2. A „vizitációs” kötet egyéb bejegyzései
2.2. A káptalani határozatok
2.2.2. Határozat a Krisztus-kollégium működésének megújításáról
A Krisztus-kollégium helyzetével már az egyházlátogatási jegyzőkönyv vizs-gálata kapcsán is találkozhattunk, mivel a kanonokok ötödik válaszuk vé-gén külön alfejezetben (Collegium Christi) kitértek a kollégium ügyére, mivel szükségesnek látták annak megújítását (ipsum collegium indiget reformatione).662 Mindezek után némileg meglepő, hogy a vizitációt tartalmazó kötetben ismét előkerült a téma. A két különböző helyen és időben készült szöveg megléte igencsak megzavarta a kutatást: Kemp Mihály esztergomi kanonok663 munká-ja664 nyomán Knauz Nándor összekeverve a két bejegyzést nem az egyházlá-togatási jegyzőkönyvben szereplő szöveget, hanem az azon kívülit idézte.665 Körmendy Kinga viszont felismerve a két szöveg különbözőségét az utóbbi bejegyzést az 1397. évi vizitációban leírt intézkedés 16. századi eleji kiegészíté-sének vélte.666 Feltevésének első része, mint azt korábban láttuk, biztosan nem tartható, de a második része minden bizonnyal helytálló (ezt jól mutatja a ha-tározat utolsó mondata, amely szerint a kollégiummal kapcsolatos korábbi
sza-660 Körmendy K.: Annata-per 217. (a pápai bulla: DF 237378.).
661 Vö. DF 237379., 237382.
662 Lásd az 1.10. alfejezetet!
663 Kollányi F.: Esztergomi kanonokok 464–466.
664 Kemp M.: Informatio de stipendiis scholasticis 2.
665 „A fenebb említett visitatio szerint e társulatnak 1397. évben javitásokra volt szük-sége (ipsum Collegium indiget reformatione.) Ezen javitások ama visitatióban igy eszközöltettek: Quia in alma hac Strigoniensi Ecclesia ...” – Knauz N.: Krisztustár-sulat 348.
666 Körmendy K.: A Collegium Christi és könyvtára 10.
bályok és rendelkezések továbbra is érvényben maradnak).667 Fentebb már volt róla szó, hogy a kollégium működésével kapcsolatos, most vizsgált káptalani határozatot a kötetbe minden bizonnyal 1530-ban vagy akörül jegyezték be, de megszületését nem feltétlen kell ugyanekkorra kelteznünk. Lássuk előbb, miről is szól a káptalani intézkedés!668
Az általános érvényűnek szánt bevezetés szerint az esztergomi egyháznak szüksége van a kiművelt emberfőkre, és mivel vannak olyan tanulni vágyók, akiket szüleik nem tudnak segíteni ebben, ezért az ő megsegítésükre régebben megalapították a szegény tanulók számára a Krisztus-kollégiumot.669 A kollé-gium azonban részint a kedvezőtlen körülmények, részint pedig az elöljárók nemtörődömsége miatt olyannyira tönkrement, hogy már egy diák tanulá-sát sem tudták évente finanszírozni,670 mindezek okán pedig mind az alapító szándéka, mind pedig egyházuk közjó érdekében végzett tevékenysége romba dőlni látszik.671 A kanonokok tehát úgy döntöttek, hogy a kollégium igazgatója köteles elszámolni a kollégium éves jövedelmeiről a székeskáptalani testület-nek, illetve az általuk kijelölt személytestület-nek, az iskoláztatáson felül megmaradt részt pedig el kell helyeznie a ládában672 – amelyet a káptalani nagypecsét-tel és az igazgató pecsétjével kell lezárni, a diákok taníttatására, az összegből pedig csak a káptalan tudomásával és engedélyével lehet kivenni.673 Köteles a kollégium igazgatója – a káptalan akaratával egyezőleg – négyévente új
di-667 „Aliis constitutionibus et ordinationibus dicti collegii salvis et in suo vigore semper permanentibus.” – X. sz. (243/6–7.)
668 Körmendy K.: A Collegium Christi és könyvtára 10.
669 „Item, quia in alma hac Strigoniensi ecclesia, que pro sui decore et subsistentia viris litteratis admodum indigere dinoscitur, ut discentibus, qui parentum opibus iuvari non possunt, via pateret ad doctrinam capescendam, confraternitas quendam pau-perum scholariumque collegium Christi nuncupatum, pie et salubriter ab antiquo fundatum et dotatum fuit” – X. sz. (242/23–27.).
670 „quod tamen partim iniuria temporum, partim vero presidentium eius sive recto-rum pro tempore existentium in curia et corpore adeo neglectum et labefactum est, ut vix prima eius vestigia inveniri queant pluribusque iam annis ne unicus quidem scholaris ex eo ad studia litteraria deputatus sit.” – Uo. (242/27–31.)
671 „quaproter ne tam pia et sancta fundatoris intentio prorsus evanescat dictaque ecc-lesia bono suo publico et luce destituatur” – Uo. (242/31–33.).
672 A mondott láda nem összekeverendő az 1530. évi határozatokban szereplő újonnan használatba vett ládával, lásd a 2.3. alfejezetben!
673 „rector seu presidens collegii pro tempore constitutus teneatur quottannis de pro-ventibus annualibus collegii capitulo aut ab eo deputatis veram et sufficienter ra-tionem reddere, et quod deductis expensis supererit, in armarium pro eruditione scholarium reponere, nec valeat quicquam preter scitum et consensum capituli sub cuius et maioris de capitulo et ipsius presidentis sigillis thesaurus collegii per-manere debeat, de eisdem auferre” – X. sz. (242/34–243/1.).
ákokat tanulásra küldeni, a korábbiakat pedig visszahívni.674 Továbbá a Szent Anna-oltár igazgatóságát, amit csak egy székeskáptalani kanonok birtokolhat a káptalan engedélyével, ahogyan eddig, úgy a káptalan egyetértésével to-vábbra is viselje.675 Majd lezárásként következik a már idézett rész az eddigi intézkedések érvényben maradásáról.
A káptalani határozat szövege egyértelmű, ugyanakkor hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy annak a Szent Anna-oltárra vonatkozó része elsőre világos lenne, de talán segít a bejegyzés megszületésének időhöz kötésében. A mondott oltár – ellentétben az esztergomi várban (talán a palotakápolnában) található ugyan ilyen nevű oltárral676 – a székesegyházban volt és ismeretlen időpont-ban alapították. 1489-ben Kovács Bálint nevű káplánját szentelték pappá,677 míg 1497-ben az oltár javadalmához tartozó házat említették, amelynek tulajdonosa akkor Pesti Gergely esztergomi kanonok és vikáriushelyettes volt.678 (Lehetsé-ges, hogy az oltár javadalmát utalták ki az aktuális tanulónak.)
Pesti Gergely neve azonban máshonnan is ismerős lehet számunkra: 1509 decemberében mint a Krisztus-kollégium alumnusa átíratta Ferrarai Amadé Ta-más (Tommaso Amadei de Ferrara) esztergomi vikáriussal679 VIII. Ince pápa 1494.
szeptember 12-i, a kollégium ügyében kibocsátott ismeretlen tartalmú bullá-ját.680 A kollégium egykori diákja aztán a 16. század elején elnyerte a barsi főes-perességet, a javadalmat a fizetésképpen viselő Rómában élő Bodrogi Fülöp681 halála után fél évvel, 1510 áprilisában már ő viselte682 és ezzel a főesperesség jövedelme ismét az eredeti célkitűzés szolgálatába állhatott. 1512-ben a kol-légium igazgatójaként (presidens) intézkedett a budavári Olasz utcában lévő háznak a kollégium jövedelmeit jelentő bérleti díja ügyében,683 s valószínűleg ugyanezen ház ügyében tett panaszt egy bizonyos András deákkal szemben ismeretlen időben.684 A panaszban feltüntetett ekkor viselt címe (administrator proventuum Collegii Christi) alapján még nem volt barsi főesperes – emlékez-zünk, 1509-ben is mint egykori tanuló intézkedett a kollégium ügyében –, azaz
674 „quodque de quadriennio in quadriennium novos semper scholares prioribus revo-catis voluntate capituli ad loca studii generalis transmittat” – Uo. (243/1–2.).
675 „Altare quoque Beate Anne matris gloriosissime Virginis Marie vigore iuris pat-ronatus, quod ex annuentia speciali capituli habet canonicus dumtaxat maioris ecclesie Strigoniensis, ut hactenus observari consueverat et de consensu capituli conser(varet).” – Uo. (243/3–6.).
676 Vö. az 1.12.3. alfejezettel!
677 Mon. Vat. Slov. IV/1. 122/90. sz.
678 Esztergomi arch. 121.
679 Uo. 259. (1495–1510).
680 FES 296–298., Körmendy K.–C. Tóth N.: Collegium Christi 158.
681 Körmendy K.: Studentes 205/138. sz.
682 Esztergomi arch. 73.
683 Végh A.: Buda helyrajza II. 157/556. sz.
684 FES 226.
a panasz még 1510 előtt hangozhatott el. Az időkört azonban tovább szűkíthet-jük a nem fizető bérlő neve (egregius Andreas litteratus de .t.) alapján, a korszakból ugyanis egyetlen olyan személyt ismerünk, akire ráillik a megnevezés: ő nem más, mint Báncsai András deák, budavári udvarbíró (1493–1498),685 szegedi só-kamarás és csongrádi ispán (1498–1508),686 majd szabácsi bán (1508–1514).687 Az András deák által viselt tisztségeikből – amennyiben igazunk van688 – adódóan a bérleti díj nem fizetésére leginkább az 1500-as évek fordulóján, illetve azt követően kerülhetett sor, amikor feladatai elszólították Budáról.
A fenti adatokból és következtetésekből a kollégiummal kapcsolatos – új – rendelkezés meghozatalának időpontja tekintetében az következik, hogy arra valamikor 1510 előtt, de 1493 után kerülhetett sor (korábban – megenge-dőleg – 1530-ra kelteztük a határozatot,689 mint láttuk, ez inkább a bemásolás ideje lehetett).