelvtani értelemben egyértel-műen csak „lehetőséget” körvonalaz – éspedig kétszer –, ami az újbóli vizsgálat elvégzésére való – utasítás értékű – kérésre futhat ki,241 amelynek végrehajtása során a végeredmény esetleg ugyanaz is lehet.242
Akárcsak a többi fejezetben, itt is mellőzöm a kisebb jelentőségű eljárási végzések sorozatának ismertetését.
Az ellenszavazatommal és különvéleményemmel elfogadott többségi ha-tározat arra helyezte a hangsúlyt,243 hogy a Római Statútum állami beadvány esetében főszabályként a nyomozás elindításának kötelezettségét írja elő,244 és ez mintegy a nyomozás megindításának vélelmezése.245 A többségi határozat megítélése szerint a Főügyésznek mérlegelési jogköre itt csak akkor van, ami-kor az igazságosság246 érdekeit (interest of justice / intérêts de la justice) kell fi gyelembe vennie az 53. cikk (3)(c) értelmében.247 Amennyiben a Főügyésznek kétségei vannak, azokat is csak a nyomozás révén lehet eldönteni: a nehezen megállapítható vagy homályos tények, az ellentmondó beszámolók nem a nyo-mozás megindítása ellen, hanem – a többségi határozat szerint – éppen hogy mellette szólnak.248 A Főügyész függetlenségének elvéből nem következik,
241 Angolul: “may request the Prosecutor to reconsider that decision”, franciául: „demander au Procureur de la reconsidérer”.
242 Ld. B –K –B i. m. 1378., D M i. m.
243 A Tárgyalás-előkészítő Kamara 1. Comoros határozata, § 13, 8.
244 Római Statútum 53. cikk A nyomozás megindítása
(1) A főügyész a hozzá eljuttatott információ értékelése után megindítja a nyomozást, kivéve, ha úgy dönt, hogy a jelen Statútum szerint az eljárás megindítása nem megal-apozott. […]
Az angol szöveg a “shall […] initiate the investigation”, a francia az „ouvre une enquête”
fordulatokat használja.
245 A Tárgyalás-előkészítő Kamara 1. Comoros határozata, § 13, 8.
246 A könyv másutt még fogja érinteni, hogy az “nterest of justice / intérêts de la justice for-dulatban szereplő angolul és franciául egyformán justice egyaránt fordítható igazságnak, igazságosságnak és igazságszolgáltatásnak. (A különböző kommentárokban és a kérdéssel foglalkozó szaktanulmányokban ezt a kivételt gyakran annak megfelelően értékelik vagy bírálják, hogy melyik értelemben vélik szerepelni látni a justice-t. A Római Statútum ki-hirdetési törvényjavasalataiban az igazságügyminisztérium – mint az egyik fenti idézetben láthattuk – igazságszolgáltatás gyanánt fordította.
247 A Tárgyalás-előkészítő Kamara 1. Comoros határozata, § 14, 8.
248 Uo. § 13, 8.
3. fejezet 90
hogy a Tárgyalás-előkészítő Kamarának tudatosan tolerálnia kellene téves döntéseket.249
Az ezt követő oldalakon a határozat részletesen áttekinti a főügyészi jelentést, és számos pont tekintetében kifejezi egyet nem értését úgy, hogy esetenként egyértelműen leszögezi, mi is lenne szerinte a helyes álláspont. Így például:
„A Kamara álláspontja szerint a tíz halott, ötven sebesült és valószínű -leg több száz esetben történt megsértése az emberi méltóságnak, kínzás […] éppen hogy az elegendő és nem pedig a nem elegendő súlyosság kényszerítő mutatója. Ezt a tényezőt a Főügyésznek éppen hogy az elegendő súlyosság mellett, és nem pedig annak ellenében kellett volna fi gyelembe vennie, és mivel nem így tett, azzal a Főügyész anyagi tévedést követett el.”250
Szükségesnek tartotta a nyomozást abban a tekintetben is, hogy megálla-pítható legyen, használtak-e az izraeli desszantosok élet kioltására alkalmas lőszereket már a Mavi Marmara hatalomba kerítése előtt is, és nem fogadta el azt a főügyészi érvet, hogy e tekintetben a beszámolók igen ellentmondá-sosak.251 Úgy vélte továbbá, hogy az aktivistáknak már izraeli földön történt fogvatartásának körülményeit is kellett volna vizsgálni.252
Mindezek alapján – miután pontokba szedve megismételte, hogy szerinte hol és milyen anyagi tévedést követett el a Főügyész – utasította őt, hogy újból vizsgálja meg azt a döntését, hogy nem indít nyomozást.253
Mint említettem, a határozattal nem értettem egyet. A különvéleményem254 egyrészt a főügyészi döntési autonómia értelmezésével foglalkozott, és azt hangsúlyozta, hogy az 53. cikk (3)(a) szóhasználata255 eleve óvatosságra és a mérlegelési szabadság tiszteletben tartására kell hogy intsen. Utaltam arra, hogy a szándékos blokádtörésre készülő Mavi Marmara aktivistáinak számol-niuk kellett az izraeli védelmi erők fellépésével, és bármennyire is sajnálatos, hogy halálos áldozatok is voltak, de ami történt, azt nem lehet a blokádtörési
249 Uo. § 15, 9.
250 Uo. § 26, 13.
251 Uo. § 34, 17.
252 Uo. §§ 37–38, 19.
253 Uo. §§ 49–50, 25.
254 Ld. https://www.icc-cpi.int/RelatedRecords/CR2018_05368.PDF
255 Ti. „tárgyalás-előkészítő tanács felülvizsgálhatja a főügyésznek […] az eljárás megindításá-nak megtagadásáról hozott határozatát, és kérheti a főügyészt anmegindításá-nak újbóli megvizsgálására”.
Az „ügy súlya” mint elfogadhatósági kritérium… 91
kísérlettől és az ellenállástól elvonatkoztatva értelmezni. Utaltam arra is, hogy megítélésem szerint az eset körülményei nem támasztják alá a polgári lakosság sérelmére elkövetett szándékos emberölés büntetőjogi tényállását. Így álláspon-tom szerint a főügyészi jelentést tudomásul kellett volna venni, és Comoros beadványát el kellett volna utasítani.