Bizonyos ideiglenes intézkedések célját már maga a Római Statútum is pontosan meghatározta. Így például az ún. egyedülálló nyomozati lehetőség (unique investigative opportunity) esetében a Római Statútum felhatalmazza a Tárgyalás-előkészítő Kamarát, hogy a Főügyész indítványára tegye meg „a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa az eljárás haté-konyságát és tisztességes lefolytatását, különös tekintettel a védelem jogainak megóvására”. 536
Ilyen intézkedések meghozatalával egyrészt elkerülhető egy szerencsétlen-kedő pingpongozás537 az ICC és a nemzeti hatóságok között, másrészt pedig el lehet kerülni, hogy az összegyűjtött bizonyítékok a háborús/polgárháborús körülmények között megsemmisüljenek,538 és így az exhumálások jegyzőköny-vei és egyéb anyagai anyagai,539 dokumentált eredményei, a maradványok DNS azonosító adatai540 a későbbi eljárás számára felhasználhatók maradnak.
Nem meglepő, hogy a letartóztatási parancs esetében a cél ugyanaz, mint a nemzeti bűnüldöző szervezeteknél: a gyanúsított jelenlétének biztosítása, a bűncselekmények felderítésének megakadályozására irányuló törekvések
elhá-536 Római Statútum 56. cikk (1)b.
537 T i. m.
538 N i. m. 847.
539 Ld. erről K i. m. Ld. még G –H i. m. 1414.
540 A Triff terer-kommentár az exhumálást kiegészíti a DNS-re való utalással, illetve annak a tanúnak a meghallgatásával, akinek közeli elhunytával – egészségi állapota miatt – számolni kell. Utal arra is, hogy Rómában felvetődött – ebben az összefüggésben – a veszélyeztetett áldozatok tanúvallomásainak begyűjtése is. Bár ezt a kérdést akkor a vitában nem tudták egyértelműen lezárni, de a szerzők szerint erre igennel kell válaszolni. Ld. G – H i. m. 1415.
6. fejezet 152
rítása és további bűncselekmények elkövetésének megelőzése.541 Az áldozatok és a tanúk védelmét szolgáló intézkedések célja is azonos az otthoniakkal. 542
A szó szoros értelmében vett ideiglenes intézkedések célját – mint amilyenek a biztosító intézkedések543 –, a sértettek kárpótlásával összefüggésben határoz-za meg a Római Statútum, amelynek tartalmát egy döntés úgy konkretizálta, hogy ez (ti. egy repülőgép zár alá vétele) „szükséges […] a sértettek azon elemi érdekének biztosításához, […] hogy kárpótlást kaphassanak a nekik okozott károkért”.544 Az nem előfeltétel, hogy az adott vagyontárgyak vagy pénzügyi letétek eredetükben függjenek össze azzal a bűncselekménnyel, amely miatt a letartóztatási parancs kibocsátásra került.545
541 Római Statútum 58. cikk Elfogatóparancs vagy idézés tárgyalás-előkészítő tanács általi kibocsátása
(1) A tárgyalás-előkészítő tanács a főügyész megkeresésére, a nyomozás megkezdése után bármikor kibocsáthat elfogatóparancsot, ha a főügyész által benyújtott kérelem és bizonyítékok vagy más információk megvizsgálása után meggyőződött arról, hogy:
(a) Alapos gyanú áll fenn arra nézve, hogy az adott személy a Bíróság joghatósága alá tartozó bűncselekményt követett el; és
(b) A személy letartóztatása szükségesnek látszik annak biztosítása érdekében, hogy:
(i) A személy a tárgyaláson megjelenjen,
(ii) A személy ne akadályozza vagy veszélyeztesse a nyomozást vagy a bírósági eljárást, vagy
(iii) Ha helyzet úgy kívánja, megakadályozzák, hogy az adott személy folytassa a bűncselekmény, vagy olyan kapcsolódó bűncselekmény elkövetését, amely a Bíróság joghatósága alá tartozik, és ugyanazon körülményekből származik.
542 Római Statútum 68. cikk A sértettek és a tanúk védelme, részvételük a tárgyaláson
(1) A Bíróság megteszi a megfelelő intézkedéseket a sértettek és a tanúk biztonságának, testi és lelki egészségének, méltóságának és magánéletének védelme érdekében.
Ennek során a Bíróság tekintetbe vesz az ügyre vonatkozó minden tényezőt, ideértve az életkort, a nemet a 7. cikk 3. bekezdésének meghatározása szerint, és az egészsé-gi állapotot, valamint a bűncselekmény jellegét, különösen, de nem kizárólag, ha a bűncselekmény nemi erőszakkal, nemi alapú erőszakkal vagy gyermekek sérelmére elkövetett erőszakkal járt. A főügyész különösen a nyomozás és e bűncselekmények miatti vádképviselet során teszi meg ezeket az intézkedéseket. Ezen intézkedések nem sérthetik a vádlott jogait, és nem lehetnek ellentétesek azokkal, sem a tisztességes és pártatlan tárgyalás követelményeivel.
543 Ld. a Római Statútum már idézett 57. cikk (3)(e) pontját.
544 «Nécessaire dans l’intérêt supérieur des victimes pour garantir que […] lesdites victimes puissent […] obtenir réparation des préjudices qui peuvent leur avoir été causés.» ICC-01/05-01/08-08-US-Exp (reclassifi ed «Public»), § 7. (A szerző megjegyzése: a «Décision et demande en vue d’obtenir l’identifi cation, la localisation, le gel et la saisie des biens et avoirs adressées à la République Portugaise» című dokumentumnak van portugál, de – e sorok írásakor – nincs angol fordítása).
545 Ld. még G –H i. m. 1435–1436.
Az ideiglenes intézkedések a Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlatában 153
A Római Statútum egyéb rendelkezései – különösen francia változatukban – sugallhatnak egy megszorító értelmezést546 is, de a bírák a Kenyatta-ügyben hozott egyik – bár nem egyhangú – döntésben elutasították ezt a lehetőséget,547 amely egy korábbi, teleológikus érvelést548 alkalmazó, a Lubanga-ügyben ho-zott döntéssel549 volt összekapcsolható.
Az ICC első tizenöt éve igazolta Hervé Ascensio prognózisát, miszerint a zár alá vétel jogi lehetősége aligha nyer széleskörű gyakorlati alkalmazást az elszenvedett károk miatt kárpótlásukra várók igényei kielégítésének elő készí-tése során.550
A 2018. decemberig terjedő időszakot nézve a jogerős elítélések (ti. Lubanga, Katanga és Al Mahdi) vagyontalan személyeket érintettek. Eddig az egyedüli vagyonos elítélt Jean-Pierre Bemba Gombo volt, akit parancsnoki felelősség
546 Római Statútum 93. cikk Az együttműködés más formái […] (1)(k) A bűncselekménnyel kapcsolatos jövedelmek, vagyon, vagyontárgyak és eszközök azonosítása, felkutatása, befagyasztása vagy lefoglalása, esetleges elkobzás végett, a jóhiszemű harmadik személyek jogainak sérelme nélkül;
Article 93 Other forms of cooperation […] (1)(k): “The identifi cation, tracing and freezing or seizure of proceeds, property and assets and instrumentalities of crimes for the purpose of eventual forfeiture, without prejudice to the rights of bona fi de third parties;”
Article 93, Autres formes de coopération […] (1)(k): «L’identifi cation, la localisation, le gel ou la saisie du produit des crimes, des biens, des avoirs et des instruments qui sont liés aux crimes, aux fi ns de leur confi scation éventuelle, sans préjudice des droits des tiers de bonne foi;».
547 “13. […] The Majority shares the view of Pre Trial Chamber I that: [t]he teleological inter-pretation of article 57 (3)(e) of the Statute reinforces the conclusion arising from a contextual interpretation. Indeed, since forfeiture is a residual penalty pursuant to article 77 (2) [b1 of the Statute, it will be contrary to the ‘ultimate benefi t of victims’ to limit to guaranteeing the future enforcement of such a residual penalty the possibility of seeking the cooperation of the States Parties to take protective measures under article 57 (3)(e) of the Statute,” The Prosecutor v. Uhuru Muigai Kenyatta, 08 July 2014, ICC-01/09-02/11-931, § 13, 8., https://
www.icc-cpi.int/Pages/record.aspx?docNo=ICC-01/09-02/11-931
548 “11.The Chamber notes the submission of the Kenyan Government that the implementation of a cooperation request under Article 93 (1)(k) of the Statute relating to identifying, tracing and/or freezing assets or property of an accused person requires an express fi nding that such assets or property were instrumentalities of a crime or that they came into the possession of the person upon execution of the crime.”
“12. The Majority considers that the statutory framework does not require any such nexus to be established when ordering protective measures under Article 57 (3)(e). […]” The Prosecutor v. Uhuru Muigai Kenyatta, 08 July 2014, ICC-01/09-02/11-931, §§ 11–12, 7–8.
549 Decision concerning Pre-Trial Chamber I’s Decision of 10 February 2006 and the Incorporation of Documents into the Record of the Case against Mr Thomas Lubanga Dyilo, ICC-Ol/04-01l06-8-Corr, https://www.icc-cpi.int/pages/record.aspx?uri=236260
550 «Compte tenu de l’ampleur et de la nature des crimes entrant dans la compétence de la Cour, il est néanmoins probable que les confi scations opérées seront largement insuffi santes pour per-mettre l’indemnisation et que d’autres ressources seront nécessaires pour alimenter le Fonds d’indemnisation en faveur des victimes prévu à l’article 79 du Statut.» A i. m. 79.
6. fejezet 154
alapján, gyilkosságokért és nemi erőszakért ítéltek elsőfokon tizennyolc év szabadságvesztésre, őt azonban a Fellebbviteli Kamara másodfokon, részben az elsőfokú eljárás során elkövetett eljárási hibák miatt, részben pedig bizonyí-tottság hiányában felmentette.551 (Lásd a 4. fejezetet.) Ehhez hozzá kell azonban tenni, hogy Bemba Gombonak volt egy egyéves szabadságvesztéssel és pénz-büntetéssel zárult másik elmarasztaló ítélete552 is – ti. a tanúk befolyásolása az ICC előtti eljárás során elnevezésű bűncselekményt illetően –, amely viszont a Fellebbviteli Kamarának a fellebbezéseket elutasító döntésével 2018-ban jogerőssé vált.553