Nem meglepő, hogy amennyire fontos volt a kiegészítő joghatóság, a komplemen-taritás visszatérő megemlítése a Római Statútum különböző pontjaiban, annyira fontos e jogi fogalom feltételei teljesülésének ellenőrzése is a gyakorlatban.
Kezdjük azonban – az ICC-nél engem első négy évem alatt tanácsadómként segítő – Mohamed M. El Zeidy szarkasztikus megjegyzésével: „a kiegészítő joghatóság egy intellektuálisan egyszerű koncepció, amely jótékonyan elfedi azokat a mély fi lozófi ai és politikai nehézségeket, amelyeket az ICC-nek le kell győznie […]”.126
A kiegészítő joghatóság, a komplementaritás az ICC legalapvetőbb elve, mondhatnánk ez az a mögöttes elv, amely az államokat vezérelte, amikor hoz-zájárultak az ICC létrehozásához. Összekapcsolja „a büntetlenség kultúrája”
megszüntetésének általános követelését127 a szuverenitás elvével, miközben fi gyel az észszerűségre és a hatékonyságra.
125 A fejezet közel háromnegyede lényegében a The International Criminal Court as an International Judicial Control of the National Public Power? The ICC’s Standpoint on the Complementarity Principle in the Prosecutor V. Simone Gbagbo Case című tanulmányom magyar fordítása. Ld. K (2017c) i. m.
126 E Z (2008) i. m. 323.
127 Római Statútum, Preambulum: […] Megerősítve azt, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és a hatékony fe-lelősségre vonást nemzeti intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés erősítése révén kell biztosítani, Elhatározva, hogy véget vetnek ezen bűncselekmények elkövetői bünte-tlenségének, hogy ezzel elősegítsék e bűncselekmények megelőzését,
Emlékeztetve arra, hogy minden Államnak kötelessége a nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonása, […]
2. fejezet 54
A szuverenitás jelentőségére fordított fi gyelmet tükrözi többek között a Római Statútum számos rendelkezése, s közöttük különösen is azok, amelyek az eljárás beindításának mechanizmusát írják le.
A Rómában elfogadott szabályozás szerint az ICC-nek bizonyos bű ncselek-mények (népirtás, emberiesség elleni bűncselekncselek-mények, háborús bűncselekmé-nyek és agresszió) esetében mindenekelőtt akkor van joghatósága, ha ezeket a bűncselekményeket a részes államok állampolgára követte el, vagy ha az elkövetés egy részes állam területén történt. Mint már említettem, az agresszió bűncselekménye jóval bonyolultabb, a világ vezető hatalmai érdekekeit jelentős mértékben fi gyelembe vevő megoldással került be a Római Statútumba.128
A részes államok utalhatnak ügyeket az ICC elé,129 illetve bizonyos esetek-ben a Főügyész saját hatáskörében, proprio motu, azaz a magyar jogi szakzsar-gonban jóval inkább bevett kifejezéssel élve, ex offi cio eljárva is beindíthatja egy helyzet vizsgálatát.130 Megjegyzendő, hogy nem részes államok területén
Hangsúlyozva, hogy a jelen Statútummal létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság a nemzeti büntető joghatóságokhoz képest kiegészítő jellegű, […].
128 Ld. a Római Statútumban a 15bis és ter cikkeket.
129 Római Statútum 13. cikk A joghatóság gyakorlása
A Bíróság joghatóságát egy, az 5. cikkben meghatározott bűncselekmény tekintetében a jelen Statútum rendelkezései szerint akkor gyakorolhatja, ha:
(a) a Részes Állam a 14. cikknek megfelelően a főügyész elé utalja azt az esetet, amellyel kapcsolatban feltehető, hogy egy vagy több ilyen bűncselekményt elkövettek; […]
14. cikk A Részes Állam által a Bíróság elé terjesztett esetek
(1) Bármely Részes Állam a főügyész elé terjeszthet olyan esetet, amelyben vélhetően a Bíróság joghatósága alá tartozó egy vagy több bűncselekményt követtek el, arra kérve a főügyészt, hogy vizsgálja ki az ügyet annak eldöntésére, hogy egy vagy több meghatározott személy ellen kell-e vádat emelni ezen bűncselekmények elkövetése miatt. […].
130 Római Statútum 13. cikk A joghatóság gyakorlása
A Bíróság joghatóságát egy, az 5. cikkben meghatározott bűncselekmény tekintetében a jelen Statútum rendelkezései szerint akkor gyakorolhatja, ha: […]
(c) a főügyész indított nyomozást ilyen bűncselekmény miatt a 15. cikk értelmében.
15. cikk A főügyész
(1) A főügyész hivatalból indíthat nyomozást a Bíróság joghatósága alá tartozó bűncselek-ményekre vonatkozó információ alapján.
(2) A főügyész megvizsgálja a kapott információ komolyságát. Ennek érdekében kiegészítő információt kérhet Államoktól, az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveitől, kormányközi vagy nem-kormányzati szervezetektől, vagy más, olyan megbízható forrásokból, amelyeket megfelelőnek ítél, valamint a Bíróság székhelyén írásbeli vagy szóbeli tanúvallomásokat vehet fel.
(3) Ha a főügyész megállapítja, hogy a nyomozás megindítása megalapozott, ilyen értelmű, a nyomozás engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a tárgyalás-előkészítő tanácshoz a kérelem alátámasztására összegyűjtött anyagokkal együtt. A sértettek in-dítványokat nyújthatnak be a tárgyalás-előkészítő tanácshoz az Eljárási és Bizonyítási Szabályoknak megfelelően. […].
A komplementaritás feltételeinek ellenőrzése… 55
elkövetett bűncselekményekből összeálló helyzetek is az ICC elé kerülhetnek, de csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján,131 vagy pedig ha az érintett állam ad hoc alapon maga fogadja el a Bíróság joghatóságát egy adott helyzet kivizsgálására.132
Így tehát a büntetőeljárás ICC általi elvégzése az adott állam szerződéses vagy ad hoc alapon megadott hozzájárulására mutat vissza, kivéve a biztonsági tanácsi odautalást. Ott azonban az állami akarat az ENSZ Alapokmányának aláírásával valósult meg, ahol az alapító vagy utóbb csatlakozó állam tudomásul vette, hogy a Biztonsági Tanács – a nemzetközi béke és biztonság érdekében eljárva – bármit megtehet.
Ezek a szabályok azonban a ratione temporis elvvel együtt értendők, azaz az ICC hatásköre a Római Statútum 2002. július 1-jén történt hatálybalépése után elkövetett cselekmények tekintetében áll fenn, sőt, ha a hatálybalépést követően vált egy ország részes állammá, akkor csak kötelezettségvállalásának beállta után elkövetett cselekmények esetében rendelkezik az ICC joghatósággal.133
131 Római Statútum 13. cikk A joghatóság gyakorlása
A Bíróság joghatóságát egy, az 5. cikkben meghatározott bűncselekmény tekintetében a jelen Statútum rendelkezései szerint akkor gyakorolhatja, ha:
(b) a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. Fejezetének megfe-lelően eljárva a főügyész elé utalja azt az esetet, amellyel kapcsolatban feltehető, hogy egy vagy több ilyen bűncselekményt elkövettek; vagy […].
132 Római Statútum 12. cikk A joghatóság gyakorlásának előfeltételei
(1) Az az Állam, amelyik a jelen Statútum Részesévé válik, egyúttal elfogadja a Bíróság joghatóságát az 5. cikkben írt bűncselekmények tekintetében.
(2) A 13. cikk (a) vagy (c) pontja szerinti esetekben a Bíróság akkor gyakorolhatja joghatóságát, ha a következő Államok közül egy vagy több Részese a jelen Statútumnak, vagy elfogadta a Bíróság joghatóságát a 3. bekezdésnek megfelelően:
(a) Az az Állam, amelynek a területén a kérdéses cselekmény történt, vagy ha a bűncselekményt hajó vagy légi jármű fedélzetén követték el, a hajó lobogója vagy a légi jármű lajstromozása szerinti Állam;
(b) Az az Állam, amelynek a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy az állampolgára.
(3) Ha Bíróság joghatóságának olyan Állam általi elfogadása szükséges a 2. bekezdés szerinti célból, amely a jelen Statútumban nem Részes Állam, az adott Állam a hivatalvezetőhöz benyújtott nyilatkozattal elfogadhatja az adott bűncselekmény tekin-tetében a Bíróság joghatóságát. Az elfogadó Állam késedelem és kivétel nélkül a IX.
Fejezetben meghatározottak szerint együttműködik a Bírósággal.
133 Római Statútum 11. cikk Időbeli hatály
(1) A Bíróság joghatósága csak a jelen Statútum hatálybalépése után elkövetett bűncselek-ményekre terjed ki.
(2) Ha egy Állam a jelen Statútum hatálybalépése után válik annak Részesévé, a Bíróság joghatósága csak a Statútumnak az Állam vonatkozásában történő hatálybalépése után elkövetett bűncselekményekre terjed ki, kivéve, ha az adott Állam a Statútum 12.
cikkének 3. bekezdése szerinti nyilatkozatot tett.
2. fejezet 56
Egy külön megoldást dolgoztak ki arra, hogy mindez az agresszió tekintetében, az erre vonatkozó defi níció kampalai elfogadása után hogyan érvényesüljön.134
Az államok még Rómában megállapodtak egy ránézésre ideiglenes időbeli hatályúnak tűnő – de értelemszerűen inkább poltikai természetű – eljárásjogi akadályról, amikor a Biztonsági Tanácsot feljogosították, hogy nyomozati vagy egyéb hasonló eljárást felfüggeszthessen.135
A szuverenitás elvét a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenységének egésze során szem előtt tartja, és a mindennapokban ennek egyik eszköze a komple-mentaritás elvének fi gyelembe vétele.
A komplementaritás elvét mint egy olyan intézményi megközelítést kell elképzelnünk, amelynek célja (1) a részes államok igazságszolgáltatási szuve-renitásának tiszteletben tartása, (2) a büntetőjog általános elveinek, és közülük is mindenekelőtt a kétszeres eljárás tilalma elvének (ne bis in idem re) követése és (3) az ICC munkaterhének csökkentése, úgy a konkrét, mint a potenciálisan lehetséges ügyekben.
134 15 bis cikk (3): The Court shall exercise jurisdiction over the crime of aggression in accor-dance with this article, subject to a decision to be taken after 1 January 2017 by the same majority of States Parties as is required for the adoption of an amendment to the Statute. (A Bíróság, a jelen cikknek megfelelően, joghatóságot gyakorol az agresszió bűncselekménye tekintetében, amennyiben 2017. január 1. után a részes államok így döntenek, ugyanazzal a többséggel, mint ami a Statútum kiegészítéséhez kell.)
Nota bene: Mivel a kormány a kampalai módosításokat nem erősítette meg, ezért a kihird-etési törvényjavaslatot is a régi szöveggel nyújtotta be, azaz a 15 bis és a 15 ter cikkek nélkül, ennek megfelelően e cikkeknek egyelőre nincs se hivatalos, se félhivatalos magyar szövege.
A 15 bis cikk (3) bekezdésével azonos szövegű a 15 ter cikk (3) bekezdése. A 15 bis cikk az állami előterjesztéssel, illetve a főügyészi proprio motu kezdéményezéssel, a 15 ter cikk a biztonsági tanácsi előterjesztéssel indított eljárás kapcsolódó joghatósági kérdéseit és előfeltételeit tartalmazza.
135 Római Statútum 16. cikk A nyomozás vagy a büntetőeljárás felfüggesztése
A jelen Statútum szerint, miután a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. fejezetének értelmében hozott határozatában erre kéri a Bíróságot, 12 hónapig nem indítható vagy folytatható nyomozás vagy büntetőeljárás. A kérelmet a Biztonsági Tanács ugyanazon feltételekkel megújíthatja.
Nota bene: A Biztonsági Tanács hamar profi tált is ebből, elfogadva 1422 (2002) és 1487 (2003) sz. határozatait, amelyekben azt kérte az ICC-től, hogy ne indítson eljárást az ENSZ békefenntartó erőiben szolgáló személyekkel szemben, akik egyébként nem szükségképpen Részes Államok állampolgárai. Ezt a statútumbeli előjogot és ennek ideiglenes alkalmazását, amit a nemzetközi szaksajtóban többnyire az Amerikai Egyesült Államoknak tett gesz-tusként, és a béketeremtő és békefenntartó műveletekben való amerikai részvétel megőrzése érdekében tett lépésnek minősítettek, a szakirodalomban számos kritika érte. Ld. pl. S i.
m.; M i. m.; E Z (2002) i. m.
A komplementaritás feltételeinek ellenőrzése… 57
Schabas és El Zeidy ezt úgy fogalmazzák meg, hogy „a komplementari-tás elve jelenti a mérleg nyelvét a szuverenikomplementari-tás és egy hatékony, hiteles ICC között”.136